Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)

1871-03-19 / 23. szám

23-ik szám Harmadik évfolyam. Gyula martius 19-kén 1871. Szerkesztőségi iroda, hová a lap szellemi ré­szére vonatkozó közle­mények küldendők: fő­utca 186. szám. Kiadó hivatal: Nagy Ferenc könyv- kereskedése , hová az előfizetési pénzek, hir­detések, hirdetési-dijak és reclamatiók küldendők. BÉKÉS Megjelen hetenként kétszer, va­ll sárnap és csütörtökön. Előfizetési feltételek: POLITIKÁI ÉS VEGYES TARTALMÚ KÖZLÖNY. Hirdetések felvétetnek : Gyulán a kiadó hivatalban; Pesten : Lang Lipót nemzetközi hirdetési' ’ irodájában (Erzsébettér 9. sz.) Továbbá Neumann B. (Kígyó utca 6. sz.), és Singer Sándor (3 korona utca 5. sz.) hirdetési irodájában. — Hirdetési dijak : Három hasábos Garmondsor háromszori hirdetésnél 5 kr. Terjedelmes vagy többször megjelenő hirdetések kedvezőbb feltételek mellett vétetnek fel. — Kincstári illeték ' minden egyes beiktatásért 30 kr. — A „Nyilttér“ben a 3 hasábos Garmondsor dija 15 kr. Kéziratok nem. küldetnek vissza. egesz evre fél „ negyed., Előfizetési felhívás a jf * 1871-ik év második negyedére. A folyó év első negyede végéhez köze­ledvén, ez alkalomból lapunkat a t. közön­ség szives pártfogásába ajánljuk, felkérvén különösen évnegyedes előfizetőinket, hogy megrendeléseiket idejekorán megújítani szí­veskedjenek. Az előfizetési pénzek beküldésére a pos­tai utalványozást — mint célszerű módot — ajánljuk. Előfizetési feltételeink lapunk homlokán olvashatók. Nehány szó a katholikus autonómiai congressushoz. Alig nehány hónapja, hogy a világese­mények minden elmélet — természetes, hogy az érdeksugalta okoskodások ellenére, mint bevégzett tényt álliták elé a pápa világi hatalmának megszűntét s ez által mintegy szentesiték a felvilágosodott világ azon rég élő meggyőződését, hogy az egyházi és vi­lági hatalom ugyanazon személy általi gya­korlása egymással össze nem férő valami. E meggyőződés egyenes kifolyása volt a múltak nem minden keserű emlékektől ment tapasztalatainak, melyek azt bizonyi- ták, hogy sem az állam az egyháznak, sem megfordítva emez az előbbinek uszályhor­dozója nem lehet a nélkül, hogy az egyén­ben, a polgár az egyház hivő gyermeké­vel sokszor keserű meghasonlásba ne jöj­jön; — egyenes kifolyása volt a történe­lem azon tanúságának, hogy az emberiség múltjának legvéresebb, mondhatni legbor­zalmasabb episodja azon korra esik, mi­dőn a vallásfanatísmus szolgálatába szegő dött ellenfelek, a vakbuzgóság dühével tör­tek egymásra. E meggyőződés kifolyása lett aztán korunk azon jelszava: szabad egyház a szabad államban. Dacára azonban annak, hogy úgy a vi­lágesemények e tételnek igazat szolgáltat­tak; dacára, hogy az elmélet is hévvel ka­rolta fel: nem mondhatjuk, hogy ez igaz­ság már mindenüvé utat bírt törni magá­nak, nem mondhatjuk különösen a kath. autón, congressus 27-es bizottságának szó­nokairól , kik közül egyik hevétől el­ragadtatva azon tételt ereszté világgá , hogy Magyarország s a katholikus egy­ház lótele egymással kapcsolatos. Nem le­het tagadni, hogy nekünk magyaroknak a fenálló zilált nemzetiségi viszonyok között megbecsülhetlen történeti jogunk rejlik, sz. István koronája területére történhető hivat­kozásban s nem tagadhatjuk, hogy e hi­vatkozásra a kath. egyház nyomta már a múltakban a religiositás sérthetlen pecsét­jét. Azonban ki ennél tovább menve, a fentebbi következtetésre jut, az, úgy lát­szik, kedvenc állítása kedvéért a történel­mi tények egész halmazát ignorálta s elfe­ledte különösen azt, hogy Pázmán, a hi­res téritő előtt hazánk nyolc-tizedrésze a protestáns vallást fogadta el és vallotta a nélkül, hogy hazánk létele csak legkevés­bé is kockáztatva lett volna s hogy a nagy­szerű rázkódások épen akkor következtek be mindenütt, midőn az egyház szolgálatá­ba szegődött államok az erőszak minden lehető fegyvereivel tukmálták itt egyik, amott a másik hitet polgáraik meggyőző­désére. Az újabb kornak érdeme, hogy elvégre a nézetek azon magaslatára birt emelked­ni, melyen a fentebbi tétel egész nagy- szerűségével áll; az újkor érdeme, hogy egyházat és államot úgy igyekszik elvá­lasztani egymástól, hogy egyiknek létele független legyen a másik lételétől s hogy egymás mellett kölcsönösen úgy teljesitsék egymás iránti kötelmeiket, hogy ebből az egyén s az egyénnek összegében a társa­dalom nyugalma fejlődjék ki. Ki a régi mesalliance-t még tovább fentartani óhajt­ja, az sem egyik, sem másiknak hasznos szolgálatot nem tesz s alig hisszük, hogy ez valakinek ma már meggyőződése legyen; A ruhákról. Biró Lászlótól. (Vége.) Mindenesetre léteznek combinatiók, melyek minde­nütt s mindenkinek tetszenek, és ez odáig megy, hogy sokkal több öszhangzást találunk egymástól távol álló régi népek hátrahagyott festészeti emlé­keiben, mint p. o. az építészeti ékítmények kül­alakjában. Másrészről vannak szinek, melyeknél a kérdésnek, melyik szebb, eldöntése Iehetlen. — A színek themájába be nem bocsátkozhatván, meg­elégszünk annak megjegyzésével, hogy a fehér, tulajdonkép vörös napvilágban 7 szin van egy­mással összehozva. — E hét szint bizonyos eszkö­zök segítségével isolálni lehet egymástól, s tetszés szerint kettőt hármat egymással vegyítve a legkü­lönfélébb szineket előidézni. — E színeket nem csak vegyíteni, de egymás mellé rendezni is lehet, — s a mint a rendezés az illető szin természeté­nek megfelelöleg eszközöltetett, vagy nem — kel­lemes vagy nem kellemes lesz a szinek által elő­idézett benyomás. Két egymás mellé helyezett szin közül egy ruhán p. o. egyik a másik fényét kie­melheti vagy kissebbitheti, s ebben rejlik a nagy titok a festészetnél, — a legkülönbözőbb színár­nyalatokat nem festék, de az által idézni elő, hogy a szemlélő úgyszólván csalódjék a szin felett mit a képen lát. A pirosat leghatályosabban lehet ki­emelni zöld által. E combinatió azonban sokak előtt nagyon kiviritónak tetszik, mig a vörös és kék egymás mellett általában mint kellemes van elismerve. Ha azonban a piros és zöld fehér szin által, — mint a nemzeti zászlóban — vannak egy­mástól elválasztva, a legkellemesebb combinatiót nyerjük. A piros és sárga csak azon esetben bir kellemmel, ha a sárga nem közönséges sárga fes­ték, de arany által van képviselve, (p. o. vörös bársony magyar női ingváll arany szegéllyel.) Az arany á fekete színnel komoly, de rendkívül pom­pás benyomást tesz, mig piros és fekete, komor és rettenetes sok esetben. A legrosszabb piros com­binatió a narancs-sárga s violett szinekkeli össze­hozás. A zinober és fekete a félelmesnek jellegét viseli magán, ez a bakók színe, s nagy színházak hősei, ha gonosztevők jellemét kell kifejezniük, e színbe öltöznek. —• A pipacs piros szin rendkí­vül kellemes benyomást tesz a hamu szür­kével. — A narancs szin szép combinatiókra képes a kék­kel. A narancs-sárga, ha nagyon telített, a barna szint alkotja. A barna szin ultramarinnal a fájda­lom s szomorúság, mig az arany és ultramarin combinatió a fény, pompa s vidámság színei. Min­den combinatiók közt legtragikusabb benyomást tesz a barna s ultramarin, ezért van a fiaiért gyá­szoló szűz Mária, sárga-barna alapon, fején ultra­marin kendövei az olasz iskola legjobb művészei­től rajzolva. (Domenico Fetí, a többek között; tov. Carlo Dolce.) (Horace Vernét Leander halála stb. a bécsi Belvedereben láthatók.) A sárga selyem ruhák carmoisin piros díszít­ménnyel nagyon kedves benyomást tesznek, csak hogy a pirosnak nem szabad nagyon előtérbe lépni. A zöld összeköttetése piros rózsa színnel a vi­ta tárgyai. A kiknek tetszik, azt hozzák fel Ízlésük iga­zolására, hogy a természet, a legnagyobb művész e két szint rendkívül gyakran alkalmazza egymás mellett, p. o. virágoknál. S kinek nem tetszenék a bájos piros rózsa gyönyörű zöld leveleivel ?! i Fájdalom a művészet nem tekintheti e combinati­ót tökéletes szépnek, mert levél-zöld és rózsa-pi­ros p. o. papíron egymásmellé téve korántsem bír­nak oly bűvölő hatással, mint a rózsán. A virá­gokat nem annyira alakjuk s szinpompájuk vé­gett találjuk oly szépeknek, hanem azon eszmék­nél fogva is, miket hozzájuk kötünk. A szerelem, az ártatlanság, a fájdalom, a remény, mind meg­találta a virágot, melyhez eszméjük kötve van, s egy virágocskán elmerengve lelkünk, nem a szi­nek combinatióját, de az érzelmek körét veszi szá­mításba, mit a virághoz az ideálisaim szerető ke­dély csatolt, s édes érzelmek alatt feledjük a com­binatió hiányait. A carmoisin piros, mint ezt szalagoknál lát­hatjuk, zöld és fehérrel rendkívül kellemes. Na­gyon szép a kék és zöld is, mint síkon a zöld fe­

Next

/
Oldalképek
Tartalom