Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)

1871-03-09 / 20. szám

Harmadik évfolyam. Szerkesztőségi iroda, hová a lap szellemi ré­szére vonatkozó közle­mények küldendők: fő­utca 186. szám. Kiadó hivatal: Nagy Ferenc könyv- kereskedése , hová az előfizetési pénzek, hir­detések, hirdetési-dijak és reclamatiók küldendők. 20 ik §zám. Gyula martius 9-kén 1871. BÉKÉS Megjelen hetenként kétszer, va- i $ sárnap és csötörtökön. \ Előfizetési feltételek: POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ KÖZLÖNY, i "SÄ“1' Hirdetések felvétetnek ; Gyulán a kiadó hivatalban; Pesten : Laug Lipót nemzetközi hirdetési irodájában (Erzsébettér 9. sz.) Továbbá Neumann B. (Kígyó utca 6. sz.), és Singer Sándor (3 korona utca 5. sz.) hirdetési irodájában. — Hirdetési dijak : Három hasábos Garmondsor háromszori hirdetésnél 5 kr. < Terjedelmes vagy többször megjelenő hirdetések kedvezőbb feltételek mellett vétetnek fel. — Kincstári illeték ' minden egyes beiktatásért 30 kr. — A „Nyiittér“ben a 3 hasábos Garmondsor dija 15 kr. Kézlratolc nem küldetnek vissza. egesz evre fél „ negyed „ A parlament és az ország. Azt mondogattam, mikép nem helyes, hogy a megyebizottmányok országos párt­állást foglaljanak el, és ezen állításomat in­dokolni is igyekeztem. Ezen állitást némelyek képtelenségnek mondták, mások utópiának, hanem engem ezen fixa ideából, a mint némelyek tétele­met nevezték , ellenérveikkel nem csak hogy ki nem gyógyítottak, sőt ellenkező­leg az bennem azóta még nagyobb fogla­lást tett s most egyenesen azt állítom, hogy a választásokon kiviil magának az ország­nak se kellene mindenekben választottjaik­hoz szegődni, hanem meghallgatván a je­löltek programmjait azontúl, nem gyönyör­ködve képviselőjeik minden viselt dolgai­ban, ellenkezőleg irányukban beváró poli­tikával élni, s ha a képviselő urak, az egész képviselő test akármi okból nem mozdulna, vagy nem kivánatosan mozog­na, ennek ellenében minden utón módon felszólalni. Mert én úgy tanulom, hogy az a kép­fálfiá. A r u h á k r ó 1. Bíró Lászlótól. (Folytatás.) A meleg és hideg fogalma nem tartozik az ab­solut fogalmak közé, a mennyiben ugyanazon hő­fok egy másikkal ellentétben hideg vagy meleg érzését idézheti elő. Melegnek nevezzük a szerve­zethez! viszonyokban átalán véve azon testeket, melyek a test felületétől nem vonnak el annyi mele­get, hogy a szervezetet az érintkezés tartania alatt az elveszett meleget pótolni képes ne volna. — Az emberi test a meleg kifejlesztést illetőleg nem mu­tat eltérést más szerves testektől. Mint tudva van, a melegnek a természetben több forrása van u. m. napsugarak, erömüvi munka, élenyülés, villanyos­ság. — A tudomány bebizonyitá, hogy a melegfej- lödési tüneményeknél legnagyobb szerep a vegyi folyamatoknak jutott. Az elégés elmélete az éleny felfedezése óta átalánosan ismert, de kevésbé an­nak alkalmazása az állati szervezetre. A melegki fejlődés az állatoknál közvetlen s részben közvet­ve élcnyülési folyamatok eredménye. E folyamat abban áll, hogy a szervezetbe tápanyagok gyanánt bevitt oly testek, melyek az élenyülésnek alacsony fokán állanak, — éleny felvétele által más-más vegyületekbe mennek át, s végre mint használhat­ón, azaz : rendkívül magasra élenyitett testek a szervezetet a vesék s bőr utján elhagyják. — E folyamat véghezmente alatt fejlődik ki épen az éle­nyülés által a meleg, mint az égő gyertyánál a faggyú-, vagy stearinnak a lég élenyéveli egyesü­lése folytán meleg és világosság fejlődik ki. Hogy azonban a szervezet a melegkifejlödésre szükséges élenynyelbőven el legyen látva, arrólater­viselők háza egy saját élettel biró ház, sa­ját erényekkel és gyarlóságokkal, saját emotiokkal, aspiratiokkal, szenvedélyekkel és aberratiokkal, melyek mind összevéve az ott küzdő elemeket folytonos actióban tartják ugyan, de kérdés, váljon ama küz­delem, mely a párti hevélyes susceptibili- tást ritkán nélkülözi, váljon e küzdelem, melybe az egyének magukat beleélik, mi­szerint a kiinduló pontot nem egyszer messzire maguk mögött hagyják, váljon mondom e küzdelem, mely gyakran egy Adamnak szolgálhat érdekes csatamintául és annak eredményei megfelelnek-e azon méltó várakozásnak, melylyel irányukban az ország lenni jogositva van? Már most például, ha az egyik parla­menti párt akármi okból keveset mozdul, s ezért untig csak az a mentsége van, hogy nem juthat lélekzethez, a másik meg pél­dául, mindig „csak azért is fújja“ s a dol­gok a harc minden mulatságossága és nem- mulatságossága, megengedem, olykor emel­kedettsége mellett sem mozdulnak, vagy lassan mozognak s az ország a harc min­mészet a légzés által gondoskodott. Légzés alatt nem csak a tüdökbeni légmegujulást, hanem a bő­rön keresztül történő clenyfelvételt ígértjük, s ez utóbbinak fontossága csaknem egy fokra tehető a tüdők által eszközölt légzéssel. A tüdőkben a szív szabályozó működése által benyomuló vér a belég- zett lég élcnyét magához vonja, s a szénsavat, mely mint légzési termény a vérben felhalmozódva volt, a gázok kicserélésére érvényes törvények sze­rint kiküszöböli. A vérbe felvett éleny a test min­den alapelemével érintkezésbe jö, vegyületeket al­kot, — s minthogy e folyamat alatt meleg szárma­zik : oka és forrása az állati melegnek. A meleg mennyiség tehát, mely egy bizonyos idő alatt az állati testben kifejlik, egyenes viszonyban vau a légzés élénkségével, mert gyorsított légzésnél, mint munka, futás stb. közben nagyobb mennyiségű éleny vétetik fel az organismusba, s igy nagyobb tér van az élenyülésnek engedve. Hogy a légzés közvetve a állati meleg kifejlődéseinek szabályo­zója b’zonyitja azon tény is, hogy télen nagyobb hidegben egy bizonyos, egység gyanánt felvett idő alatt nagyobb a légzések száma, s mélyebb min­den egyes légvétel mint nyáron. A melegnek mint subjectiv érzésnek népszerű magyarázata kissé nehéz. A test bel hőmérséke vagyis a belső szervek hőfoka, a melegvérű álla­toknál — a téli alvókat kivéve — kis ingadozással mindég ugyanaz, u. m. 37 38° C, mig a bőr hö- mérséke a szerint változik, a mint az ember me­legebb vagy hidegebb közegbe jut. Az ember meleget érez akkor, midőn a vér bövi- ben nagyobb mennyiségben kering, s a meleg subjectiv érzete tűnik, ha a vér a belsze*vekben halmozódik össze. Innen van az, hogy hideglelésnél a rázó roham közeled­tével a betegek nem képesek magukat a világ minden dunnájával sem fólmelegiteni, mert a ro­den operatioival magát szintén identifical- ja — ki legyen, a ki hasonló verbissen állapotnak valahára véget vessen s a küz­dők meddő hevét azzal szakítsa félbe, hogy hát szép az a háború, — ha nem porosz —• de a béke áldásai se megvetendők, me­lyek után az ország, ha valódi érdekeinek tudatával bir, hát váltig reménykedik. Ennélfogva én azt mondom, hogy jobb volna az országnak is a színkör ketté osz­lott publicumául nem szegődnie, hurrázva, pisszegve felváltva, -— hanem ellenkezőleg lenne esetleg az archimedesi pontnak, mely­ből a bármi okok s okozatok összehatásá- ból mozdulatlanná vált dolgok, mozdulat­lanságukból kiemeltethessenek. Vagy minden úgy van jól a mint van, mint valamelyik bölcs tana tartja? — le­het, de én Tamás vagyok benne. R. Országgyűlési tudósítás. Mart. 2. Napirend a honvédelmi törvény vég­leges megszavazása, minek megtörténte után tár­ham alatt a vér a test belső részeibe vonul; s mig a test belsejének hőfoka nagyobb mint rendes álla­potban, a szegény betegeknek vacog a foguk a hi­deg érzete miatt. De egy óra alatt változik a kép. A vér a bor hajszál edényeibe nyomul, a beteg egyenkint dobja el magától a takarót, s végre me­legebb ruháit, mert a meleg alanyi (subjectiv) ér­zete attól függ, minő mennyiségben kereng a vér a körben. Innen van, hogy nagyon hideg fürdő után, ha a vízből kijövünk, úgy tetszik, mintha égne testünk felülete, s ha mások tapintanak meg bennünket, a bőrt igen hidegnek találjuk. Ez ok­ból dörzsöli az ember kezeit a hidegben, hogy a dörzsölés által a kéz bőrébe nagyobb vértorlódást idézzen elő. A meleg érzet tekintetében épen oly csalódásoknak vagyunk kitéve, mint a színek s tárgyak látásánál. A szellem logikusan következ­tet egy bizonyos benyomásból ugyanazon okokra, ha szinte az eszközök s okok, mik a szellemet ugyanazon ítélet hozatalára kényszerítik, lényegük s nyilatkozatukban oly különfélék lehetnek is. A szellem azonban a csalódásokból szabályokat alkot önmaga számára, s nem szokta a benyomásnak csak egy módozatát tekintetbe venni, hanem a kö­rülményeket is, mik között az illető érzékszervre a benyomás behatott. E tekintetben elég legyen arra utalni, hogy egy pofon csapás következtében színes karikákat lát a megbismarkított felebarát, a szellem örömest hinné, hogy szivárvány tévé reá a színes karikák benyomását, ha akkor midőn kö­vetkeztetni akar, az ütés okozta fájdalom nem ve­zetné a szintüneraények valódi okára. Ha tehát azon tételt, hogy a bőrben keringő vér mennyisége határozza meg a meleg érzetét, mint igazságot elfogadjuk, könnyű megmagyaráz­ni, miért fázik meg az ember oly közegben, mely tőle sok meleget elvon. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom