Békés, 1873. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1873-08-10 / 32. szám

még egyszer a pihenő lant a magySTTJőTüík s írók tolla alatt I... Izzadjon a sajtó a nehéz, de sikert arató munkában —: hogy a/nagyar társadalom átalakuljon — forrjon, gyógyuljon ki...

Én — mint hazámnak igénytelen mezömunkása — munkám, szorgalmam s szerencsém összes termékét, minden vagyoni értékemet, — hatvanezer frankot, török s francia aranyban az ekeszarva j melül ezennel fölajánlok s fölteszek hazám oltárára.

Az ország sajtója nyisson tért közlönyeiben, hogy az áldozok fölajánlt aranyát s ezüstjét tudja az ország s lássa a világ.

Egyelőre élég lesz húsz millió arany-ezüst alap, melyre. 40—60 millió bankjegyet forgalomba lehet adni.

Alakuljon Budapesten egy országos bizottság, mely az ügyet politikai cél s pártérdek nélkül, tisztán nemzeti s közgazdasági szempontból szervezze.

E szervező bizottság válaszszon rendszert az angol vagy amerikai bankok mintáiból és léptesse életbe a magyar nemzeti bankot az ország érdekeinek megfelelöleg.

A sajtó és irodalom reformálja a társadalmat; sürgesse az ország közegészségi ügyének rendezését, és hasson — mint eddig — a népnevelés s a nemzetgazdasági érdekek szent ügyében! így a nemzet fejlődni s az ország virulni fog.

A politika legyen az utolsó kérdés, mert ez csak fakuló máz, iödrabló s időfogyasztó haszontalan üzelem.“

Beszéljünk magánknak, magunkról.

Városi rendezési ügyünk bevégződvén, kell, hogy annyi hányattatás, bizonytalanság után, a munkásság napjai vegyék kezdetüket E munkásság azonban oly sokoldalú, sokféle és mind annyira szükséges, hogy az ember azt sem tudja, hol fogjon a kezdethez, mi legyen az, melynek a többiek felett előnyt adjon, közoktatás ügy, kül- és belterület szabályozása, városi ut- czáink és tereink rendezése, város világítás, az örökös pocsolyák levezetése, szegényügy, az ezutáni építkezések rendszeresítése, földeink vizmentesitése, iparügyünk határozott rendezése, tanon ez- és cselédügy stb., mind oly ügyek, melyeket mielőbb rendezni égető szükség, mi hisszük, hogy bármelyikének szükségét városi képviseletünk belátja, és belátva, készségesen fogja tanácsát annak végrehajtására utasitni. — A sok ügyek közül a jelen környülmények között azonban tán egyik sem oly szükséges, oly sürgős, a súlyos viszonyok által parancsolt, mint a város területén és a város körül lévő bűzös tócsák levezetése, parancsolja ezt különösen egészségügyünk szomorú állapota, a járvány, mely polgáraink legmunkásabb férfi erőben lévő tagjait pusztítja, áldozatul veszi. A tanács e napokban megérkezett uj mérnökével helyszíni szemlét is tartott, bejárva az egész városnak és kerületének azon helyeit melyek által a lég fertőzve van, s bizto san tudjuk, hogy mérnökünk ez ügyben már munkálkodik is, hogy egyik közelebbi képviseleti ülésben kész munkával álljon elő. Az uj költségvetésben pedig e czélra van felvéve oly összeg, mely ha tán nem is elégséges egészen, de a folyó év munkálataira bőven kifutja a kiadásokat, melyeket ez ügyben létesitni égető szükség. A néhány hét, mely még szorgos munkaidőül látszik lenni, elégséges az előmunkálatok teljesítésére; ha képviseletünk a tanács költségelőirányzatát, melyet e czélra tett, elfogadja, ha Gyulaváros polgárai nem késedelmeskednek adójuk befizetésével, most, midőn a gazdászat embere terményeit jó áron értékesítheti, akkor már legközelebb munkához lehet fogni, és eme, városunk egészségügye tekintetében oly szükséges munkálatot meglehetend kezdeni.

A költségelőirányzat már a képviselet kezében van, és bármennyire leszállitottnak látszik is eme munkálat, van gondoskodva arról, hogy a legszükségesebb czélokra az előirányzott összeg elég legyen; —képviseletünktől fog függni a tanács kezébe- módokat és eszközöket szolgáltatni, hogy e város ügyében jóakaratúlag működjön; a t. képviselet biztos lehet, hogy a tanács a munkásság napjait kellőleg fel fogja használni, és a helyet, melyre a város polgárainak bizalma emelé, be fogja tölteni.

Gyulaváros költségelőirányzata 1873. évre.

1471 A4 ya

782.41%

Bevételek:

I. Múlt évi pénztári maradvány mérleg

szerént :

II. Előbbeni évekröli activ követelések :

III. Földbirtokboli jövedelem:

a) szántóföldekből

...........11331.47

b) kasz

állók jövedelméből . . . 2403.58

c) legelőből . . ......................... 1370, —

d) e

rdőkből................................... 1313. —

e) faiskola jövedelme ..... 154.65

f) földhordó helyiségek és veteményes földekből......................... 155.31

IV. LábaB jószágok utáni jövedelem:

a) elöfogatozásból . 1 ... . 38. —•

b) , lábas jószágok eladásából . . 120 —

szerelméért legföllebb csak szives barátságot ajánlhatok.

— Tehát ön visszautasítja, megveti szerelmemet?! — kiáltott fel, hevesen szakítva ki kezét az enyimböl; — szemei nem sirtak már többé, hanem szikráztak, lángoltak, oly kékes fénnyel: mint a har&gvó tenger habjai, villanyos nyári éjszakán, — vagy mint a fúriák szenvedélye a gehena máglyáin; — ön szerelemért barátságot ajánl,.... de nekem nem kell az, mint önnek nem kellett az én szerelmem ... Szivemmel, szerelmemmel egy érdemesebbet fogok boldogítani tehát ki azt megosztani, s viszonozni fogja 1.. . . Olvassa ön! — s ezzel kebléből egy vékony levél csomagot vett ki, s azt asztalomra dobva, egy büszkén lenéző tekintettel, és gúnyos kaczajjal távozott.

Szemeim a levelekre tapadtak, melyeken rögtön atyám Írását ismerém meg.

Izgatottan, hevesen dobogó szívvel bontám fel, és olvastam át újra. meg újra mindeniket; — azt hittem álmodom, — vagy hogy a lázas képzelem ingerkedik velem; — s aztán reszketve keltem fel az asztaltól s tántorogtam Georgine szobája felé.

... Azt hittem meg kell őrülnöm!

A leveleket atyám irta, és küldé Georgiáéhoz; s az utolsóban imádásszerü forró szerelem hangján, atyjától, és tóle kezét kérte meg.

Georgine szobáját belülről bezárva találtam ; még hitt komornája azt mondta, hogy pár perczel előbb sétálni ment.

Ingadozva tértem vissza szobámba; — s leültem és írtam atyámnak izgatottan, hevesen, s talán a tiszteletről megfeledkezve gorombán is.

Felhoztam mindent, mivel szándékáról leverhetni

hittem; ■— lefestém előtte Georgine felületes-, ka- ezér-, könnyelmű jellemét; s mintegy kifakadó tiltással kértem, hogy anyám emlékét ne gyalázza meg, ily hozzá nem ülő, elhamarkodott lépés által.

Másnap este megkaptam levelemre a választ.

Atyára röviden, hidegen irt, — élénken hangsúlyozva, hogy tőlem oktatást, tanácsot sem nem kér, sem el nem fogad, s tetteire nézve engedélyemet épen nem várja; — s levelét azzal végező hogy azon esetre, ha a vele együtt létet —'mint hiszi — rámnézve terhesnek tartom, egy bankháznál szabad rendelkezésemre, tetemes pénzösszeget utalványozott.

Atyámnak ily nem várt modorú és tartalmú levele mélyen megrendített, megsemmisített.

Még az nap intézkedtem elutazásomról; nem haza, mert hisz mit kerestem volna én otthon, ezek után? — hanem messze, külföldre, — hol idegenek, nem ismert uj emberek közt reméltem, hogy zaklatott szivem csakhamar meg fog törni, le fog roskadni súlyos terhe alatt.

Másnap elutazám.

S egy hét múlva — a mint később meghallám — épen félévre anyám halála után, — Georgine a tizennyolca éves ragyogó hóditó, müveit gazdag fiatal leány — megesküdött atyámmal, a négy ven- kiléncz éves már félig őszbe borult férfival.

Isten oltáránál esküdött szerelmet hűséget, az atyának, miután egy héttel élőbb fia vissza utasította ugyanazokat.........

(F

olytatása következik,)

V. Haszonbérbe adott köz- és iparépületekből T

a) lakházak bérletéből .... 1727.70

b) vágóhíd jövedelme .... 199.63

VI. Községi jogok utáni jövedelem :

a) városi félévi korcsmáltatásból . 458. —

b) vadászati jog bérletéből . . . 245. —

VII. Ipar és szerencse vállalatok utáni jövedelem :

a) téglaégetés, vályogvetós és földhordásból . . . . ... 124.31

b) tégla-termelésből

......................: — —

c) fogyasztási adó-bérletből . . 715. —

VIII. Tőkésített pénzek utáni jövedelem

a) nemzeti kölcsön-kötvény után . 60.50

b) szegények pénztárából ... — —

c) szegények földje jövedelméből ' — — ■

d) az árva pénztár 6. kamatjából ' 903.88

e) büntetés pénzekből ..... — —

f) nád-váltsági tőke után . . . 226.—

IX. Atmenőleges jövedelem. — —

X. Kölcsön felvételbőli jövedelem :

a) a lakosságnak l863/4. évben kölcsön kiosztott gabonanemüek részletes isszafizetésébŐl ..........................-. . 1312.98

XI

. Községi adóhátralékból: 17444.2%

XII. Különfélékből:

a) mérték hitelesítésből .... 31.77

b) lakositási dijakból . . . . 57. —

c) gazdátlan jószágok élelmezéséből 41.30

d) dob használatából...................... 25.27

e) haszonvehetlen ingóságok eladásából — —

f) honvéd-tiszti szállások lakbérének

megtérítéséből ........ 1876.19

g) megyei hidak javításából . . 125.81

h) ménlovak élelmezéséből . . . 353.90

i) tolonezok élelmezéséből ... 78. 6

k) a tégla-termelő pénztárból . . 3385.21

Összesen 48531.80 %

Kiadások:

635.73

177.20

417.87

245.—

295.—

500.—

1078.40

I. Múlt évi pénztári hiány : — —

II. Múlt évi szenvedő pénztári tartozás

a) Csorvás kielégítésére ... — —

b) inségi kölcsönök törlesztésére . — —

c) nád-váltsági tökére .... 2100. —

d) földvételi alaptőkére .... — —

III. Földbirtokokrai kiadások :

a) országos adóra ...... 2279.64

b) egyenérték illetékre . . .

c) favágatásra..........................

d) faiskolára...............................

e) erdö-gyarapitásra ....

f) kaszáitokra..........................

IV. Lábas jószágokra :

a) ló vételre

..............................

b) lá

bas jószágok élelmezésére

c) lóvasalásra.......................... . — —

V. Községi épületekrei kiadások :

a) a városi épületek javítása- s tisztogatására ......................................... 1343.50

b) városi épületeknek és takarmánynak tűz elleni biztositására . . .

VI. Községi jogokat terhelő :

VII. Ipar és szerencse vállalatokra :

a) fogyasztási adókezelésre . .

b) téglaégetésre . . . . . r, _

VIII. Szenvedő tartozások visszatérítésére s kamataira:

a) szegények pénztárának egy évi kamatra ..........................

b) a magyar föld-hitelintézettől kölcsönzött 1000 frt részletes törlesztésére

c) ínséges kölcsön-hátralék végleges

törlesztésére és kamataira . . . .

IX. Hivatali- és szolgaszemélyzetre :

a) hivatalnokok készpénz-fizetése .

b) szolga-személyzet készpénz-fizetésére . . ... . . . . . . 4120,—

c) cselédség ruházatára , . ... 1153.20

104.42

63.—

67.50

10457.50

d) napi dijjak és utazási költségekre

X. Hivatali szükségletekre :

a) irodai eszközökre .....

b) nyomtatványok-és könyvkötő munkálatokra . . . . . .

c) világításra és fűtésre ....

d) hírlapokra . . .... .

e) posta-dijjakra s bélyegekre . . VI. Gazdászati eszközök és leltári czikkekre:

XII. Árva vagyonok kezelésére :

XIII. Egyházi s nevelési ügyre :

a) a rajztanitó fizetésére, iskolai szerek és felekezeti iskolák fűtésére

XIV. Kend- és közbiztonsági eszközökre

300.—

300.97

393.45

1284.20

63.—

40.862. 8

1752.26%

a) Belcsatornák, utak és járdákra 13782.—

b) tűzoltó eszközökre . ■; . v . 200.—

c) országutak melletti ültetvényekre 10.—

d) kutakra . . . . . 58.—

e) közös torony órára .... 40.—

f) vizmentő gátak készítésére . . 500.—

g) a fövónyesi birtok véd-gátjának

újbóli építésére . . . . . . g00.

_

h) oláh-réti * éd-gát építésére . . 1000.—

i) élővíz csatornára ■.................... 200._

k) zsilip készítésre ...... — _

l) h

atárbeli, csatornák készítésére . _ _

m) kigyósi vadvizek csatornájára — —

XV. Atmenőleges kiadások _ _

XV

I. Különfélékre :

a) a honvéd-tiszti szállások bérletére 2550.—

b) távirda-költségek pótlására . .____

c) ápolda helyiségek fűtésére . ._____

d) elöfogatozásra............................. 697.50

e) vágóhíd bérletére......................... 40._____

f) föld vételi alaptőke ; . . . _ __

g) honvéd-laktanya pénztárnak . 1328.22

h) kórházi költségekre . '. . ’ . 500._

i) tolonezok élelmezésére. . . . 90.58

k) koldusok ellátására .... 2000._

l) c

holera-járvány meggátlására . 2500.—

m) szerb tövis irtására . ... 200._

n) r

endőrök fegyverzetére . . . 345._

0) ápolda kibővítésére . ■. .' . 2000._

XV

II. Előre nem láthatókra 1500._

Összese

n 60375.22%

Összehasonlítás:

az összes kiadás ...... 60375.22%

az összes bevétel ...... 48531.80‘/a

mutatkozik hiány . . ... . . 11843.42

mely hiány városi adópótlékkal lévén fedezendő, miután az ezen pótlékkal megterhelhető államadó 81,359 frt 31 krra megy, erre a hiányt felosztván, esik egy áÜamadó forintra 15 kr., azaz tizenöt krajezár osztrák értékben,

Kelt Gyulán, az 1873. évi augusztus 1-sö napján tartott tanácsülésből.

Kiss Mihály

___________ jegyzp.

„E

mlékezzünk régiekről.*

Az 1872. évi 34. számú „Békés“ vezér- czikkének egyik bekezdése igy szól: , A jótékonyság gyakorlása, — legrendezettebb társadalmi viszonyok mellett is mindig lesznek egyes szerencsétlenek, sorsüldözöttek, kik felebaráti szeretetünk tényeire szorulnak ; lesznek különösen gyámolitást és segélyt joggal igénylő özvegyek és árvák, mindezeket jó tanács- és buzdítással, a lehetőségig anyagi segélylyel támogatni — — — a szabadkőmivesség egyik legszebb és szakadatlan foglalkozása.“

Ezen sorok megjelenése óta tíz hónap forgott le.

Mivel azt tartom, hogy nem csak egy férfiakból álló testület, hanem még egyes férfiú nyilatkozatának is egyenlő értékűnek kell lennie magával a tettel, vagy is a nyilatkozatot szükségképen követnie kell a tettnek: olylyá vettem az idézett sorokat, mintha egy gyengéd segélyező kezet láttam volna kinyúlni „rendezetlen társadalmi viszonyaink“ felé; úgy tetszett, mintha a „szerencsétlen, sorsüldözte, özvegy, árva“ kifejezések értelmöket vesztették volna; úgy éreztem, mintha a kétes jövőtől még saját magamat is kevésbé kellett volna féltenem.

Hogy ily érzelmek mellett a szabadkő- miv esek társulata megalakulásának örültem, hogy tagjainak kitartást, magának a társulatnak felvirágzást, tettei után áldást és állandóságot kívántam, igen természetes.

De mondom, hogy azon sorok megjelenése óta tiz hónap forgott le.

Tíz hónap óta nagy dolog történt: a cholera megunta a bujkálást, nyíltan fellépett közöttünk, halomra ver bennünket. Mintha egyenesen a szabadkőmivesek szövetségese volna, ime tért teremt tevékenységüknek ; alkalmat nyújt jótékonyságuknak ; sürgeti utbaigazitásukat, tanácsukat; oltalmuk alá helyezi a szerencsétleneket, özvegyeket, árvákat; módot nyújt a kétkedőknek, hogy a szabadkőmivesség „szép feladatát“ megismerjék, iránta tiszteletre és hálára ébredjenek.

Avagy talán minden rendén történik a szabadkőmivesek nélkül is ? A kinek füle van a hallásra, minden Istenáldta nap hall-