Békés, 1874. (3. évfolyam, 9-51. szám)
1874-05-03 / 18. szám
ban. — A pacific-vasut és San-Francisco. — Steinmann F. holttetem-elégetési készüléke. — Szöveg: Vasúti hid a — Terézvárosban. — Braddyl asszony, a szép angol nö. — Csöndélet a tóban. — A Pacific-vasut és San-Francisco. — A holtteterack elégetése, (ltajzokkal). _ Egy fáradt ember naplójából. — Vere Klára. (Elbeszélés.) — A fővárosból. - Vesz- szen el az álom... (Költemény.) — Adatok 14 év történetéhez. — Különfélék. — Képtalány. — Sakkfekdvány. — Szerkesztői üzenetek. Előfizetési dij: Negyedévre 2 frt 50 kr. Evenkint minden utánfizetés nélkül 2 diszea jutabmkóp. — Az 1874-iki évfolyam eddig megjelent számai még kaphatók. — Beküldetett. E folyó hó 20-án történt utazásom alkalmával a sors úgy hozta magával, hogy Békésmegyében kebelezett Szeghalom nevű községben meghálnoin kelletett; — a mint az ottani vendéglőt megláttam, bizony megvallom, hogy az, külsőjére nézve igen keveset Ígért, node gondolám : egy éjszaka nőm a világ, — de a midőn abba beléptem, és a mint a vondéglösnó részemre szobát nyittatott, egészen meglepettem ; — mert azt a rendet és tisztaságot, a mit ott láttam, tapasztaltam és élveztem, bátran mondhatom, hogy akármi előkelő város vendéglöjébeni rend és tisztaságára nézve minden kifogás nélkül versenyezhet; — én részemről ugyan bátran ajánlhatom minden utazó ember-barátnak, ha azon a vidéken utazik, égy mérifoldet is tovább hajtatni, hogy pénzéért élvezhessen; — ezenkívül az igen jó, ízletes étkek, a melyek valósággal semmi kívánni valót nem hagynak hátra j valamint a vendéglős Grósz Albert ur és nejének felebaráti szeretető és barátságos, nyájas viseleté egész otthoniassá varázsolják a vendéget, egy szóval még talán a haragosa is, (ha ugyan olyan létezne) kénytelen lenne megelégedését nyilvánítani; — hanem mind ezek mellett nem csak az emlitett vendéglőnek jó tulajdonai leptek meg, hanem meglepett az ottani elöljáróságnak azon általam nem helyeselhető intézkedése, hogy a midőn ott a szobámból dohányozva kiléptem, azonnal egy becsületes egyén által figyelmeztetve lettem, hogy rögtön tegyem le pipámat, mert mindjárt 5 frtig büntetnek, — én ezen figyelmeztetését csak éleznek véltem, de a midőn többen azt valónak lenni állították, meg kellett a valóságról győződnöm. *) Kövesdy Benő. Gazdászat, ipar, kereskedelem. Endröd 1874- april végén. A „Békés“ ez évi 13-ik számában közzétett megyei (törvényszerű) „szabályrendelet a hernyók és kártékony rovarok kiiártásá- rólu juttatta eszembe azon czikket, mely egyik szélesen elterjedt pesti hetilapnak gazdasági rovatában ily czim alatt: „Beszéljünk a gyümölcsfa-művelőknek is valamit,“ megjelent, mely czikket e becses lapok t. c. olvasóival közhasznúságánál fogva bűnnek tartanék rövid, de a lényegest bentartalmazó kivonatban meg nem ismertetni; s mely czikk- nek jeligéje ez: „leányomnak szólok ; menyem is értsen róla,“ .. „azaz a gyümölcsfa- művelőkhöz, de igen óhajtanám“ ha minden *) A szeghalmi érdemes elöljáróságnak ezen előrelátó intézkedését — tekintve a helyi környül- ményeket — mi egyátafiában csak helyeselhetjük. — Szeghalom alföldi községeinkhez hasonló lévén, ott a házak nád szalma, vagy éppen kóróval fedvék, az ily tetőzet mindenesetre elő- vigyázatot igényel, különösen a tavaszi szeles, vagy nyári száraz időkben. — Naponként olvashatjuk a lapokban, hogy vigyázatlanság által hol egyik hol másik virágzó községünk a lángok martaléka lett; — bár minden községünk, melynek házai nem szilárd tüzmentes anyaggal fedvék, követnék e példát, hazánkon tán kevesebb nyomor lenne. — Ili az előrelátást — még a megszokott kényelem árán is _ mi ndenkor csak becsüljük, mert eső után késő ^Q^ott | köjpenyeg lenni. A (»wk.) gazda értene róla, nem hiszem miféle gazda lehet az, akinek nincsen fája.