Békés, 1873. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1873-09-07 / 36. szám

az állam a megyeházát, ha ugyan a törvényszék Gyulán marad, amit szintén nem hiszek.) Áldozat nélkül nincs haladás, de szerencsére nem vagyunk eszközök nélkül, 30,000 frt, úgy hallot­tam rendelkezésünkre áll, ott vannak a megyei épületek Gyulán és a megyében elszórva, és ott van a terjedelmes fundus Csabán, melyet isten ment­sen eladni, vagy elajándékozni;hiszem,hogy Csaba sem fog némi áldozattól visszariadni, úgy a többi községek sem, tehetségök szerint. A helyzet a legroszabb, sem megfelelő székhely, som megyeháza; ellenben székhelyül Csaba kínál­kozik, a költség talán teljesen fedezve van, a ne- táni hiányt fedezi közös érdekünk felismerése, néz­zünk tehát szembe a kérdésnek, siessünk azt mind­nyájunk és hazánk érdeke szerint megoldani, s megoldásával úgy a megyei autonómiának, mint közgazdászati, culturális érdekeink számára jövöt biztosítani. Reök István. Levelezés. Körös-Tarcsa, szept. 2-án 1873. Körös-Tárcsán a múlt augusztus hó 31-én dél­után 4 órakor volt temetése a 82 éves korában, öregségi végelgyengülésben elhunyt — néhai köz­tiszteletben állott özvegy Szakái Ferencznészüle­tett Halász Zsuzsanna asszonyságnak, megyénk sok érdemű férfia Szakái Lajos, és két müveit lel­kű nö s szinte két derék fivérei példányszerü jó édes anyjoknak. Nagyszerű temetés volt ez, nem azért — mint­hogy az, a református egyházi szertartás egysze­rűsége mellett is diszes berendezéssel ment vala véghez, — hanem mivel annak, az ottani község nagyjainak és kicsinyeinek, valamint a számos úri rokonok, jó barátok, s az elhunyt matróna igaz tisztelőinek helyből és a környékből lett összese- rcglésc, főleg pedig az általános kegyelet nyilvá- nulása adta meg a valódi nagyszerűséget. A gyász-sjertartás kezdete a szomorú háznál rö­viden végeztetvén, a tisztosségtevö nagyszámú kö­zönség a csakis átellenben levő ref. templomba vo­nult be, a hol Salamon Gábor, békési orgonista kántor által, orgona kíséretében, művészileg elzen- gedezett megható magány- s ezt követett dalárdái gyönyörű, és a nép együttes buzgó éneklése után, nt. Szegedi Károly békési egyik lelkipásztor lépett a szószékbe, s az alapigéül felvett szent Ieczkével öszhangzólag, figyelmet lekötő népszerű előadással festé a tiszta erényü hű házastárs, a gyermekeit gondosan nevelni tudó éber jó anya, s a takaré­kos, dolgait bölcs előrelátással intézni képes házi nö képét, mely a dicsÖült — e nemben is — ki tűnő asszonyságnak hosszúra terjedt életpályáján ismeretes jeles tulajdonai után lett találólag tanul­ságosan összeállítva. A gyász isteni tisztelet véghezmentc után, a bol- dogultnak hideg tetemeit záró, s még a szomorú háznál ravatalon levő érczkoporsó, a résztvevő kö­zönség visszatértével — a sírok hazájába vitel vé­gett, — Paprika Imre segéd-lelkész által elmon­dott áldó fohász, és halotti éneklés közben leemel­tetvén, azt — a még mindig növekedő számú so­kaság szép rendben, s részvéttel kísérte a temető ben levő azon felnyitott sírig, a melyben a boldo gultnak 38 évek előtt elhunyt, áldott emlékű férje és későbben elhalt napa asszonya hamvai nyug­szanak, 8 hová az ö porladozó tetemei is ugyan­csak a helybeli segéd-lelkész által tartott érzékeny siri szónoklat és megáldó ima után, a bánatos hű gyermekek és hálás unokák omló könyeik és zo­kogása között — szinte örök nyugalomra tétet­tek le. A kegyelem istene adja, hogy a boldogult ke­gyes nö, csendesen és békével alhassa örök álmát a feltámadás nagy napjáig. (B.) Újdonságok. — A gyulai szeptember 7-iki országos vásár helyett a városi hatóság október 5-re kérelmezett a földmivclési minisztériumnál egy országos vásárt. — Kívánatos volna, hogy ez ügyben minél hama­rább történne intézkedés, mert vásárainkra a leg­távolabb vidékekről jönnek vevők, hogy a kellő meghirdetés ideje korán eszközöltessék. — A me­gyei hatóság eme kérvényt pártolólag rögtön fel is terjeszté. — Semmi iráut sem viseltetik népűnk oly in- dolentiával, miut a közmunka leszolgálása iránt; kirendelnek 25-öt, és megjelenik négy, az is so­kallja a ledolgozandó munkát; hja hiába! azelőtt az dolgozott, a kinek épen jó kedve volt, a hat napi munkát egy nap elvégezte, a munka ered­ménye meglátszik különben utainkon ; most pedig egyik panasz a másikat éri a terhesnek vélt mun­ka végett. — Mint értesülünk, ez ügy tán orszá­gosan leend szabályozva, mi, bogy minél hamarább bekövetkezzék, nagyon óhajtandó. — A járvány városunkban még folyton mu­tatkozik szórványosan, de kis mérvben, naponként 2—5-ig terjed a halálozások száma. — Csabán, mint halljuk, szinte szünö-félbcn van. — A kolera Csabán is bőven beszedte adóját. Néhány műkedvelő a fennmaradt árvák nyomorát enyhitendö, zeneestélyt adand, melyet, ba a kö­rülmények engedik s főkép ha a járvány váro­sunkban tökéletesen megszűnik ; táncz is fog kö­vetni. — Elölegesen is felhívjuk e zeneestélyre a t. közönség figyelmét s óhajtjuk, hogy különösen a czél, iránti tekintetből lenne részvéte oly nagy, mint a milyen nagy a tervezők s működök buz- gdsága. E zeneestély f. hó 13-ikára van tervezve, a bizonyos nap és műsor ideje-korán fognak köz­zé tétetni. — A pénteki hetivásárra igen sokan jöttek eladók távolabb vidékről azon reményben, hogy az országos vásár meg leend tartva; és igy bát­ran mondhatjuk, hogy ez egy kis országos vásár­ral vetekedett eladók tekintetében, de a telt er- szényű vevők hiányoztak. — A vásár végett a szomszéd Bihar és Arad megyék is átírtak, — sürgetve annak megtartását — megyénk hez; — csak hogy kissé későn. — Szomszédaink — mint látszik — nem tudják, hogy az ő átirataik, megyei főorvosunk akarata mellett, legfeljebb levéltár szaporitók, melyek egyszerűen tudomásul szoktak vétetni. — Özv. Szakái Ferenczné Szakái Lajos édes anyja augusztus 29-én, élte 82-ik évében Körös- Tárcsán végelgyengülésben elhunyt. — Béke po­raira !! — E hó 5-éu az esteli órákban özvegy Sze­lemének 1-sö tizedbeli házában tűz ütött ki, gyors segély következtében azonban hirtelen elfojtatott. — Ki a csaló ? M. budakültelki vendéglős helyiségében a napokban egy külsejére az iparos­osztályból való ember elköltött egy sajtot, megi­vott egy meszely bort és zsebre tevén az üres palackot, fizetés nélkül el akart távozni. A ven­déglős azonban észrevette a csínyt, dühösen utána iramodott a szökevénynek és az elköltött uzsonna árán kívül még 5 frtot követelt tőle a palaczbért bírság fejében, azzal fenyegetve, hogy különben elfogatja. A vendég legkisebb zavarba sem jött, hanem megfizette az uzsonna árát, a többire néz­ve pedig kijelenté, hogy a palaczkot elviszi a mértékhitelesítő hivatalba megvizsgáltatás végett. Erre a vendéglős hirtelen igen nyájas lelt, és ma- rasztá vendégét, ki azonban valósította fenyege­tőzését és beperelte a vendéglőst hamis mérték miatt, minek folytán a hatóság a vizsgálatot már meg is indította. — Ez is érdekes! A „csuma.