Békés, 1875. (4. évfolyam, 3-52. szám)

1875-08-08 / 32. szám

halom, Ladány, T.-Komlós, Öcsöd, Sz.-András, M.-Berény felső népiskola szervezésére volna fölhívandó.

Végül fölbivja szakbizottság az iskolatanács figyelmét a népnevelés reformjának egyik nevezetes akadályára az 5°/0-os iskolai adóra, mely a felekezeti iskolák fentartására fizetett összegnek a törvény által megengedett levonása által teljesen megsemmisittetik. E tekintetben a megyei tek. törvényhatósági bizottság által közoktatási minister ur fölkérendő lenne, hogy a folyó évben megnyílandó országgyűlésre egy oly pót törvényjavaslatot méltóztassék bonyujtani, mely a népiskolai törvény 36-ik §-át hatályon kivül helyezve a községeket oly helyzetbe juttassa, miszerint idevonatkozó kötelmeiknek eleget tehessenek.

— Megjelent a b.-csabai nöképzü-társulat polgári leányiskolájának 1874/B-ki értesítője következő tartalommal: 1. Az iskola keletkezésének rövid története. II. Jelentés az 1874/5-ki tanévről. III. A végzett tantárgyak, a rájuk hetenkint fordított órák száma a tan- és segédkönyvek. IV. A tanitók. V. A tanulók névszerint és összevontan. VI. A taneszközök általában, szaporodásuk szerzés és adakozás utján. Pénzbeli adományok. VII. A jövő évre szóló figyelmeztetés. — Az értesítő történelmi része fényesen bizonyítja, mily szép eredményt mutathat föl egy üdvös társadalmi mozgalom, melynek élén buzgó egyének állanak. Lapunk közelebbi száma — a köz vizsga alkalmából — részletesen foglalkou ott eme szép jövőjű intézet ez évi működésének ismertetésével, ugyanazért ez alkalommal csak azt említjük föl, hogy az értesítő idevonatkozó czikkéből láthatólag a taneszközök gyűjtésében figyelemre méltó buzgóságot fejtett ki a tanoda elöljárósága.

A b.-gyulai ref. egyház elemi iskoláinak közvizsgái — mint lapunk múlt számában említve volt — f. hó 8. és 9-én tartatnak meg. Ezen tudósításunkat azon hozzáadással frissítjük föl a t. szülök és iskolabarátok emlékében, hogy e vizsgák helyisége a ref. egyház temploma, — ideje és sorrendje;

Vasárnap d. e. 10—12-ig a nagyobbb fi, — d. u. 3—6-ig a leányiskola. Hétfőn d. e. 9—12-ig a kisebb fi, — d. u. 3—5-ig a vegyes iskola.

Újdonságok.

?— A jövedelmi adó felszólamlás! bizottság Gyulán már a múlt hó 30-án kezdte meg működését, és azóta folyton munkálkodik, munkájában azonban a számos felszóllalások miatt nem haladhat a kellő gyorsasággal, a mennyiben az érdekek ellentétesek, az állam közegei minél nagyobb adót akar fizettetni, mig a lakosság minél kisebb adót őhajt fizetni; és ez a lakosság részéről egészen természetes, a több évi mostoha termés, és ennek folytán beállott nyomorult viszonyok kevés ember zsebét hagyák érintetlenül, legnagyobb rész kölcsön által tartja magát még fen, ez azonban figyelembe nem jön; a ki tavai ennyit tudott fizetni, fizethet az idén többet — mert az országnak pénzre van szüksége, hogy a könnyelműség okozta sebek begyógyuljanak — helyes — de az eredményt ily úton alig hisszük elérhetőnek.

?— A vadászati jegyek kiadása is megkezdetett augusztus 1-én; — tudomásunk szerint pénteken estig 60-on felüli jegy adatott ki. — A nyu- lászás szenvedélye — úgy látszik — nem ismer mostoha pénzviszonyokat. — Vajon azon lelkes honfiak egy része — kik a 12 frtokat oly köny- nyen eresztik meg — mennyit áldoznak az emberiség közmi vetődésére?

?— A. catasteri munkálatok Gyulán e hó

3-án kezdettek meg a mintaterek megállapításával. — A város közönsége képviseletiig elhatározta, hogy egészen uj munkálatot készittett, mert a ca- taster behozatala óta temérdek birtok változás történt úgy egyénileg, mint mivelési ágak tekintetében is, és a kiigazítás több időt és munkát vesz igénybe; ez okból két mérnököt bízott meg a munkálattal, egyiket a belterület és szöllőkre, másikat pedig a külterületre. A felvételi munkálatok September első napjaiban valószínűig be leend- nek fejezve.

?— A Gyulán állomásozó két gyalog honvéd zászlóalj és két lovas század legénységét az őszi hadgyakorlatra e hó 22-ére hivta be. A beidézettek száma mintegy 30 tiszt és 1800 legényből 300 lóval fog állani; — e gyakorlatok tartama 35 napra terjed, mely idő alatt Gyula városa nagyobb élénkség színhelye leend.

?— Az aradi országos vásár valamint tavai történt, jövőre nézve is augustus 15-ét megelőző vasárnap fog megtartatni, mit iparosaink érdekében jelezni szükségesnek tartunk.

?— Zaránd mezővárosának a nra. földmive- lés, ipar és kereskedelmi ministerium 4 országos vásárt engedélyezett évenként megtartatni, és ezek napjaiul az óhitű naptár szerint hamvazó szerda,

pünkösd, nagy boldogasszony és deczember húshagyó hetét megelőző vasárnapjait tűzte ki.

?— Az augusztus 2-ki megyebizottsági közgyűlés nagyon gyéren volt látogatva, különben tárgyai is nagyon kevés érdekkel birtak. — Sze- retnök tudni, mi okozza az érdektelenséget, a munkaidő ? vagy a közügyek iránti elfásulás ? — mi azt hisszük mindkettő egyaránt, — különben ez évnegyedes gyűlés csak 3 napra vette a szokásos órákat igénybe, s igy eddigi bizottsági üléseink legrövidebbjének mondható.

A A múlt heti megyegyxdésből megemlíthetjük az alispán! jelentésből, hogy a közegészség- ügyi viszonyok a megyében jelenleg oly kedvezők, minőket ritkán volt alkalom észlelni. A felemlített adatok szerint született 2741, meghalt 2248, tehát a szoporulat 493. Házasságra lépett 395 pár. — A karczagi megszökött rablók ügye élénk dis- cussiók tárgya lett, hogy a rablók szigorúbban tartása, és az aradi kapitányság, valamint az előbb nevezott ügyészség mulasztásai miatt felirat intéz- tessék a ministeriuinhoz. Egy szónok plane sor- katonaságot is kért volna, hogy azokkal üldözni lehessen a szökevényeket. Az igaz hogy „ebben a kukoriczás világban“ sehogy sem vagyunk az ily kellemetlen és durva vendégektől biztosak.

A A rögtönite'lő biróságérti engedélyéért ismét folyamodott a megye, s most egy évi időtartamra fog kéretni.

A A térzenék ezután hétfőn és pénteken este fognak a gyulai sétatéren megtartatni.

A Valóságos lelki fájdalommal láttuk, hogy a Gyuláról Sarkadra vezető gyönyörű fasorban két oldalról már mintegy 25—30 db fa kiveszett. Ha pusztulásnak hagyjuk indulni, és a hiányzókat nem pótoljuk, lassanként kopár marad a szép országút, mely nem régen még a város disze volt. Ajánljuk azok figyelmébe, akiknek módjukban áll e dolgon segiteni.

A A múlt héten ismét szerencséltette egy német sanger-társulát Gyula városát, a „König v. Ungarn“-ban ütvén fel sátorát. Szerencséjükre nem volt akkor este sziniolőadás, s igy az Ízetlen és gyakran szemérem sértő „alakosok“ talán kitálezázták a közönségtől itt létök költségeit. Ugyan hogy nem unnak bele ők is, meg a közönség is.

A A gyulai nyári szinkör a „Korona udvarán mindenképen igen alkalmatos lenne, s dicséret és elismerés illeti érte a vendéglő bérlőjét Fehér Ignáczot, hogy a közönség kényelméért, nagyobb mérvű áldozat hozatalától sem rettent vissza, hanem azért bizony a szinkör nem igen „teljesen fedelezett“ eső ellen is biztositó hely, mert csütörtökön este is esernyő alól nézte a közönség a „Csók“ előadását, felettébb sajnálva, hogy a kedvezőtlen idő a remekül irt és előadott darabot megzavaró. — Az előadásokról külön terünk részletesebben szól, itt csak annyit, hogy Sztupa Andor társulata oly kitűnő, minő rég volt Gyulán. A közönség látogatja is tömegesen, vasárnap a „Faluroszát" az Almássy grófi család kedves ifjú tagjai és a gyulai özv. Wenckhoim Józsefné grófnő is élvezettel nézték végig.

— A „Békésmegyei Közlöny“ 62-ik számában collegialis üdvözléssel fogadtatik lapunk szerkesztője. E bizalom gerjesztő üdvözlésre szabad legyen egy pár szerény megjegyzést koczkáztat- nunk. Készséggel aláírjuk tisztelt laptársunk véleményét, hogy „egy szerkesztőnek független embernek kell lennie.“ Csakhogy e függetlenség meghatározásában némileg eltérünk egymástól. Szerintünk ugyanis egy egyén, ki — mint tanító — kötelességének megfelel, bizonyára bir annyi függetlenséggel, hogy igazságos szószólója lehet a közvéleménynek, ha nem hiányzik kebléből azon tulajdon, mit erkölcsi bátorságnak neveznek! Higy- je el nekünk t. laptársunk, hogy egy egyén, ki az elfogultság vagy az önérdek szolgálatában áll, kevésbé nevezheti magát függetlennek, mint az, kinek tanítói állása emlittetik föl e tekintetboni fogyatkozásának bebizonyítására! Azt mondja t. laptársunk, hogy „egy tanító, addig, mig mint ilyen működik, csakis egy nevelészeti szaklapnál lehet helyén mint szerkesztő.“ Ezen állitás meglehetősen gyöngíti a „Függetlenség“ ostromlására felhozott példa világositó erejét. Hiszen ép egy nevelészeti szaklap van kiválóan arra hivatva, hogy a tanfelügyelő működésére, leplezetlenül mondja ki birálatát. Ha ez megengedhető egy szaklapnál: egy társadalmi közlönynél elnémul az igaz szó, bárha szándéka nem a sértegetés, hanem a javítás? A mi már lapunk szerkesztőjének az irodalom és hírlapirodalom terén való működésére vonatkozik az üdvözlésben: e tekintetben tudomásunk megegyezik a tisztelt laptársunkéval. Szégyen 1 de hát valljuk be, hogy ö ifjúkora azon idejét, melyet sokan irodalmi kísérletekkel töltenek el, tanulásra forditá. Hogy ezen körülmény alkalmatlanná teszi-e öt a „Békés“ szerkesztésére, ennek eldöntetése talán még most időelötti lenne 1 ?

— Hibaigazítás. Lapunk közelebbi számában

a békés-csabai polgári leányiskala vizsgálatát tárgyázó levél ötödik bekezdésében „az összes tanórák 26°/0-át“ helyett „az összes tanórák 2-6°/0-át“ olvasandó.

— Hymen. Szarvason a legközelebb múlt napokban dr. Laurovics János városunk volt kedvelt orvosa jelenleg nagylaki orvos jegyet váltott őzv. Tassy Ferenczné szül. Bakay Emma úrnővel; Úgy szinte Thúry Endre gazdász, s jelenleg katast. bizottsági jegyző lépett jegybe a szellera- dus Mázor Francziska kisasszonnyal. Ámor összetartó rózsalánczai fűzzék össze a boldog arákat; mi pedig előre is felhőtlen boldogságot kívánunk a megkötendő frigyre!

— Jótékony baráti megemlékezés. Szarvason a legközelebb hirt vevén arról, hogy az egykor itt babérokat aratott Thalia felkent bajnoka Raisz János 48-as szabadság harezosa, s jelenleg a B.- Csabán időző Hubay színtársulatnál súlyosan meg- betegülve Ínséggel küzd. E szomorú bir egykori barátai szivét könyörületességre inditá, s a rögtönözve kibocsájtott aláírási iv folytán eddig már 17 frttal járultak segélyezésére. Hálás köszönet e nemes tettért a meg nem feledkező barátoknak 1

— Dálestélyt tánczvigalommal összekötve július hó 31-re rendezett a szarvasi férfi dalkar, a mely alkalommal a „kasino“ nagy termében dal- kedvelő szépeink szép számmal egybegyülve édes mosoly és tapssal jutalmazák Ciió küzdő bajnokait.

— Gyermek-színház. Szarvason az iskolás kis gyermekek tanítóik és nevelőiktől hirét hallván, hogy Budapesten a közel múltban a vizár roppant károkat tett és sokakat az ínségre juttatott. — E leverő hir szánalom és könyörületességre inditá az ártatlan sziveket; de mivel fillérekkel nem birnak, hogy igy nyújtottak volna segélyt, szini előadásokat tartanak. A legelső augus- tus 1-én tartatott, mely alkalommal az : „Árva fiú“ czimü szomorú mű került színre. Ez előadáson oly nagy számmal jelent meg városunk intelligentiája, hogy 12 frt tiszta bevétel azonnal elis küldetett az Ínségesek segélyezésére. — Köszönet nektek ártatlan, jószívű kis gyermekek, kik a könyörületesség, és jótékonyság gyakorlatát oly korán alkalmazásba vettétek 1

— A színház köréből. Ma vasárnap, f. hó 8-án adatik „A ripacsos Pista dolmányaa budapesti nemzeti színpadon is általános tetszés mellett többször ismóteltetott eredeti népszínmű Rákosi Jenőtől. Hétfőn nem tartatik előadás ; kedden adatik „Tiszteletes ur keservei,“ németből Kneisel után magyarosította Mátray ; a felvonások között Esz Anna k. a. balettánezosnö fogja magát először bemutatni érdekes magán mütánezokban. A darabról, noha czime azt sejteti, hogy előítéletre jogosító talán valami nem sokat érő darab lehet; bátran állíthatjuk, a legérdekesebb mulattató vígjátékoknak egyike, mely mindenütt nagy tetszést aratott, és közönségünk tetszését is ki fogja vivni Szerdán adatik „Szép Dunois lovag“ vig operette tánczokkal. Ezen érdekes operette vidéki színpadon alig adatott még. Csötörtökön pedig adatik „Kornélia,“ a budapesti nemzeti színpadon úgy, mint mindenütt nagy hatással adatott színmű Toldi Istvántól. Az országos sajtó annak idejében nagy érdeklődéssel sokat és sokáig foglalkozott e darabbal, s rövid időre a belügyi minister által be is tiltatott volt; de ezen — magasabb irányú társadalmunkat oly híven elénk tükröző — érdekes szinmü az összes sajtó felszólialása folytán nemsokára felszabadult a tilalom alul, és azóta elő- adatása újból országszerte nagy hatást idéz, most közönségünknek is alkalma nyilik előadva látni ezen érdekes színmüvet.

Ezen elősorolt érdekes darabokból álló mű- sorozat, mely e héten mind bérletfolyamban és itt először kerül előadásra, meggyőzheti közönségünket, miszerint igazgatónk a bérlők érdekeit is mily kitünően kívánja kielégíteni, miért is közönségünk nem hálátlan, mert jeles pártfogásával méltányolja e derék törekvést.

— Beküldetett. Tisztelt szerkesztő ur 1 A

„Békés“ 31-iki számában az újdonságok közt panasz cmelődött a gyulai lütri collektánsok ellen. Én részemről tiltakozom az abban kifejezett vád ellen, minthogy nálam eddig egyszer sem történt elkésés, miért is kérem ezen czáfolatot a „Békés“ jövő számába felvenni. Szmetán Fülöp.

Irodalom és művészet.

— A „Fraoklin-Társulat“ magy. Írod. intézet Budapesten, a következő, kiadásában újabban megjelent könyveket küldött be szerkesztőségünknek, melyeket olvasóinknak becses figyelmébe ajánlunk.

Emil vagy a nevelésről. Irta Rousseau J. J. francziából fordította és magyárázó jegyzetekkel ellátta Führer Ignácz. Ezen testes kötet ára csak 2 frt 40 kr.

Magyar földadó-kataster. Szakmüveleti utasítások elméleti s gyakorlati magyarázattal, számos rovatos táblázat, mintadolgozat és irománypéldákkal ellátva: föld- adó-katasteri országos, kerületi, megyei bizottságok, becs- lőbiztosok községelőljárók s földbirtokosok használatára. Irta Mészáros Károly. Ára fűzve 2 frt.

Magyar szent Erzsébet élete. Irta dr. Toldy László. Ezen díszesen kiállított, számos képpel illustrált. s felséges Erzsébet királynénak ajánlott mű ára fűzve 80 kr.

Utazás a tenger alatt. Verne Gyula franczia műve után. Huszonhét a szövegbe főzött nagy képpel. Ára fűzve 2 frt.

A falusi könyvtár 17. füzete. A ten geri nyíllak tenyésztése, közli Grubicy Géza. Előszóval ellátta Korizmics László. Ára fűzve 50 kr.

A közhasznú családi könyvtár 18. füzete. A tollasok világa. Gyakorlati útmutatás a baromfi és különféle díszmadarak czélszerű ápolására és tenyésztésére. Irta K.-Beniczky Irma. Ára fűzve 40 kr.

A történelmi könyvtár 11. és 12-ik füzete. A magyar nép és ifjúságnak ajánlva. — Ára egy-egy füzetnek 40 kr.

A 11-ik füzet tartalma: Hősök és hódítók vagy- Mohammed utódai. írta Áldor Imre. Czimképpel.

A 12-ik füzet tartalma: Medicsi Lőrincz, vagy egy köztársaság aranykora. Irta Áldor Imre. Czimképpel.

És végre öt számot az Olcsó könyvtár-ból7—117. szám. Fanni hagyományai Beszély irta, Kármán József. Ára fűzve 20 kr.

8. szám. Előkelő világ. Orosz beszély. Gróf So- lohubtóL Ára fűzve 30 kr.

9. szám. Liliomfi. Eredeti vígjáték népdalokkal, zenével három felvonásban Irta Szigligeti Ede. Ára fűzve 20 kr.

10. szám.- Karácsoni ének prózában, lévén volta- kép egy karácsoni kisértetes beszély. Irta Dickens Károly. Angolból forditotta Belényesi Gábor. Ára fűzve 30 kr.

11. Beszélyek az orosz életből. Gogol Mik lós után. Ára fűzve 20 kr.

Színészet.

Sztupa Andor társulata kedvező auspiciumok közt kezdé meg elősdásait múlt szombaton. A társulatot jó hir előzto meg, közönségünk igen előzékenyen fogadá, s most az eddigi előadások sikere után elmondhatjuk, hogy a jó hir nem volt költött, s hogy közönségünk meleg érdekeltsége teljesen indokolt.

A „Három csörű kacsá“-val köszöntöttek be, s bár ez operette ujságvágyó közönségünk előtt nem újság, még is igen sokan megnézték ez előadást, melynek — s főleg a vasárnapinak — si- kerehisszük, hogy a társulatexistentiájátez „ivad“-ra biztosítani fogja. — Margitot Csatámé énekelte. Igen kedves színpadi jelenség, megnyerő modorral, menten a már lábra kapott s tetszetős kaczér- kodástól, s mit épen nem látszik keresni, közönségünket ez első estén már annyira megnyeré, hogy többször zajos tapsokkal s kihívásokkal jutalmazó az élvezetet, mit értelmes játéka s kedvesen csengő dalai nyujtának; különösen éji jelenete, s ebben nehéz és fárasztó dalainak teljes sikere, részesült közönségünk zajos tetszésében. — Van Ostobái, kapitányt Csatár játszta helyes felfogással. A polgármester szerepe alig juthat jobb kezekbe a Mi- keyéinéi. E nevetséges alak minden gyengéjét oly élénken mutatja be, hogy minden megjelenése osztatlan tétszésben részesült. Ez alak színezése igen helyes felfogást s rutint igényel, s könnyen torzzá változhat; Mikey azonban megtartó a határt, melyet a műizlés szab ki. A három spanyol, Bállá, Halász és Traversz serenade-ja szépen sikerült. A segédszereplük szintén nagyban segitének az előadás kerekded kiviteléhez.

Vasárnap „A falu rossza.“ E népszínművet már két ízben volt alkalmunk látni Csabi társulatától, de egyik előadás sem elégité ki várakozásunkat ; s igy természetesnek találjuk, hogy a darab hire, s e társulat szombati sikere a színkört zsúfolásig tölté. — A czimszerepet Bállá játszta. Göndör Sándorban oly alakot mutatott be, ki részvétünkét teljesen megnyerő, s ha helyenkint kissé túlérzelgö volt is, ez inkább a költő hibája, ki bár mennyire ismeri is a népéletet, aligha talált ott a szerelmes legénynél annyi érzelgést. — Bállá játéka különben sokkal szerencsésebb volt, mint éneke, mert habár szokatlan ügyességgel osztja be meneteit, nem rendelkezik oly hanganyaggal, mely őt a népszínmű énekes színvonalára emelné. E darabnak kétségkívül legeredetibb alakja Gonosz bakter. Állása fontos, s egyénisége pótolhatlan voltának teljes tudatában a falu népével elhiteti, hogy ö sokkal szélesebb kört tölt be, mint minőt „hivatala“ szab, tökéletesen hiszi s igyekszik elhitetni, hogy nála nélkül a falu felfordul, szóval hogy ö nagy „persona.“ — E tudat, s furfangjában bizva fel sem veszi a szőlötolvajláson való rajt- vesztést ; — mit neki oly csekélység, ki hivatalos köpenye alatt nagyobb dolgokat miveit már bán- tatlanul, s hogy mégis épen ez juttatja a kútra sokáig járt korsó sorsára, annak oka rajta kivül keresendő. Ilyennek mutatta be Mikey Gonoszt, s szerintünk helyes felfogással. Liptai Laura igen csinos Finum Rózsi volt, dalait a közönség megismételtető, bár egész játékából az egyszer botlott, de alapjában jó, asszony társai felett való erkölcsi állását s önbecsét megvetettségében is teljesen átérzö menyeoske nem domborodott ki. — Feledi Gáspárt Tóth játszta. A harmadik felvonásban az önvádgyötörte apát oly élénk színekkel állító elő, mely a nézőben a megrendüléssel vegyes szánalmat kelté föl. Traversz — Lajos, Jakabné — Bo- riska, Kőmi vésné — Bátki Tercsi — mind elő-