Békés, 1873. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1873-06-15 / 24. szám
paedagogia terén, hogy hány egyházi férfiú lön világhírű paedagogussá, hogy a papság egyáltalán mikép töltötte be nevelői hivatását, a mil a nevelészet története ad felvilágosítást. Higyje el Kratochvill Gyula ur, koránt sem a papi befolyásban rejlik az iskolák hibája, ha itt-ott talán olyan mutatkozik is, hanem eddigi viszonyainkban, t. i. hogy nincs hath, autonómiánk. Mig a protestáns felekezetek saját, már régóta gyakorlott autonómiájuknál fogva iskoláikra, melyeknek költségeit közösen viselik, több gondot forditottak: addig minálunk katolikusoknál, minthogy mindeddig még autonómiával nem dicsekedhetünk a népnek az iskolákra semmi befolyása sem lévén, azokra kevesebb gondot is fordított. E tekintetben mindent csak az iskola kegyurától és a kormánytól várván, — hasztalan, mert az előbbit az ügy csak is terhes oldaláról érdekelte, az utóbbi pedig se- gélyZŐleg az ügyön semmit sem lendített. Mi jogegyenlőséget kívánunk. Mi nem kívánunk többet, csak mint amennyit a többi vallásfelekezetek már régtől fogva élveznek. Autonómiát kívánunk, mellyel kath. alapítványaink is visszajönnek birtokunkba. Akkor fogja Kratochvill Gyula ur látni hogy a papság a néppel mit és mennyit képes lendíteni a tanügyön. Papjainknak sem feladatuk sem érdekükben nem áll, hogy a népoktatást akadályozzák. Igaz, hogy valamint minden józan gondolkozásu ember — úgy még inkább papjaink is a materialistikus irányzatú népnevelést még az eddigi tudatlanságnál is kárhozatosbnak tartják ; s lehet-e ezen csodálkozni? Az eddig mondottakból Ítélje meg már most a t. olvasó közönség, hogy milyen jellegű iskolák előnyösebbek, a közös-köz ségiek-e, vagy a felekezetiek ? Első czikkem elején azt állítottam, hogy a felekezetiek előnyösebbek. És állításomat be is bizonyítottam. De Kratochvill Gyula nr, tételét nem bizouyitotta be, ő egyszerűen csak dörgő frázisokat Állított. Trefort közoktatási ügy ér ő excellentiá- ju alföldi kőrútjában a kathol: felekezeti tanodákról mindenütt a legnagyobb megelégedéssel nyilatkozott. Nem is kathol. hanem katholikas ellenes lapokban olvastam nem régen, hogy a miniszter ur april 30- án a herczeg-primásnál többek előtt így nyilatkozott : „mindenütt' legközelebb alvideki útjában az tapasztald, hogy a katholicismus a civilisatio, humanismus — és műveltséggel egyértelmű“ / A miniszter ur nem hitt a destructiv sajtó és vallás ellenes lapok tudósításainak, nem hitt egyik-másik gyerkőcz s kicsapott deák levelezéseinek, melyekben felekezeti tanodáinkat lealázták, hanem elment és meggyőződést kívánt szerezni az iskolák állapotáról, és azt tapasztald, hogy a kath. felekezeti tanodák mozdítják elő igazán a „tudást,“ humanismust, és miveltséget. Bizony jobb leendett, ha Kratochvill Gyula ur azt a gyerekes henczegést félre téve, ne a „Pesti Napló,“ „Ellenőr“ „Reformból“ „Pester Lloydból“ szedte volna tanügyi ismereteit, hanem ment volna ő is személyesen, legalább a gyulai tanodákba, előbb megyőződést szerezni a felekezeti tanodák állapotáról. Ha aztán, egy kis tanügyi reputátidra vágyakodik sokkal jobban teendette, ha teli vér liberalismusában kitálalt bombas- tikus frázisai helyett a „qui bene disting- vit, bene docet“ elv szerént azt mondta volna: „A közjóiét általános emelkedése a vallásos szellemű közoktatás és népneveléstől függ.“ Higyje el Kratochvill Gyula ur, a világ legjelesb tanférfiai és cultus ministerei is ezt vallották, magát Eötvöst sem véve ki! De hiában! A testi és lelki dissolutio emberei a hibát, a hiányt nem önmagukban, hanem mindig magukon kívül keresik. Ok a papokat és kátét okozzák, mert ezt igy olvasták a szabadoncz lapokból. Bártol J. — Jegyzéke a b.-gyulai kir. e. f. törvényszéknél 1873. év juniushó 16-ik és következő napjain tárgyalandó polgári pereknek. Előadó: Huszka Mihály tszéki biró. 8248. Dr. Styasznyi József és érdektársainak Horgassy Kárász Imre 8896 írtnak az 187*/2. évi bérletbe betudása s 1868 frt 42 kr. kár megtérítése iránti pere. 335. Kun József és érdektársainak Kun István és többek ellen végrendelet érvénytelenítése és egyenlő örökségi osztályrész megállapitása iránti pere. 504. Takács István és Gábornak, Takács Sára é3 társai ellen ház, % telekföld és szőllö tulajdonjoga iránti pere. 2164 M. Nagy Juliánná és Máriának M. Nagy Imre ellen hagyatéki vagyonok felosztása iránti pere. Ellőadó: Telesz ky Ferencz t. biró. 2992. Szilágyi Sándor, mint Gy.-Vári községe dőnyök leiévén huzva, félhomály volt, én a napvilágról jöttem be, s szemeim a sötétséghez szokatlanok lévén, pár perczig mit se láttam; igy történt, hogy a szembe jövő Arankával, az asztalnál kissé összeütődtem. Hangos kaczajra fakadtunk mindketten, hogy üjabb zavarunkat palástolhassuk; de én magamban végtelenül boszankodtam ügyetlenségemért. Végre kezdtük magukat helyzetünkbe bele találni. A zongorán hangjegyek feküdtek, s én emlitéra Arankának, hogy jöttömkor mennyire meglepett játéka. Szerényen elpirulva, kedves mosollyal feleié, hogy amit még ö tud: játéknak nevezni alig lehet, mert még alig három éve, hogy a nénike taníttatja, a falusi éneklésztől. — Sőt inkább én az ellenkezőről győződtem meg, felelék, egyébiránt, ha lesz szives kegyed pár darabot játszani: az a legmeggyőzőbb bizonysága leend szavaimnak. — Ha önnek úgy tetszik, feleié szívesen, g azzal nem kéretve tovább magát a zongorához ült. Történetesen Schubert „Ständchen“-je, ezen mé- labás ábrándos darab akadt kezembe. — Ah! lám, már az első is olyan, melyet kiséret nélkül alig vagyok képes eljátszani, kiáltott fel nevetve, a darabot meglátván Aranka. — Az nem tesz semmit, felelék, ha megengedi kegyed: ezer örömmel fogom játékát kisérni, ez különben is legkedvenczebb darabom ; s ezzel mellé ültem. A játékhoz kezdtünk. — Eleintén bizonyos tartózkodás majdnem elfogulttá tön mindkettőnket, de csakhamar eltűnt ez és hévvel fogtunk a játékhoz. Aranka gyönyörűen játszott, s én boldog, végtelen boldognak éreztem magamat! Ha picziny bársony ujjai néha az enyéimet érinték: oly kellemes érzet futott át szivemen; ha lehelletét érzém arezomon, s midőn néha egyes bekezdő helyeknél reám tekintett: majdnem remegtem az örömtől... óh hányszor gondoltam: bárcsak örökké tarthatna játékunk!.,. A darab véget ért, s mindketten mélyen meghatva keltünk fel a zongorátóL — Oly szép e zenemű, és kegyed oly mély és igazi érzelemmel játszá, hogy nekem kimondhat- lan gyönyört szerzett általa, szóltam Arankához, és kis kezét ajkaimhoz emelém. Ö mélyen elpirulva tekintett reám, én szemeimet lesütve álltam szótlanul, s ekker belépett keresztanyám. Képzelheted kínos helyzetünket.... Aranka ar- cza lángolt, én holt halavány lettem. Keresztanyám azonban vagy nem vette, vagy csak nem akarta észre venni zavarunkat; szívesen üdvözölt, s mondta hogy már messziről hallá szabatos, összhangzó játékunkat, s azért lehetőleg sietett is, de ime be- léptekor játékunk sajnálatára véget ért A beszédet közönyös tárgyakról folytatók tovább; s én mintegy negyedórái ottlétem után távozni készültem. Mindketten egészen kikisértek., keresztanyám szívesen hitt meg a gyakrabbani látogatásra, Aranka szemleBütve, halk hangon monda ki a „legyen szerencsénk “-et. Haza menve, boldog mosolylyal jutott eszembe, hogy a bizonytalan talány már meg van fejtve. Tudtam már jól, hogy az érzelem, mely mióta Arankát megláttam, nyugodni nem hagyott, a legmélyebb, legigazabb, legforróbb szerelem ... (Folyt, köv.j főbírája s képviselőjének Nagy Ferencz és társai, mint Nagy Ferencz örökösei ellen 404 frt s jár. iránti pere. 3239. Ozv. Mikus Jánosné és társainak Mikus András elleni örökösödési pere. 3145. Fábry Márton megyei tiszti ügyésznek — Foltényi Ignácz és társai ellen 14696 frt 5T8/100. kr. s jár. iránti pere. 3978. Tatár Istvánnak Nyúlás Ferencz ellen — szerződés kiállítása s jár. iránti pere. Előadó: Nyikora Mihály t. biró. 