Békés, 1875. (4. évfolyam, 3-52. szám)
1875-08-08 / 32. szám
nyösen járultak a darab sikeréhez, a czigányok — Mátyási és Halász — kivételével, kik különben hálás szerepök betöltésére hívatlanok. — Hétfőn szünet. Kedden „Fiammina, a dalmű énekesnő“ fran- ezia színjáték. Ez est Sztupánéé volt. Első megjelenése kedvező hatást keltett, értelmes szavalata, teljes otthoniassága, a gyakorlott színésznőt azonnal felismertetek benne, s bár a második felvonásban Barni grófnővel való párbeszéde kissé unalmas, s fiával való találkozása nem is volt elég élénk, a harmadik felvonás búcsú jelenete ezt teljesen feledteté, hol művészi erejének teljességében lépett elő. Az anyai érzelmek győzelme a művészi szenvedély felett, fényes diadalok felcserélése az ismeretlen magánynyal, oly áldozatok, melyet egy eléggé ugyan nem indokolt ballépés következtében az anya gyermekének kötelességszerüen hoz. Ez érzelmek hatásának művészi kinyomata volt e jelenet. Bállá — Henrik, a nemes fiút teljes önérzettel s az utolsó jelenetben igen sok ben- söséggel játszta. Sztupa nem tudott elég méltóságot önteni Dudley Györgybe. Kőmivesné — Barni grófnő. Tóth — Lambert Dániel, Mikey — Ducha- teou, Travers — Sylvain helyesen tölték be szerepeiket. Szerdán „Faust és Margareta“ paródia, 5 képben. Margarétát Csatámé énekelte, szép menetű dalait folytonos tetszés kisérte, kedves játéka oly rokon szenvet keltett közönségünkben, hogy ez estén — mi különben nálunk a ritkaságok közé tartozik — már virágokkal fogadták, s mint látszik, közönségünk őt kedvenczévé avatá. Faustot* Bállá, Márthát Liptai Laura, Mefelest Csatár énekelte, Sibel szabót Mikei játszta. A bamba alig volt még színpadunkon élénkebben bemutatva. A roszlelkismeret meg a nagy közönség előtt megjavíthatná magát annyira, hogy mire különben sem volt szükség, kapkodásaival az illemet ne sértse. Csütörtökön „Csók“ vígjáték, nálunk először. Közönségünk már rég vágyott megismerkedni, és sietett is tömegesen az előadásra; mely azonban épen nem volt kielégítő, leszámítva a zavart, mit a közbe jött zápor okozott, melynek kellemetlenségeitől a színkör fedele épen nem óv meg. A játszók mintha csak összebeszéltek volna, szerepeiket nem tudák, kivéve Kőmivesmét — Blanda — s Jakabnét — Maritta. Tudjuk, hogy a versben irt darab betanulása időt s szorgalmat igényel, de mint a szereplők nagy részénél tapasztalók, a tudott részleteket sem szavalták úgy, hogy abból akár a vers szépsége, akár a darab cselekménye élvezhető, sérthető lett volna. Sorokat mondtak, s a rímek pattogását keresték, a nélkül, hogy az értelemre s annál kevésbé a játékra is gondot fordítottak volna, leginkább kitűnt e hiba Jakab Adolar játékában. — Jakabné „Csók“ verse mit értelemmel, helyes színezéssel s élénken szavalt, s Kőmivesné éji jelenete a királylyal engednek fogalmat alkotnunk azon tetszésről, melyben e darab a nemzeti szinpadon részesült. — Jegyzéke a Ir-gyulai kir. tszéknél 1875. augusztus 9. és következő napjain előadandó bűnügyeknek. Előadó Nogáll. Augusztus 9. 577. Lauda Mihály és 3 társa tilos kártyajáték. 637. özv. Jónás Imréné csalás. 638. Varga Imre és társa tolvajság. 664. Pomucz János birói zártörés, 705. Gubcsó János és társa csalás. 709. Janovics Koszta és neje csalás. 710. Sülye József birói zártörés. 713. Knak Ernő és neje csalás. Augusztus 10. 743. Bontovics Mátyás tolvajság. 744. Mateidesz György súlyos testi sértés. 745. Vitális Pál birói zártörés. Augusztus 11. 748. Berti Lukács és társa csalás. 764. Dundler József és neje nyilvános erőszakosság. 795. Bilu8ka Jakab csalás. 818. Báthori Antal tolvajság. Hirdetmény. A b.