Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)

1871-11-23 / 94. szám

94-ik szám. Harmadik évfolyam. Gyula november 23-án 1871. Szerkesztőségi iroda, hová a lap szellemi ré­szére vonatkozó közle­mények küldendők: fő­utca 186. szám. Kiadó hivatal: Nagy Ferenckönyv- kereskedése, hová az előfizetési pénzek, hir­detések, hirdetési-dijak és reclamatiók küldendők. # ppyircí ririfv rin POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ KÖZLÖNY. Hirdetések felvétetnek : Gyulán a kiadó hivatalban; Pesten : Lang Lipót nemzetközi hirdetési« irodájában (Erzsébettér 9. sz.) Továbbá Neumann lí. (Kígyó utca 6. sz.), és Singer Sándor (3 korona utca j 5. sz.) hirdetési irodájában. -— Hirdetési dijak : Három hasábos Garmondsor háromszori hirdetésnél 5 kr. < Terjedelmes vagy többször megjelenő hirdetések kedvezőbb feltételek mellett vétetnek fel. — Kincstári illeték \ minden egyes beiktatásért 30 kr. — A „Nyilttér“ben a 3 hasábos Garmondsor dija 15 kr. Kéziratok nem küldetnek vissza. Megjelen hetenként kétszer, va­sárnap és csötörtökön. Előfizetési feltételek: Helyben házhoz hordással, vagy vidékre postán egesz evre fél „ negyed „ 6 frt — 3 frt — 1 frt 50 A november 11-ki gyűlés. Ily cim alatt küldetett be hozzánk az alant egész terjedelmében közlött érdekes cikk, mely reflektálva a lapunk f. évi 92 ik számának élén megjelent cikkünkre, a kérdéses megyei közgyűlés eseményeit e cikkünktől sokban eltérői eg veszi bírálat alá. Távol lévén attól, hogy az ellennéze­tek kizárása által az egymást megértés üd­vös útját nehezitsük, — szives készséggel adunk tért azoknak lapunk hasábjain. A cikk ime ez : (R.) Engedje meg t. szerkesztő ur, hogy a 11-ki közgyűlésről én is elmondjam vé­lekedésemet. A gyűlés határnapjáról értesítve nem lé­vén — a meghivó valószinüleg Pestre kül­detett — a gyűlésben részt nem vehettem. De az nap a. „Békésiben olvasván, hogy a bizottmány összegyűlt, a déli vonattal átrándultam, hogy az eredményt mielébb megtudhassam. Megérkezvén — én is képpel kezdem, mint a 92. sz. (?) írója — a megyeházat sűrű füstfellegben találtam. Ott csata van, gondolám. S valóban a gomolyból izgult alakokat láttam kibontakozni, a harci szerencsét ar­caikról olvastam. Némelyek arcáról öröm sugárzott — ezek a győztesek voltak; má­sokén bosszúság, harag ült s ökleikkel visz- szafenyegetve távoztak — ezek a legyőzői­tek voltak. Mire nekem, tudja-e szerkesztő ur, mi ju­tott eszembe? azon végzetteljes csata, mely­ről Segur, az 1812. ' francia hadjárat classicus írója azt mondta: hogy sötét füst­je ama komor jövőt jelképezte, melynek ama csata előidézője volt. Értem a smo- lenszk-it. • Mert én a 11-ki harcot szintén végzet­teljesnek tartom s azért, hogy vivatott igen sajnálom az ügyért is — az abban győzött kisebbségért. Az ügyért miért? nem részletezem, eleget irtani a pártharcok balkövetkezéseiről a megyében. Kontra elmondom miért sajnálom ezen intermezzót, mert én annak tartom — a megyebeli kisebbségért. En t. i. avval a véleménnyel tartok, mi­szerint a kisebbségeknek minden befolyás­tól megfosztása jogtalan, igazságtalan és a küzügyekre nézve hátrányos, sőt veszélyes, következésképen, hogy ott, hol a többség absolut uralmat gyakorol a kisebbség felett, szabadság, egyenlőség nem s igy haladás se lehet. De hogy a többség a kisebbség iránt méltányos legyen, ez talán első sorban a kisebbség magatartásától függ; óvakodnia kell nevezetesen a kisebbségnek minden provocaliotól — a pártgyarapitás loyalis eszközeit nem tartom provó catiónak — óva­kodnia kell az önként kinálkozó pillanat­nyi előnynek is, ha nem elvről van szó — kizsákmányolásától. Mert ha provocál, ha az olykor kinálkozó alkalom csábjának el­lent állni nem tud, ha követendő kisebb­ségi oportun politikáját egy isolált győze­lem mámoráért compromittálja — úgy az a kisebbség a többség által befolyásától okvetlenül meg tog fosztatni. En óhajtom, hogy megyénk deákpárti részének, mind a tanácskozásokban, mind a közszolgálat előnyeiben hatása, része le­gyen, ha kisebbségben van is nálunk, az megilleti őt, ahoz joga van. De része csak úgy lesz, ha az imént kifejezett feltételt szem előtt tartja. S kérdem : bű volt-e kisebbségi politiká­jához a 11 -ik gyűlésen tanusitott magatar­tásában? Azt tartom nem. Elhagyta magát a vá­ratlan alkalom csábjától ragadtatni, a mit annál kevésbé kell vala tennie, mert tud­ta, hogy a meghívás hiányosan történt, a min részéről úgy segített, s ezt tennie jo­gában állott — hogy pártfeleit p r i v a t a diligentia külön figyelmeztette, én leg­alább annak tulajdonítom, hogy mig az ellenzék oly gyéren jelent meg, a másik részen oly7 egyének is láthatók voltak, a kik a gyűléseket látogatni nem szokták. Azt mondja(?) miért nem tett az ellen­zék közvetítő ajánlatot. Igaz, tehetett volna, én heveskedését nem helyeslem, de mi­után nem tett, elég ok volt-e az arra, hogy a deákpárt kisebbségi politikáját compro- mittálja, elég ok volt-e az arra, hogy ugyan­azt tegye az ellenzék ellenében, a miért azt máskülönben vádolja; ellenkezőleg az opportunitás, sőt többet mondok, tekintve a meghivók hiányosságát, a loyalitás nem azt tanácsolta-e, hogy ő a véletlen többség, tegyen közvetítő ajánlatot..? Azt tartom, ha ezt teszi a deákpárt, ön­magának is igen jó szolgálatot tesz vala, de a közügynek is minden esetre értéke­sebbet, mint — hogy azt a választást, úgy a mint, coute qui coute megejtette, külö­nösen most, a megyei ujraalakulás előes­téjén, azon ujraalakulásán, mely a deák- párti többség müve, annak békés keresz­tülvitelét tehát épen a megyebeli deákpárt­nak kell vala szem előtt tartania. Hogy most mi fog történni, én attól tar­tok az a mi nem kívánatos: repressaliák. Egyébiránt remélem, még se. Felteszem a megyebeli ellenzékről, hogy a megye ja­vát múló hevélyeknek fel nem áldozza, any- nyival inkább nem, mert meggyőződtem, bogy a 11-ki győzelmet a deákpárt nem egy higgadt tagja is nem helyesli. Országgyűlés. A képviselöház ülése nov. 17-én Napirend : A telepitvényesekröl szóló törvényjavaslat tárgya­lásának folytatása. A jegyzőkönyv hitelesítése után elnök bemutatja a beérkezett irományokat. — Ne­mes János gróf benyújtja választási jegyzőköny­vét. Az igazoló bizottsághoz utasittatik. Gróf Beth - len János előadó a VI ik bíráló bizottsághoz jelen­tését adja be Rónay János torontálmegyei kép­viselő választását illetőleg. A bizottság a válasz­tás tárgyában vizsgálatot javasol, s ennek eszköz­lésére Turcsányi Ede bizottsági tagot küldi ki. Turcsányi az esküt azonnal leteszi a ház előtt. Ordódy Pál előadó olvassa az igazoló bizottság jelentését, mely szerint Szilágyi Dezső a szokott 30 nap fentartásával igazoltatik. Szögyény L. előadó a kérvényi bizottság jelentését mutatja be Pest városának az iparjavaslat két szakaszát ille­tő kérvényére vonatkozólag. Pejacsevich mi­niszter felel Irányinak a horvátországi gyűlés el­napolását illetőleg beadott interpellatiójára : Noha ez ügy boívát-szlavon- dalmát autonomügy, még­is felel : Az elnapolást nemcsak ö, de az ösz- szes kormány tanácsolta; a felségnek elvitázhat- lan jogja van az országgyűlést elnapolni, a közös horvát-raagyar ügyek elintézése a közös ország­gyűlésen nem szenved hátrányt. Végül ünnepé­lyes óvást tesz a horvát-szlavon-dalmát autonom ügyekben netán történő avatkozás ellen. — Peja­csevich képviselőnek ezirányban tétt indítványá­ra a horvát országgyűlésen fog válaszolni. (Helyes­lés jobbról.) A feleletet a többség tudomásnl ve­szi. Felvétetik a napirend. Zsedényinem fogad­hatja el a telepitvényesek megváltásánál az állami közvetítés eszméjét. Pártolja a közp. bizottság je­lentését, mert az^állambitelt megingatni nem akar­ja. — Lónyay gróf: Helyesli a pénzügyminisz­ternek tegnap kifetett nézeteit. 0 az hiszi, hogy az állami közvetítés eszméje nem helyes és sokkal czélravezetöbb volna az, ha az állam az érdekelt felek közötti hitelműveletet támogatja és elősegí­ti. — Kerkapoly Károly: E §.-t a központi bizottsághoz visszautasittatni kívánja bővebb tár­gyalás végett. Elfogadtatik. A 7., 8., 9-ik §. vál­tozatlanul elfogadtatik; a 10-ik §., miután a 6-dik- kal összefüggésben van, függőben marad. — A 11. §., miután Titller úgy Táncsics módosit- ványai elvettettek, a közp. bizottság szövegezésé szerint fegadtatott el. — A 12. §.-hoz Várady, Kemény Mihály nyújt be módosítást; Huszár Im­re felföggesztetni kívánja e szakaszt is. A §. Vá- radynak Bittó által is elfogadott világosabb szöve­gezésében fogadtatik el. Végül még annyit emlí­tünk fel, hogy a további szakaszok a központi bizottság szövegezését lényegtelenül változtató mó- dositványokkal fogadtattak el. A függőben hagyott §§-ok a központi bizottsághoz utasitattak, hol a miniszter a megígért szükséges felvilágosításokat és indítványokat fogja tenni. Osztrák dolgok. A lengyelek bécsi értekezletén az elnöksé­get Ziblikievicz vitte; részt vett 24 képviselő, köz­tük Sapieba herceg (a lengyel Iandesmarschal) és Grocholszky minister. Határozata eddigelé csak egy

Next

/
Oldalképek
Tartalom