Békés, 1873. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1873-09-07 / 36. szám
Pályázati hirdetmény. A b.-gyulai kir. törvényszéknél 600 frt évi fizetés és 100 frt évi lakbérrel egybekötött egy másod osztályú segéd telekkönyvvezotöi állomás üresedésbe jővén, ennek betöltése tekintetéből a nmtgu m. kir. igazságügyminister urnák fi évi 3190. J. M. E. sz. a kelt magas rendelete folytán pályázatot hirdetek, s felhívom mindazokat, kik a feotirt állomást elnyerni óhajtják, hogy eme hirdetménynek a „Buda-pesti Közlöny“ hivatalos hírlapban lett első megjelenésétől számított 4 hét alatt szabályszerűen bélyegzett, sajátkezüleg irt és okmányokkal igazolt kérvényüket, és pedig a közhivatalban levők hivatali főnökeik utján küldjék be. Kelt B.-Gyulán, 1873. szeptember 1-én. Novák Kamii, elnök. Hirdetmény. Azon ifjak, kik a cs. kir. hadi tengerészeihez, mint növendékek óhajtanak felvétetni — 382 frt o. é. évi fizetéssel, a szárazföldem való tartózkodás idejére az illetékes szálláspénzzel és a hajón való alkalmazás alatt a megállapított hajó élelmezési pénz élvezetének biztosítása mellett — kö vetkező feltételek alatt fogadtatnak fel: — 1) Az elért 17. és meg nem haladott 19. életév. — 2) Tökéletes testi épség. 3) Jó sikerrel végzett felső reáltanodái, vagy azzal egyenértékű — a kereskedelmi akadémia hajózási osztályában, vagy hajózási akadémiában végzett tanulmányok, vagy felsőbb gymnasium, mely utóbbi esetben a felvételt igénylők kötelesek kimutatni azt, hogy raeny- nyiségtani tanulmányaikat a felsőbb reáltanodák részére előirt mértékben végezték be. — 4) Elfogadott eredményű felvételi vizsga. A tengerészeti növendékké való felvételt tárgyazó Írásbeli folyamodványok a cs. kir. közös hadügyminisztériumhoz (tengerészeti osztály) legfeljebb | évi szeptember 30-ig adandók be. — Ezen folyamodványhoz következő okmányok csatolandók : 1) honossági levél; 2) keresztlevél — vagy születési bizonylat, 3) himlöoltási bizonyitvány, 4) katona orvosi bizonyítvány, raslylyel a felvételt igénylőnek a tengerészeti és hadi szolgálatra alkalmas testi szerkezete, látképességének külön kitételével iga- zoltatik, az 1872. május 2-ról kelt szabályrendelet H. M. T. 0. 263. sz. értelmében (tengerészeti rendeletek XIII. darab, és cs. kir. hadsereg szá-. mára kiadott rendeletek tára 6 drb) oly tudorrá avatott katonai orvos által kiállítva, ki a felvételt igénylő tartózkodási helyéhez legközelebb fekvő hadseregbeli (tengerészeti) kiegészítő parancsnokság vagy hadtesthez tartozik. 5) Tanulmányi bizonyítványok, az idegen nyelvek külön ismeretéről szóló kimutatásokkal együtt. 6) A hadi tengerészeibe való belépés megengedését igazoló apai vagy gyámi Írásbeli hitelesített bizonylat. — 7) látva, mert eddig még senki sem tudott a kastélyban semmit megérkezésem felöl — meglepetésével zavara még inkább növekedett. Egy levélkét nyújtott át atyámnak, mint mon- dá — Füzes kapitány úr megbízásából ki, midőn a nagyságos asszonnyal távozott, adta azt át neki. Az öreg távoztával, látszólag nyugodtan, s minden fölindulás nélkül törte fel a levelet atyám, s fönhangon olvasni kezdé, de szakgatott reszkető szavai elég bizonyitékúl szolgáltak kinos lelki állapotának. A levél igy hangzott: — Uram! Az éjjel, illetőleg ma