Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)
1871-03-12 / 21. szám
21 -ik szám Harmadik évfolyam. Gyula martius 12-kén 1871. Szerkesztőségi iroda, hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények küldendők: főutca 186. szám. Kiadó hivatal: Nagy Ferenc könyv- kereskedése , hová az előfizetési pénzek, hirdetések, hirdetési-dijak és reclamatiók küldendők. BÉKÉS POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ KÖZLÖNY. Hirdetések felvétetnek : Gyulán a kiadó hivatalban; Pesteu : Laug Lipót nemzetközi hirdetési irodájában (Erzsébettér 9. sz.) Továbbá Neumann B. (Kígyó utca 6. sz.), és Singer Sándor (3 korona utca 5. sz.) hirdetési irodájában. — Hirdetési dijak : Három hasábos Garmondsor háromszori hirdetésnél 5 kr. Terjedelmes vagy többször megjelenő hirdetések kedvezőbb feltételek mellett vétetnek fel. — Kincstári illeték minden egyes beiktatásért 30 kr. — A „Nyilttér“ben a 3 hasábos Garmondsor dija 15 kr. Kéziratok nem küldetnek: -vissza.. Megjelen hetenkéut kétszer, vasárnap és csütörtökön. Előfizetési feltételek: Helyben házhoz hordással, vagy vidékre postán egész évre . fél „ negyed „ szonyaink és szokásaink is sok tekintetben megegyeznek, mig Chináéval merőben ellenkeznek; bog)* itt egy hatalmas iparos országgal kellene küzdeniink, mig az aldunai tartományokban a magyar ipar úgyszólván versenytárs nélkül állana, mind meg oly hatalmas érvek, melyek Magyarország iparosait arra utalják, liogy együttesen a kormánynyal tegyék meg a kellő lépéseket a természet által oly annyira kinált és kezünk ügyére eső piac — melyet a fentebb említett okoknál fogva iparunk sokkal köny- nyebben hódíthat még és biztosíthat termelése számára Chinánál — megnyerésére. Az aldunai tartományokban, — hol már egyes magyar gyárosok szép eredményt mutathatnak fel — inkább kifizetné magát kézmű és gyáriparunk számára egy állandó) áruminta bazár felállítása mint Glóriában. Ezzel korántsem akarom azt, hogy a kínálkozó kedvező alkalmat végkép elszalasz- szuk. Igen, ragadjuk meg, és a cliiuai piacot keressük fel oly iparterményekkel, mely- lyek szégyent nem hoznak iparunkra, mely- lyekkel tán időfolytán jó üzletet is csinálhatunk a dunaiakkal. Azonban mi sem j most, sem idővel, — minthogy azon iparcikkek termelésében, melyek China bevi- j telének legnagyobb részét képezik, mint, gyapjú, gyapot és vasnemüek, nem állítatjuk ki a versenyt Angliával — észszerűen j nem kereshetjük fel a chiuai piacot kézmű-1 iparunk semmi nemével, s gyáriparunknak is csak két termelésével : liszttel és borral. Jólehet, hogy ezen terményekkel sem fogunk mindjárt oly nagy üzletet csinálni, mint. sokan a vérmes remény iiek közül hinni szeretik. Egyelőre közvetlen haszonra — a chinaiak minden uj iránti gyanakodó és bizalmatlan természeténél fogva — nem számíthatunk, hanem a thea kivitele által, melyet jelenleg jóformán egész Európa, Anglia utján nyer, s a mely nem megvetendő összeget foglal el Anglia kereskedelmi statistikájában, közvetett hasznunk lehet. Országgyűlési tudósítás. Márc. 6. Több kérvény és interpellátio után következett a napirend a közi. min. költségvetésének részletes tárgyalása. Az o-ik rovatnál a Körös-Be- rettyó átmetszeteinek sikeresitése- és kisajátításokra 150,000 frt volt előirányozva. Tisza K. ez ösz- szeget 200,000-re inditványozza felemeltetni. Pa- czolay nagy kedvezményt lát abban, bogy a gazdag Körös-Berettyó vidéke ily segélyezésben részesül a felvidék rovására. Tisza visszautasítja ez állítást. Ez után Horváth Slavonország; a tengeri kikötök, vasútépítés költségei szavaztattak meg. Simonyi E. e tételnél h. javaslatot nyújt be, megrója a kormányt, hogy olyasmikre is ad pénzt, a mi még létesítve sincs. Gorove tagadja ezt, Irányi D. h. javaslatot nyújt be, hogy a személyszállító kocsik kivétel nélkül, télen fütessenek. Góró v e : a kormány már erre nézve rendelkezett, A kelet-ázsiai expeditio. (□) Élénken emlékezhetünk még visz- sza az első kelet-ázsiai expeditiora. A napilapok a nagyszerű előkészületekről eleget, írtak; a végeredményről csak egy emlékezett meg, és ez is — mint később kisült — hamis dicsénekben. A magyar ipar ez expeditioban nagyon gyéren volt képviselve, és hogy igy.volt az egyszer ezen nincs okunk búsulni, mert az expeditio által Shanghaiban — China egyik leggazdagabb és műveltebb városában — rendezett áruminta kiállítás a chinaiak nevetség tárgyául szolgált — Most, midőn a közel tavaszban kilátásunk van egy második kelet-ázsiai expeditiora, — nem lesz érdektelen kissé ez ügygyei