Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)

1871-03-19 / 23. szám

lehet egyszerűen csak hite, azt pedig még

kevésbé hisszük, hogy oly egyénnek, mint Szilágyi Virgil — mert hiszen ő ereszté szélnek az idézett állítást — meggyőződését fejezze ki fentebbi állítása, oly egyénnek, ki a baloldali elvek piedestáljáról lépett a képviselői székbe.

Fognak- e dacára az ellenkező irányú lelkes szavaknak érvényre emelkedni a con- gressusban az újabb kor modern elvei? alig hisszük; azonban nemsokára meglátjuk.

Ország gyűlési tudósítás.

Mart. 13. Több kérvény — köztük Madocsá- nyi Pálé, a nőknek a községi és képviselői választásoknál adandó szavazatjog tekintetében — benyújtása után S z 1 á v y minister válaszol nehány interpellatióra, nevezetesen Táncsicsnak a szerviták épületét illetőleg. Majorosnak az ó-becsei táv- irdaállomás s a nőknek a távirdai folyamba leendő felvétele ügyében megnyugtatólag válaszol. Helfy Ignácnak a külföldi lapok bélyegét illetőleg. — Ormos S. indítványára a ház üléseit reggeli 7 órától d. u. 2-ig tartja. — Az Eszterházy-kép- tár megvételéről szóló t. javaslat végleg megsza- vaztatik. Ismét több kérvény bejelentése után elnök a tanácskozmányok sorrendjét adja elő a következőkben : a királyi tábla biráinak szaporításáról, a Francia-, Olasz-, Svéd- és Norvégországokkal kötött szerződésekről, az irtványokról, a bér- földek és a fiumei provisorium póthitelére vonatkozó törvényjavaslatokról. Horváth Boldizsár kéri a házat e sorrend megtartására, hogy a központi bizottságban e miatt zavar ne támadjon.

Mart. 14. Lázár Adám a keleti vasút építése ügyében h. javaslatot ad be, mely a közm. és közi. ministort utasítja nevezett pályánál felmerülő akadályok elhárítása és illetőleg mielőbbi kiépítésére. Madarász József szintén ezen ministert h. javaslatban kívánja utasittatni a debrecen-károlyi vonalnak mielőbbi megnyittatására. — A pénzügyi bizottság előadója Széli K. beadja a jelentését a pénzügyministerium rendkívüli fedezete „államjavak eladása“ cime, a pesti tűzoltó egylet kérvényéé végre a gazdasági bizottság uj országház építése iránt tett javaslata tárgyában.

Mart. 15. Elnök Bittó. Napirend az államjavak eladásáról szóló pénzügyi jelentés. Som sich P. a csatádi birtok eladását javalja. Majoros ezzel szemben a pénzügyi bizottság véleményét pártolja. A pénzügyi bizottság véleménye lön elfogadva. Nehrebecky a daróci pusztát Ungvár

városának kívánná eladatni. Jankó vies Miklós a pénzügyi biz. véleménye mellett szól s ez is fogadtatott el. A pesti önkéntes tűzoltó egyletnek 6000 frt 8zavaztatik meg.

— A katholikus autonómiai congressus

ülései márc. 9-én nyittattak meg, a bizottságilag kidolgozott szervező javaslat vitatása pedig f. hó 11-én kezdetett meg. A beszédek sorát a többség előadója, Szilágyi Virgil kezdte meg, beszéde azonban még saját pártjánál is csekély hatást tett. Annál nagyobb volt a hatás, melyet Bar tál György valóban szép szónoklata aratott, habár az a congressus egy részénél élénk visszatetszésre talált. Beszéltek még Kállay Ödön a kisebbség és Máj er Károly a többség részéről. A márc.

13-ki ülés szónokai Haynald Lajos kalocsai érsek, Hilibi Gál János (a többség tagjai,) Horánszky Nándor és Papp Lajos (kisebbségi tagok) voltak. A márc. 14-iki ülésben Bar- tha Béla és b. Jósika Lajos a többség, He- gyessy Kálmán és Hatala Péter pedig a kisebbség részéről beszéltek. A congressust, egyébiránt, a többség és a kisebbség nézeteinek éles különbözése jellemzi és vannak sokan, kik működésétől kívánt eredményeket nem várnak.

Franciaországi események.

A nemzetgyűlés kezd eltérni hivatásától; oly dolgok merülnek fel, melyek csak nevelik a sújtott ország bajait. Indítványok adatnak be, hogy a honvédelmi kormány adjon számadást működéséről, s hogy egy 15 tagból álló bizottság küldessék ki a volt kormány tagok elfogására s hogy ez elfo- gatás rögtön hajtassák is véghez. Hugó Victor Garibaldi igazolási kérdésénél következőleg nyilatkozott: Franciaország egész Európa részéről gyávasággal találkozott, — csak egy ember állott mellénk: Garibaldi, ki eszméjével felszabadított egy népet, kardjával egy másikat, Garibaldi az egyetlen a francia tábornokok közt, kit nem vertek meg. Roppant zaj követé e beszédet, mely után Hugó a ház asztalára tévé le mondatumát és a termet elhagyá.

S mindezt jó hangzású nevek birtokosaitól kell hallani. — A nemzetgyűlés székhelyét Versailles- be teszi át, — és talán rövid idő múlva feloszlatja magát, a kormány forma megállapítását a ple- biscitumra bízván. Az Orleans-hercegek választási verificátiojának elhalasztását a választások megsemmisítésével egyértelműnek tartják.

Az elsassiak és lotharingiak védelmére egy társulat alakult, melynek feladata az annektált részek lakóiban a francia szellemet megtartani, az egylet tiszteletbeli elnökéül J a c o b y t választá.

Garibaldi a párisi lapokhoz következő levelet intéze: „Mondják meg önök a párisiaknak, hogy velők leszek ama napon, midőn szép országuk földjéről le akarják mosni a zsarnokság és papság szennyét, s hogy szerencsétlenségükben még inkább szeretem őket!“

Vinoy tábornok több párisi lapot szüntetett be, melyek a szabad kormánynak Iehetlenné teszik a rend és munka visszaállítását.

Leon Say pénzügyi jelentése szerint, a hadi célokra kiadott pénzek meghaladják a kétezer milliót. Ha a háború tovább tartott volna, minden pénzforrások mart. 6-ig kimerültek volna. E naptól fogva minden nap 8—10 millió deficitbe került volna.

Legújabbak.

Bécs, márt. 16. A „Fremdenblatt“ mai esti lapja jelenti: Andrásy gróf legutóbbi Bécsben léte alkalmával, minden, a lapok által a Hohenwarth ministeriummal szemben neki tulajdonított ellenséges intenciót megcáfolt. Hohenwarth gróffal folytatott társalgásában arra nézve teljesen megegyezett a két miniszter, hogy a delegátiók összeülése májusra múlhatatlan, hogy igy az évi budget idejekorán elintéztethessék. A két olnökminister a legjobb egyetértésben vált el egymástól.

Berlin, mart. 15. Német újságok magántudó- sitások után Írják, hogy Beust gróf leköszönése már a közelebbi napokban várható.

Frankfurt, mart. 15. Ép most tartja a császár harangzúgás, ágyudörgés és szűnni nem akaró éljenriadal mellett a számlálhatlan néptömeg között bevonulását az ünnepszerüen földiszitett s fényesen kivilágított városba. A császár a hesszeni nagyherczeg kíséretében este fél hét órakor érkezett a pályaudvarra, a hol a főpolgármester rövid üdvözlő beszéddel fogadta.

Konstántinápoly, mart. 15. Seward az egyesült államok miniszterének rendkívüli fontosságú küldetésben való ideérkezését várják. Oroszországnak óriási mérvben történő hadszerelése itt nagy aggodalmat idéz elé.

Törvényszéki csarnok.

(Erőszakos tagcsonkitás és kínzási bűneset.)

Alig lehet eset, mely korunknak, mely kiváló- lag a polgárisodás és szellemi felsöség koráuak

lett a kék ég egyike a legélvezetesebb látványoknak. —

Ha nem két, hanem három szint akarunk bizonyos ruhánál alkalmazni, legszebb hatást piros, kék és sárga tesz; azután a piros, zöld és sárga. Ez utóbbi com- binatiót sokan nagyon parasztosnak tartják, de a múlt századokban, különösen egyházi célokra na- gyon gyakran volt alkalmazva.

Általában véve szabályul lehet tekinteni, hogy minél távolabb áll két szin egymáshoz, (alapmintául a színképet véve fel) annál inkább kiemelik egymást, s annál kiáltóbbak.

Művészek, vagy gyárak tulajdonosai, hol az anyag tökéletes festése (ruha szövet, papir szö- nyeg, porcellán) játsza a vállalat virágzásánál a főszerepet, egy optikai eszköz segítségével választják a színeket össze, melyeket az illető anyagra fölrakni akarnak. Azonban épen ez által nem ritkán csalódásoknak teszik ki magukat, mert az emberek optikai készülékben két szin combinatió- ja mint rendkívül kedves benyomás tűnhetik fel, mig a valóságban ugyanazon két szin egymás mellett kiáltó és szemsértö lehet. Ennek oka részint abban rejlik, hogy a készülékben kísérlet gyanánt combinált színek, nem pigmentek, hanem szétbontott napsugarak. — A gyakorlatban lohet- len a finom szinárnyalatokat, a szin azon világosságát s telültségét úgy eltalálni, hogy ugyan azon benyomást adják a combinatiók, mint a többször említett készülékben.

Ha a ruhák csíkjai bizonyos irányban metszik j egymást, s a csíkok különböző szintiek, úgy a | metszési ponton mindég azon szinnek kell állani, mely a két kereszteződő szin egyesüléséből valóban származik. P. o. egy selyem ruhán a vörös és kék csík kereszteződése által mindég violett szinnek kell a metszési ponton elöállani. Föntebb láttuk, hogy vörös és violett egymás mellett nagyon kellemetlen benyomást tesznek, s ez esetben ezt észre sem vesszük azon okból, mert ítélő erőnk úgyszólván megvesztegetni engedi magát azon körülmény által, hogy a violett szin előállása mint optikai szükségesség lép fel a vörös és kék szin egyesülési pontjain. Ellenben határozott visszatetszést szül egy oly szövet, hol piros és kék csík egymástól egy violett csík által van elválasztva. Ez esetben nem látunk semmi okot, mely a violett szin alkalmazását szükségessé tenné.

Mint általános törvényt kell tekinteni, hogy különféle színek egy tárgyoni alkalmazásánál egyetlen szinnek sem szabad a másik felett túlnyomónak lenni, hanem egymást csupán kiegésziteni.

A kékesbe játszó fehér szin bennünket a tisztaság fogalmára emlékeztet, mig a sárga bizonyos árnyalata a szennyességre. Ezért szokták a mosó- nék a fehér ruhákat kékitövel tenni finom halvány kékké, hogy a mosás eredménye annál szembetűnőbb legyen.

Végre nehány szót még azon ruha mustrákról, hol csíkok, pettyek vagy virágok helyett, állat

I alakok vagy arcképek vannak lenyomva. Zseb- j kendőknél különösen újabb időben nem ritkák ily példányok, sőt férfi ingeket is nem egyszer láttam Deák nagy hazánkfia, vagy itt Bécsben gróf Beust jól talált arcképével diszesitve. A reclam ily nevetséges merényletre vezeti a gyáros világot a jó Ízlés ellenében, s a közönség méltán zárta ki az ilynemű gyártmányokat a forgalom köréből. Azt könnyű elgondolni, hogy egy ruha virágokkal lehet diszitve, s nem sérti a képzeletet, ha az élövi- rág helyett festett virágokat talál rajta, de azt természetesnek találni, hogy gróf Beust az ingem gallérén pazarolja csak a delegátusok által érdem szerint méltányolható mosolyait, — ez több mint a mennyit egy emberi képzelettől kívánni lehet.

A tisztelt olvasók türelmével nagyon is visszaéltem e dolgozat folyama alatt, épen azért mellőzöm a még érintetlen hagyott pontokat, mint p. o. a ruhák s betegségek némely neme közötti összefüggést. Célom volt csupán a ruhák rövid természetrajzát leírni; fájdalom a tárgy természeténél fogva nem tehetem ezt másként, mint felületesen. — Végül még azon meggyőződésemnek adok kifejezést, hogy mint társadalmi és physikai életünk minden ágában, úgy a ruhák élettani viszonyában is reformokra van szükség, hogy céljoknak egészség s szépítés tekintetében megfeleljenek. De ily nemű reformok nem a divattól, de a közmi- velödés általános terjedésétől várhatók.