reggel történtek miatt, miután önnek neje, született Feullber- nachi Georgine ö nagysága, oly gyöngédtelen, lovagiatlan, sőt becsületes emberhez semmi esetben sem illő bánásmódnak magát többé kitenni nem akarja, s ezt el nem tűrheti, de mivel önt különben is határozottan gyűlöli, ö nagysága nevében és megbízásából van szerencsém önnek tudtál adni, hogy a válópert, mai napon törvényesen megkezdettnek nyilvánítja. Füzes G. kapitány. — Oh a nyomorult!.... pedig mint szerettem őtl — e szavakat suttogá alig érthetöleg szegény atyám, s aztán tántorogva egy székre roskadt. Meleg szavakkal kezdém vigasztalni öt, feledve saját égető fájdalmaimat, — s szavaim jól eshettek szenvedő szivének, mert sikerült lassanként, legalább némileg megnyugtatnom, s figyelmét más tárgyra terelnem. Terveket szőttünk a jövőre, mintha rajtunk állt volna kivihetni is azokat, de hisz a csalódott szív oly édes örömmel ragaszkodik gyakran a kicsiA felvételt igénylő fedhetlen előéletet igazoló politikai vagy rendőrhatósági bizonyitvány. — Látási fogyatkozásban szenvedők tengerészeti növendékül fel nem vétetnek. — A felvételi vizsga a fiumei tengerészeti akadémiában történik és magában foglalja: I. a számtant. IL a betüszámtant. III. a mértani, a sík és köri háromszögmértant. IV. a földleírást és történettant. V. a természettörténetet, természettant és vegytant. VI. a magyarázó mértani és mértani rajzolást. VII. a német és egy idegen nyelvet. A Fiúméba való utazás saját költségén eszköz- lendö. A tengerészeti növendékekül elfogadottak 100 frt o. é. ruházati pótlékban részesittetnek. Bécs 1873. évi júliusban. A csász. kir. közös hadügyministerium (tengerészeti osztály.) Székhely-kérdés. Egy kérdést kell felszínre hoznom, mely a beszéd tárgyát szórványosan már évek óta képezi, de tüzetesen felvetve még nem volt. Kell pedig, hogy e kérdéssel komolyan foglalkozzunk, mert itt az idő, mely azt, akarjuk vagy nem, velünk vagy nélkülünk, de okvetlenül meg fogja fejteni. Értem a megye székhelyének kérdését. Igen fontos kérdés ez, melynek mikénti megoldása megyénk jövőjére nagy befolyással lesz. Mert kétséget nem szenved, hogy a megye székének itt vagy ott elhelyezésétől függ, jó részben a közadministratio ágazatainak complodiosis akadálytalan menetele, de függ a megyei autonómia egyik fo feltétele a közérdekeltség is, melynek mértékére a székhely közelebb vagy távolabb fekvése kétségkívül nagy befolyással van. Es szintén speeificus megyei érdekből kívánatos, hogy azon község, mely a megye székét birja, egyszersmind a tágabb megye forgalmi központja legyen. Mert mentül több érdeknek képes a megye székhelye megfelelni, mentül nagyobb vonzerővel bir a megye lakosaira nézve, mentül több kényelemmel, nemes élvvel kínálkozik, kétségkívül a megye gyűlései annál tömegesebben fognak látogattatni nem csupán bizottsági tagok által, hanem a közönség által is, mely utóbbi nélkül a gyűlések nyilvánossága fictio marad ó.e a gyüjégek és a közönség kölcsön-határa elő nem állhat, hiányozni fog a közönség tájékozottsága, nincs meg a megyei közvélemény kifejlődésének feltétele főleg nálunk, községeink isolált életével, sajtónk kezdetlegességével. Ezen okokból kívánatos és szükséges, hogy a megye székhelye a megyének lehetőleg geograf. központján legyen, és a mi az elébbinél még fontosabb, hogy a székhely a megyének forgalmi központját képezze. Es viszont, ha van a megyének községe, mely akár tettleg már forgalmi központja a megyének, nyes dolgokhoz is, mintha általok elvesztett nyugalmát, boldogságát, üdvét nyerhetné meg. Hittük, mert hittem én is, hogy annyi keserv, annyi csalódás után még lehetünk, még leszünk boldogok mi is. Arankámra gondoltam, ki szenved, miattam, mert szeret, s ki miatt szenvedtem én, oly sokat, oly hosszasan, mert szerettem öt végtelenül, — s aztán hinnem kelletett, hogy — ha van igazság az égben: akkor kell, hogy kiérdemlett boldogságunkat is élvezhessük oly hosszasan, oly édes gyönyörrel miként érte mindketten szenvedénk. Egy hosszú levelet Írtam keresztanyámnak, Szi- lakinénak, melyben leírtam szerelmünk egész történetét, az én állhatatosságomat, és Georgine ravasz cseleit, évek ótai szenvedéseimet, hazaérkezésemet s az ezután váratlanul történteket, leirtam mindent, mindent egész Füvesnek leveléig, melyben a válópert érinti; s aztán kértem keresztanyámat, hogy tudassa mindezt Arankával, lassan ként, gyöngéden hogy a váratlan hírek, meg ne rehditsék fölöttébb öt, s készítse elő a viszontlátásra is, S aztán két nap múlva otthon valék hogy viszontlássam öt, a hűség angyalát, szerelmem ártatlan martyrját, s kölcsönös szenvedéseink által eljegyzett arámat, kedvesemet. XII. A kandalló fénye halványan derité föl a szobát, hol kis Arankám betegen feküdt. Az ágy mellett keresztanyám ült, s olykor figyelmesen tekitne a beteg arczára, s gondosan akár pedig közgazdászat! viszonyainál fogva nyilván arra van hivatva, hogy ily központtá fejlődjék, ha a fennálló székhely magát e két tekintettel Bzemben túlélte, a megye tartozik azzal nem csak önmagának, hanem a megye öszérdekének, hogy székének a forgalmi központba való áthelyezésének saját speeificus frequentiájának súlyát — mely a túlélt székhelyre már kevés hatást gya korolhat, a fejlődő forgalmi központ emelésére fordítsa. Ne kicsinyeljük e tekintetet, mely megyei viszonyaink között a legnagyobb fontosságú. Avagy nem úgy isolálva élnek-e Békésmegye egymástól nagy távolok által elválasztott községei, mint ugyanannyi kis állam, melyek egymással csaknem semmi érintkezésben sincsenek s még annyira sem mentek, hogy magokat kölcsönösen consulatusok által képviseltessék. Ha valahol, nekünk kell azon lennünk, hogy bírjunk valahára egy központtal, hol a megye érdek-szálai egybefolyjanak, mely életképes közvetítője legyen gazdasági, ipari, kereskedési, közmivelődéd igényleteinknek, hol irodalom, művészet megtelepedjenek, hol az intellectu- alis és erkölcsi erő tömörülten kimagasolhasson világot terjesztöleg s irányt adva a nagy közönségnek, mely e nélkül csoportokra szakgatottan köz- szellemes, összemüködö társadalommá fel nem emel- kedhetik% A megye székének elhelyezési kérdése több nieOJ y gyének égető kérdése, de nem égetőbb az sehol mint nálunk. Szerencsére alig van megye, melynek a kérdés helyes megoldására nézve az eszközök oly készen lennének. Gyula, mint székhely, úgy a központiság, mint közgazdászati viszonyai tekintetében túlélte magát. Ma már istennek hála, a megyei terület minden része, ámbár a haladásnak nem egészen raegfele- löleg, de népesitve van, miszerint Gyula ma már nem csak geografinilag, hanem a népesedés szempontjával tekintve is, a megye legszélén fekszik, s igy székhelynek, ha egyéb tekintetek a déplace- men-t némileg helyre nem ütik — határozottan nem alkalmas. Hogy is lehessen a megye széléről egyaránt jól administrálni. S kívánhassuk a gyűlések látogatottságát Orosháza, Szarvas, Szt.-And- rás, Öcsöd, Endröd, Gyoma részéről, melyek a megye ellenkező szélein vannak. Mig a vasúti közlekedés is meg van vele nehezítve a csabai csatlakozás által. De bir-e Gyula oly tényezőkkel, melyek ezen anomáliát némileg egyengetni képesek volnának ? Ilyenekkel nem bir. Gyula vasúttal sem adja haladásának határozott jelét, sem átaljában fekvése nem kínálkozik oly előnyökkel, melyek kiváló fejlődésének biztos zálogai volnának. Gyula a nagy közlekedési vonalak csomóját magában nem ké- pezendi talán soha, enélkül pedig mai nap város a központiság feltételeit nem birhatja. Gyula tehát sem geográfiái, sem forgalmi központ, s igy megyei székhelynek nem alkalmas, a húzta föl a takarót, ha karjait álmábau megmozdítva kitakard. ^ranka aludt. En mintegy félórával azelőtt érkézéin meg s keresztanyámnak bejclcntetém magamat, ki határt nem ismerő örömmel fogadott. Szerettem volna rögtön Arankához sietni, de ö figyelmeztetett hogy alszik; s különben is, a,meg- lepetés talán káros hatással lehetne rá. Engedtem okainak, s a másik szoba félig nyitott üveg ajtója mellé ültem, — hevesen dobogó szívvel várva a legelső alkalmas perczet, melyben belépve, térdeimen üdvözölhessem a kedves szenvedőt. — Alszol gyermekem ? szólalt meg hosszas csönd után kérdő hangon keresztanyám, valószínűleg mert Aranka megmozdult. — Csak szenderegtem kedves nénikém, felelt egy gyönge hang, oly vontatva, hogy szivemig hatott, mert benne mégis fölismerhetém Arankámnak egykor oly kedvesen csengő hangját. — Nem álmodtál valami szépet Arankám? kér- dé újra keresztanyám, olyan kedves, olyan jól eső, gyermekes hangon. — Nem nénikém; — de ön oly derültnek látszik, mondja mi okozta ezt? ... vagy úgy, igaz! hisz nem sokára meglátandjuk szegény jó Endrét, ki értem annyit szenvedett. Oh mint éreztem, e szavakat hallva, magamat! könyeim csöndesen folytak le arczomról, — és három hosszú év után, először, ismét boldog valék. — Igen kedvesem, meglátjuk öt bizonyosan holnap, vagy talán még ma is; felelt gyöngéden keresztanyám. mi | megyére nézve végtelenül hátrányos körülmény volna, ha nagy, igen nagy szerencsére az ujabbkori viszonyok egy életképes központ képződésére nézve oly megbecsülhotlen alapfeltételt nem nyújtották volna az által, hogy két országos, sőt világvonal találkozó pontját Csabára hozták. Sőt még egy harmadik, szintén életképes vonalnak kiépítését és a többivel Csaba alatt egyesítését biztos kilátásba nem helyezték volna. Csaba e szerint azonfelül, hogy a megyebeli községek központját leginkább megközelíti, a kész és épülendő vasutak által határozottan központtá minősült, Kétegyháza, Orosháza, Endröd, Gyoma, Berény, Gyula vele megszakítatlan vasúti összeköttetésben vannak, igy lesz maholnap F.-Gyarmat, Vésztő, Szeghalom, K.