“ A megyei szabályrendelet 1. §. azon része kiegészítéséül és istápolásául, hogy . . „tartozik“ tavasz és nyár folytán a fákon, a cserjéken és (eleven) sövényeken mutatkozó hernyók és hornyóhálókat mutatkozásuk után azonnal leszedetni és megsemmisiteni: áljon itt ama czikböl, miszerint Tirolban.... kiválóan az almát művelik, (nálunk, föképen itt lenn az alföldön, a búza hazájában, Tre- fort ő oxc. régiebb cikke szerint a magjavaló- szilva müveltethetnék) holott, t. i. Tirolban, t a fölött hogy a kedvező éghajlat, a déli fekvésű hegyoldalok kitűnő gyümölcsökül ajánlkoznak, igen nagy, óriási rész jut azon szorgalmas és gondos ápolásnak, amelyben a tiróli német ember gyümölcsfáit kitartva, folyton folyvást részesíti; mert hát az a német gonddal nemesitett, célnak megfelelő helyre annak rondje módja szerint ültetett csemetéjét úgy óvja, mint saját szülöttjét;... olyan a kérge minden fának, minthacsr.k akkor került volna ki az esztergályozó kezeiből ;... s annak idejében oly irányban tereli ágait — mármint a fának, — hogy a világosság és melegség egyformán érje minden részét, következésképen a termendö gyümölcsöket is. Bezzeg nem virít ottan ilyenkor, a fák leveleden korában, a hernyófészek — mint nálunk; bezzeg nem látsz ottan hornyók által lekopasztott galyakat ég felé méredezni... ! S miért nem és mi módon eszközli mindezt az a német ?! Hiszen ember legyen az a magyar ki válalkozni merne arra, hogy csak egy fáról is leölje a kérgek alól, szabadszemmel láthatatlan helyekről előbúvó hernyók ezreit... 1 Hát biz a német a franciától avagy angoltól tanulta el annak a módját. Ugyanis midőn e két müveit államban kitört ama bizonyos szőlőbetegség, amely abból állott, hogy nemcsak a szőlőtőkéket, hanem azoknak gyümölcseiket ellepte valamely gomba- alaku élödi növény úgy, hogy a fürtök bogyói (szőlőszemek) sem ki nem fejlődhettek, sem meg nem érhettek: sok észtörés, kísérlet (próbálás) után rájöttek arra, hogy e veszedelmes növényi kór leghatósb ellenszere: a kén (büdöskö virág). Elkezdték tehát a tőkéknek büdöskővirággali beszórását, befuvá- sát dufla sikerrel; mert a szőlőtőkék közt fák is lévén, azoknak is jutott véletlenül a büdöskövirágból, egyszer csak azt észlelék az éber figyelők, hogy azon fák, melyekre kénpor hullott, sokkal szebbek s gyümölcseik is izletesebbek. A tiroli gyümölcstenyésztő elkezdte tehát gyümölcsfáit is kénporral beszórni, és örömmel tapasztaló annak hasznosságát, mert fái több, szebb és jobb gyümölcsöt termettek; mostanság Tirolban mindenki szőlejével együtt fáit is beszórja kóuporral, meggyőződve lévén arról, hogy anélkül finom gyümölcsük nem fog teremni. Egy tudományosan müveit bécsi kertbirtokos közöttök járván, tudakolódzásaira csakis a fönebb leirt feleletet adták; különben egyéb' okát nem is tudják adni. A bécsi kertész saját kertjében kísérletet tevén, szintén örömmel tapasztalta, hogy a fákon élödö mindennemű féreg pusztulva pusztul a kén elöl . .. s a melyik nem bír eliramlani, futni: az okvetellenül elvesz ! 