Békés, 1872. (1. évfolyam, 1-39. szám)
1872-09-15 / 24. szám
dasági, naplóbiráló és számvizsgáló bizottságokra vélné I szavazatok beszedését, következvén azután a mentelmi s más bizottságok tagjainak megválasztása, azután felkéri azon képviselőket, kik két helyen lettek megválasztva, hogy nyilatkozzanak, melyiket kívánják megtartani. Szept. 11. A felvett napirendben beszedettek a szavazatok a 9 bíráló bizottságba, a számvizsgáló, gazdasági, naplóbiráló és kérvényezési bizottságba, úgy szinte a pénzügyi, vasúti és mentelmi bizottság tagjaira, azután elnök felolvastatta a delegatiókat egybehívó királyi iratot, a küldendő tagok megválasztását a holnapi ülésen véli eszközölhe- tőnek. Sept. 12-én. Elnök jelenti hogy Tisza László két helyen választatván meg, a kézdi-or- bai kerület mandátumát letette. — Hoffmann Pál több községtanitónak kérvényét nyújtja be, melyben anyagi helyzetük javításáért esedeznek. — Nikolics Sándor interpellátiót intéz a minister elnökhöz, a karloviczi szerb congressus érdekében. — Györffy Gyula azon visszaélés tárgyában emel szót, hogy Udvarhelyszéken Ugrón Gábor és Orbán Balázs megbízó levelei az elnök által nem adattak ki Kinyomatni határoztatik, s a szombati napirendre kitüzetik. — Következik a tegnapi szavazatok eredményének kihirdetése, a 9 bíráló bizottságba választott képviselőkről. — Napirenden volt még a delegatiókat egybe hivó királyi irat tárgyalása; az irat felolvastatván, delegátiokba küldendő tagok megválasztása a holnap 11 órakor tartandó ülésre tűzetett ki. — Trefort minister kéri a házat, hogy a holnapi ülésen a tanügyi bizottság tagjaira is szedessenek be a szavazatok. A főrendiház sept. 9-ki ülésén elnök jelenti, hogy a horvát országgyűlés jegyzőkönyve megérkezett, melyszerint a felsőház tagjaiul a horvát országgyűlés részéről Inkey és Szmaics küldettek fel. — Több szabadság- idő iránti kérvény bejelentése okából B. Pró nay Gábor figyelmeztet, hogy a múlt ülésszak alatt a háznak igen sok tagja nem jelent meg az üléseken, s elmaradásuk okát sem tudaták, mely végeit alkalmas intézkedés tételét javasolja. — A ház napirendre térvén, beszedetnek a szavazatok a delegá- tióba küldendő főrendiházi rendes és póttagokra. — Szünet után az eredmény kihirdet- tetvén, elnök tudatja, hogy a választás eredménye a képviselő házzal közöltetni fog. Iparegyleti szabályok. (Vége) 8. §. Minden osztály ügyeit választott bizottmánya által kezelteti, azok ülési jegyzőkönyvei azonban a központi igazgatóságnál hitelesíttetnek. Az osztály bizottmány áll: az elnök, helyettes elnök, 10 választmányi tag, az egyleti jegvzö és pénztárnokból. Az osztály-bizottmányok határozatai a központi igazgatóság jóváhagyását szükségük. 9. §. Az elnök a szakosztálynak elöljárója, a tárgyalandó ügyeket tanácskozás végett előadja, ö nyitja meg, vezeti és zárja be az ülést, a szakosztályokban megvitatott és elfogadott indítványokat a központi igazgatóságnál előterjeszti és támogatja. 10. §. A szakosztályi jegyzőkönyveket az egyleti jegyző külön vezeti és azokat központi igazgatóságnak előterjeszti, ö egyszersmind az egylet összes ügyeinek előadója. 11. §. Az egyleti pénztárnok kezeli a pénztári ügyeket, átveszi és nyugtatja a befizetéseket és az utalványozott számlákat kifizeti. 12. §. Szakosztályi ülések rendesen minden negyedévben tartatnak, és minden hatáskörűkhez tartozó ügyek iránt intézkednek. A rendes ülések nyilvánosan tartatnak, rendkívüli ülést az elnök a körülményekhez képest mindég hívhat egybe. 13. §. A központi igazgatóság az összes egyleti tagokból választatik és következő tagokból áll: a) Elnök, b) 5 alelnök, c) 30 képviselő az V. első hat képviselő a segédek osztályából, d) jegyző, e) pénztárnok, f) ügyvéd. Az összes egyleti ügyeket ezen központi igazgatóság vezeti. 14. §. Az elnök az egylet összes ügyeit intézi, elnököl a közgyűlésen és központi igazgatóság ülésein, a tárgyalandó ügyeket a gyűlések elé terjeszti, a többség határozatát kimondja, az üléseket bezárja és az egyletet a hatóságok és magánosok irányában képviseli. 15. §. A szakosztályi elnökök egyúttal az egylet alelnökei, kik az elnököt sorrendben helyettesitik. 16. §. A képviselők a szakosztályok bizottmányaiból választatnak, kik a városi iparos osztályt minden fontosabb ipar ügyben képviselik. 17. §. A központi igazgatóság ülései, melyekben a képviselők egyharmadának jelenléte kívántatik, rendesen január, april, julius és október hónapoknak első vasárnapján tartatnak meg. Rendkívüli ülést az elnök a szükséghez képest mindenkor hívhat össze, sőt az egyleti tagok egy tized része Írásbeli kívánságára az elnök mindenkor tartozik is a központi igazgatóság üléseit összehívni. 18. §. A közgyűléshez tartoznak: a) Elnök választás, b) A segéd személyzet felvétele, fizetésének megállapítása és elbocsátása, I c) Jelentés az összes bevétel és kiadásokról d) Az 5 első és segédek osztályának évi (járulékát végleg megállapítani. e) Egyátalában az egylet minden ügyei felett tanácskozni és határozni. 19. §. Az évi járulékok, melyek az egylet kiadásainak fedezéséhez szükségeltetnek, az év bezártával a jövő évro a központi igazgatóság által határoztatnak meg, és a közgyűlés által hagyatnak jóvá. 20. §. Minden egyleti tag, egy könyvecskét kap, melyben a befizetett évi járulékok az egyleti pénztárnok által nyugtáztatnak. 21. §. A segédek a segélyezéshez egyforma jogot tarthatnak. A segédek választmánya által előirányzott és a közgyűlés által elfogadott évi járulékok úgy vettetnek ki, és szedetnek be, mint a többi járulékok. 22. §. A beteg vagy munkaképtelen tagok korházi vagy más segélyei az évi járulékokból fedezendök, ezen kiadások ellenőrzése végett a segédek osztálya által választott számvevő állítja ki az utalványt, az ellenőr a kiadási rovatba igtatja, pénztárnok pedig kifizeti és 3 havonként a bizottmánynak beterjeszti azokat. 23. §. Az évi számadások a központi igazgatóság elé terjesztetnek, mely azt megvizsgálja és helyesnek találván, az illető pénztárnokot felmenti. A központi igazgatóság az évi költségvetést megvizsgáltatván annak behajtását elrendeli. 24 §. Az öt első osztályban választó és választható minden férfi, a ki az évi járulékokkal hátralékban nincs, s iparát a városban vagy annak közel környékén gyakorolja. A segédek osztályában minden becsületes segéd, ki évi járulékát pontosan fizeti. A választási jogot a fizetéses hivatalnokok és szolgák nem gyakorolhatják. 25. §. A választás titkos szavazás utján szótöbbséggel történik, a szavazat egyenlőség esetében az elnök szava dönt. 26. §. Az első 5 osztály választmányába csak oly tagok választhatók kiknek saját üzletük van. A segédek osztályába pedig, csak azon segédek, kik itt legalább három egymásután következő hónapon át szakadatlanul munkában voltak. 27. §. A központi igazgatóság, valamint a szakosztályok tisztviselői egy évi időtartamra választatnak, ez idő után azonban újból választhatók. 28 §. A munkaadók, segédek vagy tanítványok közt a szolgálati vagy tanviszonyből keletkezett perlekedések a mennyiben erre nézve az egylet a törvény értelmében illetékes, első sorban a választott biroság elé tartoznak. 29. §. E választott biróság öt tagból áll. Minden fél tetszése szerint kettőt választ, a négy biró jelöli ki az ötödiket elnöknek, kinek szava a szavazatok egyenlősége esetében dönt. 30. §. Ha a felek a választott bizottság előtt megegyeztek, felebbezésnek csak az ipar- törvény 98. §-ában említett feltételek alatt lehet helyet adni. — Jegyzéke a b.-gyulai kir. törvényszéknek 1872. szept. 16-án s következő napjain előadandó polg. pereknek. Előadó : Nyikora Mihály tbiró. 1140—872. p. Perei Györgynek ifj. Perei István elleni osztályrész kiadatása iránti pere 1711—872. p. Szák János és társának. Grüner Fülöp elleni 680 ft. s járulékai iránti pere. 1972—872. p. Márik Sámuelnek Kvasz Mihály elleni örökség kiadatása iránti pere. 4765—870. p. Kertész Jánosnénak Szilágyi és neje elleni a békési 3194 sz. tjkvi beltelek % részének kiadatára iránti pere. Előadó : Hwszka Mihály tbiró. 2874—872. p. Jordán Benjáminnak özv. Jordán Benedekné elleni egyesség érvénytelenítése s 69 ft. örökségi osztályrész kiadatása iránti pere. 2882—872. p. Kovács Lászlónak Fónagy László elleni 1615 ft 50 kr. vételár hátralék és iránti pere. 2885—8J2. p. Janurik Pálnak Gömöry János elleni )8 telekföld tulajdona s tkkvi átíratása iránti pere. 4051—872. p. Benesik Zsófiának Orvos Mihály elleni hóltnak nyilvánítás iránti ügye. Előadó : Teleszky Ferencz tbiró. 4722—872. p. Apponyi Mária és Zsuzsán- nának Apponyi Sándor elleni örökségi osztályrész s jár. iránti pere. 5181—872. p. ifj. Monori István és Jánosnak ifj. Sánta János elleni szerződés érvénytelenítése s jár. iránti pere. 5259—872. p. Pardi Sándor és érdektársainak V. Nagy János elleni 546 fi. s jár. iránti pere. Újdonságok. — 4 gyulai iskolai muzeuni következő tárgyakkal gyarapodott: Özvegy gróf Wenckheim Józsefné az angolhoni Woolvich arsenálból egy ujjabb nemű ólom lőfegyver golyót, és egy vas bomba töredéket Arad városa 1848-ki ostroma idejéből; — Püspöky Alajos sarkadi plebánus és esperes ur: II. Rákóczy Ferencz 1705-ki ismert „Pro Libertate“ feliratú réz; — XIV. Bencze romai pápa 1755-ki — Max-József bavar király 1805. lő pnsztaság. A korszellem itélö széke előtt I bűnül rovatik fel nekünk az, hogy tiz év óta létező olvasóköreinkben, a felnőttek emez iskolájában, többet és jobbat tanulni nem voltunk képesek mint a mennyit azelőtt tudott e nép, mely — Garibaldi szavai szerint ^teve, — még nem unta el a terheltetést, még folyvást tűri az ütlegeket.“ Önök bámulásra méltónak találják Haladó István értelmiségét. Pedig az nem csu- dálkozás tárgya, inkább követésre intő példa. — Szerencséjére, az ö eszét és szivét nem tompította el az itteni hagyományos iskoláztatási mód. A II. oszt. gymnaziumi pályán megverették a szók nem tudásáért. Ekkor ö átlépett az élet iskolájába. Kitanulta mesterségét Kassán, kivándorolt Németország- ba, legtöbbet dolgozott Svájczban, melyről csak e napokban azt Írja egy angol utazó Dixon, hogy a szabad köztársaság állami háztartásában 1871-re a köziskolára fordított országos költség 417, 814 sterling fontott tett (4.178,140 frt. pp.;) mig a hadseregre nem több mint 399,811 st. font (3,998,110 frt. pp.) fordittatott. O tehát bir polgári műveltséggel. Ez az, melytől mi felünk, midőn a mostani rendszer föntartásáért buzgolkodunk. Uraim! megfelelő eszköz nélkül a kivánt czélnak elérése lehetetlen. Csak egyet mondok még. Nem csudálkoznak-e azon önök? hogy István mester még eddig nem vágyakozott városi elöljáróságra. Ezen ugyan lehetne; do azon méginkább kell csudálkoznunk, hogy a város nagyszerű háztartása körül alkalmazott egyes tisztviselőink a kezelésökre bízott közgazdaságról vagy pénztárról vezetendő naplóikat más tanult emberre pl. jegyzőre vagy Írnokra bízzák, az által készíttetik el számadásaikat — épen mint a reform, egyházi gondviselők. S ugyan mi jó származik ebből — akár itt akár ottan? Ne kívánjanak tőlem — szivrenditő példák vagy nevek idézését. Befejezem most előadásomat nehány számtételnek felolvasásával. Békés város lakossága közt találtatott a legújabb népszámláláskor : pap, lelkész 8; állami közhivatalnok 7, megyei 6, városközségi 15, tanitó 32, felsőbb iskolai tanuló 85, művész 10, ügyvéd 7, orvos 3, sebész 2, bába 10, gyógyszerész 1, birtokos 1,706, haszonbérlő 29, gazdatiszt 11, éves szolga 2,154, napszámos 2,395, vadászat és halászatnál 26, bányászat és kohászatnál 1 munkás, építészeti és művészeti iparnál önálló vállalkozó 5, hivatalnok 3, munkás 8, fém-, kő-, faipar-ágaknál önálló vállalkozó 207, munkás 150, vegyészeti, élelmezési, dohány- czikkek termelésénél 18 munkás, szövő iparnál önálló vállalkozó 71, munkás 59, bőr-és papírgyártásnál s egyéb iparágaknál önálló vállalkozó 199, munkás 111, nem közvetlenül termelő foglalkozásnál önálló vállalkozó 21, hivatalnok 2, munkás 43, kereskedelemnél önálló vállalkozó 85, hivatalnok 4, munkás 29, szállítási vállalatoknál 000, pénz-és hitelintézeteknél- tisztviselők, szolgák, munkások 5, háztulajdonosok 5, járadéktulajdonosok 56, személyes teljesítők 6,475, bizonyos foglalkozás nélküli egyének 14 éven felül 166 férfi, 710 nő, 14 éven alól 3,645 férfi, 3,940 nő. Műveltségi állapot szerint a) olvasni tud 312 férfi, 801 nő, együtt 1,113. b) olvasni nem tudó — nincs, c) olvasni irni tud 6,289 férfi, 5,149, nő, együtt 11,438. d) olvasni irni nem tud 4,601 férfi, 5,395 nő, együtt 9,996 — vagyis 4 hián tízezer. 1869-ben volt e városban iskolába járni köteles 6-12 évö fi 1544, nö 1650, együtt 3,194. Ismétlő iskolába járni köteles 6—15 éves fi 765, nő 769, együtt 1,534. A 6—15 éves tankötelesek összes létszáma fi 2,309, nő 2,419, együtt 4,728. Legujabbi összeírás szerint ez a szám eléri az ötezret. Tényleg iskolázó volt 1869-ben fi 1055, nö 882, együtt 1,897. A nemiskolázottak létszáma volt tehát ugyanekkor 2,382- Aztán jó lesz mindig csak azt mondani: maradjunk a mostani állapotban, a régi jó (?!) mellett.!. M. I. No hiszen érthettünk mindezekből t. polgártársaim!. Az igazság beszédét hallottuk élőszóval és bizonyító számokban. Úgy érzi az ember, mint ha — csipnék, szurdal- nák, néha megsajnálnák s újra ostoroznák. Bevallom, mindez jólesik a lelkemnek. Ör- vendek azon, hogy e társaságban unatkozni senkit nem látok. Kedves tanitó ur! mindig tudtam, hogy keserű az orvosság, de egészséges. Hanem a mi nagy betegségünkhez képest nem tudom, elég-e az, a mit eddig bevettünk. Kérem tehát szeretettel, a haza és a polgárosodás szent nevére kérem önöket: ne végezzük be még a tárgyalást!. Önök teljesítsék igéretöket; és előhozom kétségeimet és ellenvetéseimet. Tudón, hogy a hallgatóság el nem fogy közelünkböl. — Ugyvan, igen; — gonosznak kellene lennem, ha állítanám, hogy minden jó rendén van nálunk. De azt nem tudjuk még: hogyan lehető jobb rendet eszközölni? Ugyan, kérem, folytassuk a vitatkozást ugyamint, a legközelebbi vasárnap estvén. Ebben megnyugodva, oszlott el a nagy társaság. IV. Estve. Tudvágyó Péter. En folyvást a legnagyobb figyelemmel kisértem az eddigi beszélgetéseket. Számon tartottam, hogy ma estve főtárgy lesz városunk helyzete. No hiszen ez az, melyről mindnyájan birunk olyan a milyen tudomással. Okos embernek mester,a neve,szokták mondani. Bizvást hiszem előre is, hogy ha István mester vagy tanitó ur szólnak erről, lesz a mit gyönyörködve hallgassunk. Sőt ennél többet várok, azt, hogy tanuljunk az előadásból igen sok szépet és jót. Ezen tanulmány felette szükséges ránk nézve, hasznát vehetnök ma és mindig. Csak azt lesem kiváncsian, vájjon ez ok miatt is kell-e pártolnunk a rendezett tanácsot ? Maradó János. Régi időből fenmaradt nálunk azou történetnek emléke, hogy midőn valamelyik nagyur, Budáról-e vagy Bécsböl küldetve ide a megye fővárosából fuvaron szállíttatott, Békésre, épen az utazásra legalkalmatlanabb tél-viz idején, mondá a békési fuvaroshoz, ki egyik jómódú jobbágy volt: már ugyan mikép lakhatnak ezen sárfészekben édes atyámfia!? Ez nyugodtan válaszolt: hej uram, nagyon jó marha-tartó hely ám ez. .... Annyit mindnyájan tudunk, hogy a közös legelőnek 1859-ben történt kiosztása óta szerfelett alászállt a baromtenyésztés. (Folytatása köv.)
