Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)

1871-03-12 / 21. szám

csak egy alkalmas rendszer behozatalát kell még bevárnia. — Péchy T. a belga vesztegetési ügy mibenlétéről kér felvilágosítást. Go r o v e megnyugtatóan válaszol. Ez után a Danaszabályozás költsége 2.060,000 írtban, és a vasúti raktárak számának Hazmann által indítványozott fölemelése elfogadtatott.

Márc. 7. Harkányi F. előadó a pénzügyi bizottságjelentését elfogadásra ajánlja. Helfy I. a m. elnök beszédjére reflectálva cáfolja állításait a honvédséget illetőleg. Benedek Gy. elfogadja a költségvetést részletes tárgyalás alapjául. Váradi G. szintén némi ellenvetéssel. Az 1848-49 honvédrokkantak és árvák segélyezésére h. javaslatban 400 ezer frtot kíván megszavaztatni. — András- sy, Helfy és Yáradinak felelve azok állításait cáfolja. A ludoviceum kérdését megoldottnak állítja, melyet a kormány rövididőn át fog venni. Németh Albert és Irányi D. védik a szélsőbalt András- sy ellen. Simonyi E. pedig hibáztatja a kormány azon mulasztását, mért nem vett tettleges részt a háborúban, Jókai nagyon csodálkozik ezt épen Simonyitól hallván. A költségvetés a részletes tárgyalásnál is elfogadtatott.

Márc. 8. Tárgy a pénzügy min. költségvetésének tárgyalása. Móricz P. megrójja a kormányt meggondolatlan kiadásaiért. A delegatiok is köny- nyep bánnak az ország pénzével, az adóreformra nézve h. javaslatot ad be, kívánja, hogy a kormány kimutatást adjon be az ország minden ingó vagyonairól. Bujanovics a delegatiok védelmére kelve utasítja Móricot, hogy a del. naplót olvassa el, melyben előbbi állításának cáfolatát fogja találni. Simonyi E. a dohánymonopoliura eltörlésére szólitja fel a kormányt és a só árának leszállítására, mindkettőt nemzetgazdászati szempontból igen előnyösnek állitván. Széli K. Simonyi cáfolataival a kormányt védi, számokkal mutatván előtte szóló állításainak alaptalanságát. Kerkápoly, Móric és Simonyi Ernő beszédjére válaszolva az elsőnek elmondja, hogy a kormány nem pazarolja akkor a pénzt, midőn csak az elkerülhetlen szükségletek fedezésére szorítkozik, hogy 800 ezernyi hadsereg újjá szervezése s még mellé 300 ezer honvéd ellátása nem csekély összegekbe kerül. Simonyinak azt mondja, hogy öt kötelezné le legjobban ha a jövő évi budget tárgyalásoknál oly módozatot adna be, mely a jelenleginél sokkal olcsóbb lenne, de az ügyek kisebbséget ne szenvednének. — Következett a részletes tárgyalás.

Franciaországi események.

A békepontok elfogadása után, a belügyek rendezése , különösen pedig a pénzügyi állapotok

leg kisugárzást a test felületétől lehetőleg távolra igyekezünk localisalni.

A fehér ruhák legfontosabb teendője egyrészről a bőr váladékainak felvétele, másrészről a por, nedvesség s ez által a szenny távol tartása.

A bőr izzadság s faggyú mirigyeinek száladé- ka különösen magasabb hőfoknál sokkal nagyobb, mintsem azt egyelőre hajlandók volnánk feltenni. Ez aránylag tetemes mennyiség azonban nem fog magasnak láttatni, ha meggondoljuk, hogy a bor felülete közép nagyságú embernél körülbelül 15 □ lábnyi, s izzadság mirigyeinek száma egy német pbysiolog számítása szerint, 2.400,000-re tehető. A fehér ruha azon sajátságát, hogy a bőr váladékait felveszi, viz felszívó (hygroscop) természetének köszöni. Ennek határa azonban a fehér-ruha tisztaságától s ez ismét attól függ, mióta viseljük magunkon. Csak egy bizonyos mennyiségű folyadékot képesek a fehér ruhák magukba föl- szivni, s ha tovább is a testen maradnak miután vízgőzzel saturalva lettek, céljoknak többé meg nem felelhetnek. A fehér ruhák gyakori változtatása egészségi szükségesség, s gyakori fürdés hiányában „magunk helyett a fehér ruhákat küldjük fürödni.“ Nagyon jó szokás a nappali inget háló inggel cserélni fel, mert az este levetett ing, épen éjjel a léggel érintkezésben hygroscopicus sajátságát ismét visszanyeri, mint szintén a háló ing is a nap folytában. (Folytaik-)