244. Bodoki Lajos, mint néhai Gyöngyösy Benő árvái gyámjának, Nagy Károly és érdektársai ellen 1460 frt s jár. iránti pere. 2424. Bugyinszky Jánosnak Valent Teresia ellen végelválás iránti pere. Mikép alakítsunk népköröket, vagyis: Miként alakult meg a békés-szent-andrási népkör ? (Vége.) Következett a nyár, s a természet meglehetős jó terméssel jutalmazó a földmives fáradozását. November 12-én fontos értekezletre hívtam össze a népkör tagjait, egy alkalmi buzdító beszédet tartván, előadtam, hogy vajmi kívánatos és szép dolog lenni már saját házunkba leendő költözködés, melyet megvétel után azonnal kukoricza szárral fedettem be, de még szebh volna, ha árát is kifizethetnénk. Erre önkéntes adakozás hozatott javaslatba az eredmény szép és valóban meglepő volt, e szép siker mégjobban neki buzdított, lankadni nem tudó buzgalommal járni az eszme valosulása után, a szükséges javítás, átalakítást, bútor beszerzést könyvtár készíttetést azonnal igyekeztem elintéz- tetni, s elhatároztatott, miként Szent-András napján egész ünnepélyességgel fogunk átköltözni. Ezt megelőzőleg egyes áldozatkész egyéneket felhívtam a népkor részére, valamely tárgy felajánlása s igy a nevezett napon sorsjátékot rendezénk. Nyíri Bálint hivataltársam ügybuzgalma nagy mértékben előmozdította a sorsjegyek elárusitását, úgy hogy 716 darab sorsjegy árusittatván el, tiszta jövedelem 162 frt 39 kr. , 1868. november 30-án zene szó mellett a népkör tagjai tánczvigalmat rendezve, örömtől áthatott kebellel foglalták el a helyiséget. Ki tudná Ieirni azon lelkesültséget, azon nemesen érző öntudatot, melyet érzett akkor a kör minden tagja tudván azt, hogy ez alkalommal saját házunkban mulatunk. Csányi Barna volt segéd lelkész áz ünnepélyhez alkalmazott beszédet tartott, a szózat elénekeltetett s vigadtunk az ünnepély örömére Kosuth Lajos hazánk nagy fiát tiszteletbeli elnöknek megválasztánk. Újévkor lévén a számadás megvisgálásának ideje, nagy érdekeltséggel jöttek össze a társulati tagok, kíváncsian várták az eredményt, anyival inkább, mert irigyek ama rósz akaratú gyanúsítást terjesztették el községünkben hogy „a befolyt pénzt én zsebre akarom tenni s a népkőr érdekében tett fáradozásom s esténkénti felolvasásom dijjába magamnak tulajdonítom. Azonban minő nagy lett meglepetésük, midőn tételről tételre olvasván s okmányokkal igazolván minden bevételt és kiadást, kitűnt hogy az ez évben megvett ház a népkör nevére át teleköny veztetett, ára teljesen kifizettetett bútor beszereztetett s még is a tiszta maradvány 107 frt 3 krt, a népkör asztalára kiolvastam, ekkor leirhatlan volt az öröm Izraelben, házunk van és pénzünk is, az e feletti örömnek kifejezést adni nincs hivatva toliam, mert az oly megragadó, nagyszerű volt, melynek leírását megkisérleni nem tartom magamat elégségesnek. Községünkben másnap mint a tatár járásnak hire szárnyalt, hogy a népkör háza már át is van telekkönyvezve és van 107 frt 3 kr. készpénz. Kell-e mondanom, hogy itt megdöbbenve elál- mélkodtak a nem várt jeleneten azok, kik még tegnap ferde fogalmakat hiresztelének. De voltak kezdettől fogva, és lesznek is mindig a jónak ellenségei. Azok kik népkörünknek nem voltak tagjai, azok közül igen sokan irigy szemmel nézték a közügynek ily hirtelen s általok még csak nem is képzelt rövid idő alatti nagyszerű előhaladását; de váljon csudálkozhatánk-e rajta, midőn tudjuk hogy találkoznak mindig oly elfogult gondolkozásu egyének, kik a közjónak és műveltségnek előhaladását irigy szemmel nézik ezeket tudva, folytattuk kitartó buzgalommal elkezdett munkánkat, nem gondolva semmit a bántál- makkal, melyekkel megküzdenünk kellett. A békés-szent-andrási népkörben valóban a fel* nőttek oktatása eszközöltetett, hol én, hol nevezett hivataltársam olvastunk, az elolvasottakat magyaráztuk, s elővettük azokat, kik olvasni némileg tudtak, azokkal felolvasást tartattunk, a szükséges helyeken értelmezést (magyarázást) tartván, anyira meg népesedett népkörünk, hogy estenkint. 50— 60—80 egyén is vett részt a hallgatásban, s ennek meglett saját haszna, mert most már többen vannak, kik önállólag képesek folyékonyan olvasni, 1869-ik évben 154 tagot számlált népkörünk, és ily jótékony hatású egyletnek sajnos hogy oly sok ellenei támadtak, holott inkább részt venni kellett volna benne, s ez által gyámolitani azt. Az üldözésnek minden nemű fegyvere felhasználtatott ellenünk s főleg ellonera, gondolván, hogy azáltal elkedvetlenedve visszalépek, feljelentettem a presbyteri gyűléshez, fel az esperességhez, hogy hivatalos időmet a népkörben töltöm, holott napközben nemcsak én, de egyetlen tag is megneru fordult ott, hacsak kivételes esetben nem, mert a felolvasások estenkint tartattak; sokszor keletkezett bennem azon eszme, hogy felhagyok a népkör eszerinti vezetésével, de más részről tudván azt, hogy e zsenge és még mély gyökeret nem vert uj plánta elfog csenevészni, megmaradtam azon ösvényen, melyre álltam, és kitartó akaratom megtermetté az utókorra nézve áldott gyümölcsöt. Az 1869-ik évi országgyűlési követválasztás bekövetkezvén, elkeli mondanom azon körülményt, mely nagy borderövel bir, s úgy szólva mintegy forduló pontot képez népkörünk életében. A politikai meggyőződések, mint tudjuk, külömbfélekép- pen nyilvánultak, mindenki e hazában nagy érdekeltséggel viseltetett a haza sorsa iránt s saját elvrokonát óhajtotta diadalra juttatni, nállunk is megkezdettek a követválasztási mozgalmak; majd egyik majd másik követjelölt megbízottja látogatta meg népkörünket s beszédeik által hatni igyekeztek a polgárok politikai meggyőződésükre. Községünkben is több párt alakulván, megkezdetett a versengés, én több lakos társammal Táncsics Mihály zászlója alá sorakoztam. A megválasztás után a más párton levők kezdtek mindent elkövetni, melyei tekintélyemet megdönteni reményiették, szóval ekkor oly körülmények közzé jutottam melyből kiszabadulni vajmi nehezen lehetett. Én lelkem őszinteségéből ajánlom minden közhivatalt viselőnek, de különösen egy néptanítónak, kit még a legnyomorultabb is jogosítva érez hivatalában megtámadni-, hogy a politikai tusáktól, pártoskodástól távol tartsa magát. Ekkor számot vetve önmagámmal, elkeseredve a bántalmaktól a népkör elnökségétől, valamint a felolvasástól határozottan vissza léptem, nehogy az ellenem zudult, fanatizált vélemény hivatali állásomat megingassa s igy családom jövőjét koczkáz- tassam s az óta nem tartatnak felolvasások. Népkörünk jelenleg oly helyzetben van, hogy ügyes kezelés mellett rövid időn igen szépen ki- nöheti magát. A háztető újólag már befedetett, értéke 1000 frt, rendelkezik egy 296 kötetből álló könyvtárral, mintegy 200 ftnyi készpénzzel s 32 véka búza kölcsön-magtárrál. Az előadattokból ítélve, lehet, hogy találkoznak kik az „öndicséret“ vádjával terhelnek, de ha másképpen adom elő, úgy a valódiságtól egészen eltérek s nem leszek hti tolmácslója az eseményeknek. Az eszme tehát valósult, és az ige testté lön, és én mindenkor büszke önérzettel gondolok arra, hogy megtettem azt, a mit kellett megtettem a mit lehetett. Ha hazánk minden községében alakíttatnának ily népkörök, úgy a szellemi előhaladás okvetlen nagy lendületet nyerne, mert tagadhatatlan hogy, népkörünk igyekező tagjain már most is meglát-, szik a népkör jótékony haszna. Ha a könyvtárnok által a könyvkiadásokról vezetett jegyzőkönyvet megnézzük, látjuk hogy évenkint 500-tól 600-ig megy a könyv-forgalom. Kell-e ennél nagyobb szellemi hasznot felmutatni? Zih Károly.. Újdonságok. — Újabb tudósítások szerint a kolera Szeghalmon, K.-Ladányban, Tárcsán és Gyomán kiütött. — Az óvintézkedések megtétele végett megyénk főorvosa az említett helyeket bejárta. — Az orosházi járásban a megyei muzeura tőkéje nevelésére 84 frt gyüjtet?tt. — Az adakozók névsorát közlendjük, ha befogják küldeni. — Az Aradon julius elején tartatni szokott országos vásár ezután augusztus lő-ére határozta- tott.
