Békés, 1874. (3. évfolyam, 9-51. szám)
1874-09-06 / 36. szám
Harmadik évfolyam 36-ik szám Gyulán szeptember 6-án 1874 ( “ N Szerkesztőségi iroda: Dobay János könyvnyomdája, saját házában. Kiadó hivatal: Winkle Gábor könyvárus üzlete, főtér, Prág-ház. V J BÉKÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Hirdetések felvétetnek Gyulán Winkle Gábornál és a szerkesztőségnél. — Hirdetésdij : 50 szóig egyszeri hirdetésnél 60 kr., 100 szóig 1 írt., kétszeri hirdetésnél 25%, háromszori hirdetésnél 50% elengedés. — Nagyobb hirdetéseknél méltányos árelengedés. — Nyilttér Garmondsora 10 kr. Megjelen hetenként egyszer, minden vasárnap. Előfizetési díj: Három hóra . 1 ft Hat hóra . . 2 ft Kilencz hóra . 3 ft Egy évre . . 4 ft V ________J Gy ula September 3. m. E lapok két előzd számában a közoktatásügyi minister két rendeletét ismertetvén, a követendő eljárásról is szólottám, s ismétlem ez alkalommal is, hogy e két rendelet végrebáj- tásától fligg szellemi haladásunk, mely az anyagit is okvetlenül meghozandja. Igen, a megyének kell a népoktatás ügyét felkarolnia, mert ez az egyedüli ut, hogy a községek iskolát, még pedig a kornak megfelelő iskolát állítsanak fel, s népneveléslink csak akkor fog sikert felmutatni, ha a nevelésügyet mi magnnk, s nem a felekezetek fogják vezetni. És nagyon téves nézet, hogy a község a felekezetekből állván, mitsem változtat az ügyen' akár a felekezetek, akár a község vezeti azt; mert a község nem felekezetekből, hanem honpolgárokból, valódi értelemben vett emberekből áll, kikhez a felekezetiség nem férhet, s mig a felekezeti iskola ügyét az autonómia „ne nyúlj hozzám“ bástyája védi, addig a községi iskolákba a politikai hatóság tetszés szerint avatkoz hat; de továbbá a felekezetek presby- tériumai nem állván azon színvonalon, melyen a népoktatásügy végtelen fontos volta megbírálható, annak vezetésére képtelenek is, mig a politikai hatóság a hivatott értelmiséggel inkább rendelkezhetvén, ez ügyek vezetésére több képességgel is bir. — Hiszen a felekezetek 1868-ig kezeik közt tartották a népoktatás ügyét, s ugyan mi eredményt képesek felmutatni ? Megfelel rá népünk jelen szellemi állapota. Aztán, mit a községi iskolák ellenei fegyverül használnak, hogy a községi iskola egyértelmű a vallástalan- sággal, e fegyvert kiüti kezeikből a törvény, mely a községi iskola tantárgyai közt a vallástant első helyre teszi, de meg az államnak érdekében is áll becsületes, józan s rendszerető, főleg pedig értelmes polgárokat, s jó hazafiakat nevelni, s hogy ezt elérje nem fogja a vallástalanságot, mint az előbbi tulajdonságok megtagadását már az iskolában terjeszteni. Nekünk felül kell emelkednünk a felekezetiség szűk látkörén, s a nevelésügyét kezüukbe vennünk, s ha nem tettük ezt eddig jószántunkból, meg kell tennünk most, mert 'parancsolják. Bach, Schmerling rászoktatott már, hogy csak akkor tegyünk valamit, ha az executió a nyakunkra ül, ez oppositionalis viszketegnek ma már nincs helye, oly kormánynyal szemben, mely minden tettéért felelős; aztán meg abban az oktalan ellenkezésben a gyermekesnek is jó része van, mely hangoztatni szeretett komolyságunkhoz s büszkeségünkhöz épen nem illik. Vegyük mi komolyan a törvényt, s legyünk büszkék a végrehajtás el- maradhatlan eredményeire. Hanem talán egy kissé ki is tértem ; a mennyiben e sorokban kivá- lólag a minister második, a felsőbb nép-, illetőleg polgáriiskolák felállítására vonatkozó rendeletével óhajtanék foglalkozni. Békésvármegyében a népoktatási törvény szava szerint már eddig 15 községben kellene felsőbb nép-, vagy polgári iskolának állani, s mint tudjuk még ekkoráig égy helyen sincs. Hanem most már a közoktatásügyi minister, ki az országgyűlésnek számolni tartozik az ország közművelődési állapotáról, — végre megunta a várakozást, s ránk irt, hogy de most már csakugyan tegyetek valamit. Békésmegyét e rendelet oly állapotban érte, midőn még a kezdetnek elején sem állott, mert a gyulai polgári iskola felállítása körül kifejlett buzgalomban a nemes vármegyének ekkoráig egy csepp része sincs. De kell, fyogy legyen a többi községekre nézve. Nagy feladat ez, és nehéz, és a kivitelben sok akadálylyal kell megküzdenünk, de hat évig nem tevén semmit, pihent erővel állhatunk a síkra. — A min. rendelet azt is mondja, hogy ez iskolák egy év alatt s ha máskép nem, tehát bérházakban is felállitandók. S épen ez időhatár fog legtöbb nehézséget okozni. Itt mutassa meg a vármegye, hogy van benne tetterő, a kormány erkölcsi és anyagi támogatása aztán nem fog elmaradni. Ne beszéljünk, nepolitizáljunk, ne seperjünk az ország pitvarajtaja előtt akkor, midőn a magunké alig látszik a szeméttől. 140,000 lelket számlál a 14 község, mely arra van most kötelezve, hogy a megye közvetítésével felsőbb nép-, vagy polgári iskolát állítson fel. E szám talán felkölti tétlenségéből a vármegyét, mely ekkoráig nem bírt közművelődési tényezőink felől magának helyes fogalmat alkotni. Sokan nincsenek nálunk sem megelégedve a polgári iskola eszméjével, Gyula városában sokan gymnasiumot, vagy reáliskolát szeretnének inkább látni, mint polgári iskolát. Ezeknek nincs igazuk. Hosszas fejtegetést igényelne a czáfolat, melyre e lap hasábjai szükek ; de röviden annyit felelek hogy minek kívánunk mi pecsenyét, miker csak kenyérre telik. Aztán a törvény meg polgári iskolát rendel, s bizonyára, kik a népoktatási törvényt alkották, jobban megtudták birálni, hogy mily szellemi eledelre van népünknek szüksége, mint az előbbi nézet pártolói, kiknek látköre bizonyára szűkeb b határok közé szorult. GynaBÍumunk már eddig is kelleténél több van, s a számokkal a jóság nem szokott növekedni, reál iskolát sem állíthatunk azon egyszerű okból, mert nincs rá pénzünk. De ha tehetnők is ezt, mégis polgári iskolát kellene állítanunk, mert a törvény is ezt parancsolja, s mert a mi viszonyaink közt ennek van jövője, mert nekünk nem fiskálisokra, hanem értelmes, szorgalmas és ügyes földmivesekre, iparosokra és kereskedőkre van szükségünk kik értelmes- ség által a fiskálisok légióját ellensúlyozzuk. — Ezeket pedig a polgári iskola neveli. S ezért kell nekünk polgári iskola és nem gymnasium, sem reáliskola. Azt mondják erre, hogy hiszen ez igaz lehet, de hát a gyermek kifogy az idejéből, 12 éves korában végTÄ1&CSA« Az ég nomádjai. A végtelen világűrt is hazátlan nép utazza be, rövid időre feltűnve egyes vidékeken, majd ismét tovaköltözve jobb hazát keresendő. — Az ég számtalan naprendszeré egy-egy várost; ezer meg ezer ily város együtt egy-egy államot, képvisel á világűrben. Államból államba, városról városra utazgat ama kalandornép, az ég ama nomádjai, az üstökösök, Mindenik egy-egy roppant néptörzsei képvisel, melynek egyes külön tagjait nem láthatjuk — miként nem látjuk a távol erdő egyes fáit — mely törzsnek zöme szorosan összetart, de melyből egyes portyá- zó csapatok kiválnak s részint messze elmaradoznak, részint kalandozásaik alkalmával vesznek. Földünk egyik nagy palotája a Nap városának, mely a Tejut hatalmas birodalmába tartozik — előtt is elvonuló félben volt jelenleg egy ily égi nomádtörzs, előhirnökeit apró meteorok képében futtatva el szemünk előtt. E peresben bennünket a Nap város ama palotájának lakóit — sokkal közelebbről érdekelnek az ily nomádnépek viszonyai, az üstökösök természettani sajátságai, sem mint ezek fejtegetésére egy kis figyelmet szentelni elmulaszthatnék. Régente az üstökösöket vésztbozó fenyegetö égi jelnek tartották, melyek által háború, éh- és dög-halál küldetik a bűnös emberiségre. Minden nagyobbszerü eseményt valamely üstökös csillag megjelenésével hozták összefüggésbe. Megnem szűnő háborúk korszakában könnyű is volt ráfogni egy éppen megjelenő üstökösre, hogy ö okozta eme vagy ama hadjárat szerencsétlen kimenetelét. Később már inkább ragadós járványokat, rósz termést vagy más efélét jósoltak megjelenésükből, kivált azon tudóskodók, kik sejtve azt, hogy ezek gáznemü izzó égitestek, a légkörre rontó mérgesítő hatást tulajdonítottak nekik. Gallilei és Kepler fölléptével megbukván a közvetlen hibás szemléleten s a naiv biblia felfogáson alapuló világnézlet, s fölál- littatván a nehézkedés törvényei: az üstökösökről is újabb, helyesebb nézetek merültek fői. Tökélyesebb láttani műszerekkel tett búvárlatok s a megállapított természettörvényekből folyó helyesebb számításokból ezen égi-testekre nézve következő adatok jegö- czödtek tisztább fogalommá : Az üstökösök önfónynyel biró igen nagy kiterjedésű égitestek, melyek meszire elnyújtott kerülők idomú pályákon futják körül a napot, s részint rendes időközökben visszatérnek, részint egyszeri megjelenésük után kitereltetvón a Nap vonzóköréböl — mindenkorra elmerülnek a világűr feneketlen mélyébe. Anyaguk rendkívül könnyű átlátszó gáz, középen fényesebb maggal, melynek folyvást ritkuló burokja többnyire egy vagy több hosszú csóvával, vagy üstökkel bir. Tömegük alig teszi a földnek milliomod- részét, mig kiterjedtségük azt több százezerszer múlja felül. A csóvák, melyek hossza millió mérföldekre terjed, folytonos alakváltozásoknak van alávetve. Némelyiké Bzét- hajló ágakra bomlik, (pl. az 1819-iki) másiké gyűrűvé hajlik össze (pl. Halley üstököse) mig végre egyes esetekben az egész égitest kétfelé szakad, (pl, Biela üstököse j 1845-ben.) Ennyi az, mit a közelmúlt' évekig róluk tudtunk. Ezzel azonban legkevésbé sem lön eloszlatva a félélem, melyet megjelenésükkel kelteni szoktak. Kitűnt ugyanis pontos számításokból, hogy egyik-másiknak pályája a földét bizonyos pontokon metszi s igy könnyen megeshetnék, hogy földünk valamely üstökössel összeütközik s azon iszonyú rombolást okoz. Ha nem is törné darabokra — gondolák — izzó heve, meg óriás kiterjedése által oly zavart okozhatna a föld felületén, hogy arról minden szerves élet örökre elpusztulna. Minden aggályt eloszlatott az 1872. év november 27-ike, a midőn a föld minden baj nélkül szerencsésen keresztül utazott egyik időszaki üstökös (a Biela-féle) csóváján, s hihető, hogy ezt a kis tréfát már többször is megtette a nélkül, hogy a bölcs emberek észrevették volna. Nemde kedves olvasóim semmi különöst nem tapasztaltak ama végzetteljes éjszakán, — pedig csak figyelniük kellett volna, s nagyszerű tűzijátéknak leendettek tanúi. A megnevezett nap éjjelén ugyanis rendkívül sűrű csillaghullás észlelte- tett az egész föld kerekségen: Baján Schulhof Lipót 10,000 re teszi az ott általa látott csillaghullások számát, Münsterben 3 óra alatt 7700. Eszakamerikában 9 óra alatt 240,000 hullást olvastak meg. A földdel 6' szerint nagyszerű meleorfelleg találkozott, mely (a „Naturforscher“ 1873. február 1-sŐ számában1 összeirt adatok nyomán) 7 mozzanatból vagyis 7 kisebb meteorrajból állá. „Ezek mindenikének keresztmetszete 50000 összevéve az egész fellegé pedig 350000 mérföldre tehető. De mi köze a csillaghullásnak az üstököshöz ? Nem egyéb, mint az, hogy ők szorosan hozzája tartoznak, a minthogy az egész üstökös sem egyéb óriási meteorfellegnél. Fönnevezett éjszaka után ugyanis az éber Klinkerfues tanár rögtön figyelmeztető táviratilag Sogson urat a Madarasi (Délázsiai csillagda igazgatóját, hogy a mennyiben az általa észlelt csilaghullás szoros összefüggésben áll a Biela- féle üstökössel, számítása szerint ennek a madrasi láthatáron a oentaurus csillagzat d. csillagja mellett kell láthatónak lenni. — A számítás helyesnek bizonyult. — Sogson ur a megjelelt helyen föltalálta Biela rég nem látott üstökösét. E percztől fogva kétségbevonhatlan tény, hogy földünk átment a nevezett üstökös csóváján. E ragyogó felfedezés találólag igazolta Schiaparelli, a szellemdus milánói csillagáig
