Békés, 1875. (4. évfolyam, 3-52. szám)

1875-10-17 / 42. szám

Gyulán október 17-ón.

Negyedik évfolyam 1875.

42-ik szám.

Megjelenik

,(! hetenhint egyszer, vasárnap. 1

i Szerkesztőseg: , >

1 B.-Gyulán, a polgári iskola 1

, i épületében.

e> Kiadó hivatal: cB

2 ) . , ( . \ Gyulán Dobay János könyvnyom- j

t * (Iája és Winkle Gábor könyvke- 1 I reskedése,

1 Alap szellemi részét illető köz- || : lemények á szerkesztőhöz Gyu- Iára czimzendők, és legfeljebb min- )

I den péntek estéig beküldendők. *

Timim I isummíí míP,

TÖBB BÉKÉSMEGYEI NYILVÁNOS EGYLET HIVATALOS KÖZLÖNYE.

Előfizetési feltételek:

Egész évre helyben házhoz hordva

vagy vidékre

postán küldve

5

írt

—

Háromnegyed évre

3

n

76

Félévre ....

2

60

Évnegyedre . . .

1

19

26

Egyes szám ára 10 kr.

Hirdetési dijak:

Egy 4 hasábos petitsor 5 kr. Kétszeri közlésnél . . . 4 „ Háromszori közlésnél . . 3 „ Többszöri hirdetéseknél engedmény adatik. Bélyegilleték 30 kr. A nyilt-tór sora 10 kr.

Hirdetések felvétetnek: B.-Gyulán Dobay János könyvnyomdájában és Winkle Gábor könyvárusnál. — B-Csabán a nyomdában. — Budapesten Haasenstein és Vogler,— Braun Ede (Józseftér, 10. sz. I. emelet.) — Bécsben Naftles J. hirdetési irodájában. —^»Elfogadtatnak hirdetések vidékről levélbeni megrendelés által „a „Békés“ kiadó

hivatalához“ czimezve is.

Néptanodai faiskolák.

Nevelés, irodalom, uemzetgazdászat, e három szóban remélek isten után nemzeti jobblétet. Azért örömmel telik el keblem, midőn látom, hogy lelkesebb honfiaink épen e hármas, — de ugyan azon szent ezél felé vezető utón törekszenek előre összetett és megfeszített erővel. A hazának hasznos polgárokat nevelni annyi, mint magát a hazát nevelni, észben, erőben, gazdagságban gyarapítani; melyekkel ha bir a nemzet, a többi magától megjö.

Ki gondolná, hogy eféle fensöbb gondolatokkal a néptanodai faiskolák nagy összeköttetésben vannak ? Első tekintetre talán senki, de ha jól megfontolja, átlátja mindenki.

Szomorú szívvel kell tapasztalni mindemellett, mily hidegséggel s la 113- hasággal találkoznak ama legjobb akaratú fensöbb rendeletek, melyek a néptanodai faiskolákat sürgetik! Figyelmet kérek, annyival is

inkább ; mert kevés községi biró és

...........

va

n, ki meg nem érdemlené e tekintetben a vádat. Ám lássuk.

Mindenek előtt ezer hálát mondunk azon bölcs férfiaknak, kik átlátták, mily szomorú lábon áll nálunk a gyümölcs tenyésztés, s mily kevesen értenek hozzá épen azon osztályból, melynek ez legna gyobb érdekében volna. Ezen úgy véltek segithetni, ha már az iskolában vérébe öntik a növekedő honpolgároknak ezen fölötte hasznos, sőt szükséges tárgy ismeretét és szeretetét. — E végből rendeletek bocsáttattak ki, hogy minden községben faiskola szerveztessék, melyben az iskolás gyermekek e fölötte hasznos ismeretet magukévá tehessék.

Sok szépet lehet mondani és Ívni: oh de fájdalom az a gyakorlat mindig számtalan akadálylyal jár! De mi ennek az oka ? Legtöbbnyire a közjóra való restség, mely ha tesz is valamit, félvén a fensöbb rendeletekkel újat bűzni: az soha sem vezet czélhoz.

És épen e fokon áll csaknem minden néptanodai faiskola, melyet eddig ismerek ; czéljának egy sem felel meg.

Jo"b"b volna tán —

Jobb volna tán pihenni lenn,

S álmodni mély, nagy álmákat. Pihenni lenn, nyugodni lenn, Bolintgató hüs fák alatt.

És végtelen álom között Mindent — mindent felejteni: Mint mosolyogva élni — és Titkon konyákét ejteni!..

T7"igrasztalásOh ne csüggedj szegény szivem, Bár csalódnod kelletett.

Viseld, csak te szép-szeliden A reád mért sebeket Fájdalmidat titkold inkább, Semhogy kikaczagjanak —

S ne kolduld a vigasz irját, Melyre csak uj köny fakad.

Lássuk a hibákat és kerüljük.

Legelső és főhibájok az; mert nem szerveztettek czélszeriileg. — Kihasittatott ugyan a faiskolának való darab föld ; de távol a tanodától, mely miatt a legjobb akarat mellett sem látogatható, vagy csak igen ritkán. Vagy ba közelebb esik az iskolához, senki föl nem ügyel reá, s így a rendelet betűjének elégtétetett ugyan, de szellemének nem.

Második hiba az, hogy a hol kezeltetik is, nem kezeltetik úgy, hogy czéljának megfeleljen. Fölásatik, beültettetik maggal, vad fákkal, de egy iskolás gyermek sem látja, a mit már látnia sőt próbálnia kellene azonnal. S igy a dolog már kezdetben czélt tévesztett

Jelen czikknek czélja igénytelen, — de talán még sem megvetendő észrevételeket tenni e tekintetben, melyek által az emlitett akadályok elmellőzhetők lennének és a kívánatos faiskolák czélt érnének.

Ami a faiskolák helyét illeti legkivá- natosb lenne azokat a hol lehet épen a tanodával összekapcsolni. A törvény parancsolta 3 órát lehetetlen lélek és test gyilkolás nélkül egy folytában kihúzni 9 zárt falak megromlott, levegőjében. Irtózat- tal emlékszem vissza iskolai pályámra, midőn három tanár egymást óránkint fölváltva fáradt ki a tanításban, nekünk pedig veszteg ülni kellett 3, mond három óra hosszat reggel; délután pedig kettőt! Hogy figyeljen ama kis gyermek 3 óra hosszat, kinek ereiben még pezseg az ifjú vér ? hogy üljön testi egészségének, vidor- ságának tönkretevése nélkül, ily kínos börtönre kárhoztatva, naponkint 5 órát? Erre mi kivánatösb, mint az, • bogy mindjárt a tanoda mellett legyen a fölüditő kert-, faiskola, hova legalább a 2-ik óra végeztével kimehessenek a növendékek magukat testileg és lelkileg felvidítani; mialatt maga a nevelő is fölüditheti magát. - Ha ez történik nem lesz az iskola ama hely, hol az elkár hozottak örökké kínlódnak; ha ez gyakorlatba vétetik; akkor nem nevelünk a hazának egészségtelen csontvázakat, hanem izmos karokat

Ez volna tehát, egyik gyakorlati haszna a faiskolának, egészségi szempontból.

De továbbá csak is igy fognak az iskolás gyermekek megtanulni a gyümölcs fákkal báuui, ha egy kis testgyakorlat gyanánt a komolyabb tanórák közt ki-ki- mennek a faiskolába ; mert a testgyakorlati eszközök még kevesebb helyen vannak meg, mint a faiskolák.

Ha a faiskola a tanodával összekötve van, vagy hozzá közel; akkor kettős czél éretik el vele; fölüdit testet és lelket, mi által a többi tanulás is előmozdittatik ; továbbá megtanítja a növendékeket ama kívánatos ismeretre, miként kell hasznosan kezelni a gyümölcsfákat, s ez által közvetlenül maguknak, közvetve pedig hazá- joknak kimondbatlan hasznot szerezni.

A második hiba is azonnal eloszlik, mihelyest az első pontra nézve kellő intézkedés tétetett. Ugyanis, ha a faiskola a néptanodához lesz kapcsolva, vagy ha annak legalább is közelében lesz, nem mulaszthatja el a tanitó a gyermekeket oda vezetni; mintha az tőlök távol esik. Ha a gyermekek maguk öntözgetik, gyom- lálgatják a faiskolát, maguk ojtauak szemeznek, amint kell is : akkor az nem lesz sem egyesnek, sem a községnek terhére, hanem örömére és hasznára,

Igen ám ! de ki legyen az, ki a fák kezelését tanítsa ? mindenesetre maga a néptanító, kitől azt szorosan meg is lehet kívánni; de ne csak, hogy elméletileg tudja, hanem főleg gyakorlatilag mutogassa, és magukkal a gyermekekkel ül- tettessen; ojtasson szemeztessen stb ; mert egyedül csak igy fogják azt magukévá tenni, és máskép semmi esetre.

Tevékeny honszeretet buzdítson föl benneteket illetők, s iparkodjatok tehet- ségtek szerint mindenben és mindenütt hasznára lenni embei társaitoknak, s akkor a jó lelkiismeret mellett utódaitoknak hálás visszaemlékezése lesz szép jutalmatok.

Gruinaim Károly,

néptanító.

Légy erős csak, — hisz’ az élet Csupa küzködésből áll!

Gondja ha ma tovaszéled,

A holnappal visszaszáil.- Mosoly és köny egymást váltja, | Minden olyan rendbe lép - - S mikor senki még nem várta,

Akkor jő meg a setét!

Ne csüggedj hát szegény szivem,

Viseld nyugton sorsodat —

S ne nézd más üdvét irigyen,

Ne a boldog álmokat.'

Tudtál hinni és szeretni,

Vigaszodra ez legyen;

— De a rideg jégközönyre,

Az elhullott forró könyre,

Ne emlékezz sohasem!!..

Sipos Soma.

Levelek Katinkához.

V.

Kodves Katinkám !

Mai levelemben egy-két női jellemvonást fogok kiszínezni előtted. Mindenesetre igyekezni fogok, hogy toliam „vastag vonásait a kíméletes gyöngédség hajszál-vonásaival“ tetszővé tegyem, mint

arra közelebbi magán leveledben figyelmeztettél. Még egyet! Engedd meg kérlek, hogy privát lehled némely tételeit nyilvánosságra hozhassam e lecses lapok hasábjain, — szerintem nagyon megérdemelné „női eszményed“ — ha minél többen hegismerhetnók. Kérőm és várom engodélyedot 1 Egyik igen erős vonás a nők jellemében két- Sgkivül a hiúság. Közbevetőleg megjegyzem, hogy enberi jellemet hiúság nélkül képzelni alig lehetI

ly tulajdona ez a léleknek, mely tevékenységre íztönzi, néha nagy és nemes tettekre ragadja az enbert. Ez a nemes ambitiő nem erkölcsi gyengeség s nem kárhoztatást, de dicséretet érdemel.

Szerintem a hiúság dicséretes vagy kárhozata volta között az a kérdés képezi a választó vo- laiat, hogy vájjon az a lelki tulajdon mi czélra (5 minő eszközökkel működik. A nemes ambitióÍ

k tárgya mindig nemes s az, az eszközök hasz- Iásában is választékos. — Sajnos hogy ezen áldást a nők hiúságára nem alkalmazhatjuk. A nők auságának czélja nem más, mint mindenkinek tettein. A úgy nevezett „szép-nem“ tetszvágya pejig egyedül a testi szépségre irányul.

I

Hogy mit tartanak a nők a szép sima arcz- ör, puha lágy kezek, érdekes halvány arezszin, arcsu termet, picziny lábak s több ilyenekre: az úndnyájunk előtt tudva van. — Minthogy pedig J test tökélyeit nem mindenkinek teljes mértékben

Egyleti élet.

A békésmegyei orvos-gyógyszerész egylet közgyűlése.

Folyó bő 10 és 11-ik napja megyei egyleteink nyilvános működésének volt szentelve. Ekkor tartotta ugyanis Szarvason a megyei régész és művelődéstörténeti egylet nyilvános felolvasásait. B.-Csabán pedig, egyidejűleg a megyei gazdasági egylet által rondezett ekeversenynyel, a megye orvosai és gyógyszerészei gyűltek össze hasznos tanácskozmányra a közegészségügy és orvos- gyógyszerészi szaktudomány érdekében.

És örömmel jegyezzük fel a tényt, hogy megyei orvos-gyógyszerész egyletünk csak saját jól felfogott érdekében cselekedett akkor, midőn gyűléseit állandóan B.-Csabára tűzte ki. Ügy a b.- csabai mint a vidéki egyleti tagok érezni látszot- szottak e hatást, s örömmel gyűltek egybe a casino kisebb termében.

Dr. Kovács István egyleti elnök üdvözlő szavai után, Dr. Hajnal István meleg szavakkal emlékozik meg néhai Tájber Károly békési gyakorló orvosról, ki az egyletnek hű tagja, a közönségnek kedvelt orvosa, s a társadalomnak hasznos munkása volt.

A felolvasott értekezések közt első helyet Dr. Hajnal István értekezése foglalta el ily czim alatt: agyi gutaütés befolyása a végrendelkezési képességre. Nem csak a szakértő orvosra, de a lélek búvár és jogtudósra nézve is egyaránt érdekes tudni, hogy az idegrendszer központjában, az agy velőben, lehetnek oly vérkeringésbeli változások, melyek az agy működését különféle módon befolyásolják. így hüdéseket okozhatnak a végtagok és egyes szervekben; a beszédet, mint a gondolatok kifejezését akadályozhatják ugyan, a nélkül, bogy a gondolkozás! képesség szenvedne. Minden szellemi és testi máködések központja az agy; és bár gutaütés folytán az agy működése a test ogyes szerveire nézve hiányos is, a szellemi működés azért ép lehet. Az értekezés áp dly esetet ösmertet, hol gutaütés folytán a végtagok hü- döttek voltak, a beszéd nagy fokban akadályozva volt, de azért az agy szellemi működése nem szenvedett, s igy az illető egyén végrendelkezési képességgel birt.

Dr. Molnár Antal értekezésének czime : a közegészségügy, tekintettel csekély mérvű szaporodásunk okaira. Az utóbbi időben a magyar napi sajtó is gyakrabban foglalkozik a közegészségügy kérajándékozta a Teremtő: eleitől fogva igyekeztek a nők testi bájaikat kellőleg szem elé hozni, a hiányokat el fedezni vagy kipótolni. És itt a hiúságnak tág tere nyilik 1

A nők tetőtől talpig, a testnek minden részét gondos idomitás alá veszik. Ott vannak mindenek felett a chignonok, a hajbetétek. Mire valók ezek ? Orvosok, szaktudósok úgy, mint laikusok szóllaltak már fel ezek ellen az egészség és a jó Ízlés érdekében, de hiába 1 Kiszámították, hogy ez esztelen divat mellett egy század múlva nem lesz női haj többé, a nők mind megkopaszodnak stb; s mi lett az eredmény ? kinevették a jámbor doktorokat. — Epen igy hiába szóllaltak fel a szépítő szerek ellen, mint a melyek a bőr és szemekre nézve felette veszélyesek, nem használt semmit, mert a „herczegnő viz“ — „szűz leány tej“ — különféle krémek és tinkturák, a rizspor — „lili- onese“ — „ravissant“ s több ilyen szépitö szerek már a falusi ártatlanságok rejtett szekrényeiben is feltalálhatok. — Ezeknek keigészitöi az úgynevezett illat-szerek, melyek közül a „kölni viz, millefieur, patschonli, ess-bonqnet, jockey-club ...“ s több ilyen csoda nevek alá rejtett folyadékok a konyha személyzetnél is nagy szerepet játszanak. — És mire valók mindezek ?.. . hogy a nők nekünk férfiaknak tessenek.

De menjünk tovább I A hófehér vállak szin-