Békés, 1872. (1. évfolyam, 1-39. szám)
1872-05-12 / 6. szám
Uj folyam. . 6-ik szám. Gyula május 12-én 1872. C _^ Szerkesztőségi iroda: Dobay János könyvnyomdája, saját házában. Kiadó hivatal: Winkle Gábor könyvárus üzlete, főtér, Prag-ház. V. J VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Hirdetések felvétetnek Gyulán Winkle Gábornál és a szerkesztőségnél. — Dij : 50 szóig egyszeri hirdetésnél 60 kr., 100 szóig 1 frt., kétszeri hirdetésnél 25%, háromszori hirdetésnél 50% elengedés. — Nagyobb hirdetéseknél méltányos árelengedés. — Nyilttér Garmondsora 10 kr. Megjelen hetenként egyszer, minden vasárnap. Előfizetési dij: Három hóra . 1 ft Hat hóra . . 2 ft Kilencz hóra . 3 ft L J Meghívás. A békésmegyei gazd. egyl. újjáalakuló és tisztújító közgyűlését f. é. és hó 20-án, Pünkösd másod napján d. e. 9 órakor, Csabán a casino termében tartandja. Felhivatnak a tagok és mindazok, kik még belépni óhajtanak, hogy minél számosabban megjelenjenek. Ez alkalommal a földm. ministeri- um által kísérletül küldött, kőszénnel fűthető, kenyérsütő kemencze is nyilvános kisérlet alá fog vonatni. Az elnökség megbízásából: Mokry Sámuel egyleti titkár. Ö felsége a király fogadtatása Orosházán. Orosháza községe, f. hó 9-dikón egy ritka ünnepély szerencséjében részesült, — nevezetesen abban, hogy a vizkárosult Alföldön körutat tevő királyt kebelében fo- gadhatá, s kifejezést' adhatott a koronás fejedelem iránt viseltetett hódolatának. Az előleges tudósítás szerint ő felsége Mezőhegyesről volt érkezendő, s az orosházi állomáson a vasútra ülendő, hogy útját Szeged felé tovább folytathassa. A Mezőhegyes és Orosháza közötti út tehát az örvendetes hírnek vételével azonnal a legnagyobb erőmegfeszitóssel kiigazittatott, s a magas látogatásnak, a többi között ezen főútnak jókarba tétele lesz egyik legdrágább emléke. Látszik erről is, menynyit tehet erély, akarat és összetartás. Maga a község, király ő felségének egész utjahosszat díszes nemzeti lobogókkal volt felékesitve, s már órákkal a felség érkezése előtt, a hódolatát kifejezni kívánó tömeg ezrei — helybeliek és számos vidékiek — lepték el az utakat, melyek szegélyei gyanánt hosszú sorban va- lának felállítva a helybeli iskolák növendékei, mint egy-egy zászlóalj, tanító uraik felügyelete és vezérlete alatt. A tisztelgő küldöttségek, megyénk köztiszteletben álló főispánja, a megyei tisztikarral, községek elöljáróságai, egyházi s egyéb testületek képviselősége, valamint a helyben állomásozó katonaság a vasúti állomás tágas előterén várták a királyt. Midtegy félkettőkor harangzúgás és ta- raczkdörgós jelenté az együtt lévő roppant számú tisztelgő seregnek, hogy a fejedelem a községbe bevonult. A bevonulási ponton díszes diadal iv vala felállítva ezen felírással: „A legelső magyar ember a király;“ ennek megfelelőleg egy másik diadal iv a falu éjszaki végén ezen felírással: „Érte minden honfi karja készen áll.“ A király, — kinek fényes kíséretében minisztereink közzül gróf Lónyai, b. Wenck- heim és Tisza urakat volt szerencsénk láthatni, pompás fogaton robogott keresztül a falun, kísérve mindenütt a hódoló nép örömrivalgásától és követő sokaságától. A második diadal-ivnól felállított díszes bandérium sebesvágtatással előzte meg a felséget, ki az indóház előtt leszállt s kegyteljesen hallgatá meg Tomcsányi főispán úr rövid, de igen sikerült, hódolatteljes üdvözlő beszédét, s rá a legtisztább magyarsággal szívesen válaszolt, miközben arczárói vala leolvasható a díszes és lelkes fogadtatással való teljes megelégedése és a fölötti öröme. A melegen viszonzott szavak után ő felsége beinutattatá magának a jelenlevő küldöttségeket, nyájas leereszkedéssel váltott szót azok tagjaival, azután rövid szemlét tartott a tisztelgő katonaság fölött, végre a néptömeg han- , gos éljen riadása között lépett a wagonba, s folytatá útját a kitűzött irányban, kisérve a jelenlévők őszinte, szívből fakadó, hódolatteljes áldáskivánásával. A biztosítás ügyében. in. Az eddig elmondottakból láttuk, hogy a kölcsönbiztositó intézetek a nemzetgazdászatra, és igy a nemzet vagyonosodására tartós és kedvező befolyást gyakorolnak, mert jótékony hatásuk az által is fokoztatik, hogy a szegénység terjedését gátolja s a nemzetet saját erőire utalva öntudatos cselekvésre szoktatja; mind oly előnyök, melyek a nemzetgazdaság tekintetében igen lényegesek. — Most még hátra volna nézeteimnek részletes elő- sorolása a biztosítás minden egyes fajaira, u. m. tűz, jég, szállítási, jel- zálogi, élet, marha, állat s többi biztosításokra nézve. Azonban ezt más alkalomra hagyjuk. Mi a kölcsönbiztositó intézeteket pártolván, a biztosítás csak olyan fajairól szólottunk, melyek kölcsönösség, vagy az önsegélyezés alapján az intézet hatáskörébe vonhatók. így pl. az életbiztosítás a köl- csönbiztósitó intézeteknél, kivált ha azok községenkint alakulnak, de másképen is, többekkel vállvetve az önsegélyezés alapjára fektettetik, oly módon, hogy ebből kifejlődő minden nyeremény a biztositott tőkéhez csatoíta- tik, s ez által a kifizetendő biztositott összeg annál nagyobb mennyiségre fejlődhetik ki, minél későbbre haladhatott a bekövetkező kifizetési idő, elhalálozás vagy egyéb esetek által. És igy, minthogy az ilyen intézet, a biztositott tagjainak együttes tulajdona, az alapszabályokban előirt mód szerint egyenlő joggal bir abban mindenki. — Az életbiztosítások újabb időben nagyon terjednek, főleg mióta az ellene uralkodott ellenszenv, hogy az összeg rendesen mások halálával fizettetik ki; jelenleg az összevetések különböző fajai által eloszoltatott. Még jobban fog terjedni az életbiztosítás a kölcsönbiztositó intézetek felállításával. — Az intézet körébe vonhatók még tűz és jégkárok elleni biztosítások minden nemei. Ezen biztosítás terjedésének még sok akadályai léteznek; jelesen a föld- míVelő nép még igen közönyös, másrészt nagyon hajlandó a takarékosságra, minek adja ki tehát olyanra a pénzt, melynek tekintetében magát azon reményben ringatja, hogy a baj nem őt fogja érni; s főkép ha tapasztalja, hogy az évek hosszú során át mindig biztosítva volt anélkül, hogy ajég elverte volna terményeit, akkor bizony a biztosításra minden kedvét elveszti. A nép e ferde nézete és előitéletei, a biztosításnak ezen akadályai is megfognak szűnni a kölcsönbiztositó társulásnál. A nép előbb utóbb befogja látni, hogy nem nyerészkedési vágy vezérli az egyletet, hanem az egylet tagjai önmaguknak a lehető legnagyobbra kiterjedő biztonságot saját maguk érdekében nyújtják; másrészről pedig az egyesekre eső teher az intézet folytonos gyarapodása, s a tagok minél tömegesebb csatlakozása által annál csekélyebbé tétetik, minél nagyobb számuak között fog az megosztatni. — Nem vagyok képes elegendőkép ajánlani e kölcsönbiztositó intézeteket. És épen e határozott meggyőződés és jóakarat szülte bennem azon óhajtást, vajha alakulnának községenkint, vagy legalább megyénkint kölcsönbiztositó intézetek. Jól tudom, jól ismerem, hogy a gazdasági egyletek sok mindenfélével terheltéinek ; sok mindenfélét akarnak vállaikra rakni, de mikor aztán kenyértörésre kerül a dolog, nincs, ki azt vinni segítse. A kivitel és létesités nehézsége csak azok előtt ismeretes, kik az ilyen egyletek élén állanak. Nem is azon szándékkal emlitém fel első czikkemben megyénk gazdasági egyletét, mintha a kölcsönbiztositó intézetek terhét is ő vigye, hanem azért, mert gazdasági egyletünkben hamarább találtatnak szakismerő, és' a gazdászati téren kitűnő, szép tapasztalata egyének, kik gyűlések alkalmával e tárgyat eszmecsere tárgyává tevén, annak közvetlen alakulási módját meghatározzák, czélsze- rüségét megvitatják; — tényleges élet- beléptetése községenkint a lakosságra bízatván. — Igen, de itt is azt fogja mondani Mokry m’, hogy hát tessék eljönni a gyűlésbe, és ott beszélni. De ha Mokry ur tudná, hogy mi távolabb lakó, és anyagilag igen mostohára szabott fizetésünk mellett sokszor igen is aggódva és félve tekintünk be a lapos erszénybe, vájjon fe- dezhetnénk-e belőle úti költségünket Csabáig ily méreg drága időben, és még mellette a jái’hatlan utakon. Minden gyűlésre való menésem az 5 frtnyi tagsági dijammal együtt nem kis ösz- szegre rúgna évenkint; ezzel pedig, szegényes anyagi helyzetemben, háztartásomban sokat fedezhetek. — Higy- je el Mokry ur, hogy sokakat nem az ügy iránti részvétlenség vagy közönyösség, hanem a drága utazás, rósz utak, rósz és mostoha idők, vagy hivatal általi lekötés tartoztatnak vissza a gyűlésben való megjelenéstől. Köny- nyü annak beszélni, kit saját kocsija, s lova vontat a rósz utakban is a gyűlésre, de én szegény fejem, minthogy nem mehetek, itt a lapok hasábjain iparkodom egy pár jó tanácscsal a közügynek szolgálatot tenni; és hogy nem állok az egyleten kívül, mutatja azon tény, hogy én 5 forintos tagja vagyok a békésmegyei gazdasági egyletnek, csakhogy ott nem Bártol J. név alatt vagyok bejegyezve. Bártol J. Megyénk köréből. Hirdetmény. A jövő országgyűlésre küldendő képviselők választásának vezetésére megyebizottszéről közhírré tétetik, hogy a választók ösz- szeirását teljesítendő küldöttségek úgy az orosházi, mint a gyomai választó kerületekre nézve megalakittattak, még pedig a választók kényelme tekintetéből akként, hogy, mint múltkor, Orosházán és Gyomán állandó, a többi községekben pedig körül járó küldöttségek által fognak az összeírások eszközöltetni. Orosházán és Gyomán a községházánál az összeírások f. évi májushó 26-án kezdődnek s bezárólag juniushó 8-áig szakadatlanul folytattatni fognak. Az orosházi választó kerületben két körüljáró küldöttség teljesitendi az összeírást, még pedig: Komlóson, Csorváson, Kígyóson, Kétegy- házán és Gy.-Váriban az egyik; Öcsödön és Szt.-Andráson, Szénáson, Bánfalván, P.-Szt.- Tomyán és Sz.-Szent.-Tornyán a másik. A gyomai választó kerülethez tartozó községekben hasonlóan két körül járó küldöttség teljesiti az összeírást, még pedig; Doboz, Vésztő, Szeghalom, F.-Gyarmat és K.-Ladányban az egyik, Tárcsán, M.-Berényben, Endrődön a másik járó küldöttség, mindenütt a község házánál. A körüljáró küldöttségek kitűzött idő kereten belül, vagyis f. é. május 26-tól kezdve junius hó 8-ig eszközük ezen községekben az összeírásokat. Az összeírás napját az egyes községekre nézve magok határozzák meg s ezt a választó közönséggel eleve a legnagyobb nyilvánossággal közölni fogják. A ki magát netalán a körüljáró küldöttség előtt be nem jegyeztethetné, annak jogában áll magát az illető kerület főhelyén működő állandó küldöttség előtt jun. 8-ig a választók lajstromába felvétetni. Felhivatnak ehez képest a két választó kerületnek törvényes választó képességgel bíró polgárai, hogy ha választói jogukkal élni kívánnak, a kitűzött határnapok alatt magokat az összeíró küldöttségek előtt személyesen jelentsék s neveiket a választók lajstromába bejegyeztetni el ne mulasszák. Az összeirási lajstromok Gyulán a megyeháza termében az összeírások befejeztével, vagyis a f. é. jun. 8-át követő napokon közszemlére fognak kitétetni, a mikor is a netalán történt sérelmek miatti panaszok a központi választmányhoz — mely azokat megvizsgálja s elintézi — benyújthatók. A képviselő választások határnapja annak idején közzé fog tétetni. Kelt Gyulán máj. 4. 1872. A központi választmány határozatából: Jancsovics Pál alispán. Kivonat Békésvármegyének a képviselő választás vezetésére kirendelt központi választmányának 1872. május hó 4-én Gyulán tartott üléséről. 1) Elnöklő alispán Jancsovics Pál az ülést megnyitván, mindenek előtt is jegyző választásra hívja fel a központi választmányt. A jegyzőkönyv vezetésére Mojsisovics Lajos választmányi tag egyhangúlag felhivatván, ez helyét elfoglalja. 2) A f. évi april hó 27-én tartott rendkívüli megyebizottsági közgyűlésen ezen központi választmányba beválasztott több tag az esküt le nem tévén; általuk az most tétetett le. 8) Inditványoztatott, hogy a választók köny- nyebbsége tekintetében a régi mód szerint,, mind a két választó kerületben ambuláns összeíró küldöttségek alkalmaztassanak. Mai számunkhoz féliv ságilag kirendelt központi választmány rémelléklet van csatolva.