“ Zimbróról Ír­ják az „Alföldinek: Községünk lakosai azon balvéleményben vannak, miszerint a jelenleg ural­kodó cholera járványt egy megromlott női szel­lem idézi elő, kinek neve „csuma.“ Azt állítják, hogy ezen „csuma“ egy vészthozó, és csakis szűz leányok által látható lény, ki a hol megielen, nya­valyát és halált idéz elő. A napokban egy 15 éves leány az erdőre menvén fáért, észreveszi, hogy egy fa tetején ül a „csuma“, ki szétboralott feke­te hajjal, és ádáz tekintettel néz reá, mire a nagy sirás között szaladt a falu felé, hol a legelső ma­lomba bemenvén, szüntelen keresztet vetvén ma gára, elbeszéli a látottakat. A molnárnak kedve kerekedik megnézni a rémet: de feleségének ké­résére, és azon állítására, hogy azt csak szűz le­ányok láthatják meg, otthon maradt. Éjjel 12 óra felé megbetegszik az említett molnár neje, és azt állítják, hogy azért betegedett meg, mert nem en­gedte férjét, hogy megnézze a „c'-umát.“ Reá kö­vetkező napon egy embernek a fia s leánya vi- rasztóba mentek, tizenkét óra felé haza jővén, uram fia, meglátják a csumát az ajtóban állani, nosza dorongot ragadnak, és csuma asszonyomat jól el­döngetve, megugrasztják ; de most jött még a hadd el hadd, másnap megbetegszik az említett ember­nek a neje, és készek megesküdni reá, hogy azért lepte meg a betegség, mert a fia megverte a csu­mát. Most az a kérdés merült fel közöttük, hogy miként lehetne azt a vidékről elzavarni, vagy leg­alább erejét megsemmisíteni. Ennek megoldását a férfiak a nökrWüzták, kik ilyesmiben mindenkor i?í okosabbak szoktak lenni náluknál. Össze is gyűlt a női publikum, konferenciát tartandó, és tárgya­lás alá vették a nagyfontosságu ügyet. Többféle vélemény került szőnyegre, melyek közül a két következő a legérdekesebb : Egyik javaslatba hozza, hogy legjobb volna, ha egy cholerában meghalt nőt midőn eltemetnek, lábra kell állítani a sirban s nagyszerű ceremóniával reá hányni a földet, s úgy el lesz temetve a csuma. A máso­dik felszólamló pedig úgy vélekedik : hogy sok­kal több hatású lenne, ha minden háznál egy rongy bábut csinálnának és azt az asztalra felállí­tanák, mert akkor ha a csuma be akar menni, meglátja a bábut az ablakon keresztül, azt mond­ja : bemennék de nem mehetek, mert ott is van egy oly mint én vagyok, s igy nem visz el sen­kit. Hogy e két felhozott vélemény közül melyik lett elfogadva, nem tudatik. — A „Hon“ irja, miszerint augusztus 27-én múlt 70 napja annak, hogy eső nem volt a fővá­rosban; a „P. L.“ szerint pedig 70 év óta nem volt oly tartós hőség, mint az idén. — Ragályvészes tárgyak elárusitása. A bel-- ügyminiszterium a törvényhatóságokhoz körrende­letét intézett, melyben figyelmeztetve a kolorabe- tegek által használt tárgyak fertőzési képességére, a fertőtlenítésre szolgáló módokat sorolja elő, ne­vezetesen 115° meleg kemencében való hevítés, kénsavas bórganyoldat, timanyhalvag és earbolsav- oldat. Minthogy azonban a roszul fertőztelenitett tárgyak fertőzési képessége még hónapok után is