Békés, 1872. (1. évfolyam, 1-39. szám)

1872-09-08 / 23. szám

ruhában kell megjelenni, s a megnyitás után a képviselők szétoszlanak. — Zsedényi Ede: Holnap egy drakor tarthatnánk ülést, melyben a trónbeszéd felolvastathatnék, a megbízó levelek, valamint a kérvények átadathatnának. — Madarász József kívánja mondja ki az elnök, mikor lesz jelen a házban a választások elleni kérvények elfogadására.— Kor elnök kimondja, hogy holnap d. e. 9—11 és d. u. 4—6 óráig.

September 5-én. Elnök a ház megalakulásához első szükséges teendőül a megbízó levelek benyújtását a mai napirend tárgyának kijelenti, Győrfy Gyula azon sérelmet kívánja a ház figyelmébe ajánlani, mely- szerint Ugrón Gábor és Orbán Balazs Udvarhelyszéken mintegy két hóval ezelőtt megválasztatván, a választázi elnök sem uj választást el nem rendelt, sem a megválasztottaknak megbízó leveleiket ki nem adta. Deák Ferencz a képviselőkön elkövetett sérelmeket mindenesetre orvoslandónak hiszi és azért óhajtja, hogy a ház, méltósága és tagjainak sértetlensége érdekéhez képest, erélyesen inintézkedjék. Erre a névjegyzék felolvasása közt a képviselők benyújtják megbizó-leve- leiket. A megbízólevelek beadása után Zse- dényi Ede a jelentkezett képviselők sorshúzás utjáni osztályokba osztása tekintetéből esti 5 órára ülés tartását javasolja, mely elfogadtatott.

— A főrendiház sept. 3-iki ülése. Máj lát h György országbíró indít váuyára, mint a ház legidősb tagja korelnöknek gróf Károlyi István, körjegyzőknek ifj Károlyi István, Pallavicini Ede örgróf, gr. Zichy-Fer- raris Victor és báró Vay Béla választattak meg. — M aj 1 á th György átadja a korelnöknek a szertartás egyik példányát, és a belügyminister által hozzáintézett jegyzékét azon főrendeknek, kik az országgyűlésre meghívókat kaptak. A szertartás felöl vastatik, a névjegyzék pedig tudomásul vétetik.

Ipartársulati szabályok.

(Folytatás.)

A választmány.

10. §. Választmányi gyűlés minden hóban rendesen, szükség esetén gyakrabban is hívandó össze. A választmány hatásköréhez tartozik:

a) A beadott kérvények elintézése és a segélypénzek utalványozása,

b) A jelentkező tagok felvétele,

c) A fizetési halasztás megadása, a járulék végleges elengedése, s a fizetni nem akorók szabályszerű kitörlése.

d) Végre, minden tárgynak a közgyűlés számára való előkészítése.

jövedelmi adója 100 írt. összes kiadás: 13,616 írt. Tehát a kiadás a bevételt 6600 frt 9 kr- ral múlván felül, ennyit kellett községi add cim alatt az álladalmi adó után kivetni.

Csak a legérdekesb adatokat kivántam elősorolni a végre, hogy beláthassák t. polgártársaim, miszerint úgy történeti múltja mint jelenkori állapotjához képest — ha egyszer nagyközség lesz városunk, bizony megérdemli — Csaba után — első sorban a „nagy falu“ nevezetet. Visszatereljük igy az 1400-as években vagyis négy századdal ezelőtt elfoglalt álláspontjára. Pedig vajmi szomorú dolog az, ha gyámság alá vetik a 45 éves korú férfit. Máramoros-Sziget 8833 lélekkel folyvást rendezett tanács által kormányzott város. Szék, kiváltságos mváros Doboka megyében, 3,505 lakossal — több mint rendezett tanácsú város, — önmagában megye vagy köztörvényhatóság (raunicipium.) Asze- pességi szabadvárosok sem népesség sem anyagi jóllét tekintetében nem mérkőzhetnek a mi nagy városainkkal; — csupán műveltség s önkormányzat dolgában szégyenitenek meg. Egyik jeles nagy város, Igló, 6,691 lélekkel bír. Erdélyben, Háromszékben Illye- falva kevesebb mint másfélezernyi népességű — köztörvénybatóság. Ez azt is jelenti, hogy az orsz. gyűlési képviselőt választó polgárok állandó névjegyzékét önmaga készíti az említett municipimn; de Békés, Nyíregyháza, H. M.-Vásárhely számára, — ha csak kir. városokká nem lesznek, az illető megyei hatóság készíti a választók névjegyzékét. Elég is ennyi mostanra ebből; szívesen átengedem a szót.

(Folytatása köv.)

Az elnök.

11. §. Az elnök a társulat törvényes képviselője, összehívja a köz- és választmányi gyűléseket, melyeken elnököl, minden a társulat ügyeire vonatkozó iromány az ö aláírásával adatik ki.

A pénztárt felelősség terhe mellett az elnök kezeli.

Az alelnök.

12. §. Az alelnök az elnöknek minden teendőire nézve helyettese.

A j egyzö.

13. §. A jegyző feladata a társulat minden írásbeli munkálatait végezni.

A segédekről.

14. §. A beteg és munkaképtelen segédek segélyezésére nézve a társulat belátása és a szükséghez képest fog határozni.

A tanonczokról.

15. §. Minden tag köteles a tanviszony iránti szerződését a társulat jegyzőjének bejegyzés végett átadni.

A választott bíróság.

16. §. A szolgálati és tanviszonyból keletkező súrlódások első sorban a társulat keblében alakított és az ipartörvény 76. §. szerint illetékes választott bíróság elé tartoznak. A választott bíróságba az önálló tagokkal egyenlő számban segédek is veendők fel, kik együttesen választják a bíróság elnökét.

A társulat feloszlásáról.

17. §. A társulati alapszabályokat csak úgy lehet megváltoztatni, ha ezt a tagok általános többsége kívánja.

Hogy pedig a társulat feloszolhassék, az összes tagok kétharmadának beleegyező szavazata kívántatik, mely esetben a társulati vagyon közérdekű ipari czélokra fordítandó.

Iparegyleti szabályok.

Az......... városában lakó iparosok az ipartörvény értelmében iparegyletté alakulnak.

1. §. Ezen egyletbe a város közel környékén lakó iparüzők is felvétethetnek.

2. §. Czélja az egyeletnek:

a) Az ipart a kor követelményeihez mért fokra emelni;

b) A beteg és munkaképtelen egyleti tagok és családjaik számára segély forrást nyitni;

c) Az egylet segédei számára helyiségről gondoskodni, hol azok üres idejöket írás és rajzgyakorlatokkal, minták készítésével, vagy pedig tudományos előadások hallgatásával tölthessék ;

d) A tanonczok szakképzettségéről gondoskodni.

e) Egy választott bíróságot kijelölni, mely a szolgálati viszonyból eredő súrlódásokat az ipartörvény 98. §-a értelmében intézendi el.

3. §. Az egyletnek tagja minden önálló iparos lehet, ki iparát.... város területén vagy közel környékén folytatja, és a ki felvételénél ... frtot fizet.

.4. §. Az évi járulékok, melyek az egylet kiadásainak fedezésére szükségesek, minden év végén a közgyűlésen határoztatván meg, minden egyleti tagra egyformán vettetnek ki, a tagok ezen járandóságot évnegyedenként előre tartoznak fizetni.

5. §. Az egylet vezetésének megkönynyi- tése végett az egyleti tagok szakosztályokba osztatnak be, melyek egyszersmind külön társulatokat képezhetnek u. m.

1) Az első osztályt képezik a fa és nyers anyagokkal foglalkozók, p. o. ácsok, kőmi- vesek, asztalosok, kádárok, kerékgyártók stb.

2) A második osztályt képezik a bőr művesek, mint pl. czipészek, csizmadiák, keztyü- sök, nyergesek, szíjgyártók, tímárok stb.

3) A harmadik osztályt képezik az összes vas és aczéllal dolgozók, rézművesek, bádogosok, réz és harang öntök s a gépészek.

4) A negyedik osztályt képezik a kalapo sok, takácsok, gombkötők, kötélgyártók, szűcsök, szürszabók és mindennemű ruhakészi- tök stb.

5) Az ötödik osztályt képezik az élelmi csikkekkel foglalkozó iparosok, mint sütök,

hentesek, mészárosok, molnárok, vendéglősök stb.

6. §. Az öt első osztály mellett egy segéd osztály is állittatik fel, mely az előbb említett osztályoknak megfelelöleg csoportosulhat. A segédek beteg és munkaképtelen társaik segélyezésére külön alapot alkotnak és a központi igazgatóságnak vannak alárendelve.

7. §. Minden belepő tag a szakosztályt, melyhez tartozni akar, maga választhatja, és ebbeli nyilatkozata jegyzőkönyvbe vétetik.

(Vége következik.)

— Jegyzéke a b.-gyulai kir. törvényszék 1872. September 9, 10, 11, 12-ikén tartandó bünfenyitő pereknek.

Előadó Nogáll László tbiró.

1014— 872. bftő Moss János életbiztonság elleni vétségi bűnügye.

1012— 872. bftő B. Kovács Mihály és társai nyilvános erőszakossági bűnügye.

1080—872. bftő Lénárt Ádám és társa tolvajsági bűnügye.

1120—872. bftő Gruber Márkus életbiztonság elleni vétségi ügye.

1009—872. bftő Zsíros Péter és társai tolvajsági bűnügye.

1008—872. Árvái Mihály és társa tolvajsági bűnügye.

1015— 872. bftő Mészáros Imre súlyos testisértési bűnügye.

1093—872. Oláh Ferencz és társai súlyos testisértési bűnügye.

1027— 872. bftő Kelemen István csalási bűnügye.

1028— 873. bftő Bódis János életbiztonság elleni vétségi bűnügye.

1132—872. bftő Karácson Mihály csalás bűn kísérleti ügye.

1037—872. bftő Szász Imrénó tolvajsági bűnügye.

1013— 872. bftő Veiszmaun Salamon sikkasztási bűnügye.

1011—872. bftő Oláh Julianna tolvajsági bűnügye.

1164—872. P. Nagy Zsuzsánna és társai tolvajság és ahbani részesülési bűnügye.

1046—872. bftő Zsodi János tolvajsági bűnügye.

Újdonságok.

— A megyei állandó választmány elkészítő a jövő évi költségvetést, mely a következő tételeket foglalja magában: A megyei tisztviselők és szegődményesek fizetése 46,400 frt, A közbiztonsági személyek rendes fizetése és a szolgák bére 28,480 irt, ezek mellékjárulékai 4387 frt, Irodai szükséglet 3859 fit 79 kr., üti költségek és napdijak 400 frt, Megyei épületek fentartási költsége 7503 frt 89 kr., egyéb rendszeresített kiadások 250 frt, előre nem látott költségek 500 frt, összes évi szükséglet 91,780 frt, 68 kr.

Fedezés: Fekvőségekjövedelméből 2041 írt 50 kr., egyéb jövedelmekből 600 frt, fedezeti összeg 2641 frt 50 kr., melyet levonván a szükségletből kívántatik fedezetül 1873- dik évre 89,139 frt 18 kr. — A részletes kimutatás a megye jegyzői tisztségénél közszemlére kitétetett.

— Megyénk jövö évnegyedes közgyűlése September 23-án és következő napjain fog megtartatni.

— A városunkban előnyösen ismert &i- may István jelenleg aradi főelemi tanító szép kitüntetésben részesült, a mennyiben az országos tanító-egylet Pesten tartott nagy gyűlésén alelnöknek választatott meg.

— A békésmegyei dalárünnepély költségeinek fedezéséhez Irányi Dániel ur Békés város országgyűlési képviselője 2 írttal járult, mit az illető helyre átszolgáltattunk.

— A gyulai dalárda a jelenlegi országos vásár végett nem vehetvén részt az országos dalárünnepélyen N.-Váradon, ott Nusz- bek József ur elnöklete alatt csak 4 taggal képviselteti magát.

— Megyénk fia Trefort Ágoston ur vallás és közoktatásügyi miniszterré neveztetett ki és az esküt már le. is tette.

— Rendezett tanácsunk ügyében az illetők folyamodványa a megyei hatóságtól némi hiányok pótlása végett visszaérkezett. — Ha az átiratot áttekinthetjük, leend hozzá némi megjegyzésünk.

— Eső és részvétlenség verte színészeink múlt kedden vettek tőlünk búcsút. — Múlt szombaton a Molnár javára előadott „Utolsó próféta“ meglehetős közönséget hozott a színházba. — Az utolsó előadás hétfőn „Szt. István“ tragoediából két jelenés és „Kukli prédikácziók“ már gyéren voltak látogatva. — Több sikert csabai működésüknek.

A „Békés“ múlt augustus havi 18-ik számában jelzett superintendensi felszentelésnek, B.-Csabán folyó hó 12-re kitűzve volt határideje, a múlt augustus 21-én kelt egyházkerületi elnökség újabb intézkedése nyomán visszavonatván, az arróli határozat, a September 30-án összeülendő közgyűlés teendői közé tartatott feL

A {kir. törvényszék elnöke árverési hirdetmény utján hívja fel a fakereskedőket a kir. törvényszék, ügyészség, a gyulai járás- bíróság és börtönhelyiségek fűtésére szükség- lendő famennyiség beszerzésének vállalkozására. Szükség leend pedig összesen 59'|« öl kemény fára. Az árlejtés f. é. September 10- én d. u. 3 órakor a törvényszék nagy tanácstermében fog megejtetni, a feltételek addig is megtudhatók Gyalay Imre irodaigazgató urnái a törvényszék helyiségében.

— László István bukovina székely-magyar, ki a „Pesti Napló“-ban s a „Reform“- ban és más napi lapban részint neve, részint „Egy csángó“ név alatt keleti téstvéreink- ről irt czikkeivel és tárczáival figyelmet ébresztett, múlt hő elején fejezte be Nagyváradon theologiai tanulmányát (mint a nagyváradi egyházmegye papnövendéke), melyet a pesti egyetemen kezdett meg. A fiatal papot Lipovnivczky István püspök ő méltósága szentelte föl, s első áldozatját, aug. 28-án mutatta be az uj-kigyósi tomplomban a nemes szivéről s hazafi széles körben ismert Göndöcs Benedek apát ö nagysága vezetése alatt. Az ünnepély fényes és megható volt Nemcsak a békésmegyei papság nagyrésze köztük Schiffner apát és endrődi plébános, továbbá Nagyváradról Radnai püspöki jegyző stb. sereglett össze Wenkheim Krisztina grófnő ókigyósi kastélyában, hanem a fővárosból is voltak vendégek a többi közt Göndöcs Lajos pesti igazgató-tanár ur, Salamon Gergely stb. A fogatok hosszú sora vonult 28-án reggel Uj-Kigyósra, hol az ünnepély taraczklövések közt vette kezdetét. A fényes isteni-tiszteleten Radnai szép szónoklatot tartott, s a szertartás végével az uj misés áldásában részelteté a jelenlevőket. A fiatal pap mellett családja köréből — a távolság miatt csak Pesten lakó testvére, László Mihály és egy távoli rokon jelentek meg. A jelenlevő vendégsereg meghatva vett részt az ünnepélyen, tudva azt, hogy a fiatal pap* elérte azon szent czélt, miszerint pappá lévén — az elhagyatott, s az auyahontól mostoha gyermeknek tekintetett bukovinai és moldvai székely, s csángó magyaroknak védelmezője s a magyar nemzetiségnek a távol keleten hirdetője, illetőleg fentartója legyen. Az egyházi ünnepélyt fényes lakoma követte, melyet Göndöcs Benedek apát ő nagysága rendezett igazi magyar nagyúri vendégszeretettel az ünnepelt tiszteletére, melyen mintegy 60-an vettek részt. A lakoma fölött számos toasztot mondtak: a fiatal papra, gr. Wenck- heim Krisztina grófnőre és férjére, mint a kiknek birtokán történt az ünnepély, a szives háziúrra, Göndöcs Benedek ö nagyságára, ki a hazára egy nagy lelkesedést keltett gyönyörű toasztot mondott. Továbbá a bukovinai és moldvai székely csángó magyarokra; a népnevelés egyik derék képviselőjére, Göndöcs Lajos pesti fötanárra Schiffner apát ő nagysága mondott szép toasztot stb. A to- asztok hosszú sorát, Kaczvinszky csabai derék lelkész zárta be, a házigazdára emelvén poharát, hogy az érdemekben fényes, tehetségben oly gazdag Göndöcs Benedek apát ur mielőbb oly magas kitüntetésben részesüljön, mely tehetségei elé nagy működési tért szab. E lelkesedéssel fogadott toaszttal végződött a lakoma, melyet táncz követett. A sok vendég csak másnap kezdett oszlani, magával vivón, a feledhetlen ünnepély emlékét.

„Sz. S.“

(S. S.) Szarvasi újdonságok. — Több pénzt l Ez óhaj lengte át az auguBtus 26-án tartatott képviseleti gyűlésen városi képviselőink nagyobb részét, midőn a nagybirtokosok részéről a községi költségek fedezésére fel- ajánt 1500 frtnyi általány elfogadása, vagy elvetése, s illetőleg annak mily mérvben leendő emelése felett kelle határozniok. Akadt közöttük egy „vezérszellem,“ mint nevezni szeretik némelyek, ki nem átallá azt állítani, hogy a nagybirtokosok külön községgé törvényileg egyáltalán nem alakulhatván: a város részéről 5000 írtra felcsigázott általányt kénytelenek lesznek elfogadni, tehát e kényszerűség kizár minden további alkudozást. E