Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)
1871-08-27 / 69. szám
Harmadik évfolyam. 69-ik szám. Gyula augustus 27-én 1871. Szerkesztőségi iroda, hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények küldendők: főutca 186. szám. Kiadó hivatal: Nagy Ferenc könyv- kereskedése , hová az előfizetési pénzek, hirdetések, hirdetési-dijak és reclamatiók küldendők. _________ * W BÉ KÉS Megjelen hetenként kétszer, vasárnap és csütörtökön. Előfizetési feltételek: POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ KÖZLÖNY. \ ” Hirdetések felvétetnek : Gyulán a kiadó hivatalban; Pesten : Lang Lipót nemzetközi hirdetési < irodájában (Erzsébetiéi- 9. sz.) Továbbá Neumann B. (Kigyó utca 6. sz.), és Singer Sándor (3 korona utca j 5. sz.) hirdetési irodájában. — Hirdetési dijak : Három hasábos Garmondsor háromszori hirdetésnél 5 kr. < Terjedelmes vagy többször megjelenő hirdetések kedvezőbb feltételek mellett vétetnek fel. —'Kincstári illeték minden egyes beiktatásért 30 kr. — A „Nyilttér“ben a 3 hasábos Garmondsor dija 15 kr. Kéziratod nem lcülcletnelc vissza. egesz evre fél „ negyed „ Elv emberei-e, vagy mamelukkok? Még mindig eleven színekben állítja élőnkbe a képzelet a múlt választás viharait ; — még mindig zug fülünkben azon utóhang, melyet a politikai párthullámzás moraja keltett; — még el sem simultak teljesen a társadalmi élet körében itt-ott felmerülő ellentétek okozta keserűségek, — szóval: még a jövő választás nem mond hatnók, hogy küszöbön állana, s az ellenzék már feni fegyvereit, már kiadta a parancs szót, mely ennyi és nem többől áll: szervezkedni kell. A jelszó Zemplénből indult ki, s az országos ellenzéki gyűlés megtartása helyéül Arad városa tűzetett ki. Miért Arad és miért nem Pest ? — ha e kérdést felvesszük, akaratlanul előtérbe lép a gondolat, hogy az Aradon tartandó gyűlés eszméje a szomorú emlékezetűoctóbér 6-ikával oly közeli eszmerokonságban áll, s hogy váljon azok, kik Aradot liozák javaslatba, nem akarák-e e két eszmét még közelebb fűzni egymáshoz. És a mi fő, e gyűlés javaslatba hozatott az ellenzék eddigi vezér férfiainak, ha nem mondjuk is — célba vett teljes kizárásával, hanem oly formán, mintha a hangadó azt mondta volna: mi ugyan szeretünk titeket, de épen mert nagyon szeretünk, ne fáradjatok le kérlek Aradra, majd végzünk mi nálatok nélkül is, és ha lehet, ki rántjuk alólatok a gyékényt. Nem vitatjuk, ez volt-e a finom udvariasság ténye megett rejlő titkos czél, hogy igy a higgadtabb elemek t. i. pártvezérek által egyátalán nem mérsékelt aradi ellenzéki gyűlés valami dras- ticusabb programmal lephesse meg a világot; de annyi igaz, hogy az ellenzéki szervezkedés accordjába e kis mozzanat, már eleve meglehetős sértő disonance-ot hozott be. Még erősebb lön a dissonance, midőn a két ellenzéki pártárnyalat javaslatba hozott egyesítése ellenébe a “Hon“ egy cikkében erősen hangoztatá, hogy igenis a balközép óhajtja a két ellenzéki pártnak egy tömör phalanxá leendő egyesítését, de nem tartja azzal, hogy qui vult fi nem, de- bet ve lie media, azaz a célhoz válogatás nélkül az eszközökben. Ki mondja, hogy célját csak elveinek a nemzet többségénél érvényre emelkedésétől várja, s ha ez a legközelebbi választásoknál meg nem történnék, hazafias lemondással várja be az időt, mig az meg nem történik. — Ha valamely párt azon szilárd meggyőződésében, hogy a nemzet és haza egyedül elveinek diadalra jutásával lehet virágzóvá és nagygyá, ezen elveknek a politikai moral által megengedett eszközökkel győzelmet biztosítani törekszik: csak azt tévé, mely minden parlamentáris államban a pártoknak kötelességük, és ez ellen egy józan ítélő tehetséggel megáldott embernek sem lehet kifogása. Azonban egyfelől tiltakozni a fentebbi qui vult finem, debet velle media elve ellen, más felöl a szavazót irásbelileg kötelezni le, hogy a pártnak hive s annak minden körülmények között hive is marad s igy a kölcsönös informatio s a talán jobb meggyőződés előtt utat zárni, minden egyéb, de nem a politikai moral által megengedett eszköz, különösen pedig akkor, midőn az illetők bölcsen tudhatják azt, hogy az adott szó a kötelező fogadás megett, vajmi sok esetben nem áll a bíráló képességgel megáldott értelem s a pártok elvei körül a szabad, öntudatos választást támogató képzettség. — ■’ A baloldalról igen sokszor veték az országgyűlési jobboldal szemére, hogy tagjai félre dobva minden önállóságot szokszor vakon szavaznak meggyőződésük ellenére; sokszor a metsző gúny, talán meg sem érdemelt sértő szavaival mutatának a jobb oldalra a „mamelukok“ e vakon engedelmeskedő táborára. Es a mit kárhoztatának itt, elkövetik párthivek toborzása céljából más téren; elkövetik akkor, midőn a vett és sokszor kicsikart Írásbeli kötelezettség nyűgébe bilincselt szavazatokat már előre totatott el, hogy Királyához, s Hazájához való hiv- ségét bőségessen bizonyította be, ámbár Hazájához való igaz s buzgó szeretetét nem mutathatta másba, mint a gyors készségbe, jó akaratba és tellyes hajlandóságba. Királyának vérével s életével való védelmezésére, és a Hazának vérrel szerzett nagy neve fentartására különössen ébreszteni Iátszatik bennünket a ditsö Hazánk Geniussa, mert 800 esztendőktől olta, meliyek alatt sok Országok el vesztek, többeknek egész belső nyugodalma fel bomlott, tsak a mi édes Hazánk maradt fel az ö régi állapotában ás ditsőségében, és a sok viszontagságok után, meliyek kiváltképpen reánk há- romlani láttzattak, újra viszsza tértünk a békessé- ges s nyugodalmas állapotunkba. De ha mi azon virágzó állapotunkat bővebben meg vizsgáljuk, méltán tehetjük azon kérdést, kinek köszönhettyük mi azt ? Azt találjuk, hogy Felséges Királyunk Atyai kormányzásának tulajdoníthatjuk a ki még a leg súlyosabb és terhesebb szempillantatokban is igaz atyai módon gondoskodott hiv Jobbágyairúl. Felséges Hertzeg Nádor Ispányunknak bölts Kormányozása által még minden idegen s külső Ország, sőt az ellenség előtt is azon méltó betsü- letet nyerhettük, hogy a Magyar egy királyát és Hazáját igazán szerető Nemzet légyen. Ennek a Nemes Megyének Kormányzói, a kik közé magamat is számlálni leg nagyobb betsüle- temnek tartom, olyan tagokból állanak, meliyek leg főbb virtusnak ezt tették fel magokba, KiráTilCIl Emlékezzünk régiekről. (Vége.) Hogy pedig ezen fegyveres készületek után is az ellenséggel szemben szállani, és több több vért ki ontani nem kelletik, köszönyük azt a mi jó és Kegyelmes Királyunknak, a ki az ö Népeihez viseltető 8zeretetétől ösztönöztetvén, készebb volt a békességért nevezetes áldozatokat tenni, mint sein Országait, s hiv népeit az ellenség dühös pusztítása veszedelmével bizonytalan kimenetelű háború folytatásával terhelni. Meg köttetvén tehát már az óhajtott békesség, mivel a felült Nemes Magyar seregnek széjjel oszlásárul is a kegyelmes Királyi Rendelésnek minél elébb való elérkezését reményleni lehet, kegyelmes Nádor Ispányunknak olly utasitása érkezett, hogy további parantsolatig is az insurgens seregek szabadsággal haza bocsá- tassanak. Ezen gondolkozása is Felséges Urunknak oda tzéloz, hogy hiv jobbágyai az idő alatt is Házi szükséges foglalatosságaiktól el ne vonat- tassanak. El bocsáttattok azért Ti vitéz hazámfiai honnyaitokba, de még most nem végképpen, hanem a mint a néktek adandó szabadság levél megmutatja, tsak szabadsággal és olly kötelességgel, hogy a midőn a környülállás kívánni fogja, a Megye által meghatározandó napon, és helyen meg jelenni kötelesek legyetek, nem is teszem fel tsak egyrül is köziiletek, hogy a kik a legnagyobb veszedelembe olly sietve tódultatok -a Megye zászlója alá, most már a veszedelem után ezen Rendelésnek tellyesitésében nehézséget talállyatok. Minekelötte pedig egy mástul széjel oszollyatok, emlékezzetek meg még egyszer azon el folyt rövid időre, a mely alatt, mint annyi igaz testvér atyafiak biven, és igazán szolgáltatok volna Királyotoknak, Hazátoknak, és Nemzeteteknek, és ha a környiilállások kívánták volna, véretekkel és éltetek fel áldozásával is szolgáltatok volna, de hogy azon vérontástól, és az ellenség pusztításától Hazánk meg raenekedett, adjunk hálát a Mennyei kegyelmességnek, köszönyük á Felséges Királyunk bölts atyáskodásának, és mongyuk minnyájan egy igaz szívvel : Éllyen ö Császári Királyi Felsége Il ik Ferentz. Éllyen a Felséges Császárné s Királyné. Éllyen a Felséges Királyi Hertzeg, Országunk Nádor Ispánya.“ Mellyre a Magyar öszve álott vitézek vére fel buzdúlván s a körül állóknak szemei öröm köny- nyekbe borulván, Éllyen s szeretet királyunk, Éllyen a kedvelt Nádor Ispányunk. Éllyen a dicső Hazánk, a nemes megyénk! kiáltásokra fakadtak. Ezen buzgósággal tellyes beszéddel felelt meg a sereg nevében Mélt. Báró Wenckheim József Fő Strázsa Mester Ur következendő módon: „Tekintetes Státusok és Rendek! Harmadszor kelt fel már az ország szeretett Királyának, édes Hazájának s ősi szabadságának védelmezésére, és mindig azon dicsőséggel botsá-