foglalkozni. Mindenekelőtt az a kérdés merül felszínre : nem találunk-e iparcikkeink számára alkalmasabb és közelebbi piacot a messze keletnél? és ha a cs. k. kereskedelmi ministerium által nyújtott kedvező alkalmat felakarjuk használni, miféle termények árumintáival kell és lehet a chi- nai piacot felkeresni? Már maga a természet elodázhatlanul utal bennünket a legközelebbi piacra, az aldunai tartományokra. A tőszomszédság, vizi és rövid idő múlva vasút általi mindennapi összeköttetésünk, tehát könnyű és olcsó közlekedés; ezen megbeesülhetlen körülményekhez járul még, hogy társadalmi viA ruhákról. Bíró Lászlótól. (Folytatás.) Azonkívül, hogy a bőrben keringő vér, annak, finom hajszál-edényeiben a melegveszteségnek kisugárzás által rendkívül ki van téve, — másrészről a hideg behatása folytán lassankint összehúzódnak a finom üterek, s kevesebb mennyiségű vér juthat a bőrbe. De mint láttuk ez által ismét a melegnek a vérbőli kisugárzása van gátolva, s igy a meleg elvesztésnek szabályozását tudtunk s akaratunk nélkül maga a szervezet közvetíti. A meleg kisugárzást megakadályozni, s ez által a kívülről előidézett hideg érzetet elűzni a természet különböző eszközöket használt. Minthogy a viz jobb meleg vezető, mint a lég, azaz : hamarabb kihüt, — kaptak a vízben élő meleg — vérű állatok, mint cet, fóka stb. oly vastag szalonnát, mert mint tudva van a zsírréteg megakadályozza a meleg kisugárzást. A hidegebb égöv alatt lakó állatok a mellett, hogy rendkívül falánkok, s igy sok anyagot elenyésztnek testükben, — hatalmas bundával vannak ellátva. Csak az ember, a teremtés urával bánt e tekintetben mostohán a természet. Az ember kénytelen volt a mint dél ázsiai ős honát elhagyva hidegebb tájakon kereste élelmét, a hideg ellen ruhát készíteni magának. Hogy ruhák nélkül az aelimatisatio lehetlen volna, felesleges bizonyitani. Az emberi Organismus nem képes működését folytatni, ha a hideg levegő a test felületéről oly sok ineleget elvon, hogy az ugyanazon idő alatt az Organismus pótolni nem képes, más szavakkal: ha a belszervek hévmérséke 8—10° C. lejebb szállittatik. A ruegfa- gyási halál sokkal hamarább lép fel, mint a test valódi megfagyása, mert tengeri nyulakon tett ide vágó kísérletekből kitűnt, hogy a test belhévmér- tékének 38° C.-ról 28° C.-ról lehűtésé már a meg- fagyási halált idézte elő. — Ugyanez áll az emberről is. — Többször hallottam, s a nagy közönség között általában elvan terjedve azon né zet, hogy a inegfagyási halált kellemes álmossági érzet előzi meg; erről azonban rendesen meleg szobában szoktak az emberek beszélgetni. A hires utazó dr. Kané az északi sark felfedezésére kiküldött egyik régibb expeditiónak tagja érdekes leirást közöl azon benyomásról, mit a rendkívüli nagy hideg reá s társaira gyakorolt. Dr. Kane a megfagyásnak határ pontjain rendkívüli levertséget érzett, s tagjait mozgatni alig volt képes. Nem sokára csak mint ködképek tűntek fel előtte a tárgyak, hangokat megérteni, vagy valamire gondolni csaknem lehetlen volt ránézve, s szerinte ez a fő ok, miért esik a megfagyáshoz közelgő visszatarthatlanul egy álomszerű állapotába. Dr. Kané az egész benyomást véghetlen kínosnak mondja. — Ugyanazon hideget minden nagyobb szenvedés nélkül tűrik a benszülött eszkimók, kitűnő prémből készült kettős ruháik segítségéve!. Különben a megszokást sem szabad felednünk. A néger, ki az eszkimótól 43° C. közép különbséget mutató hőmérsékben él, a legkitűnőbb prém mellett sem volna képes az északi sark közelébeni hideget hosszabb ideig tűrni. A civilisalt nemzetek ruhája két, — anyagra nézve különböző részből áll: a fehér s a felső ruhákból. A ruha.anyag választásánál a főcél az, hogy rósz melegvezető legyen, hogy a fenn, felülete által vele közlött meleget a hideg légnek ne adja oly gyorsan át, mint azt a meztelen test tenné. A ruha mint Pottenkoffer mondja egy második bőr. Ha a ruha céljainak — télen — meg akar felelni, úgy a test felületének legfelebb 30° C.-ra szabad lehűlni, mert csak ily magas hőfoknál érezzük magunkat jól , mintegy bizonyítékául , hogy az ember eredeti természetének a forró égöv felel meg. A meleg kisugárzás a jól felöltözött embernél a ruha kőfelületéről történik; ez kihűlhet, mig a belső, a testet közvetlen érintő felület, mindig a fentebb említett, aránylag magas hő fokot tartja meg. A ruha külfelületónek kihűlését nem igen érzi az ember, a ruha úgyszólván, átveszi a fázást helyette. Hogy az ember ha jól fel akar öltözni, mindég 3—4-szeres ruhát vesz magára, annak oka abban van, hogy a ma-