igényelnek roppant erőfeszítést. Az ország valamennyi pénzintézetében nagy a tevékenység. Angol pénzügyemberek nem állítják Franciaország jelen pénzügyi viszonyait oly kétségbeesettnek, mint az első tekintetre látszik. A roppant segély források melyekkel az ország rendelkezik rövid időn elősegitendik nemcsak az adósságok végleges törlését, hanem az előbbi állapot helyrehozatalát is. Ezek ugyan nagyon vérmes remények, de tekintve a francia nép tevékenységét, s tekintve különösen a múlt hasonló eseményeit, talán még is hihetünk e feltevésekben.

Hogy az öt milliárd frank, hadikárpótlás nagyságáról csak némi fogalmunk legyen a gyakorlatban előforduló összegekkel kell azt egybehasonli- tanunk. így 1870. nov. végén az összes európai bankokban 3 milliárd frank volt készpénzben. — A föld egész kerekségén 1864-68-ig évenkint 1J4 milliárd frank nemes érc termeltetett. Orosz-, Angol- és Ausztria-Magyarország évi kiadásai együttvéve alig közelitik meg az öt milliárd frankot.

A békepontok elfogadása után a poroszok kezdik elhagyni azon területeket, melyek ehez voltak kötve, s az összegek fizetése szerint fogják aztán folytatni a kivonulást, mi véglegesen a számítások szerint négy évi időközt fog igényelni.

Legújabbak.

Becs, márc. 9. A „N. Fremdenblatt“ a Hohenwart ministeriuma és a birodalmi tanács közt bekövetkező katasztrófának rövid időt jósolgat.

Bregenz, márc. 8. Tegnap este a Schlossberg Hohenetnbsnél beomlott s a falunak két föutját, templomot és 1000 embert omladékkal s kövekkel fedett el. A szerencsétlenek kiásásán most munkálkodnak.

München, márc. 8. A német koronaherceg fogadtatására, ki közelebb Münchenbe jő, hogy a bajor hadsereg fölötti parancsnokságot a király kezébe letegye, most teszik itt az előkészületeket.

Bukarest, márc. 9. Az amerikai konzul Grant- nak egy levelét adta át a fejedelemnek, a mely azt a nyilatkozatot tartalmazza, hogy az amerikai konzul az amerikai köztársaság nevében fogja a zsidók érdekeit erélyesen védelmezni.

Pár is, márc. 8. Egy elsassiak által a börzén kitett falragasz fölhivja a még a háború előtt semlegesített németeket és osztrákokat, hogy nemzeti- ségök kimutatása végett az illető okmányokat vigyék magukkal.

Bordeaux, márc. 9. A kamara bizottsága azt határozta, hogy a nemzetgyűlés Fontainebleauba helyeztessék át; biztosan állítják, hogy Thiers is e nézet mellett van. Egyidejűleg e javaslattal sok képviselő módositványt fog benyújtani a nemzetgyűlésnek Versaillesba helyezése érdekében.

Bordeaux, március 9. (A nemzetgyűlésből.) Tolain javasolja, hogy azon törvények, melyek az egyesülési jogot korlátozzák, hatályon kivül helyeztessenek. — Thiers kijelenti, hogy a kormány pénzügyi dolgokban mitsem fog végbe vinni a nemzetgyűlés hozzájárulása nélkül. — A háború folytán Párison kivül tett hadiköltségek többre ragnak 1100 milliónál. — Gambetta választása iga- zoltatik. — Garibaldi választására nézve a bizottság a választás megsemmisítését javasolja; erre igen zajos vita támadt, a melyben Victor Hugo mandátumát leteszi és a nemzetgyűlést odahagyja.

London, márc. 9. A „Morning Post“ biztos forrásból értesül az Orosz- és Poroszország közt a háború elején kötött titkos egyezmény következő három pontjáról : egy pont azt határozza, hogy Oroszország, Franciaország netáni oly győzelmei esetén, melyek Lengyelország nyugalmára nézve fenyegetők lennének, interveniál. A második pont arra vonatkozik, hogy Oroszország fenyegető katonai mozdulatokat teend az osztrák határok ellen, ha Osztrák-Magyarország Poroszország ellen föllépni szándékozik. A harmadik pont azt határozza, hogy Oroszország háborút izén Franciaországnak azon pillanatban, a midőn tudomásra jön bármely európai hatalomnak Franciaországgal kötött véd- szövetsége.

