Békés, 1875. (4. évfolyam, 3-52. szám)

1875-08-08 / 32. szám

ni iskolai alapról, a melynek községi is­kolája már van. Mert ha már van, meg kellett lenni hozzá az alapnak ; ha pedig nincs s az 5°/0-ból nem is telik, iskolai alapot meg nem köteles szerezni a község, ugyan miből állítson a község iskolát? Vagy ágy, íolyamodhatik segélyért az ál­lamhoz ! Ezt ugyan megteheti, csak hogy aztán készen legyen ám rá, hogy a papi­rosa kárba vész. Midőn az állam itt saját gymnasiumát nem tudja felszerelni, amott meg azt jelenti a tanfelügyelő, hogy az isko­latanács napi diját kénytelen az állam le­szállítani, magában a központban meg a műegyetem nyelvtanárai hasonló okból szél­nek eresztetnek : akkor a 43. §. legfölebb is gúnynak illik be. Minden törvénynek legelső kelléke a végrehajthatóság. Végrehajthatatlan tör- véuyt törvénynek tekinteni komolyan nem lehet. Ha nem lehet, akkor az idéztem, szándék szerint alapvető törvényekre a fel­sőbb iskolák felállítása tekintetében nem is hivatkozhatni, azokkal a ministeri vagy bármiféle idevonatkozó rendeletnek súlyt nem adhatni. Mert megjegyzendő, hogy, a midőn zsebünkről van szó, alkotmányos országban a nem törvényen alapuló rende­let nem parancsolat. Ha nem parancsolat, akkor az ily rendeletek jók maradnak ar­ra, hogy a megrendelő tekintélyét koptas­sák, de nem arra, hogy a felsőbb népiskola ügyén lendítsenek. Mindezekből az következik, hogy vagy hagyjuk pihenni a népiskolai közoktatást mostani soványságában, ha lelkűnkhöz fér; vagy az legyen legelső gondunk, hogy az a gyarlón meggondolt 5°/0 a törvény §-a- iból mihamarább kivesszen vagy legalább megháromszoroztassék. Egészségügyi, népmozgalmi, s állategész­ségügyi jelentés a f. 1875. év II. ne­gyedéről. I. Egészségügyi viszonyok. •A lefolyt IL évnegyed egészségügyi viszo­nyai általában kedvezők voltak. Az uralkodó kór- nemtö (genius) az évnegyed első hónapjára, mint hnrutos lobos jellegű, ment által az év első negye­déről, mely leginkább a légzőszervek hurutos, majd lobos bántalraaiban mutatkozott. Ezzel ogyidejüleg a gyermekkor fertőző be­tegségei közül nagyobb mérvben azonban szelid lefolyással mutatkozott a vörös himlő, különösön Békésen, Csabán, Szarvason s több más helyt; Berényben és Csorváson pedig a vörheny (scar­latina). Azonban ez utóbbi betegség is, még ha nagyobb fokra fejlett is, kellő ápolás és okszerű kezelés mellett legtöbbnyire gyógyulással végző­dött, a halállal végződő esetek gyérek voltak s az legtöbbször a heveny Brightkőr korszakában állt be. Egyes esetek még jelenben is merülnek fel szórványosan Gyulán, mig a vörös himlő a térről egészen eltűnt. Az évnegyed utolsó hónapjában észlelhető volt 4, észlelhető ma is a heveny gyomor-hurut, s már zúgolódott, hogy mi itt tétlenül vesztoglünk, s lövetjük magunkat rakásra, mig amoda legalább vissza adhatnék a kapott bántalraakat, s szerencse reánk, hogy a visszavonulást megkezdték, mert ha még egy negyed óráig tart a mulatság, bizo­nyosan vétünk a subordinatio ellen, neki rontván a muszkának, bár mi történt volna is velünk! S ez azt hiszem, csak dicséretére válik ujoncz csa­patunknak, mert hiszen el is szaladhattunk volna, de ez senkinek sem fordult meg agyában. E csatában kapott sebet az öreg Pálinkás íb, a hires agarász, a Károlyi-huszárok őrnagya, ki hófehér „Agnes“ nevű lován a legnagyobb tűzzel harczolt; biz’isten lélekemelő látvány volt az a hófehér ember, hosonló fehérségű lován, ve­zetve b jó példával buzditva ujoncz csapatát. Sze­gény öreg vitézi pár héttel később egy osztrák ágyúgolyó fejét hordta el Szöregnél!.... Itt tettem én le az első próbát, s itt nevez­tek ki altisztté; s azután jöttek még melegebb na­pok is Szöreg-, Temesvár- és Lúgosnál, de itt már könnyebben álltuk ki a tüzet, mint edzett vi­tézek, s nem egy rohamunk volt, hol becsület­tel hadakoztunk. Alezredesünk volt gr. Wartensleben Ágos­ton, első százados Oltoványi, második Zsoldos Sándor; főhadnagyok Bucsi István és Hellebronth; alhadnagyok Héring és Hellebronth, ikertestvére a főhadnagynak. Most pedig már magam is, egykor a legfia­talabb huszár, — őszülő fővel mesélgetek kis fiam­nak az akkori szép, s az utána jött szomorú na­pokról. Zlinszky István. itt-ott hányás és hasmenés tünetével kapcsolatosan leginkább a földmives osztálynál, sőt június ha­vának folyama alatt alulírottnak volt alkalma ész­lelni egy hány-székelési enyhébb esetet, mely azon­ban rövid idő alatt gyógyulásba ment át. II. Népmozgalmi viszonyok. A) Szaporulat. Született a megye területén összesen . 2741 Volt özek között fi nemű ........................1132 n n » n.p 1 § I ....................1609 Törvény telen ágyból született................... 85 Ik er szülés történt 40 esetben. Hármas szülés 1 esetben. B) Veszteség. Meghalt a megye területén összesen . 2248 Ezek között volt fi nemű........................1105 I » n p n ........................1143 A különböző életkort tekintve, meghalt: 0— 1 évig 687, 1—5-ig 471, 5—10-ig 165, 10—20-ig 120, 20—30-ig 131, 30—40-ig 137, 40—50-ig 127', 50—60-ig 147, 60—70-ig 152,70-80-ig 89, 80—90-ig 22. Összesen 2248.. A különböző kóralakokat tekintve: Halva született 51, veleszületett gyengeségben 131, heveny és idült agyvizkórban 29, agy és agykérlobban 52, agyrázkódásban 3, agygutában 32, agyszélhüdésben 14, toroklobban 19, roncso­ló toroklobban 9, hártyás torokgyíkban 25, hörg­hurutban 21, hörglobban 13, hökh .rútban 35, tüdölobban 66, tüdővizenyőben 10, tüdölégdagban 20, tüdő vérzésben 1, tüdőszélhüdésben 35, rnell- hártyalobban 14, raellvizkórban 8, szivbelhártya- lobban 2, szervi szívbajban 12, ütérdagban 2, Gyomorlobban 1, átfúró gyomorfekélyben 4, bél­hurutban 57, béllobban 33, bélfekélyben 8, has- hártyalobban 10, májlobban 17, májelfajulásban 2, brightkórban 15, veselobban 2, méhlobban 8, orbánczban 3, vöröshimlöben 221, vörhenyben 155, himlőben 58, hagymázban 46, vérhasba 20, különböző szervek gümökórjában 270, különböző szervek rákjában 20, vérszegénységben 20, süly- ben 2, görvélykórban 16, vízkárban 101, angol­kórban 1, csontsadban 3. lázsenyvben 28, pokol­varban 3, vizirákban 3, köszvényben 2, genyláz- ban 2, bélsárhányásban (kiszorult sérv folytán) 3, gerincz agylobban 1, dermenet 11, ránggörcsök- ben 197, nehézkórban 13, gyermekaszkórban 127, gyermekagylázban 15, nehézszülésben 5, aggkór­ban 89, véletlen vagy erőszakos halállal 26, ön- gyilkosság által 7, a halált okozó betegség neme nincs tudva 57 esetben. Összesen 2248. A mi illeti a 26 véletlen vagy erőszakos ha­lálozási esetot meghalt: zúzás által 2, lövés által véletlenségböl 2, esés által 4, égés által 4, vizbe- fulás által 12, gyilkosság által 2. Összesen 26. Illetőleg a 7 öngyilkossági esetet: végrehajta tott az öngyilkosság kötéllel 4, lövés által 2 s 1 esetben beléndek fűmaggal. — Az öngyilkosság oka 2 Íz­ben életuntság, 1 Ízben vagyonbukás, 1 Ízben el- mekdr, 1 Ízben részegség, 1 Ízben pedig a belén­dek fűmag által mérgezetnönél a méh rák okozta fájdalom volt. Egy esetben az öngyilkosság oka nincs tudva. Hullabonczolás törvénykezési czélból 2 Ízben eszközöltetett. — Látlelet kiállíttatott sú­lyos testi sérelemről 5, könynyü testi sértésről 35. Az elhaltak közül orvosi ápolásban részesült 602 nem részesült 1646. Összehasonlítva a szülöttek 2741 főnyi számát az elhaltak 2248 főnyi összegé­vel mutatkozik szaporulat: 493 Házasságra lépett 395 pár. III. Állategészségügyi viszonyok. Hasznos házi állatainknál semmi járványos ragályos kór észlelhető nem volt. Kelt Gyulán julius 20. 1875. Dl*. Kovács István, m. főorvos. Megyéi közgyűlés. Augusztus 2. s folytatva a következett napokon. A közgyűlés — mely mindvégig a főispán- elnöklete alatt folyt le — kevéssé látogatott volt; a folyamatban levő mezei munka sokakat elvont attól. Mindenek előtt az alispán évnegy odes jelen­tése olvastatott fel, melyre a következők határoz- tattak : 1. A közbátorság állapotát tárgyazó pontban jelzett ama intézkedések, melyek a karczagi kir. törvényszék börtönéből megszökött rablók üldö­zése tekintetében tétettek — tudomásul vétettek. A börtönökben fogva tartott fegyenczek gyakran felmerülő szökései azonban, a börtönök feletti fel­ügyelet hiányosságáról tanúskodván, az igazság- ügyminister felkéretik, hogy a felügyelet kellő gyakorlása, különösen pedig a nagyobb bűnté­nyekkel terhelt fegyenczeknek a börtönökön kívül való alkalmaztatásának eltiltása iránt hatályosan intézkedni szíveskedjék. Egyébiránt az alispán je­lentéséből arról is értesülvén a megye; hogy a kar­czagi kir. ügyész, a már emlitott fegyenczek meg­szökéséről á szomszédos megyék illetékes hatósá­gait, az ily esetekben annyira megfelelő távirato­zás által azonnal értesíteni elmulasztotta ; továbbá előterjesztetvén az is, hogy a kérdéses szökevé­nyek üldözése körül együttes működésre felszólli- tott Arad városi kapitányság, a megye közbizton­sági közegei azon figyelmeztetését, miszerint az ül­dözőbe vett rablók fegyver beszerzés végett Ara­don való megjelenhetésére ügyelni el ne mulassza — tekintetbe nem vette, s ezen felügyelet hiánya miatt a rablók magukat Aradon fegyverekkel csak­ugyan ellátták : egyrészről ugyanazok az igazság­ügy minister a karczagi kir. ügyész által követett hiányos eljárásra, másrészről pedig a belügyminis- ter az Arad városi kapitányság feltűnő hanyagsá­gára figyelmessé tenni határoztatott. Minthogy pe­dig a közelebbi időkben előfordult több esetek, je­lesen : a már omlitett fegyenezroegszökés, a szökés közben elkövetett rablások, a gyula-dobozi útban f. év junius havában elkövetett ralógyilkosság, az Orosházán előfordult gyilkossági kísérlet stb. — a közbátorság ez idő szerint felettébb megingatott állapotáról tanúskodnak : a bel- és igazságügyi mi- nisterek felkéretnek, hogy a megye területén életbe léptetett rögtönbiráskodási jogot még egy évi idő­tartamra terjesszék ki. 2. A szeghalmi szolgabirói lakhoz kincstári költségen épitett lakrész kulcsainak a megye bir­tokába átengedése, az ezen lakrészt díjtalanul él­vezett törvénykezési közegek részéről többszöri fel­hívás után nem következvén be : az igazságügy- minister ismételve felkéretik, bogy a kulcsok át­engedése iránt mielőbb annyival is inkább intéz­kedjék, mivel az esetben, ha az 15 nap lefolyása alatt nem történik meg, a kérdéses lakrész felnyit- tatása s a megye birtokába való átvétele a járási szolgabiró által eszközöltetni fog. 3. A megye területén levő gőzgépek időnként való rendőr-szakértői megvizsgál tatásának mikénti, illetőleg mily időszakokban leendő gyakorlása, az e részben felmerült kételyekkel szemben, tüzetesen megállapítandó lévén: az alispán elnöklete alatt a járási szolga bírák, Gyula város polgármestere, s a megyei mérnök küldöttségkép kirendeltotnek a végből, hogy ide vonatkozólag az e részben fenn­álló felsöbbi rendeletek s a czélszerüség figyelem­ben tartásával javaslatot készítsenek, s azt a leg­közelebbi évnegyedes közgyűlés elé terjesszék. A közadók behajtását tárgyazó alispán! be­jelentésből arról győződik meg a közgyűlés, hogy a hátralékok tetemes összegre rúgnak. Ennélfogva felhivattak a járási szolgabirák s Gyula város pol­gármestere, hogy a közadóknak önkéntes befize­tésére erélylyel hatni, s ekként a költséges vég­rehajtózás kikerülését lehetővé tenni igyekezzenek. Ezután az elnöklő főispán előterjeszti, hogy a f. év május havában tartott közgyűlés azon rendel­kezése, miszerint a járási csendlegénységnek a já­rások székhelyein való csoportosítása s állandó elhelyezése tárgyában keletkezett alispáni intézke­dés, fennforogni hitt némely gyakorlati szempon­tokból hatályon kívül helyeztetett — a közigaz­gatás jól fölfogott érdekeivel, s a közbiztonsági közegek rendeltetésével teljesen meg nem egyez­tethető; a maga részéről tehát kívánatosnak, sőt szükségesnek látja, hogy az alispán kérdéses in­tézkedése újból érvényre emeltessék, s a járási csendlegénységnek a járások székhelyein kívüli ál­landó elhelyezése ezentúl mellőztessék. A főispán előterjesztése elfogadtatott. (Folytatása következik.) A békésmegyei régész- és müvelödéstör- ténelmi egylet évi közgyűlése. Gyulán, 1875. augusztus 2-ikán Mint a vándor, ki a megtett útra visszate­kint, nem azért hogy pihenjen utánna, hanem hogy a megtett út nagysága buzdításul szolgájon amég- gyorsabb haladásra, megközelíteni a kitűzött czélt, melynek eléréséig léptét lassítani nem szabad: úgy képzeltük a régész- müvelödéstörténolmi egy­let közgyűlésén magunkat, visszatekintve a lefolyt év működésére, s végül azon megnyugtató öntu­dat által lelkesítve, hogy a megkezdett irány va­lóban a kitűzött czélhoz vezet, s az út melyet meg­tevőnk, nem hiában volt és képes már is felmu­tatni szép eredményeket. A közgyűlésen meglehetős számmal láttuk képviselve az egyletet, bár a megye távolabbi helyeiről Bokán nem jelentek meg, kik az egylet gyűléseit máskor híven látogatták. Göndöcs Benedek apát elnök ur tartalmas rövid beszéddel nyitá meg a gyűlést, melyet la­punk jövő számában egész terjedelmében közöl­ni fog. Utánna Zsilinszky Mihály titkár ur jelentése következett, röviden megemlékezve az egylet és muzeum alakításáról, összevontan megemlitve egy­szersmind az elmúlt év egyleti működésének főbb mozzanatait. — A gyönyörű nyelvezettel irt és a halgatóság részéről mindvégig élénk figyelemmel kisért jelentés, műgonddal összeállított mozaikja volt a lefolyt egyleti év minden tettének, s meg­érdemelte a zajos éljeneket, mellyel a közgyűlés teljes elismerését kifejező. Lapunk olvasói előtt kivétel nélkül mind ismeretesek ez adatok, s most csak annyit emlitiink fel belőle, hogy — úgy a muzeum, valamint az egylet, jelenleg a legked­vezőbb pártolás és haladás jeleit tűnteti fel. Az egyletnek jelenleg 10 tiszteletbeli-, 8 alapitó-, 117 rendes- és 116 pártoló-, eszerint Összezen 251 tagja van. A megye minden községe — 2 kivételével — képviselve van az egyletben, leg­többen vannak Gyula és Csabáról. — Volt négy gyűlése az egyietnok, ezek közül három nyilvános felolvasással. Felmerült és elintéztetett 58 jegyző- könyvi számú tárgy. A múzeumot látogató vendé­gek száma 368. Felolvastatott 4 dolgozat, ezenkí­vül elfogadtatott még 2, az egyik felolvasásra, a másik az évkönyvbeni megjelenésre Ítéltetvén. Az egylet a megyére vonatkozó eddig ismeretlen tör­ténelmi okmányok összegyűjtését kiváló feladatá­nak ismervén, eddig is e téren már szép gyüjte- ménynyel bír, melyek nem sokára nyilvánosság elé fognak bocsáttatni. Az 1876-ik évben Buda­pesten tartandó