Békés, 1872. (1. évfolyam, 1-39. szám)

1872-05-26 / 8. szám

Uj folyam.

$-ik szám

Gyula május 26-án 1872

í ’ ^

Szerkesztőségi iroda:

Dobay János könyvnyomdája, saját házában.

Kiadó hivatal:

Winkle Gábor könyvárus üzlete, főtér, Prág-ház.

V J

BÉKÉS

VEGYES TARTALMÚ HETILAP.

Hirdetések felvétetnek Gyulán Winkle Gábornál és a szerkesztőségnél. — Dij : 50 szóig egyszeri hirdetésnél 60 kr. 100 szóig 1 frt., kétszeri hirdetésnél 25%, háromszori hirdetésnél 50% elengedés. — Nagyobb hirdetéseknél méltányos árelengedés. — Nyílttól* Garmondsora 10 kr.

Megjelen

hetenként egyszer,

minden vasárnap.

Előfizetési dij:

Három hóra . 1 ft Hat hóra . . 2 ft Kilencz hóra . 3 ft

v___>

Gyula május 24.

— Lapunk 2-ik számában felhívtuk iparosaink figyelmét az uj ipartörvényre, melynek értelmében az eddig fenti llott ezéhek feloszlatlak és ha akarják ipartársulatokká alakulnak, ez esetben külön alapszabályokat dolgoznak ki, és azokat a kereskedelmi ministe- riumhoz felterjesztik. — Az ipartörvény csak nagyon kis mérvben kör- vonalozza e társulatok feladatát, és alig hisszük, hogy az ott érintett nehány sorból valaki képes legyen ily alapszabályokat létesíteni. — Az országos iparegyesület segítendő a bajon, kidolgozott egy alapszabály tervezetet, és azt a nevezett ministeri- umnak be is mutatta, de attól választ még nem kapott, és igy azt mintául még nem is teijesztheté. — A három hó, mely alatt e törvénynek életbe kellene lépni elmúlt, de eddig sikere- sitéséhez meg nem történt intézkedés. — Megyénkben a kezdeményezést Csaba ragadta meg, a mennyiben egy ipartársulat létesítéséhez szabályokat dolgozott ki; — ezeket alább egész terjedelemben közöljük, szolgálatot vélünk ezáltal iparosainknak tenni, annál is inkább, mert többen ez ügyben kérdéssel is fordultak hozzánk, a melyekre akkor határozott választ nem adhattunk. — Szolgáljanak e szabályok előlegesen útmutatásul azoknak, kik kebelükben Hy ipartársulatokat létesíteni akarnak; — mi bizton hisz- szük, hogy az ipar- és kereskedelmi- ministerium részéröli késedelmezés csak azon okból történik, mert annak kebelében ily szabályok kidolgozása — figyelembe véve tán az országos iparegyesület tervezetét is — foganatba vétetett.

A b.-csabai iparegylet alapszabályai.

B.-Csaba városában lakó iparosok az 1872- dik évben szentesített ipar-törvény korlátái között egy iparegyletet képeznek.

1. §. Ezen egyletbe bevétetnek a városban s a közel környéken lakó iparűzők.

Czélja az egyletnek.

2. §. a) az ipart a kor követelményeihez képesti fokra emelni.

b) a beteg és dologképtelen egyesületi tagok és családjaik számára segélyezési forrást teremteni,

c) az egylet segédei számára helyiségről gondoskodni, hol azok üres idejüket hasznos írások, rajzminták készítésével, vagy pedig tudományos előadásokkal tölthetik,

d) tanítványok felvételéről, azoknak tanulási idejök alatti bánásmódról, szakképzettségükről és felszabadításukról gondoskodni.

e) az iparügyletükből keletkezett peres ügyeknek az ipartörvényszék előtti elintézése.

Az egylet tagjai.

3. §. Az egylet tagja lehet minden B.-Csa- bán 8 a közel vidéken lakó fedhetlen jellemű önálló iparos, ki bármely iparág kitanulását és társulatba leendő felvételét szakosztályi hiteles oklevéllel igazolni tudja és nevét akár magány, akár szakosztályi utón beíratja. — Az ipar nem folytatása, ha a fen- nehbi kellékek igazolhatók, akadályt nem képez, miután a közgyűlés tiszteletbeli tagokat is választhat

Hatásköre.

4. §. Az egyletnek hatásköre kiterjed minden iparűzletre, iparczikkek készitésére, valamint Csaba város s a közel környéknek segéd- és tanítványok képző-intézetére.

5. §. Az eddigi czéhtársulatok szakosztályi czimet vesznek fel s mint ilyenek választanak a kebelökben létező tagok 10%-jét bizottsági tagokul 3 évre. Oly szakosztályoknál, melyek kebelökben többféle ipart képviselnek a bizottsági tagok számának meghatározásánál figyelemmel kell lenni.

6. §. Az igy megválasztott bizottsági tagok saját maguk közül pénztárnokot és jegyzőt választanak mindenkor szavazat utján vi- szonlagos szótöbbséggel szintén 3 évre. Az elnök s alelnökök megválasztása a közgyűlésnek hagyatik fen. A szakosztályok magok választják elnökeiket, kik a bizottsági gyűlésben előadó és szavazati joggal bírnak.

7. §. Az iparosok, segédek, kik a beteg és szűkölködő társaik segélyezésére elkülönített pénztárt kezelik és vezetik, külön osztályt képeznek, mindamellett a közigazgatásnak alá vannak vetve.

Az iparos segédeket annyi osztályba lehet beosztani, a hány szakosztályt az egylet számlál; elnökét és pépztámokát a szakosztály bizottsága saját kebeléből választja.

8. §. Az 1872. évi ipartörvény 98. §. értelmében ezen bizottság az osztályok hatásköréhez tartozó ügyeket vezeti és kezeli. Ta- nonczait a szakképzettségbe előmozdítja, vizsgálja és felszabadítja, vagy folytatásra szorítja. A felszabadulási okmányt az egyleti jegyző állítja ki, az osztály elnöke aláírja és pecséttel ellátja.

9. §. Minden tag a maga szakosztályába választó és választható s az egyetemes iparos közgyűlésekben szavazattal és inditványo- zási joggal bir.

10. §. A szakosztály belügyeibe a központi bizottság nem avatkozhatik, hacsak erre különösen felnem hivatik.

Évi járulékok.

11. §. Az évi járulékok minden év végén a jövő évre a főgyűlésen állapíttatnak meg és pedig az egylet kiadásainak arányához képest, minden egyleti tagra egyformán vettetik ki, mely járulékot a tagok évnegyedenként előre kötelesek az egylet pénztárába lefizetni.

Az egylet igazgatása.

12. §. Az egylet ügyeit vezeti s igazgatja „Békés-Csabai központi bizottság“ cime alatt egy elnök, 2 alelnök 1 pénztámok, egy rendes és két tiszteletbeli jegyző, valamint e szakosztályok által választott bizottság.

Az elnökök is 3 évre választatnak. A bizottság tagjai első két évben sorsolás utján, később pedig a kitöltött működési idő szerint h részben évenkint kilépnek, a kilépők újra megválaszthatok.

13. §. A tisztviselőség a közbizalom kifolyása leven, mint üyen tiszteletbeli s dij nélküli.

A tisztviselőség kötelességei.

14. §. Az elnök, ennek akadályoztatása esetén egyik alelnök vezeti az üléseket, felügyel a rendre hitelesíti 3 bizottsági taggal s egy jegyzővel a jegyzőkönyveket. Az egyletet valamely hatóság, vagy külszemély ellenében képviseli, a bizottság meghagyásából levelez. Utalványozza a megszavazott, valamint időközben a szükséghez képest 5 írtról szólló számlákat. Összehívja az egyetemes közgyűlést minden év első negyedében, a bizottsági üléseket minden hóban egyszer, azonfelül

annyiszor a mennyiszer a szükség kívánja, vagy ha azt 30 egyleti, avagy 10 bizottsági tag írásba beadott ok mellett kéri.

15. §. A pénztámok a bevételről és kiadásokról rendes naplót és főkönyvet vezet számadásait a bizottság kívánságára bármikor, az év végén pedig legfeljebb január végéig okvetlen bemutatja a netalán előforduló hiányt pótolni s a pénztárban levő 20 írton felüli összeget a helybeli pénztárba kamatozás végett betenni tartozik. Csak a bizottság által helybenhagyott s az elnök által utalványozott számlákat fizetheti ki.

16. §. A jegyzők vezetik sorrendben részrehajlás nélkül a gyűlések jegyzőkönyveit. A hitelesített jegyzőkönyveket megőrzik s a rendes jegyzőkönyvbe lemásolják. A kézbesítendő végzéseket kiírják, végre a kiállított okmányokat aláírják, ez utóbbit az írja alá, a ki a jegyzőkönyvet felvette.

Közgyűlésekben mindig két jegyző működik.

17. §. A bizottság tagjai kötelesek a gyűléseken megjelenni. A tárgyhoz lelkiismeretes legjobb meggyőződésök szerint hozzászóltam, szakosztályaikat rendre és és egyetértésre szoktatni. A bizottsági ülésekben hozott végzéseket érvényre emelni és a tagdíjakat a meghatározott időben az egylet pénztára javára behajtani.

A társulat tartania.

18. §. A társulat tartama határozatlan időre szóll, azaz mindaddig mig azt az iparosok érdekei kívánni fogják. Vagyona soha szét nem osztható, előre nem látható rendkívüli időben azonban a bizottság ajánlata folytán a közgyűlés által kizárólag iparos célokra fordítható.

Megyénk köréből.

Főispán ur ő méltóságának szóbeli rendelkezése folytán megtartandó rendkívüli megyebizottsági közgyűlés határidejéül f. évi junius 3-ának d. e. 10 óráját tűzvén ki, erre a megyei bizottmány tagjai hivatalos tisztelettel meghivatnak.

Tárgy: ö cs. és ap. kir. felségének az országgyűlésre egybehívó legmagasabb levele.

Kelt Gyulán máj. 24-én.

Jancsovics Pál

alispán.

— Az országgyűlés összehívásáról a belügyminiszter a következő rendeletet küldte meg a törvényhatóságoknak:- „A magyar királyi felelős kormánynak az országgyűlés egybehivása iránti javaslatát ő császári és apostoli királlyi fölsége f. évi május hó 11-dikén kelt legfelsőbb elhatározvá- ayával elfogadni méltoztatván, az országgyűlést f. évi szeptember hó 1-ére egybehivó- kegyelmes királyi levelek a törvényhatóságoknak a napokbon fognak megküldetni.

Midőn erről a királyi meghívólevél kihirdetésének eszközlésére od hoc tartandó közgyűlés idejekorán leendő egybehivása iránt kellő intézkedések megtétele végett eleve értesítem, egyszersmind megkérem, hogy a kormányzatára bízott törvényhatóság központi választmányánál oda hatni szíveskedjék, miként a képviselőválasztások úgy a kiválólag mezei gazdászattal foglalkozó választók érdekéből, valamint az országgyűlés kihirdetésével előre láthatólag fokozott mérvben megindítandó párttevékenységnek, s ezzel karöltve járó izgatottságnak minél rövidebb időtartamra szorithatása tekintetéből is — még az aratási nagy munkaidő bekövetkezte előtt foganatosíttassanak.

A választók összeirási lajstromát illetőleg pedig kérem szíveskedjék intézkedni, hogy az összeírásnak lehető sietséggel hozzám fői- küldendő egyik példánya egy oly kimutatás kíséretében terjesztessék föl, melyben az egyes községekben összeirt választóknak a képességi rovatok szerinti sommázáta hibátlanul összeállítva, az egyes községek som- roázatainak összeadásával pedig a törvényhatóság választóinak főösszege kimutatva legyen. — Budán, 1872. évi május 20-án.

Tóth Vilnius.

A tanfelügyeleti iskola-látogatás eredménye.

(A b.-csabai tanító-egyletből.)

Az 1868. XXXVIII. t. ez. 121. §-a elrendelvén a községi népiskola hetenkénti látogatását, ezen törvény alapján az 1869. jun. 6. kelt, ugyanakkor az iskolaszékek számára kiadott minister! utasítás 41. §-a az iskola-látogató figyelmét különösen a következőkre irányozza: a megállapított tanterv és tanórák megtartása: a tantermeknek rend és egészség tekintetében való gondozása; a mulasztások figyelemmel kisérése; a tanulóknak taneszközökkel való ellátása; az iskola taneszközeinek kellő mennyisége, minősége és rendben tartása.

Daczára azon ellenszenvnek, mely az iskolai törvények ellen a felekezetekben felveretett, és azon félékeny léhaságnak, raeiyet az illető ministerium ezen törvények egész terén mutat, nem lehet tagadni, hogy ama törvények felekezeti iskola-ügyünkön is nem egy tekintetben lendítenek. Ilyen lendületnek tekintem nálunk, hol az iskolai foiügyelésre egyházilag jogosult, sőt kötelezett pap e részbeni kötelezetségének, a népesség és iskoláink nagy száma miatt teljességgel nem felelhet meg, például azt is, bogy a gyakoribb iskola-látogatás joga és kötelessége az iskolabizottmány tagjaira kiterjesztetett.

Hogy az iskola látogató megfigyelési köre nálunk meghatározva nincs, abban én semmi bajt sem Iátok; nem látok részint azért, mert a dolog természete szerint a felekezeti látogatónak sem lehet más teendője, mint ami az idéztem utasításban a községnek elébe Írva van; részint azért, mert ha a felekezeti látogató kezdetben a kellőnél szélesebb utón járna is, útját a gyakorlat szülte belátás okvetlenül összébb szorítaná.

Ezen felfogásból következik, hogy amidőn a felügyeleti iskola-látogatás eredményéről beszélek, kiindulási pontul legnagyobb részben az említett ministeri utasítás áll előttem, hogy tehát a találandó eredmény részleteinek azon akadályok elhárítása körül kell forogniok, amelyek az iskola czéljának elérését megnehezítik; valamint az is, hogy miután at. egylet legközelebbi gyűlésén csak a helybeli, tehát felekezeti iskola-látogatást Ítélte el, az én értekezésem is ezen iskolákra, legkivált pedig a protestánsokra lesz tekintettel, mivelhogy legjobban ezek szervezetét ismerem s mivelhogy a netalán nyerendő tanulság ez alapról is általánosítható.

Ismétlések elkerülése végett mindenek előtt azon rendkivűlségre kell rámutatnom, mely szerint nálunk a tanítónak, legalább a protestánsnak, az egyház és iskolai kormányzásba sem egyenes, sem képviseleti befolyása jelenleg nincsen; következőleg úgy iskolai, mint személyes dolgainak a kormányzó testületben való előterjesztése, raegvilágitása, támogatása tekintetében mások jó tetszésére van hagyva, amely jótetszés saját kétességén kívül még kétesebbé válik az által, hogy ama testület túlnyomó része sem a tanügy követel-