fennmarad, a belügyminisztérium elrendeli, hogy ragályvészes tárgyaknak akár magán, akár ható­sági utón történendő elárusitása vagy elárverelése orvosrendöri szempontból beszüntetendő, sőt ha alapos gyanú merülne föl, hogy ily ragályvészes tárgyak kellő fertőztelenités alá nem vettettek és azokkal csempészkedések történhetnek, elégetés ál­tal megsemmisítendők. — Tengerészeti növendékek fölvétele. A hivatalos lapban a közös hadügyminisztérium ten­gerészeti osztálya közzé teszi azon föltételeket, melyek alatt ifjak a hadi tengerészeiben, mint nö­vendékek fölvétetnek. A föl veendőktől az elért 17. és meg nem haladott 19. életév, tökéletes tes­ti épség, különösen jó látás, jó sikerrel végzett felső-reáltanodai, vagy azzal egyetértékü hajózási akadémiában, vagy felsőgymnasiumban végzett ta­nulmányok és elfogadott eredményű fölvételi vizs­gálat kívántainak meg A növendékek 372 frt évi fizetésben, és fölvételkor 100 frt ruházati pótlék­ban részesülnek. A fölvételi vizsgálat a fiúmé ten­gerészeti akadémiában történik. Az Írásbeli folya­modványok kellően fölszerelve f. évi szeptember 30-ig a közös hadügyminisztérium tengerészeti osztályához benyújtandók. — Feketfe zsidók. Hindstatban, Colochin vá­rosban és környékén közel 2000 fekete bőr­színű zsidó lakik, szinük azonban nem oly sö­tét, mint az aethiopiai négereké. Tökéletesen iz­raeliták és híven imádják apáik istenét. Saját el­beszélésük szerint eredetük a következő: Keletin- dia egy része az európaiak által meghódittatván, sok fiatal zsidó Bagdadból, Bassorából és Yemen- böl oda vándorolt szerencsét próbálni. Leteleped vén, néger rabszolganőket vásároltak, kik áttér­tek a zsidó vallásra, és azután uraikkal összehá­zasodtak j ezektől származik a fekete lakosság. Bőrszínük miatt azonban sem a baddagi zsidók, sem a velük egy városban lakó fehér zsidók nem házasodnak össze velük és minden érintkezést ve­lük a legszigoruabban kerülnek. — A „Békés“ 35-ik számában sajtóhiául csú­szott be: „Krach, krach, és még Békés-Szent-Andrá­son is krach“ czimü levelem utolsó részében „1858. XXI.törvényczikk 23. §-a“ helyett olvasandó: „1868. évi XXI. törvényezik 23. §-a.“ Zib Károly. — Színi szemle. Szombaton Lukácsyné jutal­mául, ki immár elhagyá városunkat, „Stuart Má­ria“ került színre. A cziraszerepet a jutalmazandó- nö játszta. Elragadtatással szemléltük szép játékát, mely művészi tökélyre különösen az Erzsébet ki­rálynéval! találkozásánál fokozódott. O maga áté- rezte szerepét, és csak is igy sikerült a német, Iánglelkü költő Schiller eme nagyszerű drámájá­ban, Mária szerepéből oly sikerült alakot csinálni. Felfogása azonban még sem volt mindenütt helyes, a mennyiben az alázat alatt rejlett dacz, mely pe­dig vezérfonalként húzódik az egész szerepen ke­resztül, nem tükröződött minden vonásában vissza. Bodosiné „Erzsébet királynéjáról“ csak mél- tánylólag szólhatunk, annyival is inkább, mivel tud­juk, hogy az ő szerepszakmája nem a drámai. Lukácsy színi routineja itt is tündökölt. Sajná­lattal említjük, hogy már egynéhány előadásban nem találkoztunk Váradi Antónia rokonszenves, és a közönség előtt oly kedves alakjával a színpadon. Reméljük, hogy | vendég művésznő eltávozván, kedves játékának a következő előadásokban ör­vendhetünk majd. Sándor játékával Örvendezve jegyezhetjük meg, hogy