Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)

1871-12-24 / 103. szám

gyában, közbenjárásra kéri a megyét. — A megye nem óhajtván az egyházi belügyekbe semminemű befolyást sem gyakorolni, a püspök urnák levelét egyszerűen tudomásul venni határozza. Justh István b. tag következő indítványt tesz: Tekintettel arra, hogy a jelen közgyűlés a mosta­ni megye legutolsó közgyűlése, s hogy ezzel úgy a jelenlegi megyei bizottmány, mint a tisztviselők man­dátuma is lejár; tekintettel arra, miszerint a me­gye eddigi tisztviselői szolgálatban töltött idejük alatt úgy a megye érdekei, valamint átalában hivatali kötelmeik teljesítése körül kifejtett szorgalmuk és buzgalmukért, a megye közönségének elismerését teljes mérvben kiérdemelték : ennélfogva a lelépő tisztikarnak ezen magatartásáért jegyzőkönyvileg is elismerés fejeztessék ki. — Az indítvány közhelyes­léssel fogadtatik, s a lelépendő tisztikarnak az el­ismerés kifejezése jegyzőkönyvbe foglaltatni hatá- roztatik. Országgyűlés. Dec. 21-én. A múlt ülés jegyzőkönyve észre­vétel nélkül hitelesíttetik. Több rendbeli felirat tu­domásul vétele után következik az 1872. jan. és febr. havában viselendő közterhekről és fedezendő államkiadásokról szóló törvényjavaslat harmadszori felolvasása, illetőleg végleges megszavazása. A fő­rendekhez fog átküldetni alkotmányos tárgyalás végett. — Következik a napirend : a központi bi­zottság jelentésének tárgyalása a pénzügyi birói hatóságoknak egyes törvényszékekre ruházásáról és a pénzügyi fötörvényszék ideiglenes fentartásá- ról. Végül következett a közoktatási minister költ­ségvetése tárgyalásának folytatása. Külföld. A francia nemzetgyűlésben az orleansi her­cegek helyeiket a jobb középen elfoglalták. Presente törvényjavaslatot terjesztett be, a lázadásban résztvett egyének szabadra bocsátása iránt, kik altisztinél magasabb rangot nem visel­nek és közönséges bűntettel nem vádoltalak. A nemzetgyűlés elhatározta a pénzügyi előterjesztvé- nyek közül legelőbb a jövedelmi adót venni ta­be, igy annál jobban begyezkedhetvén ünnepnapo­kon az akkor nagy szerepet játszó mellfodor -sa- pódli). A hetykébb ifjak gyakran megtették, hogy köznapon is csak 3 gombot kapcsoltak be, a mi­ért egyizben Schiller szomszédját megfedvén kapi­tánya, azzal mentegetödzött az ifjú, hogy magától pattant ki a gomb. Nem sokára történt, hogy Schil­ler valami költeménnyel lévén elméjében elfoglal­va, kisebb gondja is nagyobb volt az öltözködési szabálynál, s vasárnapi napon végig begombolt mellénnyel rukkolt ki. „Hát ön nem tudja a pa­rancsot Schiller?“ — mordult reá a kapitány. „Bo­csánatait kérek —1 válaszolt az ifjú költő — ma­guktól pattogtak be gombjaim.“ II. Ugyanazon intézetban a „Haramiák“ cimü színdarab valamely részét olvasta fel Schiller sor- sosinak, a mi kissé zajosan menvén végbe, belép a kapitány s megfeddi a lármás mulatozókat. Még alig húzta ki lábát, Schiller a félbenszakitás által felingerülve oly hangosan monda, hogy meghall- hatá a százados e szavakat: „Ilyen kapitányt sár­garépából is faragok.“ — Másnap kiállítják az ifjakat; megjelen maga a herceg, és komoran föl­szólítván Schillert ilyen szavakat intéz hozzá: „Ön tegnap azt mondá, hogy sárgarépából is farag ma­gának kapitányt.“ — „Nem tagadhatom magassá­god előtt,“ — monda lesütött szemekkel az ifjú. „Hozzátok hát elő azta a sárgarépát“ parancsolá a herceg, s azonnal markába nyomtak az ifjú köl­tőnek egy roppant murkot és kést, a ki fülig pi­rulva pillanatnyi szünet után teljes megadásssal hozzá fogott a munkához. A herceg csak néz, csak néz, egyszer megszólal: „az ördögbe bizony még megérjük, hogy csakugyan kifaragja.“... — S ezzel vége lett az executiónak. nácskozás alá. — A francia nemzetgyűlésben Du­val interpellatiót intézett a kormányhoz, hogy Ra­ne a commune volt tagja ne üldöztessék : a nem­zetgyűlés a kormány által helyeselt napirendet fo­gadta el. — A bizottsági ülésben 18 képviselő a nemzetgyűlésnek Párisba való visszatérése ellen szavazott, s csak 12 szavazott a kormány javas­lata mellett, Giraud képviselő azt jegyzé meg, hogy a fegyvertelen Páris sokkal veszélyesebb, mint az előbbi, mert a fegyvertelen tüntetéseket nehéz megakadályozni; ezt a kormány is érzi, mert még mindig késik az ostromállapotot meg­szüntetni. Az olasz ininisteriumban legközelebb fog tár­gyalás alá kerülni a vallási testületek megszün­tetését elrendelő törvényjavaslat. A római s nápo­lyi vidéken, a papok élénken izgatnak azon hírrel, hogy legközelebb keresztes háború fog kitörni, hogy a katonakötelezetteket szökésre birják. Róma meg­erősítési munkálatai március elején fognak meg­kezdetni. Mexikóból érkezett hírek szerint Juarez már- cziusig korlátlan hatalommal ruháztatott fel a con­gresses által, hogy a felkelést erélyesen elnyomja ; küldetésének sikere azonban igen kétes. Legújabbak. A csákovai kerületben dec. 21 én Missits ellenében gróf Karácsonyi Guido nagy többséggel képviselőnek megválasztatott. Bécs, dec. 21. A „N. fr. Presse“ irja : A reichs- ráth még szombaton, e hó 30-án az adónak 3 hóra való továbbszedését fogja megszavazni és azután jan. 9-ig elnapolja magát. Linz, dec. 21. A landtag végrehajtó a reiehs- ráthba való választásokat; a megválasztottak közt van Lasser minister is. Berlin, dec. 21. A lefolyt háborúban használt vasút-vaggonok használatáért járó kárpótlások ügyé­ben tartott értekezlet bevégzödött. Az osztrák vas­pályák követelései átalában elfogadtattak. — A Pétervár és Kopenhága közt folytatott élénk dip­lomáciai közlekedésről szóló hir megvalósul; az orosz fejedelmi trón utóda a dán udvarhoz váratik. Szent-Pétervár, dec. 21. Oubril, az eddigi orosz berlini követ rendkívüli meghatalmazott nagy­követté neveztetett ki. — Újévtől fogva az orosz nyelv tanítása a lengyel királyság iskoláiban kö­telezett. Madrid, dec. 21. Az uj kabinet végleg Sagasta elnöksége alatt alkottatott meg. Elvből. Szarvas, dec. 17-én Elénk vitatárgyul szolgál nálunk a múlt hó 5-én megejtett szarvasi papválasztás, s bár a lelkészi tisztség a napokban a megválasztott s ezúttal már bevezetett lelkész által betöltetett, a vitatkozások folyvást tartanak még a felett, váljon a választás megfelelt e minden tekintetben az autonómia s a törvény kellékeinek ? E nyilvános elemzésnél előbbi kérdésre, nem le­het nem tagadólagos választ adni, melynél főleg a gyülekezetnek október 8-ik kollektiv szavazata ad felvilágosítást. — Igaz ugyan, hogy az egy­házi pártviszálynál a felzaklatott szenvedély a sze­mélyeskedésnek a bösztiltségig engedett tért s né­hány percnyi időköz elég volt arra, hogy a barát mint ellenség fenyegetett, mindenütt a legnagyobb zavar s a békére a remény csak szakadékony szálakon nyújtott biztosítékot; igaz ugyan, hogy az ámítások s ehhez hasonló üzelmek a társadal mi-életet napról napra elkeserítőbbé tették, melye­ken a jólét, demokratikus elvek s a rászedett nép jogainak védelme külmázként fityegett, mig a hát­térből a legborzasztóbb számítás, vagy személyes­kedés ritt ki s hogy a kollektiv szavazat ezen ámítások eredményéül volt tekinthető; de azt sem lehet tagadni, hogy a nép — bár a jelölés a a törvényes utón legnemesebb szándékkal eszkö­zöltetett —• nem volt elégedetlen jelöltjeivel. Az autonomikus egyház, midőn papjelöltjeivel elégedetlen, a folytatólagos jelölésre gyakorolhat­ja ajánlati jogát s ez ajánlat, az önkormányzat­tal egybehangzólag — ha személy ellen kifogások nincsenek — kihallgattatik. — Ezen körülmények közt szent kötelesség lett volna a nép jogát, az ajánlatot érvényesíttetni, s nem gyanút kelteni az iránt, mintha az autonómia büszkesége, maga az önkormányzat obliteráltatnék. — A választásra vo­natkozó eredmény úgy is a mostani lett volna, mert söm a játékot űzők ingerkedéseitöl, sem pe­dig az egyház kebelében kegyelemből tűrt megvá­lasztatásától tartani nem lehetett. — S mig egy­részről az autonómia obliteráltatásával az érvény­re jutott — jelöltekkeli — elégedetlenségnél a jo­gi hatáskör elé torlaszok gördittettek, addig a nép bizalmával illetéktelenül sáfárkodók működései el­len — dacára az erkölcsi veszteségnek — intéz­kedések a kellő időben, mert a tanácsos a jogos elé helyeztetvén, nem tétettek. — A béke szem előtt tartásánál gyakran történik ez igy s mindig tévesen, mert a szigorú joggyakorlat nem egyszer érint ugyan kellemetlenül, de a kifolyó kellemet­lenségek folytán, utal a viszonyok, műveltség s a kor kívánalmaihoz képest a törvények módosítá­sa s azoknak tiszteletben tartására. — Hasonló eljárásnak tekinthető a múlt hó 5-én megejtetett papválnsztás is, melynél a gyülekezetnek fentebb emlitett kollektiv szavazata ellen bár óvások nem tétettek, a választás mellett küzdők, mint kissebb- ségben maradtak mégis keresztülvitték azt a név­szerinti szavazattal, mely szavazatot az elejtett tör­vényes kellékek keresése tett szükségessé. — A szavazatszedö hármas bizottság munkálataiból az derült ki, hogy működése felesleges, s nemkülön­ben az is, mi a szavazat előtt is ismeretes volt, t. i. az : hogy a választást sürgetők absolut több­sége az egy személyben helyezett bizalommal egy nevet hangoztat ajkain s épen ez intézkedések adnak tanúságot arról, hogy a választás, sem az autonómia, sem a törvény kellékeinek nem felelt meg. Nem pártról, vagy a választásra vonatkozó ered­mény rosszalásáról van itt szó, de az elvhüség te­kintetéből a jogi hatáskör minden körülmények kö­zött igényelt védelméről s a tanácsoknak oly ose- teknéli helytelenségéről, hol a jog gyakorlata rael- lözhetlen; mert az ily eljárásoknál támadt sebek javulás esetén is működést gátló hegzsugort ered­ményeznek, hiszen a választásra vonatkozó ered­mény kívánatos volt s ezúttal a jólét és hatalom érdekében üdvözöljük a megválasztottat s óhajtj uk ha Ádámunk van, Évánk is legyen mielébb. Újdonságok. — Bakody Lajos, a jeles zongoraművész ké­szül városunkat legközelebb meglátogatni. Jelenleg Nagyváradon hangversenyez, honnan a jövő janu­ár első napjaiban rándul át körünkbe, s itt egy hangversenyt ad. Bakonyi művészi neve sokkal is­mertebb semhogy ezt hosszasabban hangsúlyoznunk kellene; a birodalom fővárosaiban: Bécsben, Pes­ten stb. aratott művészi diadalai eléggé ismeretesek közönségünk előtt, s igy csak röviden akartuk je­lezni megérkeztét, mely a müveit közö iségnek egy ritka műélvezetet nyújtó estét helyez kilátásba. — Innen valószínűleg Csabára is átrándul a művész. \— Csabáról dicsérő sorokat vettünk, Csóka Sán­dor ott működött szintársulatáról. Különösen Csó- káné, Szabóné, Könyves és Szabó vannak kiemel­ve, mint a kik a f. hó 17. tartott utolsó előadáson, a „Peleskei nótáriusában dicséretre méltóan fe­leltek meg szerepeiknek. A tudósitó felemlíti leve­lében, hogy „sajnálva válnak meg kedves színésze­iktől, kik a közönség tetszését és pártfogását nyer­ték meg; de remélik, hogy husvétra ismét vissza­térnek Csabára.“ — Ugyancsak Csabán közelebb Fátyol Ká­roly és fia L a j o s gordonkások adtak hangversenyt a kasinó termében. A műsor közül különösen a „Havasi kürt“, „Bihari ábránd“ és „Erdélyi román­jai“ részesültek nagy tetszésben,

Next

/
Oldalképek
Tartalom