-gyulai ktszék részéről közzététetik, miként b.- gyulai kir. közjegyző Mlskolczy Barnabás közjegyzői irodáját B.-Gyulán városháza utsza Popp-féle házban 1875. évi augusztus 1-én mognyitandja. Kir. e. f. tszék Gyulán 1875. julius 31. Herberth Antal, Dutkay Béla, h. elnök. jogyző. Gazdászat ipar ás kereskedelem. Trágyakezelés. Békésmegye gazdaközönsége és egylete dicsekvés nélkül elmondhatja magáról, hogy a jobbak sorából hátra nem marad. A gazd. egylet számos irányban törtet előre, de egy irányt, a főt, eddigelé, mondhatni, figyelmen kívül hagyott — a kísérleteket és azoknak egyik alapját a trágya helyesebb kezelésének előmozdítását. A kísérletek is megindulóban vannak, melyekről elmondtam nézetemet, nevezetesen azt, hogy az egylet nem cselekszik helyesen, ha egyesek elszórtan eszközlendő működésében megnyugszik és a helyett tüzetesebb eljárást ajánlottam, melynek kivitele módúnkat meg nem haladja. De a trágya helyesebb kezelése érdekében eddigelé semmi megfogható nem történt. Tegyünk tehát valamit. A trágyakezelés javításának alapja, hogy a trágyabalomnak legyen alapja, kezdjük tehát azon. Ezen alap elkészítésének több módja van a mint tudjuk. Mindegyiknek egy, az a czélja, hogy a trágyalevet a föld be ne szivja. Kevesen vagyunk abban a helyzetben, hogy az alapot téglával, czementtel készítsük, de mindnyájan megtehetjük azt, hogy a trágyának pár lábnyi gödröt ásassunk, s azt egy lábnyi jó agyaggal beborítsuk, az agyagot jól lelurkőzzuk. Ennyit kiki megtehet, azzal trágyája javításához az első lépést megtette. Tudnivaló, hogy a trágyahelynek az összefolyó esővíznek kitéve lenni nem szabad. Télen utaink többnyire járhatlanok, akkor tehát az agyag előteremtése bizonytalan s ha nem teamik, egy évi hátramaradást szenved az ügy a legjobb akarattal is. Szeptember tehát azon idő, melyben az agyagot előszerelhetjük, hogy nzt a hely raegürülésé- vel biztosan alkalmazhassak. Hordassuk tehát elő azt az agyagot, s vessük meg alapját trágyánk okszerűbb kezelésének. Mondhatni semmibe se kerül az egész müvolet. Következnék aztán, hogy a trágyahalom soha kupuczosau ne hagyassák, olykor a lévői mogön- töztcssck. De sok szalmát, mennyit az ürülék megereszteni nem elégséges, ki ne hordjunk, mert az egyik oka a penészesedésnek. Inkább legyen a készlet kevesebb, de legyen jó. A ki teheti a halmot rétogenkint teritsa lo földdel, de teritse be legalább a kész halmot, ha az 3—4’ magasságot elért, s kezdessen újat. A gazd. egylet maga jól cselekvendik, ha e fontos tárgyra lényegéé gondot fordit, többek közt halomvizsgálatokat tart a jelentkezők körében és a legjobban kezeiteket díjazza. Ezeknek itt a legnagyobb ideje, ennyit is elmulasztnunk nem szabad ; a trágya a termelés ogyik főalapja, lényegesebb az sok egyébnél, mit évek óta előmozdítunk s legalább a sorrendben elsőbb. R. — A békésmegyei takarékpénztár üzlet forgalmának kimutatása az 1875-ik év első feléről. Bevétel: Pénztármaradvány .......................... 49225.68 Részvény tőke.................................... . 1460.— Betéti töke........................................ 252587.92 Kön yvecske dijak............................... 21.30 Let éti dijak......................................... 8.34 Befizetett váltók............................... 522845.— „ jelzálogok......................... 15890 — „ előlegek.......................... 12945.— Váltó kamat ................................... 15034.34 Jel zálogi kamat.................................... 13772.93 Előleg kamat.................................... 2026.92 Rés zvény átírási díj.......................... 1.— Késedelmi kamat............................... 597.63 La kbér.............................................. 310. 2 Magy. bizt. társulati részvény kamat 2520.— Magyar biztositó társulat .... 25014.50 Magyar vasúti kölcsön kamat . . 666.75 Békési fiók ..................................... 15500.— Orosházi fiók.................................... 3500.— Békési fiók forgalma ......................... 134670.41 Orosházi f iók forgalma..................... 63657.91 Ös szesen 1132265.65 Kiadás: Visszafizetett betétek.......................... 330466.88 Foly ó kamatok.................................... 1386.52 Leszámítolt váltók.......................*. 490960.— Jel zálogi kölcsönök.......................... 21580.— Előlegek.............................., . . 4930.— Tis zti fizetések.................................... 2875.— Lakbér.............................................. 48.33 Ad ó és bélyeg.................................... 2070.— Kü lönfélék......................................... 181.54 Napi biztosi dijak............................... 231.— Osztalék . . .................................... 19300.— Jó tékony czél.................................... 139.94 Jutalék.............................................. 884.96 Ma gyar biztositó társulat .... 3008.15 Egyleti ház......................................... 5500.— Ingatlan birtok ............................... 12397.42 Békési f iók forgalma......................... 13467041 Orosház i fiók forgalma..................... 63657.91 Pé nzkészlet......................................... 37867.59 Összese n 1132265.65 Kelt Gyulán, julius 1-én 1875. Kratochvill József, könyvvezető. Hetivásári tudósítás. — Gyulán augusztus 6-án 1875. Mai hetivásárunk az éjjeli jótékonyan ható tartós eső miatt az eladók kevés száma miatt gyengén ütött ki. — Gazdáink még most is nyomtatással lévén elfoglalva, csak annyit árusítanak el, a mennyi elkerülhetetlenül szükséges a napi kiadásokra. —- Tiszta búza 90 fontos 4.55, 86 fontos 4.10, Kétszeres legjobb 77 fontos 4 frt. Középszerű 74 fontos 8.80; — árpa legjobb 1.90, Közép 1.60; — Zab legjobb 1.80, közép 1.60; tengeri 2.60—70 kr. mérőnként. Szerkesztői üzenetek. — Doboz. A község t. elöljáróinak. Tekintve hogy azon m.-herényi levél, mely a küldött feleletre okot szolgáltatott, nem lapunkban lön közrebocsátva; — tekintve, hogy lapunk 30-ik számának „Újdonságok“ czimü rovatában álló s idevonatkozó megjegyzés az egész ominosus ügyet mintegy berekeszti: a beküldött levelet nem közölhetjük. — Tót-Eomlós. H. S. urnák. A kérdéses czikk érvei szerintem is komoly figyelemre méltók! Sajnos, hogy ily tartalmú czikkek közlését lapunk iránya és szűk tere nem javasolja 1 — Szarvas. G. P. Becses sorai szerint. Magán levélben többet. Nyilttér. Számos ismerőseim és barátaim mindeniké- töl nem vehetvén személyesen búcsút, most midőn helyzetem Gyula városából távozni kényszerít, — e városból, hol mint idegen barátságot, szives fogadtatást és őszinte jóindulatot tapasztaltam magam iránt, e kedves emlékeket hiven megőrizve, mondok búcsút és istenhozzádot mindazoknak, a kiket ismerek, s a midőn ígérem, hogy őket feledni nem fogom : kérem egyszersmind, hogy tartsanak meg továbbra is köblöknek jóindulatú emlékében. Gyulán, 1875. aug. 7. Gácsér György. Felelős szerkesztő: Elek Lajos. B.-Gyuláu, 1875. Nyomatott a kiadó tulajdonos Dobay János könyvnyomdájában. 1—3 (97) Erkel Rezső tulajdonához tartozó „Korona“ utczabeli Illovics Tódor-féle ház, melá áll három szoba, konyha, kamara és pinczéből — minden órán kiadó.
