Békés, 1872. (1. évfolyam, 1-39. szám)

1872-09-15 / 24. szám

1812 és 1813-ki s a hesseni határgrófság 1840-ki kis, végre sultán Mahomed mostani marakkói császár 1858-ik évi 48 kros — ismét sultán Arsid marakkói császár 1770-ik évi 96 kros finom ezüstpénzét; — Kálmán Frigyes lovas honvéd főhadnagy néhai Károly testvére nála hagyott régi pénzgyiijte- raényót úgymint II. Rákóczy Ferencz 1705- ki és 1707-ki ismét Mária Terézia 1863-ki polturáját, s az utóbbinak 1766-ki erdélyi; úgy 1730-ki 1768-ki és 1793-ki osztrák ősz szesen tizenkét darab rézpénzeket; —' Továbbá most Gyulán keresztül utazd arabs-társu- Iat igazgatója Hagi Ibrahim sultán Abdur- hamann marakkói császár 1660-ik évi (egy mostani magyar krajczár értékű) sárgás rézpénzét ; — Fehér Ignácz koronái vendéglős egy két piasteres ezüst török pénzt;— Végre Titius Pius gerlai udvari lelkész ur Robich Simon Laibach vidéki r. e. lelkész küldeményéből egy adelsbergi-barlangbeli „Proteus augvineus“ „Angolna Pandár“ nevű gyikot és egy Gerlán talált régi, hosszú nyakú vas sarkantyút.

— A körünkből távozott Kétzeri-féle színtársulat Molnár Györgyei Csabán szép pártfogásnak örvend, a közönség tömegesen látogatja e szinházat és a vendég művészt igen gyakran kitörő tapsokkal fogadja.

— Wieland Gusztáv élte 43-ik évében Csabán e hó 12-én hosszas szenvedés után meghalt.-f- Regale bérlőnk a vásár folyama alatt megmutatta azt, hogy az ur mindenki torka felett Gyulán, és a ki szomjas, annak okvetlen azt kell inni, a mit az ö nagylelkűsége mér. — A ser oly savanyú romlott volt, hogy minden jó lélek az első korty után dicsérte az urat; ennek azonban koránt sem ö bérlö- Bége az oka hanem a közönség, miért nem itta meg addig, mig jó volt ? és miért engedte megromlani? A huszonnégy krajczáros pedig valódi bicskanyitó volt, ez különben most is az, ennek meg az úristen az oka, miért adott sav anyu bort? Hogy pedig mindezek oly szép éB ékes rendben vannak, dicsértessék mindezekért az arra hivatott közegek körültekintő buzgósága.

— A hét elején itt időzött arabs-társu- lat a korona termében két előadást rendezett mindenkor meglehetős közönség részvéte mellett.

— Honvédeink múlt hétfőn hajnalban in dúltak a csoport öszpontositáshoz Aradra; az első napi menet gyalog Mácsáig volt, a mi becsületes dupla státionak illik be. — Onnan másnap Aradra mentek, a hol ugyancsak fárasztó gyakorlatokban vesznek részt.

— A nagyváradi országos dalárünnepély, mely kitünően sikerült végét érte. — A nagyváradi hölgyek által ajándékozott 3 pályadijt a pesti nemzeti dalkör, a pécsi és kolozsvári dalárdák nyerték. — A jövő dalárünnepély Kolozsvárott fog megtartatni.

— Az orvosok és természet vizsgálók Mehádián tartandó idei nagy gyűlésére Gyuláról is többen rándullak le abban részt veendő.

— Honvédeinket a hadi fáradalmak elviselésére ugyan csak szoktatják. — Mint a „Temesvári Lapok“ Írják: az Aradnál ösz- pontosult négy zászlóaljat négy nap egymásután reggeltől estig tartó hadgyakorlatra ki- rukkoltatták, — és ötödik napra József föher- czeg urnák, mint a honvédek főparancsnokának, Vingára érkezése tudva lévén — derék honvédeink négy zászlóalját akkor már ötödik napon az Uj-Arad környékén tartandó hadgyakorlatra reggel 7 órakor Vingáról megindultak. József föherczeg ö Fensége vasúton Vingára érkezve a honvédség felett szemlét tartott, s a honvédek azután Uj-Arad felé indultak. Az ötödök napi menet pihenés nélkül Németh-Ságh közeiéig tartott, hol kezdetét vette a tulajdonképi gyakorlat. A legénység azonban, midőn a helyszínére érkezett, annyira ki volt fáradva, hogy az egész csapatnak fele a szó valódi értelmében a földre terült és helyéből fölkelni nem tudott. Szemtanuk állitják, hogy az aradi országút oly szinben tűnt fel, mint hajdan, a világosi fegyverletétel szomorú időszakában. József föherczeg ur ö fensége a honvédek szomorú állapotát önmaga nem látta, mert Vingáról Aradra visszautazott; de azok kik tanúi voltak a jelenetnek, a honvédek kimerültségét a négy napi fárasztó gyakorlat után szomo- ritónak és természetesnek tartották. Úgy jártak honvédeink ez úttal egészen felszerelt állapotuk, s a nap égető hőségétől, mint a cs. k. katonaság, midőn néhány hét előtt 32. foknyi hőségben hasonló gyakorlatra kivonult. — A Vingán elszállásolva volt honvédek este 9 órakor tértek lakhelyeikre vissza. — A nyert tapasztalat után másnap szünidőt adtak nekik. Még egy érdekes részletet, amelyet adomaszerüsége daczára igaz tényként köz- löttek velünk: Midőn a honvédség Uj-Arad- ról Vinga felé tért vissza, egy csapat, mely csupa románokból állott, annyira kimerültnek vallá magát, hogy semmikép sem lehetett tovább inditani. Egy leleményes főorvos ezt látván, cselhez folyamodott, és füleibe juttató a román atyafiaknak, hogy igen sajnálja őket, de nem képes rajtuk segíteni, ha helyükről nem mozdulnak; most ha Német- Saághig tudná őket elszállítani, ott csakhamar elsegitve lenne rajtuk, a mennyiben jó ebéd és erősítő bor vár reájuk e községben. Mihelyt e szavak neszét vették a román atyafiak, egyenkint ott hagyták fekvőhelyeiket és nemsokára készek voltak mindnyájan a tovább indulásra. Felesleges tán mondani, hogy Német-Saághon mit sem tudtak a jó ebédről és Noé italáról; de a főorvos mégis elérte czélját.

— Békés-Szent-Andráson egy nő három fiu-gyermeket szült, kik közül egy, születése után azonnal, kettő pedig 24 óra múlva meghalt; mindhárom egy koporsóban egyszerre temettetett el. — Ugyanott egy iöldmives tanyája vigyázatlanságból eredő tűzvész martaléka lett. — Ugyanonnan a következőről is tudósítanak : Utczáink ez év tavaszán rendeztelek s további intézkedés elmúlván, a rendezésnek azon káros következménye lön, hogy utczáinkon az ásott csatornák esővizzel megtelvén, miután a kapuk előtt kis dobogók nem készíttettek, kénytelenek vagyunk a megbüzhödt mocsárokból kifejlő rósz kipárolgást szagolni. Óhajtandó volna nem csak szépitészeti, de egészségügyi szempontból is a megkezdett csatornázást befejezni és a kapuk elébe kis dobogókat állítani.

— A békés-szent-andrási népkör gyűlése elhatározta, hogy minden tag, minden egyes esetben előforduló káromkodásért a kör pénztárába 20 krt köteles fizetni s háromszor lett büntetés után a körből kizáratik.

— Dobozon e hó 9-én estve P. Szabó Lajos odavaló lakos, nejével történt koczódás után, egy egycsövű lőfegyvert kölcsönzött, öngyilkossági szándokból önmagára lőtt, felső balkarját szétzúzta; nevezett sérült a megyei kórházba szállíttatott.

— Ugyancsak Dobozon f. hó 10-én d. a. Kalina Ferencz uradalmi erdész 18—19 éves P. Szabó Zsófia szolgálója, az udvaron levő kútból vizet akarván meríteni, — az e közben kidőlt kútágas által nyakszirten találva, lesujtatott s néhány percznyi idő után rögtön meg is halt A tett vizsgálatból kitűnt, hogy az elkorhadt ágas megújítását nevezett erdész többször sürgette, de azt a főerdéss mindez ideig akadályozta.

— Beküldetett a harmadik magyar jogászgyülés értesitvény. A gyűlés f. hó

23—26-áig fog megtartatni s napirendjére e- gész halmaz tárgy, többnyire indítvány, van kitűzve. Az ismerkedési estély 22-én este 7 ó- rakor lesz a Hungária szálloda felső termében, ugyanott lesz a diszebéd és bucsuestély is ; lesz ezenkívül kerti ünnepély 23-án az állatkertben s 24-én díszelőadás a nemzeti színházban. A vidéki tagok a vasutakon 50% vitelbérleengedét sélveznek.

— Zalamegye Kaczorlaka községe a közoktatásügyi minisztériumtól iskolája melléképületének felállitására 800 frt. államsegélyt nyert. Időközben azonban megdöglik az elöljáróság gondolatlansága miatt a községi bika, a bölcs tanács elhatározza, hogy ezen összegből egy bika árát meg kell takarítani. Első a bika, azután az iskola.

— A debreczeni mérnöki hivatal hadat izent a rostás korsóknak a mennyiben a tanács elé a következő indítványt terjesztett, 1) tapasztaltatván, miszerint a rostás .korsók merítésénél a víznek nagy része a korsón kívül, haszontalanul a kádba, illetőleg a csa- csatornába folyik; 2) s igy a hosszas kúton való létei alatt elég alkalom van az ottan űzni szokott hanczuzásra s más ilynemű nem épületes mulatozásra: a rendőrség utasittat- nék, hogy a csapos-kutakon egyedül lyukas szájú korsóval való mérésre szigorúan felügyeljen, s a rostás korsók száját erővel is rostástalanitsa meg.

— Az aradi lóversenyek ma e hó 15- én kezdődtek következő rendben I. Aradme- gyei dij 1500 frt. Handicap. II. Egyleti dij 300 frt. III. Másodrendű államdij 100 db. arany. IV. Gazdák versenye 60, 30 és 10 frt. V. Hölgydij, tiszteletdij és urilovaglók. VI. Elsőrendű államdij 200 db. arany VII. Handicap. Kezdete d. u. 2 órakor.

Gazdászat, ipar és kereskedelem.

— A cs. k. kereskedelmi ministeriummal létrejött egyezmény alapján, 1872. évi október 1 -töl kezdve a postaigazgatás által 2 uj krajczáros értékbélyeggel ellátott nyomtatványok bérmentesítésére szolgáló czimszalagok fognak kibocsáttatni a következő módozatok megállapítása mellett:

1. Ezen czimszalagok a felső jobb sarkon 2 krajczáros értékbélyeggel, a két hoszoldalon keskeny sárga szegélyzettel és az egyik vég hátulsó oldalán ragaszszal, a küldemény össze foglalására vannak ellátva.

2. A közönségnek, valamint az időszaki nyomt- tatványok szerkesztőségeinek czimszalagok legkevesebb 5 darabból álló ivekben, egy — egy féliv 11 krajczárjával, fognak kiszolgáltatni.

3. A magyar királyi postaterület számára a czimszalagok eddigi alakú értékbélyeggel láttatnak el; a cs. kir. osztrák postaterület számára készitett czimszalagok a magyar postaterületen való feladásnál nem alkalmazhatók.

4. Tévedésből vagy véletlenül hasznavehetetlenekké vált egyes czimszalagok a postahivataloknál 2 krajczáros levéljegyekért kicse- rélhetök, ha a postai kezelés jelét nem hordják magukon.

5. Mindenkinek szabadságában áll, úgymint eddig, saját készitményü cziszalagokat használni ; hivatalos czimszalagok használatánál az esetben ha a küldemény súlya 3 vámlatot meghaladja, a hiányzó francoilletéket megfelelő értékű levéljegyeknek a szalag czimolda- lára való felragasztásával pótolandó.

A czimszalagokból kivágott jegybélyegek, hamás czimszalagra sat. ragasztatnak, érvénytelenekül tekintetnek.

— Kertészeti vándorgyűlés. Lukácsy Sándor fölhívja a hazai kertipar érdekeltjeit, hogy September hó 29. és 30 napjára a Nagy- Körösön rendezendő kiállításra megjelenjenek s ott a kertészeti vándorgyűlésnek alapját letegyék. Tárgya az első alakitó vándorgyűlésnek : 1 Borsodmegyei gazdasági egyesületnek a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. ministeriumhoz intézett és az összes szakegyesületekhez megküldött. „A Népker- tászet“ lap 11-ik számában közlött emlékirata, a földmivelő nép árváinak kertmunkásokká leendő képeztetése tárgyában. 2. A futóhomok és partos vidék vízmosásainak befási- tás utján orvoslása. 3. A földbirtok eldarabo- lásával és a vasúti hálózat terjedésével a gyümölcs kertipar kifejtése és értékesítése. 4. A magtermelési ipar kifejlése és értékesítése. 5. A szakbeli üzleti viszonyok rendezése. 6. A szakbeli oktatás. 7. A kertipar fejlődésének útjában álló akadályainak legyőzése. 8. Egyéb inditványok. 9. Jövő 1873-ik évi vándorgyűlés elhatározása. Óhajtandó, hogy az ország minden vidékéről küldetnének gyümölcs-mutatványok a kiállításra, hogy a gyümölcsfajok vidéki localízására nézve egy lépéssel előre haladnánk.

— A közmunka és közlekedési minister egy körrendeletét adott ki, mely elrendeli, hogy a magyar korona területén levő valamennyi vasúton f. év okt. l-től fogva egy öntetü jelzés alkalmaztassák.

— A magyar-romániai határon fekvő vesztegintézeteknél, Romániából Magyarországba szállítandó szarvasmarhák veszteglé- sére felállított helyiségekben egyszerre 100 nagyobb fajú vagy 200 kisebb fajú marha darabnál több fel nem vétethetvén, — nagyobb csapatok visszautasittatnak.

Hirdetmény.

A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. k. ministerium, vonatkozással az allgaui tenyész- marha behozatalra nézve augustushó 26-án közzétett hirdetményére, ezennel a gazda-közönség tudomására hozni kívánja, hogy a szándékolt allgaui behozatal eszközlését intéző szepesmegyei gazdasági egyesületi elnök mélt. Berzeviczy Egyed cs. és kir. kamarás, nem September 14-én mint az említett közleményben olvasható volt, hanem csak octoberhó 1-én fog a vásárlás czéljából Bajorországba indulni; előbb indulni magán ügyei miatt akadályozva lévén.

Erről, az allgaui marháta jelen szállítmány alkalmával hozatni szándékozó gazdasági egyesületek, községek, vagy magánosok azon megjegyzés mellett értesittetnek, hogy e tárgyban való kérdések és megkeresésekkel a fent irt napig az erre szívességből ajánlkozó szepesmegyei gazd. egyesületi elnökséghez (Sze- pes-Nagy-Lomnicza) fordulhatnak.

Az eddigi megrendelések a következők:

A hradeki állami foldm. isk. szám. 6 db.

A trencsénmegyei gazd.-egylet „ 18 „

A szepesmegyei „ „ 10 „

A turóczmegyei gazd. szakbizottság által rendelt állatok száma még be nemjelentetett.

Az összes bejelentések, illetőleg megrendelések száma annak idejében közzé fog tétetni.

Kelt Pesten 1872. September 4-én.

