Békés, 1872. (1. évfolyam, 1-39. szám)

1872-11-10 / 32. szám

Uj folyam. Gyula november IO-én 1872. 32-ik szám. ( ” ^ Szerkesztőségi iroda: Dobay János könyv­nyomdája, saját házában. Kiadó hivatal: Winkle Gábor könyv­árus üzlete, főtér, Prág-ház. V J ff ff VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Hirdetések felvétetnek Gyulán Winkle Gábornál és a szerkesztőségnél. — Dij : 50 szóig egyszeri hirdetésnél 60 kr., 100 szóig 1 írt., kétszeri hirdetésnél 25%, háromszori hirdetésnél 50% elengedés. — Nagyobb hirdetéseknél méltányos ár­elengedés. — Nyilttér Garmondsora 10 kr. A Megjelen hetenként egyszer, minden vasárnap. Előfizetési dij: Három hóra . 1 ft Hat hóra . . 2 ft Kilencz hóra . 3 ft J A szédelgések korszaka, v. Figyelmeztetjük a t. közönséget, hogy a „szédelgések korszaka“ cí­mű cikkünket ne hagyják olvasatla- nul. Komoly, megfontolandó dolgok vannak ott megirva. Vajha elhathat­nának azok egész a miniszter-pádig! — Nem egyszer hallottuk már az or­szágházban emlegetni: „ha azt akar­juk, hogy az ország ki és befelé erős legyen, a nép anyagi helyzetén kell segíteni.“ — Igen, mi is azt tartjuk, hogy mindenek előtt a nép legyen a- nyagilag erős, akkor erős lesz a király, szilárd a kormány, hatalmas az egész ország. Csakhogy — fájdalom! — ez nincs úgy. A nép anyagilag nem csak hogy nem gyarapodik, sőt inkább sii- lyed. A katona-rendszer a munkás kezeknek nem csak hogy százezreit vonja el a földmunkától, hanem mi­atta még az adóteher is folytonosan nö­vekedik, és milliomokat vesz igénybe, és azt okozza, hogy a nyerészkedő tő­ke a fóldmivest is megfogja fojtani, mint már megfojtotta a középosztályt. A tisztviselők száma napról-napra nö­vekedik, és szintén milliomokat vesz igénybe épen úgy, mint a. Bachrencl- szer alatt. Már most, ha számítjuk, hogy mily summát ragad ki a nép ke­zéből még a szédelgési corruptio is, ha számítjuk azon milliárdokat, melyeket bankárok, pénztőzsérek, nyerészkedő gyárosok, az állam kis és nagy lutrija, és több efélék — a társadalom minden osztályától kicsikarnak, mondom ha ilyen és hasonló pénzüzérkedésből eredt zsarolásokat az állam által a néptömeg­re rótt rendes adókhoz számítjuk: le­hetetlen hogy a nép s igy az ország is anyagilag gyarapodjék, mert a teher utóvégre elviselhetlenné vállván, levét egykoron azok fogják meginni, kik azt előidézték. — Az elfogulatlan szemlélő ez iránt nem lehet többé kétségben; csodálatos azonban mégis, hogy az ilyen műveleteknek fonák voltát éppen azok nem látják, éppen azok nem ijed­nek meg rajta, kik hivatva volnának még idején e bajt orvosolni. Nem lát­ják, hogy a strike-ok napi renden vannak, a drágaság nem szlinik? Nem látják, hogy a kivándorlás ijesztő mér­veket ölt?! Nem látják, hogy a tör­vény és adórendszer által igazságtala­nul pártfogolt nagy tőke Iassankint már a fóldmivest is proletáriussá teszi, s városokba kergeti napszámosnak vagy gyári munkásnak!? Mondtam már előbbi cikkemben, hogy nem so­kára megérjük azon időket, midőn a társadalom csak néhány milliomosból, s a koldusok millióiból, bankárokból, nyerészkedő gyárakból, és proletáriu- sokból fog állani, — Es mégis néme­lyek azt akarják velünk elhitetni, hogy emelkedünk. Igaz, hogy a főváros szé­pül, s egy óra alatt halad annyit, mint máskor egy év alatt. Az is igaz, hogy actiákra épített gyáraink és gőzmal­maink is vannak, és még most is nagy mérvben szaporodnak, csak aztán ren- tirozzák is mágokat; de én attól tar­tok, hogy a rósz kezelés, csalás, áru­cikkeik hamisítása, a rósz gabona ter­mő évek stb. miatt üzletük nenj igen fog megfelelni a kellő és óhajtott for­galomnak, s igy oda juthatnak, hogy az egész etablissement-et utóvégre is az úgynevezett „nagytőkék“ fogják elnyelni. Továbbá az is igaz, hogy vas- utaink bámulatosan szaporodnak csak hogy mellék- és országutaink olyanok, melyeken szaporodó vasutainkhoz ha­tolni nem lehet. Az is igaz, hogy pénz­intézeteink már oly mérvben szapo­rodnak, hogy alig férnek meg egymás­tól, s mindezt senki sem tudja, hon- nét jön; hisz általános a panasz, hogy pénzünk kevesebb van mint valaha, csak az adósság növekszik oly arány­iban, minőről néhány év előtt álmodni sem mertünk. Szóval a tömérdek vál­lalat, az a roppant sürgés-forgás, ama szokatlan látvány, gyanittatni engedi, hogy a közönséget igen sokan csalják. A „Geschäft“ a „Schvindlerei“ orszá­gos. így lesznek üzérkedés tárgyai végül nem csak a sorsjegyek, részvények, s az állam kötvények coüponjai, hanem kissé nyomott áron maga a jellem, a hazafiság, az erkölcs és becsület is. — így aztán a társadalom következetes és ^rendszeres tönkre jutását elősegítették azok, kik hivatva lettek volna azt még idején megmenteni. — A hiba nem a tájékozatlan népen múlik, hanem azokon, kiket a nép maga helyett oda- küldött az országházba, hogy ott ér­dekét képviselje, védelmezze; a sors­jegyekkel, részletivekkel, szóval bármi­féle kis és nagy lutrival való rend- szeresitett szédelgését a bankároknak ne vegyék tudomásul, hanem haladék­talanul irtsák ki. A biztositóitézeteket pedig kívül és belül a nyerészkedési viszketegs^gtől tisztítsák meg, illetőleg informáljak akképpen, hogy a kor­mány is időnként betekinthessen azok külső és belső szervezetébe: azokat a sima alakú szédelgőket és csalókat pedig nem mondom hogy felakasszák, hanem 10 éven át minden hónapban legalább is 50 botot verjenek rájok. Aztán a militari sinus által ne vonják el a nép színét a földmukától, hanem sorozzák be az ingyenélő heréket, csa­vargókat, a sima alakú csalókat, és dressirozzák azokat fegyver alá és ál­lítsák az ágyú és puska-golyók eli- be. — Továbbá az időszaki sajtó, mely szintén hivatva van a nép és közjó ér­dekében működni, vegye elő a banká­rok üzleti szédelgéseit, és ostromolja azokat mindaddig, mig csak megnem szűnnek részletiveik terjesztésével. A szerkesztők világosítsák fel a közön­séget, vájjon nemzetgazdászati szem­pontból helyeselhető-e a sorsjegyek vá­sárlása? Szóljanak a dologhoz minél többen! Én örülni fogok, ha valaki eddig elősorolt nézeteimet megczáfolja. Szóljanak azok, kik eddig részint sors­jegyek, részint biztositó intézetek által már rászedettek: és a visszaéléseket tegyék közzé a napi lapokban! — Bártol J. TÁR€ZA. Theschedik Sámuel, egykori szarvasi evang. pápuák önéletírása. Ötven esztendős papi hivatalának alkalmából írva 1817. deczembertől 1819. marcziusig. Hátrahagyott német kéziratából fordította Zsilinszky Mihály. (Folytatás) A fejedelemnek ezen magas kitüntetése ál­tal felbátorodva; az égnek az egymásra kö­vetkezett száraz évek alatt kertemben ta­núsított bő áldása folytán felbuzditva; és az istennek további kegyelmében és gondviselé­sében bizva — tiz évi kisérlet után elhatá­roztam magamban, hogy intézetemet nyilvá­nos tanintézetekkel fogom összekapcsolni, annyival is inkább, mivel erre az egyháznak tekintélyesebb tagjai által felszólittattam. Az első vizsgálatok a szarvasi evang. pap­iak melletti kertben tartattak. Midőn 1784- ben egy császári lovas regement szállásolt Szarvason, és a vizsga a kertészi tárgyak­ból a papi kertben néhány katona tiszt je­lenlétében tartatott, ezeknek egyike azt a megjegyzést tette, hogy minek tenyésszen a katona gyümölcsfákat, mikor úgy is bizony­talan, ki fogja gyümölcsét élvezni? Erre The­schedik Terézia leányom, ki 21 éves korában halt el, azt felelte: tiszt urnák ilyen kérdé­sére felel egy öreg siléziai paraszt ember H. S. „Sophia utazásában“. Elő hozta a köny­vet és oly nyomatékkai olvasott belőle, hogy a tisztek mind elcsudálkoztak rajta. Éljen! Éljeni kiáltottak a tisztek !..“ Az ezen vizsgánál tapasztalt lelkesedést Dem lebet leírni, azt csak érezni kell. Hogy azonban a t. olvasó közelebbről meg- ismerkedbessék az intézet szellemével és a nyilvános gyakorlati gazdasági és iparisko­lám által felmutatott eredménnyel, erre néz­ve álljanak itt a következő adatok, melyek­ből a nevelésnek és nemzetgazdászatnak min­den elfogulatlan ismerője meggyőződhetik az üy iskolák hasznos voltáról. A gyakorlati gazdasági és ipariskola. Magyarországon általában elfogadott azon nézet, hogy a szikes föld nem mivelhető, a fentebb említett módon harmincz eszten­dőn át tényleg megczáfoltam; mert 10—12 ezer különféle fajta fát neveltem rajta ré­szint magból részint vadon felnőtt s rendbe ültetett csemetékből; azon felül a mestersé­ges kaszálónak hasznos voltát hat- és hétsze­ri kaszálás által bizonyítottam be; hat ta­vaszon át 11 mázsa selymet termesztettem és dolgoztattam fel kis iskolás leányokkal, és a magyar ipar ezen uj ágának hasznos és gyakorlatias voltát az abból készített szép és jó csíkos franczia szöveteken láthatólag megmutattam. A luezerna magból már 1788-ban nyolez mázsát kaptam. Ezen termény a következő években csak a kertben 17 mázsára rúgott, a többi földeken pedig, némely szarvasi la­kosoknál már meghaladta a 90 mázsát. Sőt, a mi több, a luezernamag az egymásra kö­vetkezett bárom száraz, de épen azért ezen czikkre kedvező esztendőben kétszer ért meg egy nyáron, mi által ezen gazdasági czikk- nek leghasznosabb, s a magyar éghajlatnak legkedvezőbb volta fényesen bebizonyult. Úgyszintén sok kísérlet után az is bebi­zonyult, hogy az istállózás, gyümölcs- és egyéb fák nevelése, méh és selyembogár te­nyésztés, eleven sövény és mindezeknek ozéh szerü felhasználása náluuk is lehetséges. Az iskolás gyermekek négy bét alatt há­rom mázsa tépetet készítettek a szegények számára; két kerekű rokkán megtanulták, hogyan kell lenből vagy kenderből egyszerre két fonalat fonni; végre pedig gyakorolták magokat a magyar kecske és juhgyapju fel­dolgozásában, úgy hogy szövetük vetekedett az úgynevezett „Serge de Nimes v. Serge de Mome“ nevű kelmékkel. Mindezt istennek se- gitségével eddig saját költségemen, 5523 írt­tal hoztam létre. Minthogy azonban az ily tényekkel magát ajánló könnyű gyakorlatias tanmódszerem so­kaknak tetszését megnyerte, és a téli hóna­pokban 900-nál több jelentkező kisebb és nagyobb tanítvány nem fért többé az épü­letbe ; minthogy az intézetnek magas párt­fogói és barátai bővebb ismeretet kívántak magoknak szerezni ezen, a maga nemében egyetlen magyar intézetről, melynek alapító­ja meg volt győződve arról, hogy a kész mű nagyobb bódításokat tesz, mint a készülő félben levő: azért elhatároztam magamban, hogy a már régóta készen álló, és az 1791-ki nevelészeti és gazdászati czélu utazásomban az elismert tekintélyű góthai Beckerrel, snep- fenthali Salzmannal, jénai Schützel, erlange- ni Seilerrel, kupferzelli Mayerrel és a po­zsonyi Sztrecskóval közlött és mindezek ál­tal helyeselt tantervemnek legalább vázlatát be fogom mutatni a nagy közönségnek. Ezen gyakorlati gazdászati és ipariskolának eszméje abból állott, hogy benne a paraszt és polgári gyermekek, nem szerint elkülönítve, úgy szerezzék meg a minden tekintetben szükséges reál ismereteket, hogy a mellett elég gyakorlati ügyességgel bírjanak a meg­szerzett tárgyismeretet az államélet különfé­le viszonyai között helyesen alkalmazni. Quem te Deus esse jussit, qua in re tu locutus es, hoc disce, hoc age! Terve szerint a felső emeleten a tanárok laktak, a földszinten tantermek és dolgozó szobák valának a bozzájok tartozó rakhelyek- kel együtt, mely utóbbiak egyszersmind szá­moló, iró és rajziskolák is voltak. Mig az első osztálybeli tanulók a tanterem­ben tanultak, addig a többi osztálybeliek.-a dolgozó termekben és a rakhelyeken voltak elfoglalva. Azután az első osztályt felváltotta a második, majd ezt a harmadik s igy tovább. A folyosó oly munkák számára volt beren­dezve, melyek nagyobb zajjal jártak, vagy melyeknek több tér kellett, pl: az esztergá- lyozás, gyapjú osztályozás, tisztítás stb. Az iskola alapját az eddig föl nem hasz­nált emberkezek és emberfejek képezték a részint ismeretlen részint fethasználatlan ha­zai termények körül; továbbá az én egész családomnak és vagyonomnak felhasználása ezen termények nemesítése, feldolgozása' és terjesztése körül. A tudományokat a körülmények szerint, kü­lönféle tanítók adták elő. A kisebb gyerme­kek az olvasó könyvet használták; a nagyob­bak, t. i. a seminaristák és gyakornokok ta­nulták a földrajzot, természetrajzot, termé­szettant, az emberi test ismeretét, a diete- tikát, polgári építészetet, rendőrséget, pénz- és kereskedelmi tudományt, technológiát, gaz- dászatot, chemiát és neveléstant. Félreértés kikerülése végett olvasd a „Landmannt®, 65-ik laptól kezdve. A végzett munkák sajátságai és különös meghatározásai: a) a tavaszi időszakra, b) a nyári időszakra, c) az őszi időszakra, d) a téli időszakra, e) egész évre, f) minden rendűek számára,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom