Békés, 1872. (1. évfolyam, 1-39. szám)
1872-09-08 / 23. szám
Uj folyam. 23-ik szám. Gyula September 8-án 1872. í ^ Szerkesztőségi iroda: Dobay János könyvnyomdája, saját házában. Kiadó hivatal: Winkle Gábor könyvárus üzlete, főtér, Prág-ház. V J VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Hirdetések felvétetnek Gyulán Winkle Gábornál és a szerkesztőségnél. — Dij : 50 szóig egyszeri hirdetésnél 60 kr., 100 szóig 1 frt., kétszeri hirdetésnél 25%, háromszori hirdetésnél 50% elengedés. — Nagyobb hirdetéseknél méltányos árelengedés. — Nyilttér Garmondsora 10 kr. Megjelen hetenként egyszer, minden vasárnap. Előfizetési dij: Három hóra 1 ft Hat hóra . . 2 ft Kilencz hóra . 3 ft Kivonat Békésmegye bizottságának 1872. évi augustus 31-éu tartott rendkívüli közgyűlése jegyzőkönyvéből. A főispán távolléte — s az alispán betegeskedése folytán az elnöki széket Hajóssy Ottó főjegyző foglalván el — a szép számmal egybegyUlt bizottsági tagok üdvözlése után a gyűlést megnyitottnak kijelenté. Ezután falolvastattak a rendkívüli közgyűlés összehívását meghagyó, s az 1872-ik évi megyei költségvetésre vonatkozó belügymi- nisteri rendeletek, — úgy az ezekkel kapcsolatos állandó választmányi véleményes jelentés is, — mely utóbbit a közgyűlés magáévá tette; ehhezképest miután a m. bizottsága 71—872. bgy. sz. végzésével a megtakarításokban és apasztásokban azon határig ment, melyen túl már minden lépés a jó közigazgatás romlására vezet, s miután érdeklett rendeletekben a ministerium a 15,297 frt 28‘a krnyi tulkia- dásnak az országgyűléstől kérendő póthitel általi fedezését megtagadja — nem marad egyéb hátra, minthogy ezen elöbbeni állapot- bai visszahelyezés folytán megkivántató 20,497 (rt 37 krnyi tulkiadás — adókivetés utján fedeztessék. Midőn azonban ezen összegnek a megyei községek 1872. évi egyenes államadó meny- nyiségeik adó frtja arányába 2‘J,%-kint leendő kivetése, behajtása s a megye részére lesendő kiszolgáltatása törvény értelmébeni köteles eszközlésére a belügyministerium felira- tilag megkerestetni rendeltetnék; ugyanekkor még egyszer felkéretni határoztatik, hogy ezen uj adókivetéstől a megye polgárait azon közvetítő mód igénybevételével, hogy a már kiszolgáltatott 8000 frt javadalmazási előlegbe nem tudása mellett — a még igy szükség- lendö 7299 trt 83’|a frtnyi összeget az 1867 óta megtakarítottakból kiadva — megmenteni méltóztassék. Addig is azonban, inig a szükséglet fedezése bármelyik érintett mód közvetítésével eszközöltetni fog, nehogy a közigazgatás terén káros fennakadás történjék, a bizottság, előbbi 236—872. bgy. sz. végzésének módn- sitásával felhatalmazza az alispánt, miszerint a felmerülendő szükségletek fedezet-forrásául első sorban az inkább folyóvá tétethető köz- munkaváltsági pénztárból, s ha ebből nem telnék ki másod sorban a házi tartalékpénz- tárból a pénztári tisztség által sept. hó 1-től időről időre bejelentendő szükségletekhez mért s a ministerium által érintett bármelyik utón nyújtandó javadalmazásból annak idején visz- szafizetendő — összegeket kiutalványozhasson. A f. é. költségvetési ügygyei kapcsolatosan inditványoztatott, hogy miután a ministerium többszöri jogos és méltányos kérelmünk daczára azzal utasít el, hogy ő az országgyűléstől póthitelt jelen körülmények között nem kérhet; az összeülendő országgyűléshez szintén felirat intézessék oly értelemben, hogy mi nem segedelmet, de a megtakarítottakból! teljes fedezetet feljogosítva várunk. Az indítvány elfogadtatott, s az országyü- léshez egy panaszkérvény intéztetni határoztatok. Ugyancsak a költségvetéssel kapcsolatosan a szarvasi szolgabirói laknál megrendelt helyrehozások s illetve az ott eltörött szarufa kijavítási költségei utalványozásának szüksége merülvén fel, — i Miután ezen munkálatok a f. é. 280. bgy. légzésben rendeltettek el, s az idei költség- vetésben ilynemű kiadások fedezésére alap is van, ezen munka teljesítéséért járó összeg az alispán által utalványozható. Tárgysorozaton kívül felvétetett még Gyula városának a kaszárnyaépitéshez pótlólag megkivántató újabb 30,000 frtnyi kölcsön felvehetése tárgyában beadott kérvénye. — illetőleg a szbirói jelentés mellett közölt várisi képv. közgyűlés 90—872. számú kiirt czikke. Miután ebben a pótkölcsön felvétele a kaszárnya építés munkálatának teljes befejezése czéljábó! elkerülhetlenül szükségesnek je- leztetik: említett 30,000 frt pótkölcsön felvételéhez a megye közönsége beleegyezését adja. — _______ Hazai ügyek. — Az országgyűlés e hó 4-én déli 12 órakor nyittatott meg ő felsége a király által a trónteremben. — Már jóval 11 előtt annyi tvhozási tag volt jelen a váriakban, hogy annak kápolnája, a hol az ünnepélyes Veni Sancte tartatott, egészen megtelt. Király ő felsége az oratóriumban hallgató a misét, Ott volt a többi udv. méltóságok között gr. Andrássy külügyminister is. A mise után a trónteremben gyűltek össze a tvhozás tagjai. József fhg a trónnal átellenben levő karzaton foglalt helyet. Ő felsége a trónon helyet foglalva, átvette a miniszterelnök kezéből a trónbeszédet tartalmazó tekercset s azt erőteljes hangon olvasta fel. Előtte való nap September 3-án tartá az országgyűlés mindkét háza első ülését. — Az újonnan megválasztott képviselők nagy számmal foglalók el helyeiket, miután az ismerkedés kölcsönös üdvözlések után a képviselőhöz folyosóin végbement volna. A főrendiház tagjai is szokatlan nagy számmal jelentek meg. — Mindkét ház karzatai zsúfolva voltak látogatókkal, kik között nagyon sok vidékit lehetett észre venni. — Az ülés >|411 órakór nyílt meg; a ministerek mind jelen voltak. — A képviselők helyeiket elfoglalván, Ghy- czy Kálmán Gubody Sándort, mint a ház legidösb tagját kéri fel korelnökségre, ki az elnöki székre lépvén, megnyitja az ülést. — A körjegyzői széket: Keglevich Gábor, Ap- ponyi Albert, Molnár Antal, Lukács Béla, Hedry Ernő, Simoncsics Béla foglalják el. A ház ideiglenes elnöksége ekként megalakulván, a korelnök a miniszterelnöktől vett értesítés nyomán felhívja a képviselőket, hogy holnap d. e. 11 órakor a budai kir. váriakban a trónbeszéd meghallgatása végett disz- ruhábon megjelenjenek. — Irányi Dániel elvtársai és saját nevében kijelenti, hogy miután az országgyűlés nem Pesten, hanem Budán fog megnyittatni, a holnapi napon tartandó ünnepélyre el nem mehetnek. — Deák Ferenuz azon nézetben van, hogy az Irányi által felvetett tárgy az ö kijelentésével egyszersmind be is van végezve. FigyelmezI teti a házat, hogy a megnyitásra nem gyászTÁRCZA. ' Gonda László utolsó /müve. Haladó István és Maradó János beszélgetése a községrendezési törvénynek végrehajtásáról. (Folytatás.) A biró, eskütt-társaival együtt felügyel a rendre és közbátorságra, a községbeli épületekre, hidakra és utakra; a szolgabiró s a vármegye parancsolatait végrehajtja; elöfo- gatokat s közmunkákra embereket rendel; kisebb rendőrségi vétkekben s polgári keresetekben bíráskodik; a közadót az egyes lakosokra kiveti, mely kivetésbe a földesura- ság is befoly a nélkül, hogy ennek beszedésébe avatkoznék; a katonaság számára zabot, szénát a kitűzött szállomási helyre szállíttatja; a behajtott adót minden hónapban a járásbeli adószedőnek beadja; — az árvák vagyona biztonságáról gondoskodik, az ily esetet a földesurnak s a szolgabiró- nak bejelenti s az árva-vagyont a jegyzővel együtt összeírja; ha végrendeleti gyám nincs, akkor a földesur rendel. A jegyző a jegyzőkönyvet, hivatalos irományokat s számadásokat írja; a helységből vásárokra vitetett barmok iránt útleveleket ad; — a bíróval s a helybeli elöljárókkal együtt, meghallgatván a községet, minden állandó és egy év alatt előfordulható köz költségekről az év elején jegyzéket (előirányzatot) készít, s azt meg- visgálás végett a földesuraságnak bemutatja. A község számadásait minden év végén a földesur vagy urak — magok vagy tisztjeik állal megvisgálják s megbírálják; ha pedig ezt elmulasztanák, úgy e részben a vármegye intézkedik. — Ennyi volt 1848 előtt a jobbágy-községek háztartása. — Most elszakítom itt a fonalat, abbahagyom a jogi állapotnak s a társadalmi fejlődésnek újabb időkön át rajzolását. Visszatérek az elmúlt századokba, egyes történelmi adatokért. Ott kezdem, hol megyénk jeles történetírója, Haan Lajos — reánk vonatkozólag ezt Írja : „Hajdan Békés vármegye közgyűléseit mindig Békésen tartotta. Három ilyen közgyűlés emlékezetét tartották fenn a birtokunkban levő okmányok. Az egyik 1329. évben tartatott Berenda Márton főispán, a másik 1412. évben Garai Miklós nádor, a harmadik 1461. évben Olvödi Mihály alispán elnöklete alatt. A két első okmányban Békés még falunak — villa — neveztetik. Ellenben a XVI. században már mezőváros — oppidum — név alatt fordul elő. Innen világos bogy városi előjogait (tehát előjog a városi jellem!) a XV. században nyerte, valószínűleg Mátyás királytól. — Békés egész a XV. század elejéig a korona birtoka, s vára királyi vár volt. Ennélfogva lakosai, mint ilyenek, kiváltságokkal birtak. A XV. sz. elején, Valószínűleg adomány utján, mind a vár mind a város a hatalmas Maróthyak birtokába jutott. Ezek magvaszakadtával ismét a koronára szállott. Később Corvin János herczegé lett. De az 1561. évi összeírás ismét úgy említi, mint a kir. felség birtokát. Ennélfogva a lakosság hol némi szabadságot élvezett, hol ismét úri hatóság alá került. Innen a békési nép közt azon szájról-szájra maradt hagyomány, mely szerint még most is szeretik emlegetni : hogy ők valaha szabad város voltak. 1640. évben keresték is Rákóczy György fejedelemnél — Pikó Tamás bírósága alatt — (Szántó János, Nagy György, Nagy Demeter, Győri István, Cserney Tamás, Szechen Mihály esküttek ővele együtt) ezen állítólagos szabadságukat, de sikertelenül. Sőt még a mai időkben is találkoztak, kik a népet azzal hitegették, hogy ők mint hajdani szabad város, nem tartoznak sem urbért szolgálni sem dézmát adni az uradalmak. Pecsétje és némi kiváltságlevelei a városnak csakugyan elsikkasztattak a XVH. század elején, a város akkori jegyzője — András deák által, ki miután kénytelen volt hivataláról lemondani, elég hüteten volt azokat Nagyváradra vinni és ott eladni. —-------Azonban ezen elsikkasztott o kmányok alig foglaltak magokban mást, mint talán Békésnek mezővárosi és vásártartási kiváltságait“ (Békés vármegye hajdana. I. köt. 125—26 II.) Ugyan itt olvashatni, hogy „az 1561. évi összeíráskor itt 256 kapu találtatott s azokra 263 frt. 20 dénár adó vettetett. A török hódoltságot képezett alföldi megyék, a mienk is, 1715-ben kebleztettek vissza Magyarország ba, Békésnek ekkor ura nem volt s igy a kir. fiscus foglalta el. 1723. évben adomá- nyoztatott Haruckern János Györgynek, midőn lakossága 170 családból állott (most a lakófelek száma 4480.) A visszakebblezés után első megyei gyűlés is nem Gyulán, de Békésen tartatott 1715. julius 23.“ — Dr. Ditz H.azt irja, hogy „Harucker G. J. csaknem egész Békés megyét mogvásárolta 140,000 frton.“ Haan L. szerint pedig: III. Károly király 1722. okt. 5. kiadta Haruckern részére adománylevelet, mely szerint neki és örököseinek a békés, csongrád, és zaránd megyei fiskális jószágok azon 24,000 frt. árában, melyekkel neki a kincstár tartozik, örökösen, minden jogokkal és szabadságokkal, ideértvén a pallosjogot is, adományoztatnak, agy hogy a fentebbi összeghez még 13,000 frtot ráfizessen. Ezen adománylevél kiadatott törvényes alakban 1723. május 3-án — s miután abból tévedésből több puszta kimaradt, raegujittatott 1736. január 15“ (I. köt 40—41 II.) Benfoglaltatik ebben Békés is. így jutott városunk közjogi tekintetben a megyei jobbágyközségek sorsára. „1848-ig — mint ifj. Palugyay Imre irja, — idősb gr. Wenckheim József birtokában — jobbágy város volt, s régi szabadságának maradványául, saját birtoka csak egy 764 hold- nyi erdő.“ Az 1827. évi országos összeíráskor volt e városban 2,142 ház; 1850-ben pedig 2,537. A népesség száma 1827-ben 14,682; — 1850-ben 17,985. A városnak 185%-dik évi összes országos adója — a gróféval együtt — volt: 34,246 frt 35% kr., melyből a grófé volt 4,355 frt 52J,|«0 kr; a község házi szükségeik fedezésére kivetett adó volt 6,600 frt 9 kr. A községi pénztár, illetőleg költségvetés az 185%-dik évi előirányzat szerint igy állott: I. Jövedelem v. helyesebben — Bevétel: 1. Erdőből 1341 frt. 54. kr. 2. Két szárazmalom jövedelme négy kőtől 578 frt 12 kr. 3. A város földjeinek évi haszonbérbe 1413 frt 25 kr. 4. Városi elöfogat jövedelme 25 frt. 5. Korcsmák haszonbére 210 frt. 6. Széna-jövedelem 1100 frt. 7. 919 köböl zabkészlet ára 2 frt 30 krjával 2297 frt 30 kr. 8. Különfélékből 50 frt. összesen bevétel 7,015 frt 51. II. Kiadás: 1. Városi hivatalnokok és cselédek fizetésére, a termékek is készpénzre számítva, 4187 frt 42 kr. 2. Adósság töke-törlesztés 1500 frt. s kamat 810 frt 3. A város és városi hadnagyok lovai és csődörök részére egész éven át szükséges 800 köböl zabért 2 frt 30 krjával 2000 frt. 4. Elhasznált lovak-és bikákra 800 frt 5. Szénacsinálásra 500 frt. 6. Malombér 4 kőtől 40 frt. 7. Város épületei javításához szükséges anyagokra 300 frt. 8. Boltbeliekért s mesterembereknek 200 frt. 9, Irodai eszközökre 200 frt. 10. Külömbfélékre 1000 frt. 11. Úti költségekre 50 frt. 12. Segedelmezé- sekre 20 frt. 13. Két agyonlőtt megyei pandúr családjának 200 frt. 14. Az 184% évi adónak 185%-dik évi 1|6-része 1246 frt 47 kr. 15. A város 185%-dik évi direct (egyenes) adója 461 frt 31 kr. 16. A város 185% évi
