Békés, 1875. (4. évfolyam, 3-52. szám)
1875-10-17 / 42. szám
désével, és méltán, mert megdöbbentő a halálozás, melyet a statistika, különösen Budapestet illetőleg, feltüntet. S miután a vidék népesedési viszonya alig, vagy tán épen nem jobb a fővárosénál, a számok kérlelhetlen adatai jelölik meg az okokat, melyek csekély mérvű szaporodásunk tényezői. Ugyanis: nem a házasságok száma az ok, mert hiszen ez más országokéval összehasonlítva, Magyar országra nézve üt ki legkedvezőbben; nem is a születések száma, mert ez alig áll valamivel hátrább mint p. o. Austria és Németországban; hanem a nagymérvű halálozás az, mely miatt pirulnunk kell Europa és a világ előtt, s melyet ha kedvezőbbé tettünk, egyúttal fajunk szaporodását mozdítottuk elő. — S mi az oka e nagy mérvű halálozásnak, különösen megyénket illetőleg ? felelet: az egészségügyi rendőrség teljes hiánya, s innen oly viszonyok kifejlődése, melyek a fertőzési kórokat megyénk terű- területén jóformán állandósítják; továbbá a gyermekápolás tökéletlensége, s a köznép indolentiája a járványos és ragályos betegségekkel szemben. Fájlom ! de keserű igazságokat elevenített fel értekező ur, melyek egy részén hogy a közel jövő segíteni fog, biztosan várjuk a kormány es a helyhatóságoktól. Harmadik értekezést ismét Dr. Hajnal István tartotta a sérvek visszahelyezéséről. E tisztán orvos-sebészi értekezlet a szakértők figyelmét azon nevezetes körülményre hívja fel, hogy a kizáródott sérvók — bél részletek — kellő helyismeret, érő, óvatosság, kitartás és a beteg czélszerü elhelyezése mellett csaknem minden esetben visszahe- lyezhetök a szabad hasüregbe, s igy elkerülhető azon véres műtétéi, melynek statistikája elég kedvezőtlen arra nézve, hogy a sebészet más eljárásnak t. i. a visszahelyezésnek gondosabb mivelöje legyen. Értekező ur 15 kiszorult sérvet helyezett vissza, a nélkül hogy véres műtéthez kellett volna folyamondnia. Egyik legfontosabb tárgya volt a közgyűlésnek azon törvényjavaslat tárgyalása, mely a belügyministerium közegészségügyi osztálya által készítve, s az országos közegészségügyi tanács által átnézve és módosítva, nem sokára országgyűlési tárgyalás alá kerül. Dr. Hajnal Albeit beterjeszti a törvényjavaslat megbirálására kiküldött tanácBkozmány munkálatát és javaslatait, melye két a közgyűlés magáévá tett. S megfogja engedni tek. szerkesztő ur, hogy egyletünknek e törvényjavaslattal szemben elfoglalt álláspontját, s a törvényjavaslaton ajánlt módosításait, mint általános közérdekű dolgokat, önálló czikksorozat- ban közölhessem becses lapja hasábjain.*) Megemlitjük még Dr. Réthy Pál B.-Csaba városi főorvos ur érdekes felolvasását: az emberi torz-szülöttekről, melyeknek képződésénél a tapasztalati élet által számtalan esetben igazolt megcsu- dálást, más szóval, a megváltozott szellemi működések befolyását a magzat kifejlődésére — tagadni nem lehet. — így a torz-szülöttek számos alakját sorolta fel, egy alakot be is mutatott, s elbeszélt több esetet, hol a szellemi befolyásnak tulajdonítható a magzat rendellenes fejlődése. A könyvtár gyarapítására, a szaklapok járatásán kivül, e | évre 100 frt utalványoztatok, a könyvek megválasztásával a b.-csabai tagtársuk bízatván meg. t Azon hitben zárjuk be e tanulságos és közérdekű közgyűlésről szólló tudósításunkat, hogy az orvos-gyógyszerész egylet működése, bár lassan és észrevétlenül, folytonosan érezteti jótékony beSzives készséggel. Szerk. folyását úgy az Ugytársi viszonyok, mint az általános közegészségügy érdekében. A gyulai casino október !0-iki gyűlése. Arra, ki a casinok társadalmi jelentőségét méltányolni tudja; ki vissza tekintve a múltba nem akarja feledni azt, hogy épen a gyulai casino, az újabb alkotmányos életnek mintegy utat törő 60-as évek elején a megye összes értelmiségeknek gyüldéje volt, hol a nagy és kis politika esemenyei megbeszélve a követendő irány mintegy kitűzve lett; kinek emlékéből nem törölte még ki a haladó kor azon magasztos szavakat melyekkel casinonknak akkor s jelenleg is elnöke és br. Wenckhoim Béla minister elnök, a casinok hivatásának fontosságát ecseteim, mondom: arra ki még ezekre híven vissza emlékezik, csak kínos hatást gyakorolhatott a f. hó 10-ón tartott gyűlésben részt venni s fűitanújának lenni, az ott halottaknak és elmondottaknak. —- És miért ? E kérdésre valóban- pirító a felelet! de bármily pirító legyen, bármennyim sértsen is bennünket, de miután orvoslást egyedül a helyzet leplezetlen feltárásából s a helyzetből kiinduló elhatározásából a tagoknak meríthetünk, szükséges, hogy megadjuk e kérdésre a feleletet és pedig a tárgyalás menetének hű vázlatábau. Már rég homályos sejtelmével birt annak mindenki, hogy a gyulai casino anyagi helyzete kedvező nem lehet, sejtette, hogy a sok tekintetben indokolatlan fényűzés csak a bukni készülő csődjének hazug álarcza, de azt hogy a casino- egylet négy év elforgása után oly csinos deficittel álljon szembe, mint a minőt a casino anyagi helyzete felderítésével megbízott küldöttség a közgyűlésnek feltárt, erre, mondjuk ki őszintén, senki elkészülve nem volt. Még kevésbé volt elkészülve a gyulai járásbiró azon kijelentésére, miszerint ha a casino f. hó 18-áig a volt helyiségéért fizetendő házbérbeli tartozását fizetni nem fogja, 18-án a casino vagyona ellen biztosítási végrehajtás fog foganatba vétetni, s a casino bútorzata le fog foglaltatni. Hogy a casino-egylet idáig jutott azon nincs mit csodálkozni, meri azon chaoticus rendszertelenség, mely ügyeinek vezetése körül követve lett, mást nem is eredményezhetett. Hiszen nem elég, hogy négy év óta, nevezetesen pedig az óta, hogy a jelenlegi alelnök Keller Imre folyt be irányadóig az ügyek vezetésére, egyetlenegy költségelőirányzat nem tétetett s a fedezet eleve meg nem állapíttatott s a kiadások a fedezethez mérve nem lettek ; nem elég hogy sem a fizotetien tagsági dijakban kinnlevő követelés pontosán egyik évről a másikra át nem vitetett s ezek ellenébe a passiv dk nem állíttatván a mérleg biztosan megállapítható nem volt: de meg történt és pedig ismételve történt meg, hogy utalványozások történtek az alelnök részéröl az egylet pénztára terhére s kifizetések a pénztárnok által a nélkül, hogy okmányilag kimutatható lenne az, hogy a történt fizetés minő időközről szólló követelést fedez ; — megtörtént hogy az egyletnek kinnlevő követelései egyszerűen leirattak a nélkül hogya leírás jogossága igazolva volna vagy igazolható lenne: megtörtént hogy az alelnök túllépve hatáskörén ily leírást, ha bár nem nagy összegig, egy rokona javára önhatalmúlag elrendelt s a leirat a pénztárnok által valósággal teljesittetetl is ; megtörtént hogy az alelnök mellőzésével, a kör ügyészének bizonyos összeget mint ügyvéd behajtott, azonban a behajtott összognek felénél többet, megítélt perköltségek fejében a töke követelésből, joggal-e vagy jogtalanúl, az később de- rülend ki, maga számára követelt s igy az alelnök utalványozott az ügyvédnek akkor, midőn az alelnök és ügyvéd egy és ugyanazon személy voltak s ezek nyomán végre megtörtént, hogy a küldöttség sem a kinn levő aotiv sem az egyletet terhelő pastiv követelések állagát megállapítani nem bírta, s igy az egylet ma sem tudja, hogy passivainak összege mennyire megy s nem tudja, hogy való- sággal csakugyan 600 frtot tesz-e az, vagy mint némelyek tudni akarják 1400 frt felett lebeg. És ily helyzetében a dolognak a casinó alelnöke még annyi figyelmet sem tanúsított az egylet iránt, hogy az octóber 10-ilti gyűlést oly napra tűzte vagy tűzette volna ki, a mely napon hon lehetvén a dolog valódi helyzetéről felvilágosítást adhatott volna a tagoknak s engedte hárulni a helyzet ódiumát egy oly férfiúra, kiről mindenki tudja, hogy a helyzet, megteremtésében része nincs, sőt a kinek az egylet valóban köszönettel tartozik, hogy elvégre feltárta az egylet előtt a keserű valót. Mi természetesebb, minthogy ily helyzetében a dolgoknak az egylet úgy egyes tagjai mint ösz- szesen visszatetszésükoek adtak kifejezést, sőt hogy o visszatetszés egész az ingerültségig fokozódott, itt ott szenvedélyeskifej ezésekben tört magának utat. A bizalmatlansági szavazat, melynek kifejezés lett adva, legélesebben nyilatkozott akkor mindön egy egyleti tag a fenyegető végrehajtás szégyenének elhárítása czéljából a tagok áldozat- készségére hivatkozva, bizonyos összeget bocsátott az egylet rendelkezésére, mely példa utánoztatván már mintegy 80 ftnyi összeg gyűlt össze, a midőn egy tekintélyes társadalmi állást elfoglaló tag egész őszinteséggel kimondá, hogy mindaddig áldozatot e czélra hozni nem hajlandó, tnig az egyletnek jelenlegi alelnöke le nem mond, nem akarva va- lószinüleg a rendszertelenség fecserlésének dobni oda az áldozat filléreit; mire aztán az addig tett ajánlatok is visszavonattak. Az egylet végül abban állapodott meg, hogy a számvizsgáló bizottság munkálata nyilatkozat végett az alelnök a pénztárnoknak kiadassák s a bizalmatlansági votum ennek eredményétől tétessék függővé. Ha ez eljárás a szigorú méltányosság szempontjából helyeselhető is, mi mindamellet hisszük, hogy az egylet alelnöke á bizalmatlanság ily éles nyilatkozata újból lehetősége elöl kitér, igy legalább nem lesz megzsibbasztva azon áldozat- készség, mely egyedül képes az egyletről a bukás szégyenét elhárítani. A békésm. mivelődéstörténelmi társulat első vidéki kirándulása Múlt vasárnap, az az okt. 10-én Szarvasnak itanepélyes színezete volt, mert akkor tartotta a békésmegyei mivelődéstörténelmi társulat az ottani prot. tőiskola dísztermében, felolvasással egybekötött első vidéki v.-gyűlését. Es örömmel jelenthetem, hogy Szarvas értelmes közönsége ezúttal is bebizonyította, hogy régi hírnevéhez méltóan most is blkesülni tud a közművelődés intézetei iránt. Be- lizonyitotta ezt újólag — és pedig fényesen — leracsak az által, hogy egyletünket kebelébe meg- livta, s lekötelező szívességgel és előzékenységgel bgadta, hanem főképen az által, hogy — a főiskolai dőljáróságtól szívesen felajánlott nagy dísztermet ’a'óban díszes és művelt közönségével szorongásig megtöltötte, mely közönségnek arczárói lehe- eit leolvasni a magasabb lelki gyönyört és érdeklődést. Ott volt a tanári kar teljes számmal, az érettebb tanuló ifjúság, a város főbb tisztviselői, a tén kiváló gondosság tárgyait képezik hölgyeinknél, s a kit a természet e szép tulajdonnal megáldott, nem mulasztja el annak varázserejét érvényesíteni a kivágott ruha derék által, s innen származik a meghütés következtében a divatos migrain, szivbaj, idegesség satb. — Itt bizonyos pótlékokat nem emlitve, a derék karcsúsága szintén hódítóvá idomittatik. Itt a fűzök fellette becses szolgálatot tesznek, mert a fejlődésnek indult gyermeki testet szabályozzák, és megvetik alapját a — tüdő, máj, lép és több belső szervek holtig való nyomorúságának ! — A picziny lábacskák többnyire elnyomoritott, sajnálatra méltó „láb — formák.* Eszembe jut itt egy adoma. Legyen szabad elmondanom, — egy kissé erős színezetű, de ta- nuságos. — Egy boldog vőlegény esküvő után szerelem-ittasan viszi haza nejét falusi lakására* A hóditó szépség, a „kellemékben gazdag* menyasszony otthon érvezvén magát, estvére a chig- nont, álfogakat s minden néven nevezendő divatos pótlékokat lerakott magáról, és — férje rögtön kijózanodott szerelmi mámorából. E tableaux-t nem festeni csak képzelni lehet! Megbocsáss kedvesem, ha toliam ismét vastagon fog, de az igazság egyenes őszinteséget követel. Már pedig az világos, hogy a fentrbbiek- ben, fájdalom I igazságot mondtam. Egy divatos hölgy, tetszvágyának kielégítésére hogy minő eszközöket használ, azt csak igen kis részben soroltam cl. Egy másik szintén erős jellemvonás hölgyeinknél a kényelem-vágy. Emberi természetünk nagyobb részben az érzékiségnek van alárendelve Az érzékiség pedig kéjt, gyönyört, nyugalmat kíván, s ennek eleget tenni majdnem kivétel nélkü törekedünk. Diogenest ma kinevetjük s Epikurus bölcsnek nevezzük. Hogy óhajtjuk életünket minél nyugodtak ban, minél nagyobb kényelemben élni le: az ellen szót sem emelhetünk, — az bizonyos..Nem s azt kárhoztatjuk, hanem az eszközöket, melyektt e czélra használunk. Egy nőnek — mindig divatosan „műveli1 nőt értek — legfőbb vágya, egyedüli czélja a táti kényelem. Fényes bútorok, divatos garnitúrát, pompás szőnyegek, földig érő függönyök, álló tül- rök, s az ezeket kiegészítő csecse-becsék egéjz halmaza — képezik a „női hozományt.“ Semni szavunk ellene, a kiktől telik, — de hány családaja van, ki egy kiházasitáBsal egész családját anyag- lag megnyomorítja ?! Az igy bebutorozott „sa Ionok “-hoz aztin gondnélküli élet, raunkátlanság járul. Számos cs- lédség, estélyek, bálok, divatos öltözetek, fizetőlen kontók, száz °/o*‘s váltók— ezek mind ide sorakoznak, mint következmények. _ Hány jó igyekezető, szorgalmas ilju keres- kecwrj juttatott csőd alá egy év alatt „művelt* nejének kényelem-vágya ? hány szerény fizetésű hivatalnok vetkezte le lelkiismeretét, vesztette el becsületét a soha ki nem elégített hitelezők miatt?! és hány kisebb földbirtok jutott idegen kézre a „nagyságos* asszony könnyelmű fényelgése következtében ? I Ne folytassuk kedvesem e szomorú tárgyat! Százszor meg ezerszer el voltak már ezek mondva, § ott vagyunk a hol voltunk. Ti a kik józanabb nevelés alól kerültetek férjeitek oldala mellé, ti alig tudjátok elképzelni az említett helyzetet, — de mi, a kik hivatásunknál fogva Bzámos család beléletét ismerni tanuljuk, fájdalmas szívvel teszünk bizonyságot arról, hogy ilyen nöneve- lési rendszerek mellett a középbirtokos — a hivatalnok — kis-kereskedö és iparos osztály elébb utóbb tönkre megy s ez által hazánk egy erős támasztól fog megfosztatni. Jövőre többet! addig is üdvözöl a távolból igaz rokonod Gáthalmi. szolgabiró, járásbiró, orsz. képviselő, papok, tanítók, földbirtokosok és földészgazdák szép számmal — és amit legelső helyen kellett volna említenem — meglepően szép női közönség! akik mindvégig feszült figyelemmel hallgatták az érdekes előadásokat: Göndöcs Benedek elnök megnyitó lelkes beszédét ; Benka Gyula kitűnő képzettségű tanár előadását Kristóffy György egykori derék szarvasi néptanítóról, Haan Lajos magyarázatait némely kő- és bronzkori régiségekről, a titkár hivatalos jelentését, és az ifjú kedélyű id. Mogyoróssy János felszóllalását a régiségek gyűjtése ügyében. Az előadásokat a Benka Gyula vezérlete alatt lévő szarvasi férfidalkar nyitotta meg és zárta be, öszhangzatos erőteljes művészi előadásu dallamokkal. Magát a termet lelkes honleányok páratlan Ízléssel diszitették fel szebbnél szebb virágokkal és koszorúkkal, melyek között azonban ők magok képezték a legszebb rózsákat. Nem csoda, hogy ilyeneknek láttára még a mi Mogyoróssy bátyánk is föllelkesült és nehány esztendővel megint fiatalabbá vált, mikor tapasztalta, hogy előadás után a leányok nagy tudvágy- gyal vették körül a felmutatott régiségeket és ugyancsak kívánták a kellő magyarázatot. Azt lehet mondani, hogy mindenki jó kedélyhangulatban volt, és semmi sem természetesebb annál, hogy este a kasinó termeiben kedélyes banquet és tánezmu- latság rögtönöztetett. Volt jókedv, toaszt, és táncz — reggelig. És ez mind a régészek tiszteletére történt! Kimondhatja ezután, hogy a magyar nem tud lelkesedni a tudományért ? Szarvas e részben kitűnő város; kár hogy vasút hiányában kissé távol esik a nagy világtól, mert különben veszélyes versenytársa lenne Csabának és Gyulának. Csak egy hibát követtek el régész uraink, t. i. azt, hogy nem nézték meg a czélszerüen berendezett szarvasi tornahelyiséget, mely Gotescha tornatanár által fölszerelve az egész országban ritkítja párját, e megyében pedig sehol sincs hozzá hasonló! Éljen a haladás ! éljen Szarvas lelkes közönGyulaváros t. ez. képviselőinek. Az erdő kezelési szabályrendelet »•égleges megállapítása, és az 1876. évi költségvetésnek tárgyalásául folyó évi október hó 18-nak délelőtti 10 óráját tűzöm ki a városháza termébe, a melyre megjelenni és a tárgyalásokban résztvenni tisztelettel kérem. Kelt Gyulán, október hó 13-án, 1875. Dobay János, polgármester. Gyula városa költségvetése 1876-ik évre. Bevételek. . frt kr. 1. Pénztári maradvány szept. 30.1875. 331.— 2. EIöbbeni évekröli activ követelések 1566.50 3. Földbirtokokbóli jövedelem . . 12091.92. 4. Kaszabokból jövedelem. ! ! . L376.56 5. Legelőkből jövedelem .... 2522.— 6. Erdőkből jövedelem .................... 400.— 7. Nádasokból jövedelem .... 82.50 8. Faiskola jövedelem.................... 150.— 9. Veteményes földekből jövedelem 100.— 10. Járásbíróság bérletéből .... 600.— 11. Adóhivatal bérletéből .... 667.20 12. Németvárosi szénáskert bérletéből 60.— 13. Vágóhíd jövedelme ..................... 220. 6 14 . Félévi korcsmáltatásból. . . . 601.— 15. Vadászati jogból ...... 250.— 16. Fogyasztási adóból.................... 715.— 17 . Állam kölcsön kötvény kamataiból 60.50 18. Árvapénztári töke 6% .... 1533.16 19. Árvapénztári tartalékalap kamata . 663. 2 20 Községi adó hátralékokból . . 8183.17 21. Dob használatból.................... 59.52 22 . Honvédtiszti szállások bérletéből 2726. 5 23. Tolonczok ellátásából .... . . 82.21 Összesen 35031.37 Kiadások. 1* Allamadóra.......................... 2053.97 2. Egyenértéki illetékre .... 635.73 3. Favágatás és behordáara . . . 68._ 4. Faiskolára tőkésittetik ..... 150.— 5. Erdögyarapitásra................ 1Q0.— 6 Ménlovak élelmezésére .... 335.60 7. Városi épületek javítására. . ! 1275.— 8. Épületek biztosítására .... 75.32 9. Ápoldai kamatokra.................... 63.— 10 . Földhitelintézetnek kölcsön visszafizetés .............................. 67 50 11 . Sugárutra megyétől nyert kölcsön visszafizetés..................... 2500.— 12. Tisztviselők fizetése ..... 14050.— 13. SzoIgaBzemólyzet fizetése . ! . 5710,— 14. Szolgaszemélyzot ruházatára . . 1204.50 15. Napdijjak és elöfogatozásra ! I 800.— 16. Irodai eszközökre . , . . . 36350 17. Nyomtatványok és könyvkötő munkák 400.— 18. Világítás és fűtésre.............2216.25 19 . Hírlapokra és posta dijjakra ! . 90.— 20. Rajztanitónak.................... 315.— 21 . Felekezeti iskoláknak kamata . 564.40 22. Nádváltsági kamat.......... 226.86 23 . Iskolák részére faszükséglet . . 490.— 24. Polgári iskola fentartására . . 4000.— 25. Ismétlő iskola fentartására , . öOO.—
