Békés, 1874. (3. évfolyam, 9-51. szám)
1874-09-06 / 36. szám
zi a normális iskolát, 18 éves lesz a polgári 6 iskola elvégzése után, ekkor már kamasz, milyen inasok lesznek ezekből. Nagyon gyenge ellenvetések. Milyenek tehát a. mostani inasok ? Elmegy nagy része 10—12 éves ko rában a mesterségre, vagy kereskedésbe, az iparosnál 2-3 évig szerszámot is alig fog a kezébe, vizet hord, a piaczra, boltba jár, szóval cselédi teendőt végez, a kereskedő inas boltot seper, postára jár, megtanulja egy font vasnak, czukornak, pamutnak, stb. árát, s kikerülnek a műhelyből, boltból mint legények, segédek 17—20 éves korukban, s nem tudnak a világban megállani. Itt az ideje, s mái' a mozgalom megindult, hogy az ipartörvény is életbelépjen, ez pedig már feltételezi a népoktatási törvény végrehajtását, vagyis, hogy a tanuló, mielőtt mesterségre, vagy kereskedésbe lép, bizonyos fokú tudás és műveltség birtokában is álljon, ezeket pedig a polgári iskola adja meg. Rendes körülmények közt a polgári iskola négy osztályát a gyermek 14, a hat osztályt pedig 16 éves korában végzi el, az előbbi mesterségre megy, de már a polgári iskolában megtanult annyit, • hogy a mester cselédi dolgokra nem kényszerítheti, s van benne annyi önérzet hogy ilyesmire nem vállalkozik, s annyi műveltség, hogy mesterének ezt tudtára is képes adni, a nélkül, hogy a mai czivódások, s ütlegekre kerülne a sor. Aztán ez a polgári iskola negyedik osztályából kikerült iparos tanoncz már komolyobban lát dolgához is, s két év alatt többet sajátít el a mesterségből, mint a maiak 5—6 évi inaskodás alatt. A hat polgári iskolát végzett ifjú pedig elméletileg tökéletes kereskedő lehet, kinek egy évi gyakorlat elegendő arra, hogy kereskedő legyen a gyakorlatban is, a mai „boltosok“ mellett. A földmives pedig megtanul a polgári 2. 3-ik osztályban annyit menyi tökéletesen elég arra, hogy öt szü- kebb foglalkozásai közt biztosan ve zethesse. A kinek ez nem elég, ám legyen fiskális, doctor, mérnök vagy pap, de legyen hozzá pénze is, vagy megfeszített igyekezete, mert a pénz hiányból tanulmányaikat megszakasztott emberek a társadalom legveszélyesebb ellenségei, kik pályavégzett társaikat mindig irigy szemmel nézik, s kikben az elégületlenség kiapadhatlan forrása nagyon sok rqsznak termékenyítő eleme is. Már pedig mi Gyulán oly iskolát nem állíthatunk, melyen valaki pályáját bevégezhetnó. És végre is, mi nem egy cagtot akarunk nevelni, hanem a népéi. De eddig csak fiú gyermekeinkről szóltam, pedig ha pem főbb, bizonyára egyenlő tekintet alá esik a leánygyermekek nevelése. Erről azonban majd később. S most még csak annyit : tegyen meg a vármegye minden tőle telhetőt^ a szolgabirák keljenek fel csendes nyugvásukból, a községek pedig gondolják meg, hogy más hivatásuk is van, mint az időjárásról, szomszéd s komám uram dolgairól diskuralni. Csak kitartás, ügyszeretet, s jó akarat kell, és Békésmegye végretudja hajtani e rendeleteket, mert bir a megkívántaié feltételekkel. Kratochvill Gyula. A torna-tűzoltó egylet által kiküldött hármas bizottság jelentése. (Vége.) Az egylet tisztikara felelőség terhe melllett vezeti az egylet ügyeit, az átvett javakról felelui köteles, s igy a küldöttség véleménye szerint az egylet vagyonában mulasztásai által beállt károkért is felelős lévén, azokért kárpótlással tartozik. Meg kell még említenünk a tornatanár eredménytelen működését, ha ugyan működésnek nevezhető, mint egyik igen jelentékeny tényezőt a jelen szomorú állapotok előidézéséhez. Ily felügyelet mellett t. közgyélés más eredmény alig mutatkozhatnék, sőt a mainál szomorúbb állapotok kiszámított tönkre- tévééi működés mellett sem következtek volna be. Az alapszabályok §-a értelmében az egylet tisztikara egy évre választatik, s igy a jelen tisztikar jogai az 1873-ik év elején megszűntek, kötelezettsége azonban annyiban fennáll ma is, amennyiben még az említett idő után is az egyletet kötelezték, miért is ez ügy tisztázása az egylet ügyészére bízatnék, ki aztán belátása szerint, de szorosan . ragaszkodva az alapszabályokhoz intézkednék. Kötelességének ismerte e küldöttség a számadások pontos és teljes megvizsgálását, hogy a t. közgyűlés elé egy teljes s könnyen áttekinthető egészet hozhatott volna, azonban itt ismét a fentebb elmondott akadályokba ütközött*) Nein tudjuk ezek ut£(l, ha §jk&rült-e ezen vázlatban az egylet tönkre jutásának indokait a tisztelt közgyűléssel megértetnünk, vagy azokat bemutatnunk, hogy a közgyűlés nézetével találkozzunk, avagy egy átalában jól fogtuk e fel, s helyesen csopor- tositók ez indokokat? s ha nem", úgy szolgáljanak mentségül apón nehézségek, melyek részben e küldöttség csekély ismeretében, nagyobb részben pedig azonkívül állanak. A mi pedig a második kérdést illeti, hogy t. i. valóban oly szomorú viszonyok közé jutott e már az egylet, hogy tovább fenn nem állhat, s ha még nem jutott volna odáig, mily eszközökkel lehetne a bamég 1865—66-ban felállított meglepő theo- riáját, mely röviden a következő : A világtérben apró, különvált részekből (meteorokból) álló kosmikus felhők léteznek, melyek a nap vonzkörébe jutva, ennek és a bolygóknak kölcsönös vonzhatása alatt sok millió 'mfdnyi szalaggá húzódnak szét s mint ilyenek roppant meteorrajokat képezvén utazzák ikonul a napot.: Ha földünk ilyen meteori íeüegen halad át, cBÜlaghullás lesz látható, a mennyiben az egyes lebkövek a légkörbe jutván, sebes mozgásuknál fogva surlódván a léggel, annyira fölemelkednek, hogy, vagy tüzes állapotban aláhullnak a tőidre, vagy ragyogó fénnyel égnek el a magasban. Sojúsparelli elmélete— mint ő maga is bevajlja — ily alakban sok képtelenségbe ütközik. Miért is legújabban (Weiss és mások által) következőleg lett átalakítva: Maga az üstökös a rajok östeste, mely szilárd, tüzes és őnfényü is lehet; de mely a nap közelébe jutván, mintegy elporlik s kisebb-kisebb részecsekre bomlik föl. A lepattogott részecskék a a fényes mag között lebegvén messziről gázburok gyanánt tűnnek föl. Ezen burok lassanként hosszú üstökké húzódik szét (részint nehézkedési, részint villanyos vagy hő hatások folytán) a csóvából aztán egyes különváló rajok szakadnak ki, elmaradozván az anyatesttől. „Ezen elmelet szükségképeni következménye az, hogy minden időszakos üstökös meteorgyurüt hoz létre; továbbá, hogy minden időszakos csillaghullás onnan van, mivel a föld az ő pályafutásában ilyenkor metepr- gyürüt szel at. Ha az üstökös nem időszakos, akkor meteor-ivet hoz létté. De az ily meteor-iv időszakos csillaghullást nem okoz.“ (Természettud. közi. 1872. január.) Ilyen időszakos csillaghullás évente az april 20-iki, melyet az )861-iki, a november 27-iki, melyet a Biela-féle — s a déczember 9 iki, melyet az 1819 iki üstökös okoz. Miután igy megismerkedtünk eme legújabb elmélettel —- érthetővé lett az is, mi jogon nevezhetők az üstökösök az ég nomádjainak. Nemde egy-egy utazó néptörzset képvisel mindenik, — s nemde portyázó csapatoknak mondhatók az egyes el-olmaradó meteorrajok. Mily nagyszerű utikalandokat beszélhetne el az a haszontalan vasdarab, mely az égből aláhüll, mely tán az 1844-ik üstököshez -tartozott, s mely 100000 évig tartó kör- futamában száz meg száz csillagvárost járt be, honnan a fény is bár 42000 mfdt fut egy rövidke másodperczben évezredek alatt ér le hozzánk földlakókhoz ! ........... Ne nézzünk hát babonás aggodalommal ama szép égitéstre, mely szende fényével magáhozcsalja a tekintetet, mely kitudja honnan jő, hova megy, idegen utasként barangolva be naprendszerünket. Fogadjuk őt szives vendégszeretettel, * ha ismét távozand, küldjük általa üdvözletünket távol rokonainkhoz, kik talán ott élnek valahol paradicsomi boldogság közepette valamely égitesten, hova nem hatolhat el az emberek fürkésző tekintete, csak a képzelet villanysebes szárnya. Linde János. jón segíteni ? E küldöttség véleménye a következő:- Az előbb mondottakból önként következik, hogy válaszunk csak határozott „nemu lehet. Es ezáltal a kérdés második része elesik, tulajdonképen oda módosul, hogy a feloszlás után mit tegyen az egylet vagyonával ? Nem állhat f. nn ez egylet továbbra jelen szervezetében, mert arra alig van kilátás, bogy a tagok buzgalma, jóakarata, s hivatása feléledne, nem legalább oly mér- tékken, mint az alakulás alkalmával, s mint láttak, a tűz akkor is szalmatüz volt. Ez állítást indokolni e küldöttség feleslegesnek tartja, indokait az eseményekben látván. A kérdés második részére pedig, hogy t. i. ha a t. közgyűlés egy nézeten volna e küldöttséggel a feloszlást illetőleg, — mi lenne a teendő: e küldöttség következőket hozza javaslatba: A közgyűlés kimondván, hogy az egylet, mint ma áll, tovább fenn nem állhat, magát feloszlatja, s egy küldöttséget meneszt kipuhatolandó: miből áll az egylet vagyona ingóságokban s készpénzben, és hol léteznek ezek. Egyúttal a közgyűlés az egylet volt tisztviselőinek szorosan meghagyja, hogy aküldöttsóg kívánalmainak mindenekben készségcseu engedni, felvilágosítást 8 utasítást adni szoros kötelességének ismerje. Teszi pedig ezt a közgyűlés azért, hogy e küldöttség munkálatában gátolva ne legyen, s eredményt tudjon felmutatni. E küldöttség, mely legalább 5 tagból állna felba- talmaztatnék, hogy az egylet ingóságait úgy a mint vannak belátása szerint vagy elárve- reltesse, vagy ha jobbnak látja — mi va- Ióbbszinü is — a polgármesternek átadja, ki azokat a polgári iskola számára felállítandó tornahelyiségben fogja felhasználni. Ha talán tűzoltó szerek is lennének, ezekkel is hasonló eljárás követtetnék. Az egylet készpénzbeli vagyona pedig határozottan és kizárólag a polgári iskola tornacsarnokára fordítandó, mivel az egylet fennállása alatt sokkal többet költekezett a tűzoltó, mint a tornaszerek beszerzésére, s mivel a polgári iskola városi, s igy állandó intézmény, mig az alakulóban levő tűzoltó egylet ismét esélyeknek lehet kitéve. —• Mogbizatnék még e küldöttség azzal is, hogy üpgye magát a polgármesterrel érintkezésbe, s állapítsa meg a módozatokat, melyek mellett a tornászat kedv'elői a felállítandó torna-csarnokot gyakorlatokra igénybe vehesse. Tisztelt közgyűlés 1 Emlékiratunkat ezzel befejezzük, s ha a közgyűlés csak némi támpontokat talált is benne a további kiindulásra, minket megnyugtat a tudat, hogy legjobb tehetségűnkkel igyekeztünk annak előállításában. A kik különben maradtunk illő tisztelettel. Gyulán, 1874. julius hó 17-ik napján. Kratochvill Gyula. a küldöttség jegyzője. álló épület belső és külső falának, úgyszintén a fedélzetnek kijavítása szükségessé válván, a kijavításnak vállalkozók által leendő eszközlése tekintetéből ezennel árlejtést hirdetek, és az árlejtés határnapjául folyó évi September hó 7-ik napjának délutáni 3 óráját helyiségül pedig a kir. tszék nagy tanácstermét tűzöm ki, és felhívom mindazon építészeket a kőmives és ácsmunkabeji vállalkozókat, kik a kérdésos javításokat eszközölni kívánják, hogy a fentebb megjelölt helyen és időben jelenjenek meg, — megjegyezvén miszerint az árlejtési feltételek Gyalay Imre irodaigazgató urnái bármikor megtekinthetők. B.-Gyulán 1874. augustus 31. Novák Kamill elnök. Árlejtési hirdetmény. A b.-gyulai kir. tszék polgári és tkkvi osztályának elhelyezésére szolgáló 2 külön *) £ jelentés elkészítése után vett adatok nyomán a számadások is megvizsgáltattak, s a közgyűlés előtt bemutattattak. K, Gy. Levelezés. Szarvas, 1874. augustus 26.*) Tánczvigalommal egybefüzött dalestélyt rendezett f. hó 23ián t. Benka Gyula tanár ur vezetese alatti férfi-dalárda a casino termében. A kitűzött 5 mudarab élénk tapsok közti eldallása után, ^ bú felejtő zene lelkesítő szavára a táncz után viszketeg ifjúság minden búbánatát a tánezba ölé. Valóban ily szép hölgy koszorút a tanuló ifjúság majalese óta nem volt szerencsénk szemlélni együtt- Képviselve volt ott városunk intelligentiája, kijcnél a vidám kedély a boldog ifjúkori mujjtat. idézé vissza, mert hisz ők is együtt mulattak fürge lábú, rózsás arczu ifjainkkal. Ezen rózsa, ibolya, gyöngyvirág, százszorszép és nefelejcsekből állé hölgy koszorúban láttuk, a szépen fejledezö fehér rózsabimbót, Bakay Irén k. a., a májusi ég derűjét arczán visszatükröző Plavecz Rózsa k. a., a szende Benczúr Emma k. a., a szeretőire méltó Mázor nővéreket, a kedves társalgási modorával mindenkit lebilincselő Sa- lacz Győzike k. a., a kedves és szerény Po- toczky Antonie k. a. Ott .voltak a Lázár nővérek, a bájos Jánovszky Emma k. a., arany szöghaju szende Plavecz Jolánka k. a.; ott lejtettek felénk továbbá: Lukesch nővérek, Rohoska nővérek, Pghl Julie k. a., Ponyicz- ky Vilma k. a., Dlbányi Mariska k. a., Cho- ván Berta k. a., Szendy Lujza k. a., Placs- ko Paulin k. a., Kuczkay Ida k. a. .Ott volt a széles körökben ismert s átalánosan kedvelt Riohárd Irma k. a., valamint a bájos Kontúr Nelli k. a., ki gyászolván, sajnálatunkra nem tánczolbatott. Valóban a ki csak pár perczet is töltött e kedélyes estélyen, a lentebb elősorol) és még sok más angyalok társaságában, az édesen, s örömtől sugárzó arczczal fog visz- szaemlékezni e minden tekintetben fényesen sikerült tánczestélyre. Elismeréssel tartozunk t. Pokomandy Sándor urnák, mint a casino gondnokának, a ki is vidám' ködéil-yü' véndégei kedvéért mindvégig ott időzött a bálban, folyton. buzdítva a táncztól netán félrevonult fiatalságot, Végül őszinte köszönet varoslink ifjúsága nevében a szarvasi dalárpista uraknak, kik is többszöri dalestelyéik alkalmával soká emlékezetes, kedélyé^ tánczvigalmak szerzői valának. Adja a mindenható, hogy a még nem rég szervezett dalárdánkban mindég; az összetartás legyen a jelszó, s hogy virágzó működése még bzíidos kellemes tánczesté- lyeket szerezhessen a mulatni s?er,ető ifjúságnak ! En pedig toliamat letéve, papi pa- thoBsal rámondom az „Amen“-t. Orosháza 1874. szemptember 2. (r—e) Az orosházi tanuló ifjuság múlt. hó 27-én a „Mayer“ vendéglőben jótékony czéln tánczvigalommal egybekötött dal- zene' és szavallati-estélyt tartott, mely hogy minden tekintetben fényesen sikerült, eléggé bizonyítja az egybegyült nagy számú kö- zöoség. Különös tetszésben részesült Dání Ilonka k. a. zongora játéká, ki Rossini „Teli Vilmos“ négy kézre irt dalművében, a prímét oly meglepő könnyűséggel, s szabatossággal *) Múlt számunkból elkésett,