Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)

1871-09-10 / 73. szám

pon, vágj a „közbejött akadályok“ miatt ismét elhalasztatik. Legalább a megnyitandó vasútvonal hivatalos bejárásának megtörténtéről eddig mit sem hallottunk, sem az örvendetes tényt jelző valamely elöleges hirdetményről tudomásunk nincs. — Bodoki Lajos Körös-Berettyó szabályozási főmérnököt az illető szakministerium első osztályú főmérnökké nevezte ki, s mint ilyent a Buda-Pest alatt megindított Duna szabályozási munkálatokhoz küldötte ki. — Városunk egészségügyi személyzete egy újabb egyénnel szaporodott. Ugyan is dr. Hoffer Samu orvoB-sebésztudor és szülész, ki eddig egy elsőrendű bécsi kórházban működött, mint gya­korló orvos, a napokban itt Gyulán telepedett meg. Lakása Szigethy Lajos ügyvéd ur házában van. — A helybeli kasinó mai napon délutáni 5 órakor saját helyiségében rendkívüli közgyűlést tartand, melyre a tagokat meghívja az egyleti igazgató. — Beküldetett hozzánk: Dushegyi Márton és rónaszéki Lányi Adolf legf. helyen engedélyezett reál-gymnasiumi nyolc osztályú tan- és nevelőin­tézetének elörajza. Az intézet Pesten, síputca 13. sz. alatt van, s a felvételek október 1-töl 10-ig az intézeti irodában eszközöltetnek. Vegyesek. A honvédmenház ügyében V i d a t s János, a honvéduienházépitő bizottság elnöke, most tudat­ja a közönséggel, hogy a honvédmenház alapkö­vének elhelyezési ünnepélye rövid időn elkövetke­zik. Addig is azonban, mig az ünnepélyt rendező bizottság megállapodását hírlapok és falragaszok utján közzétehetné, felszólítja mindazokat, kik a 48—49-ki napokra vonatkozó valamely érdekesebb okmányt vagy emléket a honvédmenház alapköve alá helyeztetni óhajtanának, miszerint azokat hoz­zá (Pest, két-nyul-utca 8. sz.) lehető hamar erede­tiben avagy másolatban beküldeni szíveskedjenek. Az első francia császárság egy vén katonája halt meg közelebbről Melun-ben, kit az egész kör­nyék „tizenhatos bátyának“ hivott. E nevet azért kapta, mert a 6- és 16-os számok feltűnően szere­peltek életében. Született 1796-ik évi március 16-án. Tizenhat éves korában lépett hadiszolgálatba, hol tizenhat évig katonáskodott. Ez idő alatt tizenhat ütközetben volt és tizenhat sebet kapott. Hazajő­ve, elvette unoka testvéreinek egyikét, ki 16,000 frank (6400 frt) hozományt vitt házához. Tizenhat évig élt vele, 1836-ban, október 16-án temette el. Az öreg, ki múlt aug. hó 16-án halt meg, 76 évet élt és unokájának 1600 frank évi jövedelmet ha­gyott hátra. A Mont-Cenisi alagút. Sept. hő 17-én meg­tartják azt az ünnepet, mely Európa culturhistóriájá- ban körülbelől egyenlő helyet foglal a suezi csa­torna megnyitásával. Ez azon óriási alagút meg­nyitása lesz, a mely Modane és Bardoneche közt a Mont-Cenist átszeli. Ez alagút hosszasága 12,800 meter tehát másfél német mértföldnyinél több. Az alagút 3873 lábnyi magasságban fekszik a tenger színe fölött. Az egész mü 64—65 millió lirába ke­rült és az építési költségeket szerződésszerüleg az olasz kormány fizette. Ez összegből azonban levo­nandó azon 20 millió, melyet a Victor-Emánuel vas­pályatársaság e munkálat befejeztével fizetni köte­les lesz. Franciaország is körülbelül 27 millióval járul szerzödésszerüleg a költségekhez s igy Olasz ország kiadása körülbelül 17—18 millió. Nevezetes ez óriási mii reánk nézve azért is, mert' Kossuth Lajosnak két fia épitette ki. Gazdászat, ipar és kereskedelem. A debreceni gazdasági póttanfolyamot hallgató néptanitók kirándulása Miskolc vidékére. (Folytatás.) A tokaji bormivelö egylet borának árjegyzéke a következő : 1 gönci hordó (2% akó) közönséges asztalibor 20—30 frt., szamarodni 30—50 frt., 1 puttonos vagy máslás 50—65 frt., 2 puttonos vagy máslá3 65—90 frt., 3 puttonos vagy fólaszu 90—130 frt., 4 puttonos vagy aszú 130—250 frt. A legfinomabb tokaji aszú 250—400 frt., Fél hor­dó muskatáj 100—200 frt., fél hordó essentia ! 00—200 frt. Tokaj 6 ezer lelket számlál. Fő iparcikkei: bor-, fa- és sókereskedés. Szántóföldje igen kevés, me­lyen a tengeri a fötermény, de annál több a lege­lője s azért a marhatenyésztés nagyban űzetik. Esti 6 órakor gőzkocsira ülve 8-kor Miskolcon voltunk. Az indóháznál a borsodi gazdasági egy­let titkára Betlenfalvy István ur fogadott bennün­ket 8 3 napig folyton volt szives kisérni társasá­gunkat. A városba érve, egyes ügybarátokhoz szállásoltattunk el. Az ingyen szállást adó házi urak valódi magyar vendégszeretetet tanusitottak irányunkban. Másnap reggel Edelény felé vettük utunkat, mely Miskolctól mintegy 3 mértföldnyire, éjszakkeleti irányban fekszik. Sajó-Szent-Péterig az oderbergi vasúton mentünk; Az indóháznál Berger ur, az edelényi haszonbérlő igazgatója 9 úri fogattal vá­rakozott ránk. Az igazgató gondoskodása folytán a haszonbérlő erszényére már előre megrendelt Ízletes villás reggelit elköltve, 10 órára Edelénybe érkeztünk. Az edelényi uradalom határa dombos; a maga­sabb dombok csúcsai be vannak fásitva, az ala­csonyabbak és völgyek művelteinek. A dombok talaja vastartalmú agyag, a völgyek korhanydus agyagos fekete föld; következéskép az egész határ dustermönek nevezhető. Az uradalom Coburg herceg birtoka, mely 4 ezer holdat foglal magában. Húsz év óta Schöller haszonbérelte s jelenleg ismét 10 évre kivette. A haszonbérlő haszonbérleti ideje alatt igen sok cél­szerű s jövedelmet emelő építkezést tett, neveze­tesen egy nagyszerű cukorgyárat emelt, mely már évek óta busás kamatokat hajt neki. A birtok kezelése Magyarországban egyike a legjobbaknak. Itt a hol csak alkalmazható a gép, a kézierö mellőztetik a haszonbérlő azon elvénél fogva, hogy igy a szükségelt 1—2 évi drága napszámok árán a kézieröt pótló gépek megszerezhetők, azon­túl pedig ingyenben maradnak. A föld következőkép van felosztva : 1650 hold gabona és mesterséges takarmány, 1000 hold cu­korrépa, 250 hold rét és 1000 hold erdölegelő. A talaj 12—14 hüvelyk mélyen van szántva. A vetés-forgás ez : ugar trágyázva, őszi, cukor­répa, tavaszi, őszi trágyával, cukorrépa és ismét ugar. Egy holdra 250—300 mázsa trágyát használnak. A kalászos növények már asztagokban lévén rakva, csak azt jegyezhetem meg róluk, hogy a ragya kevés kárt tett bennök. Kukorica igen szép. Mesterséges takarmánynak leginkább : lucerna, tengeri, here és muhar termesztetik. A lucernát már 3-szor kaszálták, a magnak ha gyott muhar 3 láb magas. Az uradalom legjövedelmezö terménye a cukor­répa. Az idén 40—45 holdon az úgynevezett Vil- morain francia répa magnak termesztetett. Holdan- kint 15 mázsa magot adott, s ha mázsáját, csak mint közönséges cukorrépáénak, 30 frtjával szá mitjuk, minden hold legkevesebb 300 frt tiszta jö­vedelmet hoz. Azonban Vilmorain répa 2—3% per­centtel több cukrot tartalmazván, gyöke és magja sokkal értékesebb. Nálunk ez még nem igen is­mert. Mikor Schöller ur magját Franciaországból hozatta, mázsáját 124 frtjával fizette. A gyár számára termesztett répát eke után sor­ba vetik. A sorok 14 az egyes tövek 6 hüvelyk- nyire vannak egymástól; háromszor kapálják eké­vel s holdanként 250—300 mázsát ad. Több táblán mentünk végig, de hiányzó töveket vagy foltot sehol sem találtunk, a mi egyrészt arányos trágyázásra s a föld jó megmunkáltatására, másrészt fáradhatlan gondozásra mutat. Az állatok létszáma ez : 450 ökör és 2887 juh. A lóállomány csak a tiszti lovakra szoritkozik. Az istállók és juhaklok, ha nem is oly minta­szerűek, mint p. a debreceni földmivesiskoláé, de azért elég magasak, tiszták s jól berendezettek. A juh kétféle : közönséges magyar juh és neg- retti-féle faj ; az előbhi 2499 darab, az utóbbi 388. A negretti juhot nálunk sok helyt nem igen pár­tolják, miután gyenge alkotónál fogva az idő vi­szontagságai következtében néha 10—15% percent is elhull belőle, holott a magyar juhnál ez 2—3% percentre tehető. Hátrányára szolgál e fajnak az is, hogy ha erős utódokat s nagyobb mennyiségű gyapjút nyerni akarunk tőle, nem igen szokás azt fejni. Dacára mindezeknek e juh tenyésztése busá­san fizeti ki magát a gyapjú finomságánál, követ­kezéskép nagy értékénél fogva: 1 mázsa negretti juh gyapja 150—220 frt, holott a magyar juh gyapjáért alig 80—110 frtot fizetnek mázsánként. Hogy a téli hideg a fiatal bárányokban kárt ne tegyen, azért itt mesterséges kezelés folytán nyá­ron elletik az anyákat. (Folytatása következik.) Országos vásári tudósítás. (Folytatás.) e Ajuhvásár harmadfél annyi terjedelmű volt, mint a múlt vásárkor, s csapatonkint számbavéve: a 15,000 dbot nehány százzal meghaladta. Ez összegből magyarjuh-féle erdélyi, bihari és aradmegyei 25 falkában ke: ekszámban szólva 2200; birka féle pedig Békés-, Bihar-, Arad- és Csanád megyékből 40 különböző falkában, melyek közt 5—6 és 9 százat felülhaladók is voltak, 13,300 darab volt. A hízott ürüket csehországi, alsó-ausztriai, po­zsonyi, nyitrai, trencséni, barsi, pestmegyei kisebb- nagyobb kereskedők eléggé keresték, 9 a mosta­ni viszonyok között elég jó áron vették. A 3-ad fü félhusu ürüket inkább a gazdák ke­resték még egy téli tartásra, igy a tok-ürüket is. Az anyajuhok közül csak a hízott meddőket vet­ték a közép ürükkel egyenlő áron, — de a sová­nyakat egészen elhanyagolták, úgy hogy csak egy aradmegyei finom gyapjujú nagy falka, az A—1 P—r-ó birt egy gazdában vevőre találni, erős ki­verés megengedése mellett 12 ftjával páronkint; — a kisebb paraszt csapatokat 8.50—9 ftért oda adták, kik ráuntak. Feltűnő szép és nagy falka 990 db volt a gr. A—y K—n vári i ürünyája, — melyből 800-t 16 ft 50 krjával vett meg egy cseh kereskedő azon­nali átvétel mellett loco vásártér; ugyanily áron kelvén L—y szalontai öreg ürü falkája is kive­réssel. B—i kerülÖsi 510 dbból álló aprós testű, de jó hizásu és finom gyapjujú ürü nyája 14.20 kron; B—i S—r ugrai aprós testű, de jó erőben levő 3 éves ürü nyájából 300 dbot 14 ftjával vettek meg egy csákói majorság részére; ennek kiverését pe­dig ugyanazon birtokos másik gazdasága számára 12 ftjával páronkint. Az okányi Sch—z-ok egy hízott anya meddő nyája 14.75 kron kelt el; másik Sch—z-nak 310 db mind üreg nagy ürü falkájából 200 db kivá­logatva 17 ftjával kelt páronkint. Közönségesebb 3 éves ürük kisebb csapatokban 13—14 ftjával; a 2 évesek ll—12 ftjával a tok ürük 10 ftjával keltek további tartásra. A mustrák 7 fttól kezdve 8—8.50 krig keltek a nagyság és husossághoz képest, de ezekből most sokkal kevesebb volt, mint a múlt vásárkor. Egy gyapjában levő jó erejű birka-bárány nyáj 8 ftjával, — a nyirottak eleje 7 ftjával, — a hit­ványa 6 ftjával keltek, de lassan, páronkint. A berbécsek és jó husu juhok 1-sö rendűjének pár­ja 11—12, a 2-od rendüeké 9—10, a 3-ad ren- düeké csak 8 fton kelt páronkint. Ily árak mel­lett is maradt eladatlan jószág. (Folytatása következik.) Heti vásári tudósítás. Gyula sept. 8. Mindamellett, hogy a katoli­kusoknak ünnepe volt, középszerű piac gyűlt ősz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom