Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)
1871-03-09 / 20. szám
Harmadik évfolyam. Szerkesztőségi iroda, hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények küldendők: főutca 186. szám. Kiadó hivatal: Nagy Ferenc könyv- kereskedése , hová az előfizetési pénzek, hirdetések, hirdetési-dijak és reclamatiók küldendők. 20 ik §zám. Gyula martius 9-kén 1871. BÉKÉS Megjelen hetenként kétszer, va- i $ sárnap és csötörtökön. \ Előfizetési feltételek: POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ KÖZLÖNY, i "SÄ“1' Hirdetések felvétetnek ; Gyulán a kiadó hivatalban; Pesten : Laug Lipót nemzetközi hirdetési irodájában (Erzsébettér 9. sz.) Továbbá Neumann B. (Kígyó utca 6. sz.), és Singer Sándor (3 korona utca 5. sz.) hirdetési irodájában. — Hirdetési dijak : Három hasábos Garmondsor háromszori hirdetésnél 5 kr. < Terjedelmes vagy többször megjelenő hirdetések kedvezőbb feltételek mellett vétetnek fel. — Kincstári illeték ' minden egyes beiktatásért 30 kr. — A „Nyiittér“ben a 3 hasábos Garmondsor dija 15 kr. Kézlratolc nem küldetnek vissza. egesz evre fél „ negyed „ A parlament és az ország. Azt mondogattam, mikép nem helyes, hogy a megyebizottmányok országos pártállást foglaljanak el, és ezen állításomat indokolni is igyekeztem. Ezen állitást némelyek képtelenségnek mondták, mások utópiának, hanem engem ezen fixa ideából, a mint némelyek tételemet nevezték , ellenérveikkel nem csak hogy ki nem gyógyítottak, sőt ellenkezőleg az bennem azóta még nagyobb foglalást tett s most egyenesen azt állítom, hogy a választásokon kiviil magának az országnak se kellene mindenekben választottjaikhoz szegődni, hanem meghallgatván a jelöltek programmjait azontúl, nem gyönyörködve képviselőjeik minden viselt dolgaiban, ellenkezőleg irányukban beváró politikával élni, s ha a képviselő urak, az egész képviselő test akármi okból nem mozdulna, vagy nem kivánatosan mozogna, ennek ellenében minden utón módon felszólalni. Mert én úgy tanulom, hogy az a képfálfiá. A r u h á k r ó 1. Bíró Lászlótól. (Folytatás.) A meleg és hideg fogalma nem tartozik az absolut fogalmak közé, a mennyiben ugyanazon hőfok egy másikkal ellentétben hideg vagy meleg érzését idézheti elő. Melegnek nevezzük a szervezethez! viszonyokban átalán véve azon testeket, melyek a test felületétől nem vonnak el annyi meleget, hogy a szervezetet az érintkezés tartania alatt az elveszett meleget pótolni képes ne volna. — Az emberi test a meleg kifejlesztést illetőleg nem mutat eltérést más szerves testektől. Mint tudva van, a melegnek a természetben több forrása van u. m. napsugarak, erömüvi munka, élenyülés, villanyosság. — A tudomány bebizonyitá, hogy a melegfej- lödési tüneményeknél legnagyobb szerep a vegyi folyamatoknak jutott. Az elégés elmélete az éleny felfedezése óta átalánosan ismert, de kevésbé annak alkalmazása az állati szervezetre. A melegki fejlődés az állatoknál közvetlen s részben közvetve élcnyülési folyamatok eredménye. E folyamat abban áll, hogy a szervezetbe tápanyagok gyanánt bevitt oly testek, melyek az élenyülésnek alacsony fokán állanak, — éleny felvétele által más-más vegyületekbe mennek át, s végre mint használhatón, azaz : rendkívül magasra élenyitett testek a szervezetet a vesék s bőr utján elhagyják. — E folyamat véghezmente alatt fejlődik ki épen az élenyülés által a meleg, mint az égő gyertyánál a faggyú-, vagy stearinnak a lég élenyéveli egyesülése folytán meleg és világosság fejlődik ki. Hogy azonban a szervezet a melegkifejlödésre szükséges élenynyelbőven el legyen látva, arrólaterviselők háza egy saját élettel biró ház, saját erényekkel és gyarlóságokkal, saját emotiokkal, aspiratiokkal, szenvedélyekkel és aberratiokkal, melyek mind összevéve az ott küzdő elemeket folytonos actióban tartják ugyan, de kérdés, váljon ama küzdelem, mely a párti hevélyes susceptibili- tást ritkán nélkülözi, váljon e küzdelem, melybe az egyének magukat beleélik, miszerint a kiinduló pontot nem egyszer messzire maguk mögött hagyják, váljon mondom e küzdelem, mely gyakran egy Adamnak szolgálhat érdekes csatamintául és annak eredményei megfelelnek-e azon méltó várakozásnak, melylyel irányukban az ország lenni jogositva van? Már most például, ha az egyik parlamenti párt akármi okból keveset mozdul, s ezért untig csak az a mentsége van, hogy nem juthat lélekzethez, a másik meg például, mindig „csak azért is fújja“ s a dolgok a harc minden mulatságossága és nem- mulatságossága, megengedem, olykor emelkedettsége mellett sem mozdulnak, vagy lassan mozognak s az ország a harc minmészet a légzés által gondoskodott. Légzés alatt nem csak a tüdökbeni légmegujulást, hanem a bőrön keresztül történő clenyfelvételt ígértjük, s ez utóbbinak fontossága csaknem egy fokra tehető a tüdők által eszközölt légzéssel. A tüdőkben a szív szabályozó működése által benyomuló vér a belég- zett lég élcnyét magához vonja, s a szénsavat, mely mint légzési termény a vérben felhalmozódva volt, a gázok kicserélésére érvényes törvények szerint kiküszöböli. A vérbe felvett éleny a test minden alapelemével érintkezésbe jö, vegyületeket alkot, — s minthogy e folyamat alatt meleg származik : oka és forrása az állati melegnek. A meleg mennyiség tehát, mely egy bizonyos idő alatt az állati testben kifejlik, egyenes viszonyban vau a légzés élénkségével, mert gyorsított légzésnél, mint munka, futás stb. közben nagyobb mennyiségű éleny vétetik fel az organismusba, s igy nagyobb tér van az élenyülésnek engedve. Hogy a légzés közvetve a állati meleg kifejlődéseinek szabályozója b’zonyitja azon tény is, hogy télen nagyobb hidegben egy bizonyos, egység gyanánt felvett idő alatt nagyobb a légzések száma, s mélyebb minden egyes légvétel mint nyáron. A melegnek mint subjectiv érzésnek népszerű magyarázata kissé nehéz. A test bel hőmérséke vagyis a belső szervek hőfoka, a melegvérű állatoknál — a téli alvókat kivéve — kis ingadozással mindég ugyanaz, u. m. 37 38° C, mig a bőr hö- mérséke a szerint változik, a mint az ember melegebb vagy hidegebb közegbe jut. Az ember meleget érez akkor, midőn a vér bövi- ben nagyobb mennyiségben kering, s a meleg subjectiv érzete tűnik, ha a vér a belsze*vekben halmozódik össze. Innen van az, hogy hideglelésnél a rázó roham közeledtével a betegek nem képesek magukat a világ minden dunnájával sem fólmelegiteni, mert a roden operatioival magát szintén identifical- ja — ki legyen, a ki hasonló verbissen állapotnak valahára véget vessen s a küzdők meddő hevét azzal szakítsa félbe, hogy hát szép az a háború, — ha nem porosz —• de a béke áldásai se megvetendők, melyek után az ország, ha valódi érdekeinek tudatával bir, hát váltig reménykedik. Ennélfogva én azt mondom, hogy jobb volna az országnak is a színkör ketté oszlott publicumául nem szegődnie, hurrázva, pisszegve felváltva, -— hanem ellenkezőleg lenne esetleg az archimedesi pontnak, melyből a bármi okok s okozatok összehatásá- ból mozdulatlanná vált dolgok, mozdulatlanságukból kiemeltethessenek. Vagy minden úgy van jól a mint van, mint valamelyik bölcs tana tartja? — lehet, de én Tamás vagyok benne. R. Országgyűlési tudósítás. Mart. 2. Napirend a honvédelmi törvény végleges megszavazása, minek megtörténte után tárham alatt a vér a test belső részeibe vonul; s mig a test belsejének hőfoka nagyobb mint rendes állapotban, a szegény betegeknek vacog a foguk a hideg érzete miatt. De egy óra alatt változik a kép. A vér a bor hajszál edényeibe nyomul, a beteg egyenkint dobja el magától a takarót, s végre melegebb ruháit, mert a meleg alanyi (subjectiv) érzete attól függ, minő mennyiségben kereng a vér a körben. Innen van, hogy nagyon hideg fürdő után, ha a vízből kijövünk, úgy tetszik, mintha égne testünk felülete, s ha mások tapintanak meg bennünket, a bőrt igen hidegnek találjuk. Ez okból dörzsöli az ember kezeit a hidegben, hogy a dörzsölés által a kéz bőrébe nagyobb vértorlódást idézzen elő. A meleg érzet tekintetében épen oly csalódásoknak vagyunk kitéve, mint a színek s tárgyak látásánál. A szellem logikusan következtet egy bizonyos benyomásból ugyanazon okokra, ha szinte az eszközök s okok, mik a szellemet ugyanazon ítélet hozatalára kényszerítik, lényegük s nyilatkozatukban oly különfélék lehetnek is. A szellem azonban a csalódásokból szabályokat alkot önmaga számára, s nem szokta a benyomásnak csak egy módozatát tekintetbe venni, hanem a körülményeket is, mik között az illető érzékszervre a benyomás behatott. E tekintetben elég legyen arra utalni, hogy egy pofon csapás következtében színes karikákat lát a megbismarkított felebarát, a szellem örömest hinné, hogy szivárvány tévé reá a színes karikák benyomását, ha akkor midőn következtetni akar, az ütés okozta fájdalom nem vezetné a szintüneraények valódi okára. Ha tehát azon tételt, hogy a bőrben keringő vér mennyisége határozza meg a meleg érzetét, mint igazságot elfogadjuk, könnyű megmagyarázni, miért fázik meg az ember oly közegben, mely tőle sok meleget elvon. (Folytatjuk.)
