Békés, 1875. (4. évfolyam, 3-52. szám)
1875-09-12 / 37. szám
Negyedik évfolyam 1875. 37-ik szám Gyulán szeptember 12-én. Megjelenik hetenkint egyszer, vasárnap. Szerkesztőség: B.-Gyulán, a polgári iskola < k épületében. Kiadó hivatal: Gyulán Dobay János könyvnyomdája és Winkle Gábor könyvkereskedése. A. lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőhöz Gyulára czimzendők, és legfeljebb minden péntek estéig beküldendők. I ÍS I TÖBB BEKESMEGYEI NYILVÁNOS EGYLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési feltételek: Egész évre helyben házhoz hordva kr. vagy vidékre postán küldve 5 frt — Háromnegyed évre 3 75 Félévre .... 2 50 Évnegyedre . . . 1 » 25 Egyes szám ára 10 kr. Hirdetési dijak: Egy 4 hasábos petitsor 5 kr. Kétszeri közlésnél . . . 4 „ Háromszori közlésnél . . 8 jj Többszöri hirdetéseknél engedmény adatik. Bélyegilleték 30 kr. A nyllt-tér tora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: B.-Gyulán Dobay János könyvnyomdájában és Winkle Gábor könyvárusnál. — B-Csabán a nyomdában. — Budapesten Haasenstein és Vogler,— Braun Ede (Józseffcér, 10. sz. I. emelet.) — Bécsben Naftles J. hirdetési irodájában. — Elfogadtatnak hirdetések vidékről levélbeni megrendelés által „a „Békés“ kiadó hivatalához“ czimezve is. A mi bajaink. Sok a mi bajunk. Ennek kilenczven- kilencz oka van, melyek elseje: nincs pénz. Ennek ismét a ragyán, és a szárazságon kivül nem más az oka. mint a kormány. — így okoskodunk nagyobb részt; — és talán helyesen, — de csak is egy kis részben. A mi bajaink másutt, — a társadalomban gyökereznek. A mi társadalmunk hasonlit olyan géphez, melynek alkatrészei egyenként jók lehetnek, de, — mintha mindegyike más gyárban készült volna, — egymáshoz nem illenek; nem lévén öszhangzók, a gép rosszul működik, a czélnak meg nem felel. Innen a sok baj, melylyel az élet utain minduntalan találkozunk. Kezdjük a közoktatáson. Iskoláinkban általában aboz képest, a mint azok állami, felekezeti, magán, nagyvárosi vagy vidéki intézetek a módszer merően különböző; a képesség különbféle mértékkel határozta- tik meg. Elemi iskoláinkban a rendszer és a törvényes tanterv között oly nagy a különbség, mint a való és az eszmény között. Az ezekből, a közép tanodákba került fiuk, a tanügy nem kis hátrányára, valóságos mozaikot képeznek. A gyenge szülék, fiaik pártjára állva, a tanárokat pedánsoknak, emezek a szüléket neveletlenek nek tartják. A szülék nemcsak tanítást, de nevelést is követelnek a tanároktól, a tanárok azt üzenik a szüléknek, hogy a nevelés a szülék feladata. A nyolez osztály befejezése után az apa tőkéje, melyet fiára költött, s a fiú érettségi bizonyítványa az egy éves önkéntes katonai szolgálatban versenyre kelnek a csizmadia legény türelme és engedelmességével, s ekkor tűnik ki, hogy az utóbbi alkalmasabb káplárnak, mint a ma- turus deák. Ez büszke önérzettel azzal vágja ki magát, hogy neki nem életczélja a katonai pálya; — hát a csizmadiának az e ? — Az urfi egyetemie kerül. Négy évi elmélet t’.