Flóré ne, márc. 9. Bixio tábornok katonai küldetésben a Svájcba utazott el. Az „Internationále“ meghazudtolja mindazokat a híreket, melyek az Olasz- és Franciaország közti feszült viszony felöl keringenek.

Bern, márc. 8. A pápa határozottan ellenmond Bismarck azon kívánalmának, hogy Elsass és Lothringen püspöki megyéi elválasztassanak a francia érsekségektől.

Athén, márc. 9. A konfliktus Angolországgal szerencsésen kiegyenlittetett. Noel már szabadon bocsáttatott. Oroszország közvetíti ez ügyben a per revízióját.

Ismét Csaba.

Elöbbeni cikkemben Csaba főutcájának jelen állapotában való tarthatlansagáról Írtam.

Most a kivitelre nézve jegyzek meg egyet-mást.

Kőutnak építése mértföldenkint 80—120,000 írtba kerülhet a talaj inkább vagy kevésbé alkalmas volta és a materiaiék közelebb-távolabb fekvése szerint.

Vegyük Csabára nézve a középszámot 100,000 frtot, melyet azonban, ha a lakosság neki buzdul- va, magát a gyalog és fuvar-napszámmal is természetben, megadóztatná — tetemesen apasztani lehetne például 80,000 írtra, s vegyük, hogy a város egy teljes mértföldnyi úttal felérő építést tesz piacán és vasúti utcáján, ez mindössze 80,000 frtot tenne.

Azonban a klinker tetemesen kevesebbe kerül, t. i. 30—35000 frtba mértföldenkint, valamint fentar- tása is, mert mig amannak fentartása az erős közlekedést száinbavéve 8000 frtba is belekerült, ennek tatarozása 1000 írtnál alig kerülne többe évenkint.

Természetesen szakavatott építést értek és szigorú fentartást s e tekintetben az eddig készült köutat és teljes elhanyagolását, úgy a kész többnyire rósz téglából s szintén nem elegendő prae- cisioval épült és szintén ápolatlan járdákat előzetes esetül tekinthetőnek nem vélem, hanem adjon a város fáradhatlan és ügyes mérnökének módot akár az egyik, akár a másik irányban beható tanulmányokat tehetni, a hol ilyeneket tenni lehet, vagy tegye magát e tekintetben kész vállalkozókkal érintkezésbe, hogy a teendő költség mind építkezési szilárdság, mind a kiviteli célszerűség tekintetében a célnak megfeleljenek.

A fentirt összegek, értem inkább a köut építésére és fentartására vonatkozókat tetemesek, lehet, hogy túlzottak, mert a mint a közi. államtitkár a napokban a házban előadta ez idén az államnak 13 raértföld köutja mértföldenkint 82,500 frtba. a kész utak fentartása pedig csak 4000 frtba került — de én a csabai talajt és a város sűrű forgalmát vettem tekintetbe s inkább nagyobb összeget számítottam s még igy is én ezen tételeket nem látom oly tetemeseknek, hogy a város ne tudjon módot találni azok fedezésére, főleg ha a tetemesen olcsóbb téglautat választja.

Ez utóbbi esetben, mivel közelebb vállalkozási utón nem sikerült, szükséges lenne a városnak Hoffmann-féle körkeméncét építenie, mely úgy az eredeti építéshez, mint annak fentartásához is a szükséges alkalmas anyagot szolgáltassa, különben pedig a város épülését is mütéglák, cserép égetésével előmozdítsa, mert én most is erősen meg va- gyok győződve, hogy ilyeneknek, nevezetesen üres tégláknak is Csabán, hol a szokott téglák felnedvesednek, kelete most is van, de tökéletesebb kiállítással még nagyobb volna. A tüzelő azt hiszem, innen túl, a szalmának hova-tovább annál nagyobb becse mellett gazd. célokra — kőszénnel olcsóbb, takarékosabb volna.

De az első ilyeseknél a pénz ugy-e, mert pénz kell nem csak háborúhoz, hanem még a megha- láshoz is.

Tehát vegyük a question d’argent a pénzkérdést.

Ja, a mint mondtam itt Csabának kell az előtérre lépni; azon összegek, melyet főutcájának kikövezésére fordít, oly beruházást tesz, mely a város fejlődésére jelentékenyen fog befolyni, mert mig útja nincs és piaca, addig úgy van, mint ha