Békés, 1874. (3. évfolyam, 9-51. szám)
1874-03-08 / 10. szám
Harmadik évfolyam Gyulán martins 8-án 187410-ik szám. Szerkesztőségi iroda: Dobay János könyvnyomdája, saját házában. Kiadó hivatal: Winkle Gábor könyvárus üzlete, főtér, Prág-ház. V J VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Hirdetések felvétetnek Gyulán Winkle Gábornál és a szerkesztőségnél. — Hirdetésdij : 50 szóig egyszeri hirdetésnél 60 kr., 100 szóig 1 frt., kétszeri hirdetésnél 25%, háromszori hirdetésnél 50% elengedés. — Nagyobb hirdetéseknél méltányos árelengedés.- — jíyilttér Garmondsora 10 kr. Megjelen hetenként egyszer, minden vasárnap. Előfizetési dij: Három hóra . 1 ft Hat hóra . . 2 ft Kilencz hóra . 3 ft Egy évre . . 4 ft V J Reflexiók a „Reflexiókéra. Miután az „Életképek“ a székhelykérdés gyulai szemüvegén át bi- ráltattak meg, ezért is köszönet, — s igy az ott felvetett fekete pontok komolyan tárgyalva nem lehettek, s e tekintetben előzőleg csak annyi con- cedáltatott, hogy szerzőnek — a ki minden esetben idealista, — mondhatni1 okoskodásában egytől-egyig igaza van (!!) — viszontreűexiomban rövid lehetek. Bíráló tagadja, hogy az intézmények is nevelik az embert polgárrá ... Ez egy paradoxxal több azok sorában, melyek a székhely-ügyben a túloldalról felállittattak. S én annak czáfola- tába valóban nem is bocsátkozom, ott a czáfolat a tudományban, az életben, a mindennapi tapasztalásban, melyek rendre mind az ellenkezőt bizonyítják, t. i. hogy az intézmények igen is hathatós nevelési tényezők. Hanem igen is való az is, hogy valamely intézmény teljes hatását csak egészséges közszellem támogatásával fejtheti ki. De hogy ily szellem fejlődését az intellectus tömörülése ismét hathatósan előmozdítja •— azt ismét ki tagadhatná? tehát azt sem, hogy a társadalomnak központokra van szüksége. No s a polit. megye tényezői nem-e erős contingensei egy ily központnak.. ? minden esetre, de mily feltétellel ? azzal, ha ez a tényező oda irányoztatik, a hol a viszonyok jelei szerint valamely vidéken a központ képződése — tehát ilyen még nincs — biztosan észlelhető, mert ellenkező esetben ezen tényező hatását ki nem fejtheti. Ha Rossi p. Csabán fejti ki művészi erejének teljét, hát az a csabaiakat is entusiasmálja, de mekkora különbség ha itt, és ha Pesten játszik. Ataljában véve többet tanulunk itt a tanulmányok olvasásából, mint ha itt magunk látjuk vala. És — in parenthesi — viszont hol válik emelkedésképesebbé a megye, ott-e, a hol mint társadalmi factor hatásának nagy része kárba vész, vagy ott, hol e hatás teljesebbé vál- hatik ? Erre is a válasz csak egy lehet : az intézmény nevel és értékesül viszont. Bíráló ráfogja az „Életképekre,“ hogy azok minden pártalakulást ká rosnak mondanak, hol, mely szavakban ? ki állithatna ily képtelenséget ? a polit. pártok (sic !) beözönlését a megye sorompói közé és örökös ' torzsalkodásait ugyanott, ez az: a mit az „Életképek“ elitéinek, mint a megyei élet, a közadministratio, az önkormányzat, a társadalmi jó viszonyok megrontóját. Vagy hát annak helyébe a Ma- rius-Sulla, a Montecchi-Capuletti har- czokat kívánja szerző — ezt insinuál- ja tovább bíráló . .. Eltekintve ama harczok elárult félszeg felfogásától, mintha t. i. azok, különösen az első, nem szintén a politikai pártosság elfajulásai lettek volna — hol sejtett a szerző képtelenséget... ? Hanem állítom igen is, hogy mig az állandó polit. deplacirozott harczok a vidék ültetvényeit elgázolják a nélküli hogy a polit. helyzeten javítanának (ugyan érdemes volt-e p. a közjog ellenesség érdekében dulakodni, midőn ime a corifeusok most azon vannak, hogy beadják derekukat!) megyei pártok, alakulva a fontosabb, szóban levő kérdésekkel szemben — termékcnyitöleg hatnak összes valódi érdekeinkre. Ennek