östörténelmi congressuaon, az egy­let a tudományos világ előtt is méltóan képviselve leend. A pénztárnoki jelentés szerint az egyletnek összes bevétele volt 1755 frt 47 kr, kiadása pe­dig 1613 frt 96 kr. — jelenlegi készpénz marad­ványa 141 frt 51 kr. tagsági dijak és díszokleve­lekért még kinn levő pénz 220 frt; s a jövő évre előirányzott bevételi összeg ezekkel együtt - 836 frt 51 kr. — Party Ferencz pénztárnak ur, jelenté­sében egyszersmind áilásátóli felmentését is kérte, azonban a közgyűlés bizalmának és kérelmének engedve, tisztét viselni legalább még egy ideig késznek nyilatkozott. A tárlat-igazgató jelentése szerint a muzeum rendszeres újjá rendezése és leltározása már meg- indittatott, azonban ennek befejezése még közel egy évig fog tartani. Eddig a régészeti osztály és az érmek egy része vannak leltározva ; — ezek szerint a múzeumban a kő- és bronz korszak, et- rusk, romai és egyptoini régiségek számos és rit­ka szép példányokkal képviselve vannak. Zsilinszky Mihály titkár ur országgyűlési képviselővé választatván, távollétében helyettesí­tésére Elek Lajos polg. iskolai tanár ur választa­tott egyhangúlag altitkárrá. Tiszteletbeli tagokul ajánltattakósmegválasz- tattak: Szabó Imre szombathelyi püspök, a vas­megyei régész egylet elnöke, Szentkláray Jonö tö- rökhecsci lelkész, a délmagyarorsz. tört. társ. tit­kára, Ortvay Tivadar és Hampel N., a nemzeti muzeum örsegédjei és Böhm Lénárd lovag, Dél- magyarország tudós monographusa. Egyhangúlag elfogadtatott az elnök ur által tett azon indítvány, hogy az egylet államsegély iránt folyamodjék a cultusminiszteriumhoz. Végül jegyzőkönyv hitelesítő és számvizsgáló bizottság választása után, a közgyűlés eBti ya8 óra­kor véget ért. Miskey. Tanügy. Múlt hó 27-én tartotta ülését a megyei isko­latanács felsőbb nép- illetőleg polgári-iskolai szak­osztálya, mely a f. évi junius 28-ki isk. tanácsi ülés által az iránti véleményes jelentés adással bí­zatott meg: minő állást foglaljon el általában a megyei iskolatanács a felsőbb elemi s illetőleg pe­dig polgári iskolák felállításával mindekkorig kése- delmezö, azonban a törvény értelmében azok felál­lítására szorítható községekkel szemben s minő in­tézkedések teendők arra nézve, hogy a közoktatási 1868-ban szentesített XXXVIII-ik törvényezikk ide­vonatkozó intézkedéseinek elég tétessék f A szakosztály véleményes jelentése, mely dr. Kovács István ur jeles tollából folyt részlete­sen és nagy szakavatottsággal tárgyalja a szóban forgó ügyet. Sajnos, hogy nagy terjedelme miatt csakis kivonatilag ismertethetjük e munkálatot! A vélemény elsőben is azon községeink fel- terjesztéseit voszi vizsgálat alá, melyek a felsőbb nép vagy polg. iskolák felállítása érdekében a tan- felügyelőség által már több Ízben sürgetöleg fel voltak szólítva, s kimutatja azon érvek tarthatat­lanságát, melyek alapján ama községek nagy ré­sze a kérdést elodázni vagy épen elejteni igyek­szik. Ezek után ajánlja a megyei iskolatanácsnak, hogy az idevonetkozó törvény és ministeri utasí­tás alapján írjon át a megyei hatósághoz, misze­rint az illető községeket utasítsa oda, hogy önere- jökböl minden lehetőt megtegyenek a szent czél érdekében, a mennyiben pedig a több oldalról hangoztatott nyomasztó anyagi helyzet a kérdéses iskolák önerőből leendő felállítását valamely köz­ségre nézve egyátalán lehetetlenné tenné: azok­nak anyagi támogatására a kormányt hivja föl. A mi mór az iskolák minőségét illeti a bi­zottság indokolt nézete szerint Csaba, Békés, Szar­vas és Orosháza polgári, — Gyoma, Endréd, Szeg-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom