Békés, 1872. (1. évfolyam, 1-39. szám)

1872-12-15 / 37. szám

kadt atyafiak mit tanítottak tegnap és mit tanítanak ma? erre senkinek sincs gondja; de ha a katholikus ember ősi hitczikkelyeihez hűn ragaszkodik, ah! már itt nagy lárma támad, és még az egyházfőket „ad audiendum verbum“ is czitálják. — A katholikus- nak, a jezsuitának tehát nincsen létezési joga, mert babonás hitii, vakhitü, munkátlan, minden rosznak kútfeje a jezsuita, mert ezt a kis és nagy lapok tudós akatholikns szerkesztői, munkatársai, a szakadkőmivesek igy tanulták Garibaldi, Sue Jenő, Hugo Viktor, Balsac, Dumas és Sand-féle hírhedt regényei- és ellenséges érzületű munkáiból.

„A szabadkőmivesek legnagyobb része az, a mi a herék a méhek közt. Lélekben szegények, mint ezek, szorgalomban — a lustaság és élvezetnek szolgálván, mint a herék.“ Ezt egy szabadkömives mondja „der vollkommene Baumeister“ czimü munkájában 56. lapon. (Leipzig 1866-ik évben adatott ki.) Hogy mondhatja tehát „Békésiben a szabadkőmivesség czikkiró- ja, hogy a szabadkőmivesség czélja „munkásság» ?!

De menjünk világitó fáklyánkkal tovább, hogy láthassuk, miszerint a szabadkőmivesek űzik a sötétséget, vakhitet, és nem a jezuiták. — A szabadkőmivesek a legnagyobb zsarnokok, és vakhitüek. — „Sardena“ oder der vollkommene Baumeister“ a 32-ik lapon azt mondja: „Egyébiránt, okos, bölcs, és szükséges dolog volt, és e mai nap is felette fontos, hogy a szabadkőmivesek szertartásokat játszanak, a nélkül, hogy legkissebbé is tudnák, valóban mit jelentenek azok ?“ — 39. lapon ez áll: „Történeti igazságok csak keveseknek valók.“ — 54. lapon: „Előbb lesz kőmivessé az ember, mintsem tudná, mi a kőmivesség?“ — „A szabadkőmivesség lényege jelképeken alapszik.“ — „A szabadkőmivesség- nek legfelsőbb, és tulajdonképi titka, csak hagyományok és megbízottak által szállott át és igen kevesen vannak annak birtokában.“ — 70. lapon pedig ez áll: „A mi szertartásaink, jelképeink, nyelvünk stb., — oly kevéssé magyarázhatók a szabadkőmivesség ürügyeit föczéljából, a bármi értelemben vett jótékonyságból, mint a zsidók, szertartási törvényei a legfelsőbb

lénynek bölcseségéből, és jóságából; ha csak a szabadkőmivesi jótékonyság alatt valami oly megfoghatatlant, és minden józan ésszel ellenkezőt nem képzelünk, mint az orthodox zsidóhit buzgólkodói Jehova bölcsesége és jósága alatt gondoltak. Én a mi rendünk gyűléseinek történetében a zsidó Schan- hedrinnak történetét találom.“ — „Mi a kőmivesség alapczélja ?... Egy titokteljes arcz, vagy önelégült mosoly, volt a felelet.“ — 78. lapon: „A felvételnél meztelenitsétek le a bal mellét, és jobb térdét a felveendőnek, és tiportassatok le vele egy czipőt: kössétek be szemét, — vigyétek a fekete kamarába!“ — A 80. lapon: „Mi neve önnek? felelet: Jubalkain.“ — A 100. lapon: „Nem jó, ha az ember a sötét éjből mindjárt a napvilágba vezettetik ; a homályosság jótékonyabb, mint a világosság, oly kőmi vési oktatások, melyeket sem fel fogni, sem használni nem lehet, és csak romboló rendetlenségek az emberre nézve.“ — 119. lapon: „Ebből könnyen megmagyarázható, miért lesznek a gondolkodó fők a szabadkőmivesi szertartások iránt közömbösök.“ — 120 lapon: A kőmives rendben igen sok képtelenségre akadunk. Szerencse, hogy a legtöbb testvér a páholyon kívül tovább semmiről sem aggódik, — ők szabadkőmivesek, az asztalnál jóízűen lakmároznak, és igy minden jó van.“

— 149. lapon: „A páholyok megelégszenek a felvételekkel, a pénztárak megtöltésére; a tudományok bővítésére kevés vagy semmi sem történik.“

— 174. lapon: A scott tanoncz- és legénytábla magyarázatát illető kérdések ... „ Kérdés: Mit látott ön a páholyban ?... Felelet: A mi megdicsőült atyánknak koporsóját, és meggyilkoltatásának eszközeit. Kérdés: Mikép vétetett ki a holttest? Felelet: Megtörtént vele, a mi igazságos volt. Mert a nyaka bevágatott, szive összeszaggat- tatott, nyelve és belei a tenger mélyébe vettettek, teste hamuvá égettetett, és a hamu légbe szóratott! — Kérdés: Ki tette ezt? Felelet: A kőmives testvérek. Kérdés: Ki volt ez, kinek holtteste ily kegyetlenül bántalmaztatott ? Felelet : Ez azért történt (tehát nem hogy ki volt ? hanem miért történt) hogy annak semmi emléke a kőmives testTÁRCZA.

Theschedik Sámuel, egykori szarvasi evang. pápuák önéletírása.

Ütvén esztendős papi hivatalának alkalmából írva 1817. deczembertől 1819. marcziusig.

Hátrahagyott német kéziratából fordította Zsilinszky Mihály.

(Folytatás)

Másodszor: Szenvedélyeim közzé tartozott mindig a szegény embereknek, gyermekeknek, cigányoknak és koldusoknak munkát szerezni, s őket ez által a hivalkodástól és rósz cselekedetektől tényleg elvonni és derék emberekké változtatni. Lásd nyilatkozatomat „An das ungarische Publicum“ 43 s köv. lapjain.

Ezen fáradozásaimban és kísérleteimben nem az volt a főkérdés, hogy nyerek-e vagy veszitek-e valamit ? hanem az, hogy az igazságot keressem, a munkásságot és erkölcsi- séget előmozdítsam; mert a csekélynek látszó érdem mellett, fő és maradandó hasznom abban állott, hogy ezen embereket megmentettem a dologtalanságtól, s ezzel a kicsapongásoktól és bűnöktől, s végre hogy a bene agendi ügyességet és kedvet szereztem nekik. Lásd: An das ung. Publ. 62. L

Harmadik szenvedélyem a gazdaságos építkezésekben állott; szerettem építeni jobb és solidabb templomokat és iskolákat.

Egy szomszéd gyülekezetben van négy iskolai épület; mindenikben van egy 8 ölnyi hosszú és 3 ölnyi széles tanterem. 1817-ben volt az egyikben 250, a másikban 350, a harmadikba« 230, és a negyedikben 237 gyermek.

Lehet az a tanító valóságos Sokrates, 8 ilyen tantermekben mégsem fog soha eredménnyel és haszonnal működhetni. S dacára ennek tőlem mégis azt követelték, hogy hasonló tantermeket építtessek!!

„An das ung. Publicum“ című rophatom 50. lapja szerint három építményem, t. i. a templom, a torony és az intézet épülete hét éven át összesen 40,000 frtba került, s azonfelül 489 frt. és 51 kr. maradt az egyházi pénztárban. Lásd felmentő irataimat IV. füzet 63. 1.

Negyedszer. Szerettem gazdászati utazásokat tenni. Kupferzelli felejthetlen utazásomban következő dolgok tettek telkemre rendkívüli hatást:

1. Az uralkodó hercegi családnak nagy népszerűsége és leereszkedése. A legidősebb hercegnő, mostan Fries grófné Bécsben, elkísért bennünket Magyarország legelső postaállomásáig.

2. Magyar hazánk akkori állapota iránti nagy érdeklődés. A hercegnő ugyanis Revic- ky családból származott, s elébb Beőthynek, utóbb Hohenlohe hercegnek lett nejévé.

3. A sok hercegi gyermeknek példás neveltetése. Valamennyi gyermekét a hercegnő maga szoptatta.

4. Mayer Frigyes lelkész urnák példás tanítása. Lásd ennek levelezéseit Theschedik Sámuellel 1785-ben, második füzet Tübinga 1785. 227 1. Ezen tanítás hatását szemlélni volt az én kupferzelli utazásomnak fő czélja.

6. A trágyaszerű márgaföld szép gyűjteményei Weissbachban és Segelfingenben.

6. A kupferzelli parasztoknak jóléte, s amellett a viseletben való egyszerűsége ameny- nyiben vasárnapon minden fényűzés nélkül, sajat kezük áltál készített ruhában járnak.

7. A gypsnek szép hatása a mezőkre.

vérek között fenn ne maradjon, — a végett én nem kérdeztem.“

íme tisztelt olvasó! Mindezeket a fentemlitettem szabadkömives munkából irtani ki. így nyilatkoznak maguk a szabadkőmivesek önmagukról. Van-e, volt-e a világon emberi intézmény, a hol az emberi elme, és ennek felvilágosodása méltatlanabbal meggya- láztatott volna, mint ezen szabadkőmivesi „Rubagas,“ vagy „Bramarba,“ vagy minek mondjuk már? — Hiszen ehez képest az „eleuzinumi titkok“

— az „egyptomi chyromantia“ és „necromantia“ valódi platói bölcseség.

— Lehet-e egy ily intézménynek a tudomány terén valami jogosultsága, vagy nemes és tiszta iránya?! A fentebbi idézetekből bizonyos, hogy a szabadkőmivesek munkátlanok, vakhitüek, zsarnokok, a tudományok bővítésére keveset vagy semmit sem tesznek, tehát tétlenek ; de munkásak ők az egyház felforgatásban, a jézsuiták üldözésében, a katholicismus megsemmisítésében, szóval: mindannak lerombolásában, miszent és isteni. Jól mondja Bollanden: „A mai materialismus, — mely a szabadkőmivesség evangéliuma,

— nem haladás, nem felvilágosodás. Vogt, Moleschott, Büchner, és az ösz- szes szakbéli materialisták semmi uj tudományt nem alapítottak, ők csak a régi Saducaeismusnak undok törkölyét újra felmelegitették. Az ő tudományos buvárlatuk eredménye egy részben hátralépés 18 századdal.“

Es ez a szabadkőmivesi felvilágosodás! A vörös tíízláng a pokol fekete éjében. A szédelgők, uzsorások, csalók egész serege a „szabadkőmivesek“ páholyából kerül ki, kik a népet lelketlenül kiszivattyúzzák. Mert ki Istent nem ismer, ott a becsületesség, nemes szív, tiszta erkölcs és erény is elenyészik. — És ilyen embereknek van létezési joguk az országban. De egy tudományos szerzetnek mint a jézsuiták- nak pakolni kell, „mert államveszélye sek.“ — Valóban ők államveszélyesek, de csak az oly állam ellenében, mely Istent nem ismer. Aztán a szabadkőmivesek, a nazerénusok nem állam veszélyesek ?

„Legyen világosság“! mondja a szabadkömives cikkíró a „Békésben.“ Mit ért ön tulajdonképpen a világosság alatt, vagy milyen világosságot

8. A szántóföldeken ásott s célszerűen elrendezett trágyagödrök.

9. A szántóföldeken ültetett alma- és körtefák, és az ezek gyümölcséből készített bor, melynek gazdasági és orvosi tekintetben való előnyeit csak az utókor fogja teljesen elismerni.

10. A föld alatti és föld feletti sóvizek vezetékei és a sónak mesterséges főzése, készítése és felhasználása.

11. A takarmányos szinek helyes berendezése, és a marhák szabályos etetése, rendes cselédek, takarmány nevezetesen: a répa, lóhere, szecska és dara, a tisztítási eszközök, s mind ezeknek ügyes felhasználása a marhák minden fajánál.

12. A marhaistállók rendkívüli tisztasága és a hizlalt ökrök roppant súlya.

13. A gyönyörű káposztafejek, melyekből 3, 4, 5 nyom egy-egy mázsát.

14. A kupferzelli parasztok erkölcsössége oly nagy vagyon és folytonos foglalkozás mellett; — million érek és mégis parasztok!

15. A koldusok, részegesek és adósság- csinálók hiánya.

16. A heti nagy marhavásárok, melyek Mayer Frigyes szavai szerint és az én személyes tanúságom szerint sehol sem ilyen nagyok és általánosak; a kupferzelli hízott marhákat Párisba és más nagy városokba szokták szálütani, u. m. Stuttgardba, Strass- burgba, Wormsba, Heidelbergbe, Mannheim- ba, Landauba, Frankfurtba, Mainzba, Augs- burgba, a spanyol alföldre, hol aztán részint levágják, részint újra eladják. Lásd May értől KupferzeU leírását VI. 274. 1.

Leírhatnék én itt mindent, amit ott láttam de ki fogná azt elhinni Magyarországban? Magam sem akartam hinni, amig nem láttam. Azért utaztam Szarvasról Kupferzellbe. Ott

akar? Hiszen mi világosságban vagyunk. Mi, a mi vallási ügyünkkel tisztában vagyunk, ha mindjárt ön nincs is arról kellőleg felvilágosítva. Elég rósz, hogy pálcát tör fölöttünk, még mielőtt a‘jelesebb katholikus Írókat megolvasta és magának világosságot szerzett volna. Ön botorkál a lelki vakságban, és sötétségben, nem bir az ismeretek igazi fényével. Nem veszi ön észre, hogy tulajdonképpen ön esze és lelke sötét. Ön hasonló Senekának a világbölcsnek vén szolgájához, ki egy éjjel megvakulván másnap mindig sötétségről panaszkodott, s meg nem foghatá: miért nem akar virradni. Ez is a sötétség okát nem önmagában, hanem magánkívül kereste. Mondja meg ön, mi által vilá- gosittatott fel a világ? Mi Űzte el a földről a bálványozást az ő borzadal- maival, s a judaismust az ő babona- ságaival és előítéleteivel? Semmi más mint a „kereszténység.“ Az egyház világositotta föl az emberiséget, és most egyszerre setétség intézetévé váljék. Mi által képeztettek ki a legnagyobb tudósok, képfaragók, festészek, építészek, művészek stb. ha nem a kereszténység által? Kik terjesztették azt el? A papok. Kinek köszöni Németország, Magyarország felvilágosodását? — Szent Benedek szerzeteseinek ; sz. Béla és szent Vinfried papoknak, kik pogány őseinket megtérítették. Kik írták le a tudományos munkákat nagy fáradsággal, kik szállították hozzánk azokat, és kik őrizték meg? Kik álliták fel az első népiskolákat s tanitálc az ifjúságot a hittudomány mellett írni, olvasni, számolni, és efélékre?! Papok, katholikus papok voltak azok. — És a Jezsuitarend. Ezek tudományos és irodalmi tevékenységéről kötetes munkák forognak közkézen. Az ifjúság nevelése és tanítása körül halhatatlan érdemeket szereztek magukra. Ezt maguk a protestánsok is őszintén bevallják. Csak a szabadkőmivesek epednek, és lármáznak egy oly felvilágosodás után, mely alatt ők tulajdonképen a vallás, egyház, s az erkölcsiség kiirtását értik.

Iszonyú rágalom tehát a kathol. egyházra reáíogni, mintha ez a haladásnak, a tudományos művelődésnek ellensége volna; mintha sötétséget, buláttam a kupferzelli földmivelők jólétének forrását s vagyonuknak szép gyümölcseit S azt mindenki megtehetné, ha értene hozzá, de ki fogja arra megtanítani a mi földmive- lőinket ? ?...

Lásd Mayer munkáját 1793. 1—391 11. hol mindezen tények szépen vannak leírva.

Kupferzellben már 26 óv előtt annyi világosság volt — és nálunk? — még most is egyptomi sötétség uralkodik!! — és meddig fog még e siralmas állapot tartani??...

T. S. iskolákat és templomot építtetett Szarvason. Fogja-e hinni az utókor, hogy 3 nagy épület 40 ezer forintból emeltetett, a- nélkül, hogy az egyház tagokra külön adó vettetett volna ki, anélkül, hogy koldultunk, kéregettünk és adósságot csináltunk volna? Tessék párhuzamot vonni ezen és más hasonló épületek között.

De az épületeknél az építés igazgatója 7 éven át egy csizmát se kapott. Példák! példák! Igen, de exempla sunt odiosa. Csak keresni kell, és meg fogjuk találni.

S még ezek után is lehet kérdezni, hogy mirevalók a gyakorlati ipar- és gazdasági iskolák ? Akinek szeme van, az láthatja!

Ötödször. Midőn érezni kezdtem, hogy mily nagy baj az, ha a városoktól messzefekvő falvakon nincsenek ügyes mesteremberek, azon törekedtem, hogy az ilyeneket Szarva^ ra csábítgassam s itten lehotőleg segítsem, mert meg voltam győződve, hogy az iparosok nagy mértékben mozdítják elő a jólétet, pénzt forgatnak, s a termények feldolgozása áltál előbbre viszik a mivelődést.

Hatodszor. Legfőbb gazdászati utam volt a kupferzelli, melyben feleségem és Samu fiam is részt vettek. Minél ingerlékenyebb és részvevőbb volt kedélyem, annál fogékonyabbá tett más emberek örömei iránt; de egy-