Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)
1871-12-24 / 103. szám
Harmadik évfolyam 1034k szám. • Gyula december 24-én 1871. Szerkesztőségi iroda, hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények küldendők: főutca 186. szám. Kiadó hivatal : Nagy Ferenc könyv- kereskedése , hová az előfizetési pénzek, hirdetések, hirdetési-dijak és reclamatiók küldendők. POLITIKAI KÖZLÖNY. Hirdetések felvétetnek : Gyulán a kiadó hivatalban-, Pesten : Lang Lipót nemzetközi hirdetésig irodájában (Erzsébettér 9. sz.) Továbbá Neumann B. (Kígyó utca 6. sz.), és Singer Sándor (3 korona utca > d>. sz.) hirdetési irodájában. — Hirdetési dijak : Három hasábos Garmondsor háromszori hirdetésnél 5 kr. \ Terjedelmes vagy többször megjelenő hirdetések kedvezőbb feltételek mellett vétetnek fel. — Kincstári illeték minden egyes beiktatásért 30 kr. — A „Nyilttér“ben a 3 hasábos Garmondsor dija 15 kr. Megjelen hetenként kétszer, vasárnap és csötörtökön. Előfizetési feltételek: Helyben házhoz hordással, vagy vidékre postán egész évre fél negyed „ Kéziratok nem küldetnek vissza. Békésmegye állandó bizottmányának közgyűlése. Dec. 11, 12, 13 és 14-ik napján. (Folytatás és vége.) - % A vallás- és közoktatási minister úr, a magy.ar- és ordélyországí autonom hittörvényü izraelita bit- felekezet szervező alapszabályait megküldi. — Meghirdetés végett mindnyája föszolgabiráknak kiadatik. A közmunka- és közlekedési ministerium, a vaspálya üzleti rendszabályok második részének szigo-1" ru érvényre emelését rendeli. — Habár a megye területén két különböző vasúti vonal megyen is keresztül és a vasúti üzletrendszabályok megsértéséből eredő s a járókelők személybiztonságát veszélyeztetett eset magát ez ideig elő nem adta, — mindazonáltal tekintve, hogy- a vasúti közlekedés biztonsága nem csak az érdekelt vasúti társulatok, hanem főleg a nagy közönség érdeke is: a vasúti üzletrondszabályoknak a ministeri rendeletben kiirt része a járásbeli föszolgabirák utján annyival inkább meghirdetendőnek találtatik, minthogy az a közönség körében kevéssé ismert. Indítványba hozatik, hogy a nagy forgalmú b.I csabai indóház külső pálya udvarának s a váróteremnek kibővittetése iránt az illető vasúti igazgatóságok kerestessenek meg. — Ez indítvány köz- hplyesléssel fogadtatik s ehez képest megbizatik a megye első alispánja, hogy az illető tiszavidéki és alföldi vasúttársulatok igazgatóságait, a b.-csahai indóliáz külső udvarának és várótermének a célnak megfelelő kibővittetése és az ottani vasúti forgalomhoz mért helyrehozása iránt mielőbb teendő intézkedés végett keresse meg. A jegyzői tisztség bemutatja a megye főorvosának a közegészségügyről s a megtartott gyógyszertári vizsgálatokról szóló jelentését. — E jelentés az uj megyei bizottság elé lesz terjesztendő. A törvényhatósági levelezések tárgyalása következvén be: a beérkezett ilyetén levelek, mint a melyek többnyire sajátórdekü dolgok körül forognak — tudomásul vétetnek. Olvastatik a p.-szent-tornyai közbirtokosság kérvénye, melyben a Mezőtúrtól Orosházáig tervezett uj vasút létesítésére szükségelt földterületek kisa- játitási árának a közbirtokosság által lett felajánlását megerősíteni kéri. — A megye örömmel értesül arról, hogy a tervezetben lévő vasúti vonal lé-1 tesülése felé közeledvén, ez által egy újabb, a megye anyagi érdekeire nézve előnyös közlekedési eszköz van kilátásba helyezve; minélfogva a kérelem méltányoltatik s a közbirtokosság ténye he- lyeseltetik s megerösittetik. Kajdacsi Antal, a megtartott országos rendőri congressus elnöke, ezen congressusnak a hazai rendőrség szervezésére vonatkozó emlékiratát megküldi. — A levéltárba tétetik. Ascbermanu Ferencz a szegedi uj honvédkerület parancsnokává lett kinevezését tudatja. — A megye közönsége őszinte örömmel üdvözli a felolvasott levélben kifejezett hazafias elveket, s a maga részéről is kijelenteni kívánja, hogy a mennyire át- érzi annak szükségességét, miszerint a honvédelem tagjai és a haza többi polgárai között állandó barátságos egyetértés uralkodjék minden időben, ép oly kész a maga részéröl is e hazafias frigy létesítésére és hovatovább fejlesztésére, teljes hozzájárulásával hatni. Megbízza egyúttal első alispánját^ hogy barátságos érzületeiről a szegedi honvédkerü- lot parancsnokát külön levélben is értesítse. Az aradi g. n. o. püspök, az e negyedbeli g. n. e. papok és tanítók községi adója elengedése tárIloványi Ferenc élete. Részvéttel olvasom a lapokban, hogy a nagy-vá- radi káptalan egyik jeles tagja, a magyar Sión egyik disze, Iloványi Ferenc dec. ll-én jobblétre szenderült. A „Békés“-nek más vallásfelekezetü t. olvasói sem fogják talán irigyelni azon tért, melyet e férfiú emlékénék szentelek. Hoványi Ferenc, kinek atyja, János, molnár volt 1816-ban April 2-án született, biharvármegyei K.- Tarjánban. Tanulmányait a nagy-váradi gymnasi- umban kezdő (1824.) s itt 4 osztályt sikerrel végezvén, a szónoklati s költészeti osztályok látogatására 1829 ben Temesvárra ment. Itt tanult meg németül. Bölcsészeti tanulmányait Nagy-Váradon végezte, hova 1831-ben tért vissza. A következő évben papnövendék lett s Lajcsák Ferenc váradi püspök, ki nem közönséges tehetségét fölismerte, a bécsi Pazmaneumban taníttatta. Mint ilyen, Pesten már bölcsészet — s Bécsben hittudor lett. *) 1836- ban ismét Nagy-Váradon találjuk, hol a papnövelde tanulmányi főnöke, a székes-egyház egyik hitszónoka, s az úgy nevezett „vallásos-gyermekek iskolája“-ban hittanitó lett. — Aldiaconus 1836. dec. 30. diaconus a következő év apriljának 22 ke óta; s bár a pappá-szenteltetés törvényes korát nem érte el: már 1834. október 4. áldozóvá avattatott. — Ezután egyházmegyei igtató, szentszéki jegyző, majd (1840.) Lajcsák püspök titkára lett. Mint ilyen, nemcsak a székesegyházban, hanem a nagy-váradi Teleky (az előtt német-) utcai templomban is szónokolt vasárnaponkint. — Le* Ekkor tulaj donképen csak 2 szigorlatot tett s igy hittudori koszorút csak 1839. nyert, midőn a hátralévő 2 vizsgálatot is dicséretesen kiállotta. mondván Lájcsák püsköki székéről, öt b. Bémer j László, utódja a püspökségben, szintén titkárává s e mellett szent-széki ülnökké nevezte, 1843-ban pedig neki ajándékozta a várad-velencei plébános- ságot s a körös-völgyi kerület helyettes alesperes- ségét. 1844. augustus 16. Szilágyi-Somlyóra távozott, bogy mint az ottani hitközség lelkésze s a gymnasium felügyelője működjék; ez állomását 1847-ig megtartá. 1845-ben a „Religio s Nevelés“ cimü egyházi irodalmi lapban közlött egy cikksorozatot; „A lelkipásztor terhei s vigasztalásai“ mely horvátrá is iefordittatott a zágrábi papok által. A leány gyermekek elhagyatott nevelését tehetségéhez mérten emelendő, Sz.-Somlyón számukra tanodát építtetett, melyet csak 1853-ban fejezett be. — 1847-ben a király a pesti egyetembe hittanárrá nevezte ki s ö székét a II. félévben foglalta el; de már ez évben elhagyá ez állomását is, hogy átvegye most uralkodó királyunk s testvéreinek neveltetését a magyar nyelvben. Mint ilyen elvonultan élt a bécsi kapucinus-zárdában. Ez időben utazta be Német- s Olaszországot s tapasztalatait 2 kötetnyi munkában örökité meg. 1849-ben nagy-váradi kanonokká neveztetett, 5 évvel utóbb pedig a római pápa házi praelátusává, 1858-ban a magyar-tudós-társaság tiszteleti tagjává választotta. Életét csendesen folytatta Nagy-Váradon, melyet csak 1856-ban Keleten tett utazása szakasztott meg rövid időre. E vándorlást is leírta, mert — úgymond — szeretne ártatlan utazási vágyat ébreszteni honfiaiban azon érdekes zarándoklat iránt melyet magára nézve lelkileg, testileg üdvösnek talált. — Meghalt 1871. december 11. Legyen szabad röviden szólanom még irodalmi működéséről. Verses és prózai dolgokat mint papnövendék közölt (1832—1836.) a bécsi „Sokfélben. Mint hitszónok, csak keveset adott ki beszédeiből. Fölemlítem ezek közül: 1) „Az ur háza al j mi üdvösségünk hajléka“ (Tartá a kapucinusok vá- ■ radi templomában, midőn az az 1836. jun. 21-ki tűzvész után 1838. máj. 20. újra fölszenteltetett.) 2) „A szerzetes élet hasznos és üdvös volta“ (a várad-oiaszi apácattemplomban, 1838. vov. 22.) 3) „Isten iránti hűség legszebb katonai disz“, (váradi vártemplomban, a 37. magyar gyalogezred alapítása 100-ik évfordulóján, 1841. sept. 8.) 4) „A vallás tökéletesítése“. (Derecskén, 1842. juh 29)stb. 1847-ben jelent meg (Budán) „Könyvnélküli ka- tdkismusa.“ 1851-ben „Olasz útja“ (Becs.) 2 kötetben. 1853— 55-ben „Fensöbb catholicismus elemei“. 4 kötetben. (Bécs). Voltak, kik azt álliták, hogy „ily jeles vallás-vitázó magyarmü Pázmány óta nem jelent meg.“ 1854- ben Orömdalt irt a király s királyné házasága örömére. 1857-ben „Néhány hét a szent-földön.“ (Bécs.) „Hoványi müveit — mondja egyik bírálója — tiszta, erélyes irmodor, magával ragadó dialectica s roppant ismeretgazdagság jellemzik.“ S ezzel azt hiszem, befejezhetem e pár sort, a hogy kisebb müvei nem említésével nagyobb hibát vélnék elkövetni! ** Pest, 1871. dec. 11. M. S. Egyveleg. (S) Két adoma Schiller ifjú korából. I. Azon hadfi nevelő intézetben, melynek a német költői lángész is növendéke volt, azon rendelet volt kiadva, hogy az ifjak hétköznap 4, vasárnap pedig csak 3 mellény gombot kapcsoljanak ** Más forrásom nem igen lévén kéznél: az életrajzi adatok közlésében főleg Panielik J. „Magyar írók“ 'című, különben erős pártszinezetü s Pesten, 1856. kiadott könyvét követtem.