igyekezik a modorosság nyűgeitől szabadul- ni, vagyis ebből kifolyólag több természetességgel játszani. Akarjuk hinni, hogy művészi hírnevének megszerzésére ez lesz az első lépés. Pásztory játéka teljes méltánylásunkat bírja. Kár, hogy orrhangon beszél. Igyekezzék ezen hibát le­vetkőztetni, és színészetünknek hasznos tagja leend. A vasárnap előadott „Lisztes vitézekéről azt jegyezzük meg, hogy vasárnapra igen alkalmas volt e bohókás vígjáték, melynek íróját azonban hiába kerestük a szinlapon. Igen kellemes, mond­hatnám élvezetdús estét szerzett Hegyessi termé­szetes komikuma, mely e darabban különösen bril­lírozott. A többi előadásokról majd jövő számunkban szólunk. A vendég pár eltávozott. Kisérje őket a művé­szet geniusa további utjokon. Gazdászat, ipar és kereskedelem. — A szeptember 5-én Gyulán tartott tenyész kanezák kiállításánál a következő tulajdonosoknak osztattak ki dijak: I. Tenyész kanczáke'rt: 1. dij : Lepény Mihály csabai, 12 db. arany. 2. „ Keblovszky Lajos gyulai, 10 db. „ 3. „ Gr. Wenckheim Géza gyulai, 8 db. „ 4. I Lepény Mihály csabai, 6 db. | O. „ Gr. Wenckheim Géza gyulai, 5 db. „ 6. „ Win*er András m.-berényi, 5 „ „ 7. „ Winter Márton | 4 „ | 8. „ üzv. Szabó Andrásné kigyósi, 4 db. arany. II. Saját nevelésű 3 éves csikóért: 3. dijat: Monori György gyulai, 6 db. aranyat. Bővebb tudósítást lapunk jövő száma hozand. — A szarvasmarha törzskönyvezéséről az oi-sz. gazdasági egyesület e következő alapsza­bálytervezetet készité: 1. §. Azon czélból, hogy a szarvasmarhatenyész­téssel foglalkozó gazdaközönségnek helyes irány és tájékozás nyujtassék, s hogy a szarvasmarha­tenyészállatokkal való üzlet a tenyésztésre nézve megbízható alapra fektettethessék — országos szarvasmarha-törzskönyv alapittatik, melyben a ki­tűzött czélnak megfelelő hiteles adatok fognak helyet találni. 2. §. A törzskönyvben feltételt találnak a kö­vetkező elemek: a) Oly nyájak vagy állatok, melyeknek közbe keverés nélkül való leszármazása, akár belföldi, akár külföldi tisztaver tenyésztéséből, akár a ma­gyar országos szarvasmarha-törzskönyvben felvett állatok után vezetett származási lajstromok nyo­mán kimutatható. b) Minden oly keresztezés eredményéből szár­mazott állat vagy nyáj, melynél az eredeti tenyész­tési iránynak Leitenyésztés utján nyolez nemzedé­ken át való megtartása kimutatható. 3. §. Felvételt találnak még ezen kivül a törzs- könyv függelékében az előbbi föltételeknek meg nem felelő, különben hasznosnak Ígérkező állatok vagy nyájak előjegyzés utján, mely előjegyzés mindaddig tartatik világlatban, mig a törzskönyve- lő-bizottság az illető állat vagy nyájnak több nem­zedéken át ismételt megvizsgálása után annak vég­legesen a törzskönyvbe igtatását időszerűnek tartja. 4. §. A vér-ujitás czéljából idegen apaállatok­nak alkalmazása a 2. §. a) és b) pontja alatti föltételeket nem semmisítik meg, ha oly tenyész­tésekből vétetnek, melyek fajra nézve ugyanazo­nosak. 5. §. A szarvasmarhák a 2. §-ban említett pon- tozatokhoz képest három főosztály alá törzsköny­veztetnek. Az első főosztály magában foglalandja a ma­gyar-erdélyi szarvasmarhafajta tisztán tenyésztett törzsállatjait vagy nyájait. A második főosztály a külföldi megállapodott és ismert fajták állatjait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom