Békés, 1872. (1. évfolyam, 1-39. szám)
1872-04-14 / 2. szám
latoskodván, eljárásaikról jelentéseiket, — a szeghalmi járás föszolgabiráját kivéve, nem terjesztették be, — ki nem látván kifejezve a törvényben azon elvet, hogy a községek, csak részletes szabály rendeleteik után szervezhetők végképen, — ennek törvényhatóságikig leendő kiraondatását indítványozza, — mintán a törv. azon rendelkezését, hogy a községek a megye által meghozott általános szabály-rendelet vétele után a 68. §. szerint részletes szabályrendeleteiket egy hó alatt elkészíteni, s jóváhagyás végett a törvényhatósághoz beterjeszteni tartoznak, — úgy értelmezi : hogy mig ez meg nem történik, a községi uj képviselet s elöljáróság megnem választhatók. A képviselők választásának határnapját, — a legtöbb adótfizetök névjegyzékének összeállítása illetőleg kiigazítása és közzététele után a szolgabiró tűzi ki, s ha a választás beterjesztetett — szintén az új szolgabiró az uj képviselő testületet összehívja, — azt alakúknak kijelentvén, — az általános tisztqjitás napját kitűzi. — Ezen eljárás a községi szabály rendeletek jóváhagyásától a törvényben feltételezve nincs ugyan, de valamint a törvényhatóságok szervezésénél a szervezeti munkálat megerősítését, a megyebizottság megalakulása megelőzte, a tisztuji- tás pedig követte; — a községek is, a viri- lisek összeírása után, képviselőiket szabályrendeleteik megerősítése előtt megválaszthatják, s hogy a tísztujitás is semmi akadás nélkül megejtethessék, nem kívántatik egyéb minthogy a községek részletes szabályrendeleteiket a meghatározott idő alatt beterjesszék s a megye azokat megerősítse. — Az tyonczállitás kivételesen febr. 15-töl áp- ril 16-ig megállapított idő alatt hajtatik végre, — s az már 5 járásban befejeztetett, a szeghalmi járásban folyamatban most van. Az idei hadjutalék fedezéséhez megyénk 655 ujoncz és 65 főnyi póttartalékossal járu- land. Az árvaszék 1225 ügydarabból 978 drbot intézett el; s tevékenységének igen szép jelét tanusitá, az árvagyámi számadásokból 45 elintézésre vár. — A megye felülvizsgálata alá tartozó mindennemű zárszámadások april elsejét megelőzőleg leendő beterjesztésére felhívott községek Bánfalva, Csorvás, Orosháza, M.-Berény. F.- Gyarmat kivételével ezen felhívásnak eleget nem tettek. — A folyó évi, megerősítés vé gett beterjesztendő költségvetési előirányzatokat Gyula, Kétegyháza, Csaba, Gyoma, End- röd és K.*Ladány nem terjesztették be. A volt állandó bizottmány 1871. évi decz. 11-én s folytatva tartott közgyűlésében helyesléssel elfogadott azon indítványhoz képest hogy a tÍBzavidéki s alföld-fiumei vasúti társaságok igazgatóságai, a csabai indóház kül- udvarának s várótermének a célnak megfelelő kibövitése tárgyában megkerestessenek; a nevezett társulatok igazgatóságai megkerestetvén, a tiszavidéki társulat igazgatósága a megkeresvényre nem is válaszolt. — Az alföldi vasút társulat igazgatósága pedig a nehezült körülményt válaszában csak látszólagosnak és csakis a vasutak ottani ideiglenes összpontositása eredményének tartja, mely a menetrend megváltoztatásával megszűnend, de mint mondja, a váróterem s pályaudvar kiszélesítésére pénz-alappal sem rendelkezik. Hogy az igazgatóságtól e válasz ki nem elégítő, s hogy a közönség jogús igényei iránt tanúsított közönye a bírálaton alól áll: kétséget sem szenved. — (Folytatjuk.) ECazal ügyet. Az országgyűlésen még folyton a választási törvény részletes tárgyalása s ennek bevezető szakasza van napirenden. Az országgyűlés berekesztése a hó 16-án fogna megtörténni királyi trónbeszéddeL A választási törvény feletti vita szombatig húzódna el, a hétfői ülésben pedig az elnök zárbeszédét tar- tandja. Az országyülés berekesztése után a kormány az inség-Ugy, a kolosvári egyetem és Ludoviceum tárgyában a jövő országgyűlésre minden szükséges intézkedéseket megteendő A jövő választások juliús első hetében tartatnának meg hirszerint, az országgyűlés pedig augusztus közepére hivatnék egybe. — A