Békés, 1872. (1. évfolyam, 1-39. szám)
1872-07-21 / 16. szám
Uj folyam. 16-ik szám. Gyula julius 21-én 1872. (----------------- ^ Sz erkesztőségi iroda: Dobay János könyvnyomdája, saját házában. Kiadó hivatal: Winkle Gábor könyvárus üzlete, főtér, Prág-ház. V J BÉKÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Hirdetések felvétetnek Gyulán Winkle Gábornál és a Szerkesztőségnél. — Dij: 50 szóig egyszeri hirdetésnél 60 kr. 100 szóig 1 frt., kétszeri hirdetésnél 25%, háromszori hirdetésnél 50% elengedés. — Nagyobb hirdetéseknél méltányos árelengedés. — Nyilttér Garmondsora 10 kr. Megjelen hetenként egyszer, minden vasárnap. Előfizetési dij: Három hóra . 1 ft Hat hóra . . 2 ft Kilencz hóra . 3 ft V. J Értesítés dalárilnnepélyünk ügyében A rendező bizottság kiválóan óhajtván az augustus 3-án és 4-ikén Gyulán rendezendő megyei dalárünnepé- lyünknek sikerültét, minden alkalmas módot felhasznál arra, hogy ezt minél sikerültebbé, a közönségre nézve kényelmessé és élvezetessé tegye. — Ez okból, nehogy a vidékiek kényelmetlen helyen kapjanak jegyeket, a helyek több községet egybevéve, csoportokra osztattak, és minden községben egy az elárusitásra különösen felkért megbízottnak küldettek, a kinél e hó végéig kaphatók. — Figyelembe vette a rendezőség azt is, mindenkit külön meghívni, mégis feledékenység, vagy ismeretlenség okánál fogva, tudtán és akaratán kivül valaki könnyen elmaradhatna; ugyanazért az alábbi jegyárusító t. megbízottaknak meghívó-jegyeket is bocsátott rendelkezésükre, hogy azokkal kívánatra szolgálni lehessen. — Figyelmeztetjük a t. közönséget, hogy e jegy előmutattíja aug. 1-től 8-ig a vaspályákon féláron utazhat Gyulára és vissza, — mely eset nagyon alkalmas arra, hogy megyénk polgárai rokonaikat, barátaikat, ismerőseiket meghíva, az ünnepély diszét előmozdítsák. — Jegyek, valamint meghívók kaphatók az alábbi t. uraknál: 1. K.-Ladányban Dr. Hajnal Albert. 2. Szeghalmon Dr. Christó Pál. 3. F.-Gyarmaton Petry Sándor. 4. Vésztőn Hritz Károly. 5. K.-Tarcsán tiszt. Szabó Károly. 6. Dobozon Kéry Elek. 7. Szarvason Benka Gyula. 8. Gyomán Dr. Biró László. 9. Endrődön ftdő Schifiner Ede. 10. B.-Csabán Vidovszky János. 11. Békésen Benedikty József. 12. M.-Berényben Narczisz János. 13. Gyulán Ferentzy Alajos. 14. Kétegyházán Szekér Gyula. 15. Gy.-Vári Szilágyi Sándor. 16. Orosházán Dr. László Elek. 17. T.-Komlóson Tatay János. 18. Bánfalván Ujfalusy Zoltán. 19. Uj-Kigyóson Wieland Károly. 20. Ó-Kigyóson Rázel István. A rendező bizottság. Pár szó My. úrhoz. Ön e lapok 14-ik számában, „Mégegyszer: miért nem olvas a magyar gazda“ czimü czik- kében — hozzám szólva — hosszasan variálja azt, mit első czikkében mondott. Állhatatosan megmarad kedvencz véleménye mellett, mely szerint a holt nyelvek taníttatásával az ifjúság lelkületében csak kedvetlenség, csak undor gerjesztetik. Azt vártam, hogy ön e nyelveknek végkép kiküszöböltetését is megpendíti, és joggal, — mert hiszen „mértéktelen erőltetése“ (6 óra hetenként!) ön szerint roppant károkat okoz, s igy hát ön, az ifjúság-barát, — ha következetes akar lenni — alig tűrheti el, hogy továbbra is szerepeljenek a gymnasia- lis tantárgyak között. De ön ezt nem tévé, sőt azt „sürgeti“, hogy a szakismeretekre forditott időn kivül ama 8 évi 3360 órának ko-án taníttassanak a holt nyelvek, s 15L-án pedig, felezve pihenéssel, annál nagyobb mérvben a gyakorlati tudományok. Komolyan mondja-e ön ezt ? S ha igen, mi okon vár kielégítő eredményt e csekély időtől, ha — amint ezt ugyanazon czikkében állítja — ön szerint még a bőven pazarolt 8 évi 3360 tanórának eredménye is semmi! A hiba, szerintem vagy a tantárgyban, vagy a tanulóban rejlik. Ha a tantárgy meddő, unszolása a legfogékonyabb lelkülettel szemben is jó eredmény nélküli lesz; de ha a mivelendő alanyban rejlik a szarvashiba, (szorgalomhiány, vagy elmei gyengeségek képében) mégis csak inkább ragad reá valami, ha a tantárgygyal gyakor érintkezésbe tétetik, mintha csak elvétve hozatik össze vele. S önnek elébb jelzett kívánalmát — a holt nyelvekre szánt tanórák leszállítását illetőleg — épp e felhozott okok folytán nem tarthatom czélirányosnak. Ha ön elismeri a holt nyelvek gyakorlati értékét, úgy engedje meg hogy azok a lehető legalaposabban taníttassanak, minél több tanórán keresztül; ha pedig csak károkat lát taníttatásukkal elöidéztetni: úgy végképi kiküszöböltetésüket indítványozza inkább, semmint felületes taníttatásukat megengedje. Szerintem, ki a holt nyelvekben a szép, jó és igaz legkiválóbb példányait magába záró antik-világ halhatatlan szellemének kulcsát tudom, — az e nyelvek taníttatására szánt hetenkénti 6 órát is csak úgy vélem igazán gyümölcsözőnek, ha a jó útra vezetett tanuló legalább még egyszer annyi órán foglalkozik behatóan velők. Gyenge elméknek s mindazoknak, kikben hiányzik a „magasb- ra vívó szenvedelem,“ az erős akarat, valamint egy komolyabb tantárgyat, úgy a holt nyelveket sem ajánlom tanulmányul; de hogy ezeknek kedvéért szükebbre vonassék csak egy órával is e nyelveknek előadási ideje, a száz, meg ezer gyenge és hitvány fővel felérő tehetségesbek, ambitiosusabbak érdekében, hibás intézkedésnek tartanám. Szóval: utóbbi czikke arról győzött meg engem, hogy ön e fontos kérdésben a leg- tarthatlanabb álláspontot foglalja el. Conser- vativ lenni irtózik, radicális lenni nem mer, s az ingadozás és határozatlanság színét ölti magára. így aztán nem féljük ám! Sipos Soma. Teremtsünk népies ingyen könyvtárakat. i. Soha annyi rokonszenv- és részvéttel nem találkozott még a szegény nép, mint napjainkban. Nem tartatik gyűlés, vagy lakoma, melynél a szegény nép ről ne történjék emlékezés. Ennek érdekében működik a hazafi, ennek pártját fogja a szónok, ennek igényeivel áll elő az újságíró; szóval az egész világ csupa emberszeretetből a népért küzd. Azonban ha mélyebben vizsgáljuk ezen rendkívüli tüneményt, itt is teljesedve látjuk azon közmondást: „Nem mind arany, ami fénylik!“ Sőt megkell vallanunk, hogy nem egy úgynevezett népbarát, valódi néprontónak bizonyitá be magát. Ide soroljuk kiváltképen azokat, kik a népfölvilágosodás ürügye alatt, oly könyveket nyújtanak a nép kezébe, melyek jobbadán a korszellem bélyegzetté természeti egyenlőség, szabadosság elveiből fejét túlérnél# s mindenfelé harapódzó népfelsőségnek, az emberiséget megrendítő s veszélyeztető szellemében vannak írva. Kik mindenféle ártatlan czim és ürügy alá rejtik a béke és fónálló polgári rend feldu- lására irányzott nézeteiket: olcsó áron, sőt ingyen osztogatván a veszélyes olvasmányt, mi által az elégületlenség konkolya bőven elhintetik. Az értelem- és szivmételyezö iratok ily özönében magasztos kebellel üdvözöljük azon lelkes férfiakat, kik nagy böleseség- és előrelátással, népszerű elbeszéléseiket, s a szöveg fonalát ak- kép intézik, hogy az olvasó népet mu- lattatólag oktatja és vezeti a jóra, szépre és nemesre, beleszővén mindenütt az ipar, kereskedelem, népgazdászat stb. körébe vágó figyelmeztetéseket és legszebb oktatásokat. Aki a népmivelődés- és felvilágosodásnak valódi barátja, az iparkodni fog a nép kezébe oly irodalmi termékeket nyújtani, melyek nem rontanak, (hanem építenek. Ellensúlyoznunk kell a rósz irodalmi termékeket jó és ingyen könyvekkel, kölcsön könyvtárakkal, népies ingyen könyvtárakkal Igaz, vannak — kivált nagyobb városokban — kölcsönkönyvtárak, vannak már kisebb községekben olvasókörök is; csakhogy ezek nagyobbrészt olyan irodalmi termékekkel vannak felszerelve, melyek leginkább divatban vannak ; hasznosak-e egyúttal, vagy a köznép eszéhez valók-e? az már más kérdés. Ha vizsgáljuk e könyvek névsorát, azok belső tartalmát, látni fogjuk, hogy az igazán jó, a nép kezébe minden gond és aggodalom nélkül adható könyvek száma meglehetős csekély. Legtöbb a regény, kivált a kölcsön-könyv- tárakban; mi népünk és ifjaink szellemi Ízlését elárulja. Gazdászati, vagy más egyéb komoly bölcsészeti, termé- szettani s a többi munkák vajmi gyéren láthatók, mert ez mind unalmas, nem mulattató. Már sok könyvárussal beszéltem és kérdeztem, miért nem tart raktárában komoly tudományos munkákat is. Van néhány — feleié ő - de ezeket nem igen keresik. Legkeresettebbek a regények. Majd eltérek tárgyamtól; hiszen én a nép érdekében akarok beszélni, illetőleg a népies ingyen könyvtárak érdekében. Előre kell bocsátanom, hogy csekély véleményem szerint azon könyvárus, vagy kölcsön-könyvtárnok, volna a legélelmesebb, ki érdekes és tanulságos népies olvasmányokkal fokozni tudná a nagy közönség olvasási vágyát. Ez aként történhetnék, hogy elkülönítve a sohajtozó regényektől a nép számára való válogatott olvasmányokat, ezek bérletárát lehető legolcsóbbra szabná, s ebből nyerne a vállalkozó úgy, miként az olvasó közönség is. A vállalkozó azonfelül, hogy üzlete jövedelmezőbbé válnék, még azon maradandó emlékű polgári érdemben is részesülne, hogy honfitársai szellemi előhaladását hathatósan előmozdítaná. Ilyen vállalkozó azonban napjainkban aligha akad egyhamar. Mily haszna van a nagy közönségnek abból, ha üres idejét hasznos olvasmányokkal örömest tölti, fölösleges volna terjedelmesen bizonyitgatnom. — Azt mondom, üres idejét; mert az iparost mesterségétől, a pómépet mezei munkájától folytonos olvasás által elvonni, ismét elvesztett czél lenne. — Ha csak anyagi haszon tekintetéből vizsgáljuk is e dolgot, tagadhatlan, hogy minél inkább oszlik a nép tudatlansága, annál gyérebbek lennének a csalások. A megtakarított fillérek nem jutnának oly könnyen az ezeme- mü csalók zsebeibe, mint ezt imént a borsod-iuiskolczi kiházasitási egyletnél és más pénztőzséreknél is tapasztaltuk. Ha azonban egyes vállalkozóktól a könyvtárak ügyében valami nagylelkű eljárást nem egyhamar várhatunk is, e hiányon más móddal kell valahára segitenünk. És e mód nézetem szerint: népies ingyen könyvtárak állítása lenne. Bártol J. (Vége köv.) Szabályrendelet Gyula városának 1871. évi 18-ik t. ez. értel- mébeni nagy községgé rendezése tárgyában. I. Fejezet. A községi képviselet gyűlési idejéről, számáról és tanácskozási ügyrendjéről. 1. §. A képviselő testület, tekintettel a város népességére 40 tagból áll, elnöke a biró, akadályoztatása esetében a helyettes biró. 2. §. A képviselő testület ülései nyilvánosak. 3. §. A képviselő testület minden év, ap- ril, julius, September, és december 1-ső napjain vagy ha ez ünnepnapra esnék, a következő napon tartja rendes közgyűlését. 4. §. Rendkívüli közgyűlés annyiszor tartatik, a mennyiszer a körülmények igénylik és ha a biró vagy a képviselő testület 10 tagja szükségesnek találja. 5. §. A képviselő testület tagjai, a közgyűlés határnapjáról, és a felveendő tárgyakról egy községi cseléd által saját lakukba elviendő körlevél által értesittetnek, mely körlevelén az értesülés ideje vagy általa, vagy családtagjai által fe\jegyeztetite. 6. §. A közgyűlések jkönyvét a jegyző vezeti, mely jegyzőkönyvek a közgyűlés vagy annak e végett megbizott küldöttségei által hitelesitendök. 7. §. Minden közgyűlés jegyzőkönyvébe a jelenlevő képviselők névszerint beirandók, és minden jegyzőkönyvben a hitelesitési záradék, hitelesítési nap kitételévél bevezetendő, és a jegyzőkönyv a biró, jegyző és a hitelesítésnél jelenlevő képviselők által aláírandó. 8. §. A közgyűlés tárgyait, az elnök tűzi ki napi rendre. A tárgyak előadója a jegyző, kinek valamint az elnöknek is kötelessége, az egyes ügyek előadásánál, a képv. tagjait az ügyel kapcsolatos törvények és szabályrendeletekre és felsőbb meghagyásokra figyelmeztetni, és ha ezen figyelmeztetés daczára, törvényekbe, szabályrendeletek és felsőbb meghagyásokba ütköző határozat hozatala czéloztatnék, és 5 képviselő névszerinti szavazást nem kérne, joguk van a határozat hozatala előtt tett figyelmeztetést, a felelősségnek saját maguktóli elhárítása végett, a jegyzőkönyvbe beigtatni. 9. §. Képviselői közgyűléseken az elnök által kitűzött tárgyakon kívül 24 órával beadott más tárgyak is vétethetnek tanácskozás alá, s a gyűlés egyes tagjai által önálló indítványok is tétethetnek, melyek azonnal csak agy tárgyalhatók, ha a tárgy sürgős