-Ladány, Békéssel. Ily összeköttetési előnynyel a megye forgalmi központot is szintén csak Qsaba képezheti, s hogy elég életképesség van benne ezen előnyt értékesíteni, az néhány, pedig sanyarú évi gyors fejlődése eléggé tanúsítja. Népesség, vagyonosság tekintetében nem mér- közhetik Csabával sein Gyula, sem a megyének bármelyik községe, a megyei bizottmánynak is a legerősebb contingenst Csaba fogja adni hova-to- vább. Mindezekből következik, hogy miután Gyula ma már nincs azon helyzetben, hogy a megyének székhelyéül szolgáljon, az uj, a jövő megyéjének székhelye csak Csaba lehet, azzá kell lennie, ha a megye közönsége magasabb érdekeinek magaslatára felemelkedni képes — miben nem kételkedem, s ha úgy cselekedni nem akar, mint rósz nyelvek szerint a 48. előtti megye, mely Pozsonyban liberális volt, itthon pedig állítólag pecsovics. íme a fontos kérdés megoldása önkényt kínálkozik, csak el kell hogy fogadjuk a megoldás ezen természetes módját, melyet ezenkívül még más okok is kívánatossá, szükségessé tesznek. A megye egyik részének nehezére is fog esni e változás. Gyulának leginkább, melynek múltja, jelene a megyéével a legfontosabb viszonyban volt és van. Do a megye vitális érdekeinek Gyula saját érdekeit ellentétbe nem helyezhetni. Nem is fogja ezt tenni bizonnyal, hazafias érzülete készséggel meghozatja vele az áldozatot mindnyájunk javára. A székhely áttétele anyagi áldozattal is fog járni, de hiszen a megyeházát se lehetno úgy meghagyni, a mint van. Átalakítása szintén tetemes költségbe kerülne, és isten mentsen invas- tialni a jövő kívánalmaival ellentétesen, akár egy jezsuita-kolostort építenénk ; a megye érdeke szempontjából tekintve reactionariusabb munka alig képzelhető, mint a megyeházának átalakítása, raely- lyel culturalis érdekeink elé építenénk ki tudja meddig ellentállő gátat. Aztán ott van a börtön a megyeház udvarán, a törvényszék meg másik házban, s minő düledékes, egészségtelen, tűzveszélyes házban... (Vegye meg — Hála az égnek! — óh pedig már azt hivém sohasem fogom többé elérni ez örömet, — pedig tudom, bizonyosan tudom, hogy ő meggyógyít majd engem ......... — Kétségkívül gyermekem; hanem nem ijednél meg tőle, ha e perezben belépne közénk ? ... — Oh nem, kedves nénikém, — hiszen gondolatban mindig vele vagyok; hiszen olyan nagyon szeretem öt!... tévé hozzá lassabban, talán a szűzi szemérem ártatlanul tartózkodó hangján. Nem bírtam volna már maradni tovább, lassan fölemelkedék — és beléptem. Itt vagyok Arankám, kedvesem ne várj rám tovább! kiálték a legforróbb szerelem hangján, s térdeimre roskadva, kezét ajkaimhoz vonám; és ő félig fölemelkedve ágyából, kiterjeszté karjait, s átölelve, ittasult szerelemmel suttogá: — Oh Endrém, mily régóta várok reád ! ... Csöndesen visszaeresztém a habkönnyű gyermeket párnáira, s egy székért akartam menni, de ó kezemet nem bocsátá ki az övéiből, szelíd kék szelíd kék szemeiben könyek — talán a visszaemlékezés, vagy talán a viszontlátás könyei rezegtek, halvány arczán egy szende mosoly vonult át s egy mély bensöséggcl váltott tekintet után megszólalt: — Barátom, mi sokat szenvedtünk !.... A szobaleány e perezben behozta a lámpát, s az éjjeli kis asztalkára tévé. Csak most, a teljes világosság mellett láthattam meg, mily szörnyű igazat mondott a kedves leányka, egyszerű szavaival. (Folytatása következik.)
