Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)

1871-09-10 / 73. szám

Orosházát illetőleg, a „Békés“ megjegyzi, hogy a község is hajlandó áldozatot hozni. — Igaz, s ezen hajlandóságának kifejezést is adott, midőn a kiküldött ministeri hivatalnok jelenlétében százezer téglát, harmincezer cserepet, kétezer forint készpénzt s két hold legjobb minőségű földet ajánlott a község közvetlen közelében. S ha a csongrádi ajánlatról az mondatik, hogy az valóban szép, talán az orosháziról is ellehet mondani, hogy az is csak valami.

A napokban láttuk tanfelügyelő ur ö nagyságának községünk elöljáróságához intézett hivatalos átiratát, melyben tudatja, hogy Pauler minister ur a körülmények kellő egybevetése és megfontolása után, jónak látta az államképezdét Csongrádon megtelepiteni.

Bizony kár volt azzal az egybevetéssel és megfontolással fáradni, mikor már különben is Cson- grád felé hajlott a mérleg, s kár volt a ministeri hivatalnok urnák, már különben is feleslegessé vált kiküldetésével a közoktatási budget nem épen duzzadt tárcáját apasztani.

Valóban kiváncsiak vagyunk, mi lehetett az a kiválólag kedvező körülmény, mely a versenyzett három község között első nyertessé Csongrádot tette.

Csongrád, a tankerület többi községeitől mintegy elszigetelve, egészen szélen fekszik : Orosháza központon.

Csongrád a Tisza mocsárjai között, esős, sáros időben minden oldalról hozzáférhetlen : Orosháza vasúti kapcsolatban áll.

Csongrádnak vasútja lesz, Orosházának van.

Csongrád levegője a tiszai mocsárok kigőzölgései folytán nedves, egészségtelen: Orosházáé száraz, egészséges.

Hogy Csongrád és Orosháza mit ajánlott, azt már említettük.

Csongrádon egészen uj épületet kell emelni, Orosházán egy körülbelül 1150 0° térfogatú telken, a község központján, homlokzatával széles, nyílt utcára néző, solid anyagból emelt épület 8500 forintért volt kapható, mely egy pár száz forintnyi költséggel, igen könnyen és hamar lett volna ügy átalakitható, hogy az első évi tanfolyamra a lehető legnagyobb kényelmet adta volna; továbbra pedig 10—12 ezer forint beruházással az egész intézet a célnak tökéletesen megfelelt volna úgy, hogy a szükséges tantermek, lakosztályok és gyakorlati iskolán kívül, az udvaron elég tágas tornatér s még egy jókora kert is maradt volna. Szóval 20 ezer forint költséggel, beszámitva a községi ajánlatot, az egész intézeti épület a célnak tökéletesen megfelelőleg lett volna előállítható.

Legyen szabad egyenlőre kételkednünk, hogy a csongrádi körülmények kedvezőbbek az orozhá- ziaknál.

Ez a mi szempontunk; — ő exeellentiájáét csak sejtjük : az értelmes közönség pedig, minister ur eddigi eljárása nyomán, könnyen tájékozhatja magát.

Torkos Károly.

Franciaországi események.

A nemzetgyűlés sept. 5-ki ülésében kezdettek meg a tárgyalások a kormánynak Versaillesben állandósítása felett, Ranviet ebbeli indítványa felett igen heves és zajos vita keletkezett. — A baloldal erősen ellenzi a javaslatot, és a nemzetgyűlésnek s a ministeriumoknak Párisba való visszatérését követeli. —Azon hirt is emlitik, hogy Thiers és az olasz követ Nígri között élénk fejtegetésekben nyilvánuló szóváltás keletkezett, Olaszországnak agasteini tárgyalásokban való részvétele miatt. Nigri kinyilatkoztatá, hogy Olaszországnak egyetlen célja: a békét fentartani; azonban semmi eset- 're sem célja valamely barátságos hatalmat károsítani. — Rouher a jelöltséget Corsicában elfogadta. — A párisi nők között következő szövegű kérvény kering: „Az emberiesség nevében. Sok ezer csa Iád nevében, mely gyászba s a legmélyebb nyomorba vettetett. A közbéke nevében. A párisi ipar nevében, mely elhervad, mert legjobb munkásaitól

megfosztva látja magát: Esedezünk az összes foglyok azonnali szabadon bocsáttatásáért, kivéve a visszaeső bűnösöket s ama keveseket, kiket közvetlenül a gyújtogatások, a gyilkosság, lopás vádja sújt.“

A hadisarc harmadik félmilliárdjának utolsó részletét a francia kormány már lefizette. Sept. 1-én érkezett az utolsó 100 millió Strasburgba, ezenkívül még 10 millió felesleg a netaláni tévedések s hiányok kiegyenlítésére. — Hírlik azt is, hogy Pouyer Quertier — Thiers megbízásából — azon ajánlatot tette a német követ Araimnak, hogy hajlandó a tartozás összes hátralevő részét váltókban törleszteni, melyek fokozatosan 1872. deeernb. utoljáig lesznek kifizetendők; viszontszolgálmányul azonban azt kívánja, hogy a németek a megszállott összes területeket hagyják oda. — Elszász és Lot- haringia kormányzóját Bismarck-Bohlen herceget e hó 6-án váltotta fel utódja: Möller.

Külföld.

Salzburgban e hó 6-án megtörtént e két fejedelem és államférfiak találkozása, este nem sokkal az uralkodók első találkozása után gyalog mentek a fejedelmi lakba, miközben Bismarck Andrássyt és Hohenwarthot látogatta meg. Ezután Bismarck Beusttal értekezett. Az udvari ebéden az osztrák császár először vendégét köszöntő fel, mire Vilmos császár Ferenc Józsefre és a közbékére ürité poharát. — Bizonyossá lett a hir hogy Vilmos csá szár visszautaztában Bajorországot is meglátogatja.

Rómából azt jelentik, hogy Sumarokoff az orosz kormány küldetésében ott időz s már két Ízben volt kihallgatáson a pápánál. Megbízatása hir szerint abban áll, hogy a pápát a szent-pétervári kat- holikus gyűlés elismerésére bírja.

Mazzilli Genuába érkezett, honnan még e hóban Rómába megy, az ott tartandó köztársasági gyűlésre.

A töl’ök kormány legújabban köriratot intézett a hatalmakhoz, melyben a területen levő idegen postaintézetek megszüntetését kéri. A török postaügy — úgy mond a körirat — szervezve van, s a szultán nem tűrheti el tovább souveraini- tásának az idegen postaintézetek fenállása általi megsértését.

Legújabbak.

Konstancinápoly, sept. 7. Aali pasa Bilbek- ben halt meg, körülvéve fiaitól és számos barátaitól. A szultán mélyen megrendült. — A népesség gyászban van.

Bécs, sept. 7. A „Wiener Abendpost“ Salzburgból ma jelenti: a tegnapi udvari ebéd 9 óráig tartott. Ezután egy órai társalgás volt. Bismark még tovább időzött Beust, appartementjeiben. — Az eddigi rendelkezések szerint a német császár holnap reggel 7 órakor utazik el és az osztrák császár Ischlbe megy vissza. Beust grófné Salzburgban időz.

Bécs, sept. 7. Az értéküzleti társulat helyiségeiből ma éjjel mintegy 40,000 ft értékű értékpapírok lopattak el.

Salzburg, sept. 7. Hiteles oldalról a korábbi gasteini értekezleteknek és a két császárnak Salzburgban történt találkozásának eredményéül Ausztriának a német birodalomhoz a béke érdekében való csatlakozásának nyílt kifejezését állítják, a nélkül, hogy valami szerződés kötésére vagy más egyézményre került volna a dolog. A megszilárdult austriai-nómet barátsági viszony következményéül szolgál az egyetértés: minden a jövőben fölmerülendő politikai kérdés együttes megfontolásának szüksége. Az államférfiéi értekezletek körébe az „Internationale“ viszonyai is vonattak, nemcsak a netán szükséges állami elleintézkedésekre vonatkozólag, hanem arra nézve is, milyen állást foglaljanak el az államok socialis kérdések megoldásában.

Versailles, sept. 7. A nemzetgyűlés elfogadá a Páris városa kölcsönéröl, és az invázió költségeinek az egész nemzet által leendő viseléséről szó ló tv.-javaslatokat.

Róma, sept. 7. A kormány további 15 kolostor kiközösitését határozta el.

Újdonságok.

— A polgári kör a zászló szentelés ünnepélyének érdekében csakugyan gyűlést tartott pénteken. Jól esett hallanunk, hogy polgáraink áthatva e nemzeti ünnep fontosságától, egyhangúlag elhatá- rozák, hogy legjobb akarattal oda fognak működni, miszerint az ünnepély mind a rendezés, mind pedig a kivitel tekintetében méltó legyen a honvéd névhez. E céljának elérhetése tekintetéből aláírási iveket bocsátott szét, melyeket részünkről is melegen ajánlunk közönségünk szives részvétébe. — A kör érintkezésbe teszi magát ez ügyben még a másik kasinóval is, s ha ez utóbbi szintén csatlakozni kíván, — mi nagyon óhajtandó volna,

— úgy a két egylet közreműködése bizonnyára nem kevéssé fogná emelni az ünnepély nagyságát. Éljenek derék polgáraink, kik e határozatukkal újólag fényes bizonyítékát adák hazafias, s a közügyekért lelkesedni tudó érzelmüknek, akkor, midőn már a részvétlensóg két helyről is oly kirívó színben mutatkozott. Megemlítjük még, hogy nevezett kör ugyan ez ügyben ma d. u. 6 órakor szintén gyűlést fog tartani.

— Beküldetett. Pár nap múlva valahára megnyílik a mi vasutunk is. Reményijük, hogy ez uj vonalon jobb rendet fognak tartani, mint a tiszain, melyen a botrányos rendetlenségből valóságos bra- vourt csinálnak. — A múlt hónapban is egy Aradra szállítandó hordó adatott fel Csabán, s e hordó Arad helyett bebarangolta egész Erdélyt, mig többszöri reclamatió után végre 16 nap múlva nagy nehezen rendeltetése helyére — Aradra, ismét visz- szakerült, a hol borral megtöltetvén — augustus 28-án ismét az aradi vasútra került — de a hol a világos romlás veszélyének kitett szállítmány újból 8 egész napig tartatott vissza, azt kérdjük, szabadalmazott, becsületes eljárás ez? lehet-e csodálkozni, ha a magyar vállalkozás nem bir szilárd hitelre vergődni ? a panasz szünet nélküli — számtalan — de azért még se tudunk esetet, hogy az illető vétkes kezelők valaha megbüntettettek volna; úgy látszik, hogy e gyönyörű népségre is rá illik a „tel maitre, tel valet“ (a milyen a gazda, olyan a cseléd). Ajánljuk vasúti uj tisztviselőinknek, ne kövessék a hírhedt tiszai vasút pri- vilegisalt gyalázatos gyakorlatait. W.

— A belügyminister újabban is a cholera elleni óvintézkedéseket tartalmazó rendeletet bocsátott ki a törvényhatóságokhoz, s e rendeletben az is foglaltatik, hogy szükség esetén az egyes községekben járvány-bizottságok is alakitandók.

— Ezzel kapcsolatban azt is fölemlítjük, hogy megyei főorvosunk is dolgozott ki a cholera elleni óvrendszabályokat, melyek a járvány netáni jelentkezése esetében a megyében életbe lépteten dök volnának.

— Egy másik hetipiac tarthatásának engedélyezése iránt Gyula város által benyújtott folyamodvány — melyet annak idején lapunkban is fölemlítettünk — azzal küldetett vissza a belügy- ministeriumtól, hogy miután a helypónz-szedés kérdése a volt földes urasággal tisztába hozva nincs, a kérelemnek hely nem adathatott.

— Említettük, hogy a folyó hó 12-ére tervezett vasu^ megnyitását a városi elöljáróság lakomával akarja megünnepelni. Az e végből kibocsátott aláírási ivén azonban a résztvevők száma nagyon lassan szaporodik, a mi azt látszik bizonyítani, hogy a gyulai közönség örül ugyan a vasút megnyitásának, de még sem oly nagyon, hogy e miatt költekezésekbe is bocsátkozzék. Mi részünkről helyeseljük elöljáróink abbeli jóakaratát, mely szerint — mint áz aláirási iv fejezetében is olvasható — e városunk történetében korszakot alkotó esemény feletti örvendezésnek külsőleg is kifejezést adni; csak azt nem tudjuk, hogy váljon a megnyitás csakugyan végbe megy-e a kitűzött na-