1,. A hernyók ezreit találta lehulva s ezek között mindenféle fajtájút. Mi módon okozza ezt a kénpor, — az által-e, hogy közvetlenül megöli a hernyót s egyéb rovart; vagy — közvetve — az által, hogy a bekénporozott leveleket nem ehetvén, csemegészhetvén meg, éhen vesznek? meghatározni nem volt képes. Mi egyébiránt egyre megy az eredményre nézve, csak vesszenek el a hernyók .... A törpe fákon azoknak alatta látott, elébb szétmállott hernyókat, — s ebből azt következtető, hogy talán azok valamely a fajta betegséget kapta, amely a hernyók némely fajánál nem ritkaság ...; de figyelmes észlelés, vizsgálódás után meggyőződnie kelle, miszerint az elpusztultak között olyanok is vannak, amelyek nincsenek e hernyó- betegségnek, illetőleg betegségeknek, alája I vetve. A pusztító hatás tehát egyenesen és biztosan a kénpornak tulajdonítandó. Egy eset azonban még inkább meggyőzte öt: veteményes kertjében ugyanis, egészen külön, nehány nagy körtefa áll, melyeken hernyók kezdtek mutatkozni; harmadnapra már igen sok volt szemlélhető I I iszonyú pusztításuk nyoma már rohamosan terjedt, a fiatalabb ták levelei már szürkés barna szinüekké lettek .. . Ugyanazon nap este, — midőn esetleg telj es szélcsönd állt be — az összes fák kénpor föllegbe borit- tattak — az arra való eszközökkel; következő reggelen tömérdek hernyó hullája bo- ritá a fák aljait; ismételtetek a kénporrali beszórás, s ami elébb el nem pusztult; vége lett annak most. Csak nehány parányi szem kénpor érje a hernyót, elkezd azonnal nyugtalankodni, — alig egy órányi időtartam alatt megvedlik, azután vonaglik s azzal vé- ge... Miért ne utánoznék tehát mi is a tá- voliakat !?.... A büdöskővirág olcsó, — porrá könnyen törhető s jókora kézi fúvóval is előidézhető a kénpor fölleg. Minthogy nyár folytán is eshetik a fákon seb, idő irom, mit szintén e tavasz folytán olvasók a tapasztó viaszról. Igen olcsó, következőleg készíthető: 1 */4 font fekete szurkot felolvasztunk egy cserépedényben — any- nyira, hogy folyékonnyá váljék, — e folyékony szurokba lassankint 1/i font borszeszt (spiritust) szorgalmasan kevergetve hozzátöl- tünk. E keverék folyékony maradván, ecset vagy eszköz segélyével a fák sebeit kényelmesen bekenegethetjük vele .... Már pedig a nyesés alkalmával vagy egyébkor véletlenül ejtett sebeit a fának tapasztó viasszal be kell kennünk, mert különben, a seb beszárad I a fának árt, sőt nagyobb sebek beszára- dása előidézheti az egész fa kiszáradását is. Minthogy pedig bizonyosnál bizonyosabb az, hogy a szemmel látott példák népünk fejletlenebb részénél is meggyőzök, t. i. azokat értem, kik a betű igéiből kevésb- bé szeretnek tanulni, — óhajtatos, miszerint áz értelmiség, kik közzé földész-gazdáink közül többen sorozandók, a fönebb leírtakat többek előtt pe'ldánok okáért megkisérlenék. Egy itteni pajtásomnak pedig, kinek illetőleg kiknek két nagy szölöskertjük van, melynek egyikében én, ama „bizonyos kút“ ügye megvizsgálásakor — áthaladtam, ezen nősülni iparkodó barátomnak szerelmes szivére kötöm azt, mit egy nagy gyümölcstenyésztő makszimaként dörög, — — ugyanis : — én nem adnám leányomat (már tudniillik nem én, ki e sorokat irom most) olyatén gazdálkodással foglalkozó legénynek, aki ki nem birná mutatni, hogy gyümölcsfái — melyek közül 40—50-et ö maga nemesített — mind szépen tenyésznek... tiszták, simák mint Tyrolban, és hogy azon kívül az arra alkalmas helyeken gazdasági haszonfákat nem növelt. Fiatal barátom, ki ugyan még most gyönge vagy a nösülésre, itt az argumentum, tedd meg a teendőket a fönebbi makszima kívánalma szerént, s annak idejére épen meglágyul az a női szív, kit neked rendelt az Isten feleségül.. . Azonban e fiatal barátomhoz szóló makszimának szabad ám más apa fiatal ember fia eszébe és szivébe is beplán- tálódni.. ! Adja | magyarok Istene! Bállá Mátyás. — Cserebogár kiirtásának egy legújabb egyszerű módjáról értesül a „Prakt. Landwirth.“ Nevezett lap tudósítója az eljárást következőkép irja le: Az alkonyi órákban alkalmas helyeken (fák között) régi hordókat állíttatok fel, melyeknek felső feneke nyitott és belseje folyó szurokkal vagy kátránynyal van bekenve. A hordóban égő éji lámpát helyezek s ezt védő rostélylyal látom el, hogy a berepülő cserebogarak ki ne oltsák. A fény becsalja az éji lepkéket és szárnyas rovarokat, s mialatt a fény köröl ittasan röpkédnek, a hordó szurkos falához verdesik- magukat, s szárnyaik és lábaik bemázolód- ván, tehetetlenül potyognak a hordó fenekére. Egy mázsa szurok elég egész vidék cserebogarának kiirtására, s az idővesztegetés vele csekély. A főn többi eljárás mellett minden reggel 16—20 mérő cserebogarat temetek el. — Az „Anker“ 1874-ik év raárczius havi üzlotkimutatatása. — E hóban a társulatnál benyújtatott összesen 422 bevallás 718,469 frt biztosítandó összeggel, és pedig: 287 bevallás 529,110 frttal halálesetre, és 135 bevallás 189,359 frttal életesetre. Kiállítva lön 250 kötvény 488,882 frttal halálesetre, és 137 kötvény 288,270 frttal életesetre ; összesen tehát 387 kötvény 717,152 frttal. A havi bevétel volt 106,860 frt haláleseti dij, és 127,716 frt betételekben, összesen : 234,577 frt. Ez évben benyújtott 1143 bevallás, 2.149,853 frttal, és kiállíttatott 1124 kötvény: 2.045,315 frttal; ugyan ezen időben bevétetett 702,396 frt; — halálesetekért pedig kifizetett: 165,640 frt. A társaság működése kezdetétől fogva halálesetekért kifizetett 5.421,574 frt, és az 1873 ik túlélési társulat (Associatio) eredménye 726,577 frt volt, moly összeg 732 tag közt aránylagosan felosztatott. — Figyelmeztetés. A kik földmive- lési célból káli-trágya-sót szükségeinek, azt használati utasítással együtt „ M. Berkovitsch & Co.“-nál Becsben, a kaluszi bányatársulat ügynökénél megszerezhetik. Mokry Sámuel. Kiadó tulajdonos és felelős szerkesztő: Dobay János. Pályázati hirdetmény. Melynél fogva Gy.-Vári község megürült jegyzői állomása, melynek javadalmazása áll: 1. 170 ft. készpénz 2. 28 p. m. búza, 3. 28 p. m. árpa, 4. 6 ől fa, 5. '/4 telek föld használata s 6. szabad lakásból f. évi Május 25-én választás utján betölten • dö lévén, felhivatnak mind azok, kik ezen állomást elnyerni óhajtják, hogy szabályszerűen bélyegezett s okmányokkal támogatott pályázati kérvényeiket f. évi Május 17- kéig a gyulai járás szolgabiróságához bejuttatni siessenek. Kelt Gyulán april 22. 1874. Kovács József 2—4 51) h. szolgabiró. Pályázati hirdetmény. Melynél fogva Gerla-Póstelek újonnan alakult község jegyzői állomása, a mellyel 1. 400 ft készpénz, 2. 40 p. m. búza, 3. 20 p. m, árpa, 4. 40 p. m. csöves tengeri 5* 6 öl tölgy tűzifa 6. 1 tehén tartás 7. szabad lakásbeli javadalmazás van öszszekötve a f. 1874. évi Május 17-én választás utján betöltendő lévén, felhivatnak mind azok, kik ezen állomást elnyerni óhajtják, hogy szabályszerűen bélyegezett és okmányokkal támogatott pályázati kérvényüket f. évi Május 10 kig a gyulai járás szolgabiróságához bejuttatni siessenek. Kelt Gyulán 1874. april 16-án Kovács József i 2—3 52) h. szolgabiró.
