Békés, 1874. (3. évfolyam, 9-51. szám)

1874-05-03 / 18. szám

martius 28-án kiadott, s Feréncz király által 1801. October 16-án újból megerősített kiváltság-levélen ; mert tudni fogja O. Gy. ur, hogy az általa idézett jogi auctorok : Küvi, Fogarasy, Suhayda szerint is : „A vám- és tér-jog egyenesen kiváltság (szabadalom) utján szereztetik; mely keltétől egy év alatt kihirdetendő és foganatba veendő ; s a vám és'térjog oly kiváltságos jog, melynél fogva a tulajdon költségén épített hidon, úton, vagy átjáró kompokon járóktól személy majd szekér és marha szám szerint, a felsőség által szabályozott vám- vagy révdijat szedhetni, (a fetaőség alatt itt az 1715. lő. t. ez. 2. §. szerint a megye értetik ;) ezen nézet pedig alapszik’ a Hármas törvénykönyv II. rész, 9-ik czim, 1 -sö szakaszán, mely a következőt tartalmazza : „a kiváltság csupán a fejedelem hatalmából származik, mint a birtoki jogok stb. stb. „rév- vagy vámjog adományozása, mély egyedül a fejedelmet illeti.“

Kérdés tehát, hogy báró Bolza Péter által nyert s örökváltság utján Szarvas város váltakozott közönségére, jogutódkép átment ezen kiváltsági levélben, benfoglaltatik-e oly tétel, mely a hidtulajdonost „gyalog járóktól“ is vámdíj szedésére jogosítja ? e tekintetben beszéljen maga a szabadalom-levél idevonatkozó passusa: „ab omnibus transeuntibus, qui vei nobilitari Praetogativa non gauderent vei positiva Regni Lege aut speciali quod- dam Privilegio Regis a solutione Telonii exempti non forent, talis modi Teloniale Tri- butum desummere possit.“ — Másutt: „Quo circa vos universos et singulos Mercatores, Negatiatores, Institores ac alios quoslibet via- tores et forentes homines per praescutes affi- damus, quatenus per dictos Pontes, Agge- resque et Repleturas praeseriptum Telonium seu Tributum per nos modo praevio erigi ac exigi concessum persolvatis, persolutísque ibidem juxta limitationem praedicti comitatis et persolvendis“ stb. ebből látható, hogy igen is jogositva volt Szarvas mint a hid tulajdonosa a gyalogosoktól is azon hidvámot szedni, melyet a megye szabályzott, vagy is személyenként Vs krban megállapított; — de még erősebb ezen vám-szedési joga azért, mert kérdéses kiváltság-levélben a következő tétel is foglaltatik: „quatenus idem in praenotatis Bonis suis, et quidem in Tribus Locis, utpote Possessionibus Szarvas, Békés et Gyula vocatis, Telonium cum Signo Rotae exigere possit; vagy is a hid vám mellett, révjogot is nyert a hidtulajdonos; azt pedig

O. Gy. ur sem vonandja kétségbe, de az általa idézett jogtudósok kézi könyvében is olvasható, hogy a réven, illetőleg kompon szintén csak szokasszerüleg minden gyalog ember, még a nemes is tartozik fizetni. Világos tehát, hogy Szarvas \ áros váltakozott közönsége jogosan szedte úgy a nemes, mint nem nemes gyalogosoktól eddig is a megye áltnl szabályozott a hídnál kifüggesztett árszabályban kitett, fejenkénti % kr. hidvámot épen úgy, mint szedik ezt a legközelebbi vidéken Arador. és Lippán is, hihetőleg éppen oly szabadalom alapján, mint a szarvasi.

De feltéve, meg nem engedve, hogy valóban 0. Gy. ur nézete lenne törvényes s állna az: „miszorint a fon álló 1723. t. ez. értelmében a szarvasi hidon a gyalogosoktól vámot szedni nem lett volna szabad“ még az esetben sem jöhet ez idő szerint Szarvas város vámszedési joga kérdés alá ; mert a Tripartitum élőbeszéd 12-ik ozime szerint: ha a törvény előbbi s azután keletkezik ellenkező szokás: akkor ha a szokás közönséges, erősebb a törvénynél közönségesen s általában. Ugyan ezen czim 2. szakaszában pedig ez áll: midőn a törvény korábbig és a törvénynyel ellenkező szokás utóbbi, akkor ez a korábbi törvényt eltörli. Szarvason pedig a hid vám szedés! jog a gyalogosoktól, 1741-ik évben adományoztatok, s ennek alapján gya- koroltatik 133. év óta, igy utóbbi keletkezésű mint az 1723-ban hozott törvény, — ebből következik: hogy itt a szokás által — ha állna is az O. Gy. ur általi értelmezés — ezen törvény eltörlöttnek tekintendő; — igy világos, hogy Szarvas hidvám szedési jogát a törvények korlátain belől gyakorolta s gyakorolja s a szt.-andrási gyalog lakosságot törvénytelen vámszedéssel nem terhelte • hatalmaskodást som követett el, amint azt

ők magok 100 s nehány éven át a mogyoi- log szabályzott vámdij fizetésével hallgatag beösmerték, s ezekből értheti meg czikkiró ur azt is: miért nem jutott sem egyeseknek sem az alispánnak eddig eszébe, Szarvas közönsége ellen, hatalraaskodási keresetet indítani ; egyébbiránt a czikkiró ur által az alispánt illetőleg idézett 1715-ik évi 15. t. ez. 1-sö szakasza nem is ide • vonatkozik, mert az igy hangzik : „Ac insuper Sicca quoque et non necessaria lelonia etiam Regis notiva, proxiina occasione per Vice-Cornitos sub amis- sione officiorum suorum abrogantur,“ már pedig hála Istennek, Szarvason a Körös folyó eddig ki nem száradt, a hid pedig felette szükséges.

Végül még csak a következőket tartottam szükségesnek a kérdés felvilágosításául s O. Gy. ur 2-ik czikkének azon tételére: — »hogy Szarvas váltakozott közönsége az egész örökváltsági ÖBszeg kinyerését czélozza talán az által, hogy e kiváltságos hidvám szedési jogához ragaszkodik,“ megjegyezni :

Szarvas város váltakozott közönsége

örokváltság utján fizetett:

a) a vámszedéai jogért őszértékben ....... 21,000.

b) a híd, révhajó és a

töltések (Repletura) anyagaiért 12,285.

Összesen 33,285.

Ezen tökének évi 6°/0-tó- li kamatja tesz

......................... 1997.10

A b

id és mellékletének évi költsége 10 évi átalány szerint tesz 1117.70

Összesen 3114.80

Jövedelme pedig 10 évi

átalány szerint. 1287.50

ma

rad tehát veszteség 1827.30

évenként; beláthatja tehát czikkiró ur, hogy ebből az összes váltsági összeg = 628,125 oszt. ért. frt nem volt fedezhető 24 év alatt, s nem lesz fedezhető 1000 év alatt sem, mert a jövedelem sem fedezi magát a vámszedési 3 hidanyagjaiért fizetett összeg 6a/0-tóli kamatját ; főkép ha még figyelembe vétetik hogy minden 10 évben újból pallőzni s az avult oszlopokat ujjakkal tatarozni kell.

Salacz Ferencz.

Levelezés.

Békés-Szent-András, april 26. 1874.

Kérdés községi elöljáróinkhoz. Miután a múlt évben Szent-András községében divatozó bandaházak eltiltására a „Békés“ egyik számában felhívtam községünk elöljárói figyelmét, b ki elfogulatlanul ítélni képes, átláthatja, hogy az ily bandaházak nem lehetnek inások, mint egyedül a szó szoros értelmében erkölcsrontó intézetek, s ezt eltűrni nem más, mint az erkölcstelenséget tovább fejleszteni, és mégis ezek községünkben mind ez ideig szabadon s nyiltan Űzetnek, s nincs ki ezeket határozottan eltiltaná; — a közer- kölcsiség tekintetéből kérdem községi elöljáróinktól :

1- ször, szándékoznak-e az ily bandaházakat erélyesen betiltani ?

2- szor, ha nem szándékoznak, mi okon tűrik el az ily erkölcs mételyezö bandaházakat ?

Zih Károly.

Szeghalom, april 29. 1874.

Halálozás. Szeghalmon Flaskay István, több éveken keresztül volt urad. tiszttartó — jelenben, casinói elnök, megyei bizottmányi tag, — folyó hó 12-én d. u. 2 órakor — élte 58-ik évében rövid, alig egy órai szenvedés után, agyszélhüdés következtében jobb létro szenderült.

A kiszenvedettnek földi részei a helybeli r. kath. kápolnában 14-én d. e. 11 órakor tartatott gyászmise után, s az nap d. u. 3 órakor tartott gyászszertartás és a helybeli dalárda elérzékenyitö halotti éneklése bevégezte után — a lakosság ezrei s a környékből jelenlevő számos ismerősei részvéte mellett tétettek örök nyugalomra.

A boldogultnak, legközelebbről az öt forrón szeretett, s a veszteség által mélyen

sújtott gyászoló család egy gyöngéden szerető gondos apát, — a váratlanul bekövetkezett halál megdöbbentő hírét levert érzéssel fogadott helybeli casinói közönség egy fel- emelkedett gondolkodású, miveit lelkű, kedves társalgásu — a hazai irodalom iránt meleg részvéttel, érdekeltséggel viseltetett elnököt, — az öt közelebbről ismert s vele rokonszenvezett jó barátok egy tiszta keblű barátot, — a nagy közönség pedig, mely öt oly általános részvéttel kisérte sirjába, az emberiség érdekei iránt meleg részvéttel viseltetett emberbarátot, a humanitásnak példányképét ismervén — fájdalmas érzéssel gyászolják.

Hogy azon tiszteletnek s szeretetnek, melyei a cssinó, közbecsülésben állott kedves elnöke iránt mindig viseltetett —halála után is kifejezést adjon, azonnal intézkedést tett a veszteség feletti fájdalma jelzéséül.

Mi, a kik az üdvözöltet közelebbről ismertük, emlékét áldásban emlegetjük.

Most pedig avval fejezzük be óhajunkat, hogy legyenek könnyűek a siri hantok, melyek koporsójára annyi szeretet és részvét könnyek hullása mellett omlottak.

Áldás és siri béke lengjen hamvai felett!

_____ D J*

— Jegyzéke a b.-gyulai k. tszék előtt folyó évi május 4. s következő napjain felveendő polg. ügyeknek.

Előadó: Huszka Mihály tbiró.

9953. Susánszki Bottá György Susánszki Bottá Pál és társai ellen 1272 frt 50 kr. törv. osztályrész és jár. iránti pere.

9954. Ifj. Szilágyi Jánosnak özvegy S Nagy Istvánné és kiskorú gyermekei ellen a Gy.-Vári 185. tkkvi ház és legelő föld tulajdona iránti pere.

994. Remeczky István és érdektársainak özv. Remeczki Istvánné Domokos Ilona ellen 360 frt örökségi osztályrész s járulékai iránti pere.

995. B. Daru Rebekának B. Daru Sándor ellen 762 irt. elvont haszon megtérítése s járulékai iránti pere.

997. Fischer Henriknek Theisz Gyula ellen 384 frt 20 kr. töke követelés és jár. iránti pere.

Előadó : Nyikora Mihály tbiró.

8738. Oz. G. Nagy Sándorné született Szabó Máriának Kiss F. István és neje ellen 2000 frt. töke és jár. iránti pere.

Fekete István és társainak Mucsi János és neje ellen 386 frt 40 kr. vétgl ár iránti pere.

551. Id. Popp Józsefnek Szentmihályi Lajos ellen 400 frt lóvételi ár iránti pere.

Újdonságok.

— Egy reménnyel ismét kevesebb. Gyümölcsfáink s szöllöink oly szépen virágzottak, oly bő termést ígértek, hogy szinte kárpótolva láttuk már magunkat a 3 évi terméketlenségért, azonban ismét csalódnunk kellett, szerda és csötörtök reggelre jött erős fagy tönkre tette minden reményünket, kilátásunkat. Hány ember vesztette el e két éjjel kenyerét!

— Az april 29-re virradóra beállott fagy több kevesebb káros következménnyel országos volt; a fővárosi lapok szerinti tudósítások után pusztított Kőbányán, Uj-Pes- ten, Hatvanban, Tolnamegyében, Magyar- Ovárott, Nagy-Kanizsán, Nagyszombatban, Nyitrán, Szegeden, Nagy-Váradon, Aradme- gyében, Orsován, Pozsega megyében, Fiúméban, Zágrábban, Kolozsvárott, Szebenben, Ungvárott stb. és e szerint az ország minden részében.

— A megyei dalárünuepélyrc Békésen az elnökség állal az elöintézkedések megtétettek, a mennyiben a felhívás vélemény-nyilvánításra az összes megyei dalegyletekhez elküldetett; — e szerint a dalárün- nepély augusztus 2-ra terveztetik; Ábrányi Kornél egy közösen előadandó darab, Erkel Sándor pedig egy verseny mű négyes megírására kérettek fel, mit készséggel megígértek. — Műsorul a következő darabok ajánl- tatnak: „Hymnus“ Kölcseytöl, — „Dalár- versenydarab“ Erkel Sándortól, — „Szabadságdal“ Hubert ól, — Ábrányi Kornél ez alkalomra irt darabja, — „Ébresztő“ Mosonyi- tól, — és „Dalárinduló“ Erkel Ferencztül.— Díszhangverseny és bál rendezése a dalárdák óhajától tétetik függővé. Megemlítjük

még, hogy Békés városa az ünnepély költségeihez 500 írttal járul.

— Hymen. Herkély János m. k. honvéd hadnagy és gazdatiszt Körös-Ladányban május 16-an vezeti oltárhoz Nyíregyházán Jelen Paulina kisasszonyt.

— A műkedvelői előadások talán a jövő héten a „Mentor“-ral kezdetüket veszik, talán mondjuk, mert nem vagyunk azon helyzetben, hogy egész bizonyossággal mondhatnék, mivel megállapodás még nem jött létre.

— Színészek jönnek Csabáról a Szegedi Antal társulata. Mint csabai lapkollegánk írja, a társulat igen jó van szervezve, legalább annyira, hogy a kisebb provinczialis városok közönségének igényét kielégítheti. Mi sok szerencsét kívánunk nekik, de nem merjük remélni, hogy boldogulni fognak. — Közönségünket nagyon lehüté a héten pusztított fagy. Különben úgy halljuk hogy a műkedvelőknek a városháza nagy termében felállított színpadán vagy két előadást fognak rendezni, s csak ezek sikere után fognának bérletet nyitni. Azt azonban ajánljuk, hogy egy bérletre hat előadásnál ne számítsanak többet, s az árakat is lehetőleg mérsékeljék. Váradi társulatánál bebizonyult, hogy jobb a sürü garas a ritka forintnál.

— Az acrobaták hétfőn tartották utolsó előadásukat, még pedig a helybeli szegények javára. E társulatnak nálunk igen jól ment dolga, s ők ezt elég szépen köszönték meg jótékony előadásukkal, melynek jövedelméből 50 frt 20 kr. adtak át a kapitányság utján a szegény alapra.

— Szomorú május elseje volt a teguap előtti, nem volt madár dal, nem volt a fán virág, az égen ragyogó nap, s nem volt lágy szellő, mely a madárdalt, virág illatot tova hordta s a nap hevét enyhítette volna. Komor fehök boriták az eget, zord szél hordta a fák megfagyva lehűlt levélét, a madár fészkében húzta meg magát, — 1 az ember könyes szemmel nézte fáradságának s költekezésének megsemmisülét. Vájjon mikor fárad már ki a természet üldözésünkben ? avagy csakugyan át kell-e élnünk a hét szűk esztendő sanyaruságát. — Este felé az idő meglágyult, és két óráig tartó jótékony eső áztatta a földet.

— A „békésmegyéi deákkör“ nem ma, mint előbb irtuk, hanem holnap fogja közgyűlését tartani, saját helyiségében.

— Neumann József volt gyulai plébános s apátért a tegnap előtt tartott requi- emen, közbejött akadályok miatt a kitűzött classikus darab bár nem volt előadható, mégis a kegyelet e szomorú ünnepélyességét nagyban emelék az előadott szép énekek Richter Pepi kisasszonyt a veterán zenész kedves leánykáját is hallók ez alkalommal a kisasszonynak igen szép alt hangja van, bár egy kissé még félénk, s szokatlan a nyilvánosság előtt énekelni, mégis szeretjük hinni, hogy többször fogjuk hallani, a kilátásba helyezett karénekes miséken.

— A békésmegyei muzeum következő tárgyakkal gyarapodott: Tormásai Emilia kisasszony — a helybeli reform, temetőnél szántás alkalmával felszínre került V. Károly romai császár teljes ép ezüst tallérját 1548-ból; továbbá egy másik, szinte ép

ezüst tallért, ez utóbbinak „GVIL | D--------1

BR

ONC I LIB; BARO * D * BAT-(E)BO * körirata között — jobbjával tollas sisakot, baljával pedig kardmarkolatot tartó vasmezu, szakállas, de fedetlen fejű vitéz mellképe.

I_____RDI *-------------ROMANO * IMPE

* SEM * AVGVS * 59. azaz 1559. év számos köriratában pedig egy kétfejű sas szemlélhető ; Ferencz rom. cs. jeruzsalemi király (Mária Terézia férjének) 1762. évi rézkraj- czárját; végre I. Napoleon alatt szolgált köz- vitéztől került egy régi zsebbeli ezüst órát ; ismét Bilicz Ödön, Gusztáv Adolfnak egy 3 kros ezüst pénzét — szíveskedtek ajándékozni.

— A „Magyarország és a „Nagyvilág“ 18-ik számának tartalma: Képek: Vasúti hid a — Terézvárosban. — Braddyl asszony, a szép angol nő, — Csöndélet a tó-