Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)
1871-12-24 / 103. szám
gyában, közbenjárásra kéri a megyét. — A megye nem óhajtván az egyházi belügyekbe semminemű befolyást sem gyakorolni, a püspök urnák levelét egyszerűen tudomásul venni határozza. Justh István b. tag következő indítványt tesz: Tekintettel arra, hogy a jelen közgyűlés a mostani megye legutolsó közgyűlése, s hogy ezzel úgy a jelenlegi megyei bizottmány, mint a tisztviselők mandátuma is lejár; tekintettel arra, miszerint a megye eddigi tisztviselői szolgálatban töltött idejük alatt úgy a megye érdekei, valamint átalában hivatali kötelmeik teljesítése körül kifejtett szorgalmuk és buzgalmukért, a megye közönségének elismerését teljes mérvben kiérdemelték : ennélfogva a lelépő tisztikarnak ezen magatartásáért jegyzőkönyvileg is elismerés fejeztessék ki. — Az indítvány közhelyesléssel fogadtatik, s a lelépendő tisztikarnak az elismerés kifejezése jegyzőkönyvbe foglaltatni hatá- roztatik. Országgyűlés. Dec. 21-én. A múlt ülés jegyzőkönyve észrevétel nélkül hitelesíttetik. Több rendbeli felirat tudomásul vétele után következik az 1872. jan. és febr. havában viselendő közterhekről és fedezendő államkiadásokról szóló törvényjavaslat harmadszori felolvasása, illetőleg végleges megszavazása. A főrendekhez fog átküldetni alkotmányos tárgyalás végett. — Következik a napirend : a központi bizottság jelentésének tárgyalása a pénzügyi birói hatóságoknak egyes törvényszékekre ruházásáról és a pénzügyi fötörvényszék ideiglenes fentartásá- ról. Végül következett a közoktatási minister költségvetése tárgyalásának folytatása. Külföld. A francia nemzetgyűlésben az orleansi hercegek helyeiket a jobb középen elfoglalták. Presente törvényjavaslatot terjesztett be, a lázadásban résztvett egyének szabadra bocsátása iránt, kik altisztinél magasabb rangot nem viselnek és közönséges bűntettel nem vádoltalak. A nemzetgyűlés elhatározta a pénzügyi előterjesztvé- nyek közül legelőbb a jövedelmi adót venni tabe, igy annál jobban begyezkedhetvén ünnepnapokon az akkor nagy szerepet játszó mellfodor -sa- pódli). A hetykébb ifjak gyakran megtették, hogy köznapon is csak 3 gombot kapcsoltak be, a miért egyizben Schiller szomszédját megfedvén kapitánya, azzal mentegetödzött az ifjú, hogy magától pattant ki a gomb. Nem sokára történt, hogy Schiller valami költeménnyel lévén elméjében elfoglalva, kisebb gondja is nagyobb volt az öltözködési szabálynál, s vasárnapi napon végig begombolt mellénnyel rukkolt ki. „Hát ön nem tudja a parancsot Schiller?“ — mordult reá a kapitány. „Bocsánatait kérek —1 válaszolt az ifjú költő — maguktól pattogtak be gombjaim.“ II. Ugyanazon intézetban a „Haramiák“ cimü színdarab valamely részét olvasta fel Schiller sor- sosinak, a mi kissé zajosan menvén végbe, belép a kapitány s megfeddi a lármás mulatozókat. Még alig húzta ki lábát, Schiller a félbenszakitás által felingerülve oly hangosan monda, hogy meghall- hatá a százados e szavakat: „Ilyen kapitányt sárgarépából is faragok.“ — Másnap kiállítják az ifjakat; megjelen maga a herceg, és komoran fölszólítván Schillert ilyen szavakat intéz hozzá: „Ön tegnap azt mondá, hogy sárgarépából is farag magának kapitányt.“ — „Nem tagadhatom magasságod előtt,“ — monda lesütött szemekkel az ifjú. „Hozzátok hát elő azta a sárgarépát“ parancsolá a herceg, s azonnal markába nyomtak az ifjú költőnek egy roppant murkot és kést, a ki fülig pirulva pillanatnyi szünet után teljes megadásssal hozzá fogott a munkához. A herceg csak néz, csak néz, egyszer megszólal: „az ördögbe bizony még megérjük, hogy csakugyan kifaragja.“... — S ezzel vége lett az executiónak. nácskozás alá. — A francia nemzetgyűlésben Duval interpellatiót intézett a kormányhoz, hogy Rane a commune volt tagja ne üldöztessék : a nemzetgyűlés a kormány által helyeselt napirendet fogadta el. — A bizottsági ülésben 18 képviselő a nemzetgyűlésnek Párisba való visszatérése ellen szavazott, s csak 12 szavazott a kormány javaslata mellett, Giraud képviselő azt jegyzé meg, hogy a fegyvertelen Páris sokkal veszélyesebb, mint az előbbi, mert a fegyvertelen tüntetéseket nehéz megakadályozni; ezt a kormány is érzi, mert még mindig késik az ostromállapotot megszüntetni. Az olasz ininisteriumban legközelebb fog tárgyalás alá kerülni a vallási testületek megszüntetését elrendelő törvényjavaslat. A római s nápolyi vidéken, a papok élénken izgatnak azon hírrel, hogy legközelebb keresztes háború fog kitörni, hogy a katonakötelezetteket szökésre birják. Róma megerősítési munkálatai március elején fognak megkezdetni. Mexikóból érkezett hírek szerint Juarez már- cziusig korlátlan hatalommal ruháztatott fel a congresses által, hogy a felkelést erélyesen elnyomja ; küldetésének sikere azonban igen kétes. Legújabbak. A csákovai kerületben dec. 21 én Missits ellenében gróf Karácsonyi Guido nagy többséggel képviselőnek megválasztatott. Bécs, dec. 21. A „N. fr. Presse“ irja : A reichs- ráth még szombaton, e hó 30-án az adónak 3 hóra való továbbszedését fogja megszavazni és azután jan. 9-ig elnapolja magát. Linz, dec. 21. A landtag végrehajtó a reiehs- ráthba való választásokat; a megválasztottak közt van Lasser minister is. Berlin, dec. 21. A lefolyt háborúban használt vasút-vaggonok használatáért járó kárpótlások ügyében tartott értekezlet bevégzödött. Az osztrák vaspályák követelései átalában elfogadtattak. — A Pétervár és Kopenhága közt folytatott élénk diplomáciai közlekedésről szóló hir megvalósul; az orosz fejedelmi trón utóda a dán udvarhoz váratik. Szent-Pétervár, dec. 21. Oubril, az eddigi orosz berlini követ rendkívüli meghatalmazott nagykövetté neveztetett ki. — Újévtől fogva az orosz nyelv tanítása a lengyel királyság iskoláiban kötelezett. Madrid, dec. 21. Az uj kabinet végleg Sagasta elnöksége alatt alkottatott meg. Elvből. Szarvas, dec. 17-én Elénk vitatárgyul szolgál nálunk a múlt hó 5-én megejtett szarvasi papválasztás, s bár a lelkészi tisztség a napokban a megválasztott s ezúttal már bevezetett lelkész által betöltetett, a vitatkozások folyvást tartanak még a felett, váljon a választás megfelelt e minden tekintetben az autonómia s a törvény kellékeinek ? E nyilvános elemzésnél előbbi kérdésre, nem lehet nem tagadólagos választ adni, melynél főleg a gyülekezetnek október 8-ik kollektiv szavazata ad felvilágosítást. — Igaz ugyan, hogy az egyházi pártviszálynál a felzaklatott szenvedély a személyeskedésnek a bösztiltségig engedett tért s néhány percnyi időköz elég volt arra, hogy a barát mint ellenség fenyegetett, mindenütt a legnagyobb zavar s a békére a remény csak szakadékony szálakon nyújtott biztosítékot; igaz ugyan, hogy az ámítások s ehhez hasonló üzelmek a társadal mi-életet napról napra elkeserítőbbé tették, melyeken a jólét, demokratikus elvek s a rászedett nép jogainak védelme külmázként fityegett, mig a háttérből a legborzasztóbb számítás, vagy személyeskedés ritt ki s hogy a kollektiv szavazat ezen ámítások eredményéül volt tekinthető; de azt sem lehet tagadni, hogy a nép — bár a jelölés a a törvényes utón legnemesebb szándékkal eszközöltetett —• nem volt elégedetlen jelöltjeivel. Az autonomikus egyház, midőn papjelöltjeivel elégedetlen, a folytatólagos jelölésre gyakorolhatja ajánlati jogát s ez ajánlat, az önkormányzattal egybehangzólag — ha személy ellen kifogások nincsenek — kihallgattatik. — Ezen körülmények közt szent kötelesség lett volna a nép jogát, az ajánlatot érvényesíttetni, s nem gyanút kelteni az iránt, mintha az autonómia büszkesége, maga az önkormányzat obliteráltatnék. — A választásra vonatkozó eredmény úgy is a mostani lett volna, mert söm a játékot űzők ingerkedéseitöl, sem pedig az egyház kebelében kegyelemből tűrt megválasztatásától tartani nem lehetett. — S mig egyrészről az autonómia obliteráltatásával az érvényre jutott — jelöltekkeli — elégedetlenségnél a jogi hatáskör elé torlaszok gördittettek, addig a nép bizalmával illetéktelenül sáfárkodók működései ellen — dacára az erkölcsi veszteségnek — intézkedések a kellő időben, mert a tanácsos a jogos elé helyeztetvén, nem tétettek. — A béke szem előtt tartásánál gyakran történik ez igy s mindig tévesen, mert a szigorú joggyakorlat nem egyszer érint ugyan kellemetlenül, de a kifolyó kellemetlenségek folytán, utal a viszonyok, műveltség s a kor kívánalmaihoz képest a törvények módosítása s azoknak tiszteletben tartására. — Hasonló eljárásnak tekinthető a múlt hó 5-én megejtetett papválnsztás is, melynél a gyülekezetnek fentebb emlitett kollektiv szavazata ellen bár óvások nem tétettek, a választás mellett küzdők, mint kissebb- ségben maradtak mégis keresztülvitték azt a névszerinti szavazattal, mely szavazatot az elejtett törvényes kellékek keresése tett szükségessé. — A szavazatszedö hármas bizottság munkálataiból az derült ki, hogy működése felesleges, s nemkülönben az is, mi a szavazat előtt is ismeretes volt, t. i. az : hogy a választást sürgetők absolut többsége az egy személyben helyezett bizalommal egy nevet hangoztat ajkain s épen ez intézkedések adnak tanúságot arról, hogy a választás, sem az autonómia, sem a törvény kellékeinek nem felelt meg. Nem pártról, vagy a választásra vonatkozó eredmény rosszalásáról van itt szó, de az elvhüség tekintetéből a jogi hatáskör minden körülmények között igényelt védelméről s a tanácsoknak oly ose- teknéli helytelenségéről, hol a jog gyakorlata rael- lözhetlen; mert az ily eljárásoknál támadt sebek javulás esetén is működést gátló hegzsugort eredményeznek, hiszen a választásra vonatkozó eredmény kívánatos volt s ezúttal a jólét és hatalom érdekében üdvözöljük a megválasztottat s óhajtj uk ha Ádámunk van, Évánk is legyen mielébb. Újdonságok. — Bakody Lajos, a jeles zongoraművész készül városunkat legközelebb meglátogatni. Jelenleg Nagyváradon hangversenyez, honnan a jövő január első napjaiban rándul át körünkbe, s itt egy hangversenyt ad. Bakonyi művészi neve sokkal ismertebb semhogy ezt hosszasabban hangsúlyoznunk kellene; a birodalom fővárosaiban: Bécsben, Pesten stb. aratott művészi diadalai eléggé ismeretesek közönségünk előtt, s igy csak röviden akartuk jelezni megérkeztét, mely a müveit közö iségnek egy ritka műélvezetet nyújtó estét helyez kilátásba. — Innen valószínűleg Csabára is átrándul a művész. \— Csabáról dicsérő sorokat vettünk, Csóka Sándor ott működött szintársulatáról. Különösen Csó- káné, Szabóné, Könyves és Szabó vannak kiemelve, mint a kik a f. hó 17. tartott utolsó előadáson, a „Peleskei nótáriusában dicséretre méltóan feleltek meg szerepeiknek. A tudósitó felemlíti levelében, hogy „sajnálva válnak meg kedves színészeiktől, kik a közönség tetszését és pártfogását nyerték meg; de remélik, hogy husvétra ismét visszatérnek Csabára.“ — Ugyancsak Csabán közelebb Fátyol Károly és fia L a j o s gordonkások adtak hangversenyt a kasinó termében. A műsor közül különösen a „Havasi kürt“, „Bihari ábránd“ és „Erdélyi románjai“ részesültek nagy tetszésben,