királyi pár legidősb leányát: Gizella főherczegnőt Leopold Miksa bajor her- czeg, királyné ő felségének unokatestvére, jegyezte el. A föherczeg 1846. febr. 9-én született Münchenben és jelenleg alezredes az első bajor vértes ezredben. A főherczegnö pedig 1856. julius 12-én született. A menyegző ideje még nincs meghatározva, s valószínűleg a főherczegnö 16-ik évének betölte után fog megtartatni. Ez alkalomból e hó 9-én fogadták ő felségeik a ministerium hódolatát, egyúttal az országgyűlés mindkét háza elhatározta ö felségeiknek szerencse kivánatát ez eljegyeztetés alkalmából kifejezni. — A királyi pár hirszerint a jövő hó elején körutat tesz az alvidék árvizsujtott részein. Egy másik hir szerint pedig e hó 18-án hagyná el a fővárost Schönbrunnba költözendő. Folyó év april hó 6-áu tartott Gyula városi képviseleti közgyűlés határozatai. 35) Folyó hó 8-án tartandó AIsó-Fehér- Körös szabályozási gyűlés alkalmával a várost képviselők oly utasítással bízattak meg, miszerint, a Gyula városára esendő Körös partolási munkálatok mennyiségét felismervén, ha lehetséges azok természetben és kis- sebb mérvű adókivetés által teljesíthetők lennének, igyekezzenek a gyűlésen oda hatni, hogy azok ekként, vagy is kölcsön nélkül törlesztessenek, ellenesetben, ha a ledolgozandó munkálatot felettébb megterhelő sok költséggel egybekapcsoltnak lenni tapasztalnák abbeli nyilatkozatnak adhatnak határozott kifejezést, hogy Gyula városa a kölcsön felvételhez hozzájárulni, illetőleg azt elfogadni hajlandó. 36) Folyó hó 8-án megkezdett jövedelmi adó kivetési felszólandási bizottság tagjaiul a képviselet részéről Végh József és Illés József, bizalmi férfiakul pedig Alcser János Grétz József, id. Uferbach János és if. Mo- gyorósy János választattak meg. . 37) A bemutatott honvéd laktanya építésre vonatkozó árlejtési jegyzőkönyv jóváhagyatván s a vállalati szerződéseknek megkötésével, a bizottság közbenjöttével a városi elöljáróság megbizatik. ■/ 38) A laktanya építkezés alkalmával, az építkezés mikénti végrehajtása valamint a város által adandó aoyagokrai felügyelet teljesítésére egy teljesen megbízható egyén félfogadására tett indítvány elfogadtatván, — a felügyelő félfogadásával — a küldöttség közbenjöttével az elöljáróság bizatik meg. Belez- nay Péter biró és Ladits György ügyvéd a városi birtokoknak egy uj telekivbe lett tehermentes átvezetése iránti sikeres eljárásukat, — a telekkönyvi kivonatoknak két egyenlő példánybani csatolása mellett — bejelentvén, tudomásul vétetik, s a kivonatok egyik példánya, — a kölcsön szerzésnél leendő használás végett — mely kölcsönnek kieszközlésével tek. Beliczey István Gyula város országgyűlési képviselő ur bízatván meg — részére megküldendő, a másik példánya pedig megőrzés végett levéltárba teendő. 41) Beleznay Péter városi biró bejelentvén, hogy a város adósságainak törlesztésére tek. Ambrus Lajos képviselő ur szives volt a városi részére 6% kamat mellett 1800 ltot kölcsön adni, mely is tudomásul vétetvén, tek. Ambrus Lajos urnák jegyzőkönyvileg köszönet nyilvánittatik, egy idejüleg eme kölcsön f. évben leendő vissza fizetése végett az e/ évi költségvetésben leendő előirányzására az elöljáróság clutasittatik. 42) Ugyancsak Beleznay Péter városi biró jelenti, hogy a tégla termelésnél szükséges 2000 frt előlegnek felvétele mulhatlan szükséges, e czélból a takarékpénztárba nyújtandó váltó aláirásra, illetőleg a költsön felvételre három képviselőt kineveztetni kér; kineveztetnek városi biró, Ambrus Lajos és Végh József képviselők, kik a kölcsönről szólló váltót a képviselő testület előtt alá is írták. 43) Olvastatott Kalmár Mihály urad. ügyész ur megkeresése, melyben újólag is kéri, hogy az uradalmakra eső községi adó 10—15 évi időközre megállapitassék, azon kijelentés mellett, hogy egyesség nem sikerülte esetében, az uradalom tulajdonát képező Gerla, Póstelek és Benedeki puszták külön önálló községekké alakulnak. Az uradalmi területek elszakadási szándéka sajnálattal vétetik tudomásul, s kijelentetik, hogy a város az uradalmakkal feuállott barátságot, öszveköttetést és kapcsolatot minden esetben továbbra is fentartani óhajtván, az elszakadási törekvésre okot semmi szin alatt szolgáltatni nem akar, de külömben is a községi szervezésről szólló törvénynek nem ismeri oly szakaszát, mely az uradalmi birtokoknak szándékolt elszakadására jogot adhatna. — A mi pedig a községi adó átalánynak 10—15 évi időközre! megállapítására vonatkozó felhívást illeti, kijelenti ezen képviselő testület, hogy úgy a képviselő testületnek, mint a városi elöljáróságnak legfőbb törekvését képezi, hogy a községi adóktól mint az egyes lakosok, úgy az uradalmak is teljesen felmentessenek, s a községi kiadások a városi közös vagyonból befolyó jövedelmek által fedeztessenek, az esetben azonban, ha eme jövedelmek a kívánt czélra elégtelenek lennének, szorosan kiván ragaszkodni továbbra is a községi teher viselésre vonatkozó 1871-dik évi XVIII t. ez. 121 illetőleg 122 §-aiban előirt adó kivetési utasításhoz. — A gyulai kir. törvényszéknek 1872. apr. 15—17-iki ülésein következő perek fognak elöadatni. 4775. Rédei Zsófia, Boros János ellen, végei válási per: Ügyvédek Nagy Károly, En. drefi Károly. 1248. Danes Lászlóné Miks Karolina, néb. Danes László hagyatéka ellen, 2394 frt 40 kr. iránt: Ügyvédek Endreti Károly, Kertay Zsig- tnond. — Előadó: Nyikora Mihály. 4928. Boldis András, Bobál Pál és neje ellen % telek földlegelő és heréskert tulajdona iránti pere. Ügyvéd: Keller I, Kollát F. 5385. Bobál Pál, Boldis András ellen 1% hold legelő illetőségnek birtokába való átbo- csátása. Ügyvéd: Kollát F. Keller I. —Előadó : Huszka Mihály. 3461. Krizsán Mihály, özv. Bálint Mojszá- né ellen szerződés kiállítása iránt. Ügyvéd: Ladies Gy. Keller I. 1201. Daru Rebeka, Daru Sándor ellen birtok közösség megszüntetése iránt. Ügyvéd: Endrefi K. Szigethy L. 1202. Daru Sándor, Daru Rebeka ellen örökösödési per. — Előadó: Dobosfi Alajos. Jegyzőkönyv. a gyulai torna- és tűzoltó egylet 1872. április 7-én tartott választmányi üléséről. Elnök Keller Imre megnyitván a gyűlést, köszönetét mond az egyletnek tanúsított bizalmáért elnökké történt megválasztása alkalmából. Meleg szavakban emlékezik meg az egylet czéljáról, melynek elérésében nem fog ismerni akadályt, nehézséget; legjobb meggyőződése szerint igyekezvén annak jólétét, virágzását s minél nagyobb körben leendő elterjesztését előmozdítani. Különösen hangoztatja, hogy a testvér egyesület mindkét ágát egyenlő buzgalommal műveljük s az egyiknek adott nagyobb lendület sohase történjék a másik rovására, hanem karöltve haladván, igyekezzünk mindkettőt a kitűzött irányban kifejteni. — Megvan győződve, hogy a jól felfogott helyzet buzgalmat s kitartó munkásságot fog teremteni, s éppen ezért a legjobb reménynyel veszi át az egylet ügyeinek vezetését. — A gyűlés hangos éljenekkel fe- jezé ki az elnök által elmondottak helyeslését. 1. Az alakuló közgyűlés fenhagyá a választmánynak a jogot, magát kiegészíteni. A három hiányzó választmányi tagsági hely Janó Sándor, Kliment Gyula és Jan- csovics Pál urakkal töltetett be, kik megválasztatásukról rendes utón értesitendők. 2. Elnök bemutatja a közgyűlés által Domonkos János ajánlkozott tornatanár szerződtetésére kiküldött bizottság jelentését. A gyűlés egyhangúlag elfogadja a bizottság ajánlatát, melyszerint Domonkos János a torna-gyakorlatok vezetésével megbizatik, s a gyakorlatok tartamára április 15-töl október 15-ig tanítási dij fejében 300 frt nyerend. 3. Elnök inditványozza, hogy a torna-gyakorlatok megkezdése alkalmából tánczmulat- ság rendeztetnék, hogy egyrészről oly hosszú szünetelés és hallgatás után az egylet magáról életjelt adjon, másrészt, hogy az egylet pénztára is gyarapittassék a remélt jövedelem által. Az indítvány egyhangúlag elfogadtatik, egyszersmint elnök megbizatik a tánezmu- latság rendelésével, meghatalmaztatván a rendező bizottság alakitásával. 4. A torna-gyakorlati tanórák s a tandíj megállapításában következő határozat hozatott: A tanórák hetenként háromszor a tornatanár által választandó napokon egyelőre 4—6-ig, későbben 5—7 óráig fognak tartatni; — a tandijat illetőleg pedig: a tagok gyermekei 2 azaz két frtot, nem tagokéi 3 azaz három frtért vétetnek fel a 6 hóig tartó gyakorlatokra. E tandijak mindig előre a beiratáskor fizetendők. 5. Az idény megkezdése előtt a tornaszerek állapotának megviszgálása szükségesnek mondatván ki. Azok megvizsgálására az elnök, szertárnok 8 a tornatanár küldetnek ki, kik a körülményekhez képest a szükséglendők iránt intézkednek. 6. Elnök több rendbeli fizetési hátralék követelést mutat be. Az egylet rendelkezési pénzalapja nem lévén elégséges a követelések fedezésére: a helybeli takarékpénztárban letéteményeseit alaptőkéből veendő kölcsön utján fogja fedezni e hátralékokat; — első teendője lesz azonban pénztárnoknak a pénztárba folyó elégséges összegből az alaptőkét azonnal kiegészíteni. 7. Ezzel kapcsolatosan a sürgetösebb ügyek egyike lévén az egylet pénztári állapotának kimutatása, miért is. Pénztárnok felkéretik, hogy az egylet pénztári állapotáról kimerítő jelentését a legközelebbi választmányi gyűlésre elkészítvén, mutassa be. 8. A tüzoltószerek kijavítása azoknak leltárikig leendő megvizsgálása és egy szerkocsi beszerzése, e mellé egy szolga alkalmazása, kinek felelősség mellett gondozása alatt álljanak a tűzvésznél alkalmazni szokott s a szerkocsiban tartandó tűzoltó, eszközök, s kinek minden egyes vész alkalmával megjelenni kötelessége Ieend, s minden ily alkalommal bizonyos összeg dijat nyer. A tűzoltó szereknek leltár szerint leendő számbavételével, valamint a mutatkozó hiányok pótlásával szertáruok bizatik meg. A szerkocsi beszerzése s a mellé alkalmazandó szolga iránt a városi elöljáróság kerestetik meg; lévén az ily veszélyek elhárításának eszközlése ugyan közös, különösen azonban rendőrhatósági kötelem. 9. Tűzoltósági gyakorlatok tartása is szükségesnek mutatkozván, s főparancsnoknak a tűzoltók névsora még átadva nem lévén, a jegyzői tisztség a leírandó névsort a tűzoltósági főparancsnoknak át fogja adni. 10. A helybeli takarék pénztár az egyletnek 25 frtot adományozván. Az egylet azt köszönettel fogadja. 11. Ez évi költségvetés megállapítására elnök Ladies György, ifj. Huszka Imre, Endrefi Károly, Ferentzy Alajos urak és alólirt jegyző kiküldetnek. Kelt mint fent. Kratochvill Gyula egyleti jegyző. Levelezés. Vésztő, april 10. 1872. A mennyire örülök a „Békés“ uj folyamának megindulásán: épen oly roszul esik más részről az, hogy az uj folyamba küldött ezen első levelemben rablási merényletről irok. Ugyanis folyó hó 4. és 5-ike közötti éjjel 12 és 1 óra között ismeretlen tettesek egyik köz- kedvesBégben és becsültetésben álló kereskedőnk ........s .... s boltjának falát az utszára nyitó egyetlen ablaka alatt láb szélességben 1% láb magasságban oly ügyesen kiásták, hogy abból bizton következtethetni, miszerint ez nem volt első munkájok. A tettesek — mint a körülmények mutatják — aligha szekérrel nem voltak. A házbeliek hallották ugyan a bontás zaját, de ily vakmerőségről fogalmuk sem lévén, csak akkor mentek be a boltba, midőn az onnan hallott zaj a rablók benn léteiét kétségtelenné tette. Ezek észre vévén a háziak ébredését, — miután a napi bevételt tartalmazó asztalfiókot és néhány egész és darab vég vásznat a nyíláson kiadtak — magok is oly gyorsan menekültek, hogy néhány véget a vászonból a ház előtt a földön hagytak. S mikorra a háziak a boltajtót kinyitva az utszára jutottak: akkorra a rablók nyom nélkül eltűntek. A megrablottak által ekkor okozott lármát halló szomszédok hideg részvétlensége, sőt kifejezett káröröme igazi megróvást érdemel. Járásunk erélyes csendbiztosa a hely szinén megjelenvén, több egyént kihalgatott ugyan, de siker nélkül. A körülbelül 200 ftra menő kárból csak az üres asztalfiók találtatott meg az urasági udvar egyik félreeső részén belökve.