Kiadó tulajdonos és felelős szerkesztő: Dobay János.

Vasúti menetrend.

Nagyvárad — Eszék.

Nagyvárad indul 6 ó. 6 p. d. u., 7 ó. 65 p. reggel. Szalonta indul 6 81 23 p. este, 10 ó. 18 p. d. e. Sarkad Indul 7 ó. 4 p. este, 11 ó. 27 p. d. e.

Gyula indul 7 ó. 34 p. este, 12 ó. 38 p. d. u.

Csaba érkezik 8 ó. 1 p. este, 1 ó. 13 p. d. u., ind. 8 ó. 41 p. este, 4 ó 10 p. reggel.

Orosháza indul 9 ó. 45 p. este, 6 ó. 25 p. reggel.

H.-M.-Vásárhely indul 10 ó. 44 p. éjjel, 8 ó. 16 p. reg.

Szeged érkezik 11 ó. 29 p. éjjel, 9 ó. 16 p. d. e. indul 3 ó. 24 p. reggel, 2 o. 10 p. d. u.

Szabadka indul 6 ó. 1 p. reggel, 4 ó. 36 p. d- u.

Zombor indul 7 ó. 14 p. reggel, 7 ó. 29 p. este.

Gombos-Bogojeva érkezés 8 o. 24 p. reggel, 8 ó. 46 p. este.

Eszék érk. 10 ó. 46 p. d. u., 11 ó. 14 p. éjjel.

Eszék — Nagyvárad.

Eszék indul 4 ó. d. u., 3 ó. reggel.

Gombos-Bogojeva indulás 6 ó. 19 p. este, 5 ó. 30 p. reggel.

Zombor indul 7 ó. 39 p. este, 7 ó. 4 p. reg. Szabadka 9 ó. 54 p. este, 10 ó. 16 p. d. e.

Szeged érkezés 11 ó. 19 p. éjjel, 12 ó. dél, indul 3 ó 34 p. reggel, 5 o. 15 p. d. u.

H.-M.-Vásárhely indul 4 ó. 34 p. reg., 6 ó. 53 p. est.

Orosháza 5 ó. 46 p. reg., 8 ó. 43 p. este.

Csaba érkezés 7 6. reg., 10 ó. 17 p. éjjel, indul 7

ó. 40 p. reggel, 2 ó. 45 p. d. u.

Gyula indul 8 ó. 20 p. reg, 3 o. 45 p. d. u.

Sarkad indul 8 ó. 62 p. reg., 4 ó. 66 p. d. u. Szalonta indul 9 ó. 39 p. d. e., 6 ó. 13 p. este. Nagyvárad érkezés 11 ó. d. e., 8 ó. este.

Pest — Arad — Temesvár.

Pest indul 7 ó. 80 p. reggel, 6 ó. 6 p. este.

Czegléd indul 10 ó. 18 p. reggel, 9_ o. 5 p. este. Szolnok indul 11 ó. 7 p. d. e., 10 ó. 87 p. éjjel.

Csaba indul 2 ó. 1 p. d. u., 3 ó. 30 p. reggel. Arad érkezik 3 o. 42 p. d. u., 6 ó. 4 p. reggel, in' dúl 4 ó. 5 p. d. u., 6 o. 24 p. reg.

Temesvár érkezik 7 ó. 27 p. este, 8 ó. 59 p. reg

Temesvár — Arad — Pest.

Temesvár indul 8 ó. reggel, 5 ó. 30 p. d. u.

Arad érkezik 11 ó., 52 p. d. e., 8 ó. 40 p. este.

indul 12 ó. 26 p. d. u., 9 ó. 4 p. este.

Csaba indul 2 ó. 10 p. d. u. 11 ó. 41 p. éjjel. Szolnok indul 5 ó. 1 p. d. u., 4 ó. 17 p. reggel. Czegléd érkezik 5 ó. 47 p. este, 5 ó. 36 p. reggel Pest érkezik 8 ó. 87 p. este, 8 ó. 43 p, reggel.