bizonyitékaért csak a székhely kérdésig kell visszamennem : a gyulaiak ismételten bevallották előttem, hogy ezen megyei jellegű mozgalom Gyulára kedvező hatást tett — egyetlen, kivételesen megyei mozgalom, képzeljünk most egy egész lánczolatot. A midőn az „Életképek“ azt mondták, hogy a történet tanúsága szerint futilis okokból fejlődtek, véres harczok, azt annak bebizonyítására mondták, hogy az aberratiok minden időben veszélyesek — tehát ilyenektől óvakodni kell, tehát a polit. állandó torzsalkodástól is. Végül, hogy többet ne mondjak, biráló szintén ráfogja az „É“-re s itt refrainekkel dolgozik, mintha az „É“-k a székhely kérdésben universalis szert mutattak volna fel, hol, mely szavakban? ellenkezőleg, nem-e csaknem minden bajnál felemlittetett a specificus szer, is a népre nézve a közoktatásban, az intelligentiánál a miveit formák el nem hanyagolása stb. a „rósz cselédeknél“ a közmivelődés emelése, a pártoskodás megszüntetése, értékes határozott irányú helyi sajtó stb. s nem e csak az állíttatott, hogy a szék áttétele szintén javitólag fog hatni és pedig — ismétlem — minden irányban. S még egy gyanusitást kell — — körülbelül önérzetesen — visszautasítanom. Nem azért nem állottam egyik vagy másik párthoz, mert „második lenni“ nem akartam (egyébiránt az elsöséggél\ nem az alispánságot értem, meg voltam kínálva nem egyszer, — nem mondom, hogy a pártok megbizásából, s ha tetszik, azt is megengedvén, hogy —- nem őszintén, de tény, hogy megkináltattam) — hanem azért, s ezt okadatoltam hét év folytán birálónak is elég érthetőleg, mert sem másokat téves irányban vezérleni nem akartam, sem, s ha lehet még kevésbé éreztem kedvet mások kedvtelése szerint, meggyőződésemmel ellenkező irányban vezettetni. Egyébirántőszintén bevallom, hogy raig egyrészt nem tartom azt, hogy inkább első a pokolban, mint második a mennyországban, — másrészt minden esetre végig nézem az embert elébb, mintsem zászlója alá szegődném. Reök. A Körös szabályozásról. (Folytatás.) Társulati kezelés alá tartoznak az egyes folyók szabályozása, tisztán tartása, az ár- mentő töltések felépítése és fenntartása. Az e czélból alakult társulatok következők : 1- ör az aradmegyei 2- or az alsó fehér-körösi (gyulai) 3- or a nagy-szalontai, 4- er a hosszufoki, 5- ör a beretyói 6- or az alsó-hármas-körösi társulatok u. m. az endrőd-turi, s a halásztelki és kákafoki. A társulat kezelés alatt levő folyam hossza 82% mértföld 139 átmetszéssel melyek, — alig néhány kivételével — valamennyien anyamedrekké vannak kiképződ ve és kanyaraik nagyrésze felismerhetlenül eli- szapolva. Az átmetszések által megrövidített folyók, a szabályozás előtti meder hossznak birják és pedig : A Fehér-Körös 0.77%. A Fekete-Körös 0.62%. A Sebes Körös 0.55%. A Beretyó 0.55%-át Kiépitett töltések hossza. Az aradi társulatban 67,448 f. öl vagy 16% mértföld. Az alsó fehér-körösi társulatban 44,646 f.' öl, vagy 11 */• mértföld. A szaloutai társulatban 80,493 f. öl, vagy 20 */. mértföld. A hosszufoki társulatban 80,180 f. öl, vagy 20 mértföld. A beretyói társulatban 60,973 f. öl, vagy 15% mértföld. Az alsó hármaskörösi társulatban 18,732 f. Öl, vagy 4% mértföld. Összesen 352,472 f. öl, vagy 8847%ouo mértföld. Ezen kivül a szalontai társulatban a S.