íLxscz.a.. Emlék lapra. Emlékszel-e még rá, mit Ígértél, lányka ? Majd eg} szer, titokban, — ha senki se látja — Virágot adsz nekem. Akkor szép tavasz volt, ma már meleg nyár van. ígértél, nem adtál... pedig mennyit vártam ! Óhajtva, nehezen. Titokban Ígérted, minek is tudja más ? Mi jólesett nekem az édes biztatás Mit ajkad kiejtett. Melyet számomra a te kezed szakított, Álmomba’ — mily sokszor csókdosám a szirmot; A szép virág kelyhet.' Elröppent az álom, el az én virágom!!. Nem is terem nekem ezen a világon, Mit keblemre tűzzek. Majd, ha nem sokára nyugszom hideg sírba, Lesz-e, a ki ültet fejfám mellé, sírva, — Egy szomorú füzet... ? Virágot Ígértél... hogy egykor megadod, — Kimondja e, vagy ne ezt a gondolatot ? — Soha se’ reméltem. Első eset volna!... jobb lesz ha elhagyom, Minek indulnál fel holmi hitvány bajon ? ... A mit én megértem. Lásd l én nem Ígértem, nekem nincs virágom, Nincsen nekem semmim széles e világon! ... Csak egy érző szivem. s három évi gyakorlat! Azért-e hogy uelie- zittessék a jogi pálya, s elriasztásul szolgáljon, vagy hogy képzettebb férfiak kerüljenek az életbe? még eddig meg nem fejtett probléma. A fegyelmeden tanuló itt szabad ur a léptettetett elő, — de hát igy követeli ezt a külföldi egyetemek rendszere. Igaz, csak hogy a német Bursch vajon, a mi magyar legényünk pedig paprikás szalonnán neveke- dett! Ezen hosszú és költséges pálya, a jogosultság azon érzetét ébreszti a fiatal emberben, hogy ő nem vállalhat akármiféle hivatalt. Irnoksággal kezdje? Titokban ország- gyűlési képviselő akarna lenni, de utolsó esetben szolgabiróságot is hajlandó vállalni. Végre azonban a délibábok hőse ki ábrándul, — haza kerül, meglakni, otthon a sáros falut; — ügyvéd lesz, — vállal tyuk- pereket, és váltókövetelési behajtásokat. De hogy nem annyira a fáradsága mint tudománya jutalmaztassák, a behajtott összeget megosztja a clienssel. Hát a hivatalnokok kikből lesznek? Azt mondják az élhetetlen, és befejezetlen képzettségű emberekből. A családanya jó gazdasszony, ki csupán őszi saláta, mák, és liba toliból 30 forintot csinált össze. Törődik, nélkülöz. Ámde Irénkének bálba kellett meunie, — maga a ruha diszitmény 20 forintba, az egész ruha pedig 60 forintba került; s mégis alig tán- czolt, mert a 24 éves fiatalok rég kinőttek máraz ily gyermekes mulatságból. A bál után összejöttek a jó baratnék, — a vaníliás crém, különbféle befőtt, s ezukros süteménynyel lelt asztal körül a bál éleményeit reca- pitulálandók. A fiatalok, kik tőkéjüket, a bosszú és költséges tanulás utján szerzett tudományos képzettségükben vélik bírni, gazdag leányokat keresnek. Miután ilyeneket nem kapnak, maradnak nőtlenek. A jó nevelésű leányok, már akik t. i. zongorázni és francziául tudnak, nem mehetnek akármiféle írnokhoz nőül; inkább örökös pártában maradnak. De jöjj®*1 egy 60 éves agglegény, ha gazEz az egy vagyonom, ezt is neked adom, — Úgy is érted ég az én édes angyalom 1 . . . Érted dobog híven... Lásd 1 én nem ígértem csalogató ajkkal, íme mégis, midőn felderült a hajnal Születésnapodra: Tova-tünt csalódott reményim fellege; Mosolygó rózsákkal volt telides-tele, Szivem rózsabokra. A mosolygó rózsák harmat-gyöngyös szirma, Ezer áldással volt mind-mind tele írva, Mind te érted szálló ezer imádsággal... Egy halvány levelen ezt olvasá szemem: „A te számodra itt boldogság nem terem.. Szegény fiú! szenvedj, epedj reménytelen, — Egy életen által...“ Z. M. Múzeumi szemle I. A békésmegyei régiségtárlat sorozatából a honi és megyénkbeli leletek már e lap útján úgy nagyjából a maguk idején ismertetve véltek, — úgyszintén a vétel utján hozzácsatolt Haan Antal-féle gyűjtemény is. Nem lesz érdektelen ez utóbbinak néhány darabja fölött egyet-mást elmondani egyrészt azok közelebbi ismertetése, másrészt érdek- keltés szempontjából. Ez alkalommal vegyük szemügyre az igen értékes etrusk-görög edónygyüjteményt. Etruskdag, a 18 éves leány kész a hymen lépvesz- szejére szállani. A földesgazda busul, ha 250 fit képzelt értékű földje évek óta nem jövedelmez többet holdanként 10 írtnál. IrigyIi a tőkepénzes állapotát, ki 250 frt tőkéje után 50 Irt kamatot húz. Amaz 10 frt után 2 frt 50 krt, — emez 50 frt után, mely jelzálogilag biztosítva van, 5 forint adót fizet. A haszonbérlő a 12 forintos haszonbér mellett vagyo- nilag tönkre ment — a földtulajdonos pedig ismét csak básdl, hogy bérbeadott földjébe fektetett tőkéje esak 5°/0-kot jövedelmez. Az egyenlőség elvénél fogva, a különbféle osztályok összébb jöttek. Mily sikerrel? lássnk. Legjobban járt a magasabb aristocratia azon része, mely egykori pólósáról néhány fokkal lejebb szállt. Ez az országban költi jövedelmét, birtokán lakik, ennek miveltetését közvetlen figyelmével kiséri, él s ruházkodik megerőltetése nélkül. Nem úgy a gazduram ő kigyelme, ki nem- zetes urnák, az iparos, ki ténsurnak, a kis- sebb hivatalnok, ki tekintetes urnák, a nagyobb hivatalnok és birtokos ki nagyságos urnák avanzsirozott. A ranggal aránylag az életmód, az igények s a kiadások is emelkedtek. A gazda a kávéházba jár, — az iparos a casinóban politizál, a kis birtokos nagy úri sportot tíz. Ez utóbbi mind salonfähig. Legtöbben aránylagos jövedelem hiányában. Emlékezzünk vissza, hasonsorsu és állású apáink egykori életmódjára, s munkásságára ; és ha nagy különbséget észlelünk, azt is könnyén kitalálhatjuk, mit hibáztathatunk inkább, a ragyát-e vagy a kormányt? Ilyen dissonancziákkal minden lépten nyomon találkozhatunk, melyek éltünk csillogó fényét sokszor meghomályositják, és bizonyosan több gondot, mint élvet szereznek nekünk. A kor kórszelleme az, mely életünk köreit megzavarja. görögnek mondom, mert az edények legnagyobb- része etrusk készítmény; de tisztán megtartott görög stylben dolgozvák ki. Eépvieelve van bennük nem csak az antik idomszépség és gazdagság; de egyúttal a görög edény-festés három fejlődési-korszaka is. A tuskoknak v. etruskoknak, a rómaiak elődeinek, sok tekintetben önálló művészete volt; de ez a közszellem reálisztikus, sőt materiálisztikus iránylata miatt nem fejlődhetett magas fokra, és nem maradhatott meg függetlenségében, hanem korán átvette a görög szabatos művészet elemeit s azokat, ha nem is assirailálta szerencsésen, de mégis mint ügyes utánzó jó eredménynyel alkalmazta. Maga a görög művészet bár a nemzet gé- niusától született és önállóságát mindig megtartotta bölcsökorában az eqyptomi óá assyr, akkor már tetőpontjukon álló művészet által dajkáltatott; s e daj- kálás világos kinyomatát viselik magukon a kezdetleges épület, szobor és festmény-müvek. Gyűjteményünkbe pillantva rögtön kiválaszthatjuk e kor jellegzetes müveit. Néhány hosszúkás, hengeralakú edény s egy öblös, nagyocska hamvveder áll előttünk. A forma még fejletlen, a haj- lásokban nincs merészség (schwunglos). Festett díszük legjobban árulja el régiségüket s kezdetleges voltukat. Világos, sárgás alapon barna körök és szalagok haladnak párhuzamosan, köztük néhány phantastikus gyík-alak. A kissebbek egyikén hibás, de karakteristikus rájzban zebrát és oroszlánt látunk; mig egy ép ily alakún két tigris (v. hiúz) közt ülő madarat (liba ?). E vadállatok nem éltek M i ndenek előtt le kell mondanunk házunk nagy hatalmi állásáról, mert különben hiá- ban lesz önálló nemzeti bankunk, bankónk mégsem leez, és hiában lesz külön országos vámterületünk, ha saját udvarunk területét, a hiúság, nagyravágyás és munkakerülés becsempéztetése elől el nem zárjuk. ________ Gy ula városa építkezési rendszabályai. II. Fejezet. Beltelkek közti viszonyok rendezéséről és a város felosztásáról. 10. §. A város kelteikének rendezésénél alapul a Halácsi által 1859-ben felmért és hitelesített térkép, és az abban találtató méretek szolgálhatnak, o7. okból mindenféle nagyobbitása egyes telkeknek, ha azok későbbi okmányok által igazolva nincsenek, foglalásnak tekintetik, jogában áll tehát a városnak azokat a szépészeti alap javára vissza foglalni, és azokkal, mint birtokával rendelkezni. 11. §. Hb egyes házak nyeregtetője akár újabb építkezések, akár csak az épületen történt változtatások alkalmával tűzfallal cseréltetnek fel, ezen épületnek a szomszéd telkén csurgóul hagyott torülete visszafoglalható, s következéskóp a netáni keritkezés, valamint a szomszéd által ez oldalon oszközIenÜŐ építkezés mindenkor ezen elv figyelembe vételével hajtható végre. Utczai épitkozésnél az egész telek hossza beépíthető, ha azonban ezen építkezés által a szomszéd házteteje sérülést szenvedne, köteles az építtető a szomszéd báza tetejét saját költségén a viszonyokhoz mérten átalakitani. — A ki ettől vonakodnék, legalább 2 ölet (4 méter) tartozik saját telkéből, mint kapu-bejárást üresen hagyni. Élöfák legkevesebb 1 ölnyi (2 méter) távolságban ültetbetök a szomszéd épülete vagy telkétől, úgy azonban, hogy azok lombozatai a szom- szédfeliili légürt el ne foglalják. 12. §. Beltelkek mesgye vonalaiban oly gyakran előforduló szögleteket, melyek végett mindkét fél telkének szabad használatában csak gátolva van, kiegyenlíteni;: és a mesgye vonalokat lehetőse Etruriában se Görög-országban, tehát itt nem is ábrázoltatbattak. Ezek közvetlen másolatai kereskedés útján ide került egyptomi edények rajzainak, mit az előadás és felfogás naivsága mutat, moly az egyptomiaknál oly jellemzetes. Ilyenek átalán azon edények, melyek a dór-korszakból kerültek ki és maradtak fönn. Nagy elölépést tanúsít azon két nagyobb és 2 kissebb amphora, vagyis kétfülü kancsó, melynek bajlatos oldalain vörös alapon már emberi alakot s növény-díszt lelünk fényes-feketén festve. A nagyobbak egyikén sphinx, mely azonban távol áll még a későbbi görög művészet eme kedvelt alak-összetététöl, hanem inkább hasonlit az assyr- épületek rettentő pylon-öreihez: bikatesten madárszárny, és emberfő,-az erő, gyorsaság és ész e hármas jelképéhez. Másikán Centaurt látunk, szinte primitiv rajzzal. A Centaur fél ló, félember, ábrázolása mindég kedvenc tárgya volt a görög művészetnek, s igy ez edényen, mint köznapi jelenség nem feltűnő. A két kissebb amphora egyikén 2 alakot látni, melyben az egyiptomi felfogás félreismer- lietleu. Lábukkal oldalt lépnek, mellük szemközt (en face) van s fejők ismét oldalt (en profil) áll; éppen úgy mint az egyptomi reliefekben s falfestményeken. A kéz mozdulata is egészen egypta- mias; de már haladottságot tanúsít a lépés (mozgás) jelzése, a sark fölemelése által. Az arc-él, szakálvÍ8elet és ruházat pedig egészen aesyr. A másik kiesebb edényen azonban görög alakokat ismerünk fel. Két görög ifjú élénk mozgásban. Ugylátszik viadalra készülnek; legalább az ököl-