-Körösnél mintegy 5 és beretyói társulatban szinte körülbelöl 5 mértföld bosszú töltés vonal várakozik a kiépítésre. Félre értések elkerülése végett megkell jegyeznem, hogy a kiépitett töltéseknek nevezett gátvonalak, ki vannak ugyan építve, de nem a szabályozási elveknek megfelelő egész méretekben, úgy hogy a töltés testeknek részint magasságban, részint szélességben még mintegy y3-adrésze hiányzik, — kivéve az alsó-hármas-körösi és hosszufoki társulati gátrendszert, mely igen csekély hiánnyal szabályszerüleg készen van. Nagy hiánynak tartom, hogy a társulatok ezen hátralévő munkájok menyiségét műszaki adatok alapján nem ismerik, sem pedig a mostani folyam viszonyoknak megfelelő részletes kiviteli tervekkel nem bírnak. E hiányok, a mellett hogy magában az érdekeltség keretében sok félreértésre adnak alkalmat, lehetetlenné teszik a munka sorozatnak egy bizonyos rendszerben megállapítását és a társulat pénzerejéhez mért időszakokra felosztását, mint szinte a végzett munka számba vételét és felülvizsgálását. Némely társulatok tettek ugyan már ez irányban intézkedéseket; de igen kívánatos lenne, hogy ezen nélkülözhetlen műszaki adatokat minden . társulat mielőbb beszerezze, azoknélkül való munkálkodás : bizonytalanságben tapogatódzás. Az egész Körös-Beretyó völgyén 187%. években szenvedett vizkárok és kitörések, a társulatok érdekeltségeiben azon fogalmat és véleményt költötték fel; hogy az általános vizveszély nem elem szülte baj, hanem a szabályozás műszaki vezetésében elkövetett elvi hibás eljárás, vagy éppen tévesen felállított szabályozási rendszer következménye. Mielőtt tehát a társulatok, a védmüveik- ben szenvedett tetemes károk helyreállításához, s illetőleg szabályozási feladatuk további fejlesztéséhez fogtak, és újra tetemes pénzbeli befektetést tettek volna; szabályozási téren általában tekintélynek elismert Herrich Károly ministeri tanácsos ur által 1871-ik év őszén addig létesített müveket felülvizsgáltatták. A műszaki bírálatban határozottan kimondatott, hogy sem a kivitelben, sem a szabályozási tervezetben elvi hiba nincsen; de éppen oly határozottan ki lett mondva, hogy a töltések gyengék, sok helyen hibásak, azonban még lazább és hiányosabb a fentartás és felügyelet. A társulatok ezen műszaki bírálatból felismerve a baj kutforrását, hozzávető számítás alapján tájékozást szereztek magoknak arról: mennyibe kerülne törésvonalaiknak a szabályozási elvek szerint kiépítése. Minthogy pedig ez minden társulatnál több százezer frt. szükségletet tüntetett fel, mit a társulatok, föképen az általános rósz termés okozta szorult anyagi körülmények között saját erejökböl rövid idő alatt befektetni magokat képteleneknek látták; elhatározták egy átalános nagy kölcsön felvételét, és szabályozási védmüveik rövid idő alatt tökéletes és rendszeres kiépítését. Eleinte kedvező kilátások kecsegtették a társulatokat, mig később az átalános pénzválság bekövetkeztével, az egész kölcsön ügyet egy szebb jövőre kelletett elha- lasztaniok. Ily kedvezőtlen körülmények között sem vesztegeltek a társulatok egészen tétlen, hanem minden társulat anyagi viszonyaihoz és a tagok erélyessége és erejéhez képest hozzá fogott a szenvedett károk kijavításához és töltései gyengébb részeinek megerősitéséhez. Egyedül a hosszufoki és alsó-hármas-körösi társulatok nem támaszkodtak idegen segélyre, sem az előbb érintett műszaki birálat eredményére nem várakoztak; hanem a mint az árvizek 1871-ben lehuzódtak, azonnal egész eréllyel hozzá fogtak védtöltéseik helyreállításához, és társulati kivetés utján azt teljesítve, egyszersmint a gátfenntartás és árviz-védelmi szervezetet is a törvény értelmében berendezték. (Folytatjuk.) Kell-e nekünk községi oppositió? Közvetlenül a városi rendezés előtt egyik igen tekintélyes és befolyásos városi képviselővel a megejtendő tiszt- választásrokról beszélgetvén, aggályomat fejezém ki a felett, bogy különösen a választott képviselők közt az intelligens elem alig lévén 10%) bajos lesz oly tisztviselőket választani, kik a rájok várakozó teendőkkel megtudnak küzdeni. A képviselő ur — a virilistáknak már csak pártszempontból is ellenese, — ez aggályomat az által vélte eloszlathatni, hogy — mint mondá — a viriüsek %-da intelligens emberek«
