Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)

1871-08-27 / 69. szám

borozzák, szóval gyűjtik maguk számára hasonlóul a mamelukkokat; és pedig a mamelukkok azon táborát, melyre erősen illenek az irás azon szavai: „uram bocsáss meg nekik, mert nem tudják mit csele- kesznek!“ És végül még egy szót. Ha az ellen­zék elmeinek diadalra jutását akarja, folya- modhatik-e ezen eszközhöz s a nélkül hogy a toborzott egyén öntudatos vallomást téve arról, hogy miért tartja az ellenzék elveit célszerűbbnek s ennélfogva jobbak­nak, mint a jobboldal elveit, a táborba tér s ha választást nem támogatá az Ítélő te­hetség és képzettség bizonyos elengedhetlen foka: hiszi-e az ellenzék, hogy elvhiveket, hogy elvbarátokat, hogy az elvnek harco­sokat és nem vakon engedelmeskedő ma- melukkot gyűjtött. Váljon az elv emberei, vagy mamelukkok, lesznek-e ezután ezek?! Franciaországi események. Franciaországban azon meggyőződés uralg, hogy Thiers és a nemzetgyűlés közt a kiegyezés létre fog jönni, egyik hir szerint Thiers beleegyezett azon módosításba, hogy hatalma három évre meghagya- tik, de csak eddigi címét viselendi; másik hir sze­rint azonban a „köztársaság elnöke“ címét nyerné és hatalma a mostani kamara leteltével megszűn­nék. — A „Siócle“ szerint Délfranciaországban sok ezer aláírással ellátott, a nemzetgyűléshez intézen­dő következő tartalmú kérvény kering: ,; Az alá­írók a nemzetgyűlés megbízatását megszűntnek te­kintik, s ennek folytán fölszólítják, hogy oszoljon szét. — Az aláirók közt számos maire, maire-se- géd s köztársasági tag van. — Benyujtatott a nem­zetgyűléshez egy kérvény az iránt is hogy Thierst élethossziglan válaszszák meg elnöknek, vagy hogy ha ezt elfogadni nem akarná, Chambord herceget ültessék a trónra. — És noha a francia kormány- forma iránt még tisztában sem jöttek, már is újabb miniszterválságot jeleznek. Mint távirják, Jules Si­mon s Larcy ministerek lemondásukat beadták. — Mint már említve volt, augusztus 15-én a hadsereg­ben több császári tüntetés fordult elő ; ezek azon­társulatokkal egyezséget kötött 10 millió font ster­ling két és 3 hónapos Londonra szóló váltókban leendő fizetésre, mint az utolsó kölcsön befizetéseire való előlegezés iránt. Ezen váltók a poroszoknak hadi kárpótlás fejében át foguak adatni. — Bizo­nyosként állittatik, hogy a vasúti társulatok felha- talmaztattak a viteldijakra kilometerkint egy cen­timet pótlékul róni; a vasúti társulatok viszont a a kormánynak 200 millió frankot fognak fizetni. A nemzetgyűlés utóbbi ülésén Chasseuloup-La- bat a hadsereg szervezésére vonatkozólag egy törvényjavaslatot nyújtott be, mit a nemzetgyűlés zajos helyesléssel fogadott. Javaslata szerint min­den francia személyesen köteleztetnék a katonai szolgálatot teljesiteni, a szolgálat 20—40 évre ter­jed, a személy-hely ettesités eltörült étik, a nemzet­őrség azonnal feloszlattatik. — A haditörvényszék már befejezte a commune tagjainak kihallgatását, ítéleteiről a legközelebbi napokban már értesülni fogunk. — A párisi érsek letette az esküt a vég­rehajtó hatalom főnökének kezeibe. Ezen igen ne­vezetes eskü igy hangzik: „Esküszöm az Isten és a sz. evangélium nevében, hogy engedelmeskedni fogok a francia köztársaság által fölállított alkot­mánynak. Megígérem azt is, hogy nem fogok tanácskozásban állni a bel- vagy a külbékére ve­szélyes szövetségben. És ha megtudom, hogy ke­rületemben vagy máshol az állam ellen valamit terveznek, azonnal tudomására hozom azt kormá­nyomnak. Külföld. Bécs, aug 22. Az „Österr. Corr.“ Írja: Lónyay 21-én Bécsbe érkezett; a frohnhofeni vasúti össze­ütközésnél életveszély közt volt, a waggonba, mely­ben Lónyay, Almássy és Pejachevich grófokkal ol­vasva ült, a posta kocsi oly erővel ütödött, hogy a waggon összeromboltatott, egy plaid oltalmazta Lónyay fejét a lehulló, súlyos darabok ellen, a kocsiban ülő más egyénekkel együtt csak bajosan vergődhetett ki a romok közül. Szapáry Béla gróf más kocsiban ült és valószínűleg azon pillanatban halálát leié, minthogy mellkasa behorpasztatott és nyakacsigája és háta törött. Uhrich tábornokot diszkarddal tisztelte meg ban oly ritkák voltak, hogy alig érdemlik a fel- egy elsassi köldöttség Amerikából. A tábornok e emlittetést. Hírlik, hogy Villeneuve l’Etang-ban megtiszteltetésre következőleg válaszolt : „Tisztelt egy lovasezred a volt császár szobrát megkoronáz­ta és egészségére ivott. — A „Times“ jelentése szerint, Thiers párisi bankokkal és más pénz­uram ! E pompás kard és e ragyogó fölirás, melyet ön nekem átnyújtott, legnagyobb jutalma ered­ménytelen erömegfeszitésimnek, melyeket azon re­ményben tettem, hogy Strassburgot megtarthatom Franciaországnak. Isten ellenünk volt; Iegyőzettünk. Polgártársaink a nagy köztársaságból megértették keserű fájdalmamat és rokonszenviik egy jelével tiszteltek meg engem. E jel annál becsesebb az én szemeim előtt, hogy azt ön adta át nekem, ki Fran­ciaország színeit és nevét mindig oly magasra tar­totta. En e kardot, mely köztem és Elsass között uj kapcsot képez, nagy hálával fogadom. Helyet fog ez foglalni Strassburg polgárává történt kine- veztetésem mellett s hüvelyéből csak azon nap vo­nom ki, a melyen megkísértjük a testvértartomá­nyokat visszahóditni és meggyaláztatásainkat egy nagy győzelem által eltörölni. Fogadja stb. Uhrich tábornok.“ Rómából Írják, hogy ott Olaszország egysége­sítésének emlékére szobrot akarnak emelni serre Ró­ma városa ötezer frankot irt alá, fölszólítván egyúttal a többi római várost is, hogy hazafiságuknak adják jelét, az emlék-szoborra megtevén aláírásaikat. Hiszik, hogy a fölhívás egész Olaszországban lelkesedéssel fog fogadtatni. A pápaság történetében a mai nap igen fontos. Aug. 24-én érte el a pápa Péter éveit, s ezen al­kalomból több küldöttséget fogadott el, kik üdv- kivánatokat és gazdag ajándékokat nyújtottak át neki. Spanyol lapok Havannahból jul 31-dikéröl ar­ról értesítenek, hogy a cubai • fölkelés már telje­sen el van nyomva; a spanyol seregek diadalma­san vonulnak előre. Münchenből jelentik, hogy a király jóvá­hagyta ministerelnőke azon javalatát, hogy Porosz- országnak ezentúl semminemű engedmények nem teendők. A király legközelebbi környezetében több személyi változás fog történni. Montenegróból érkezett hírek szerint Mehe­tned Ali basa, a török foglaló hadsereg vezére, 10-én Antivarin át Skutariba érkezett. Mihelyt a felkelők a hadcsapatok megérkezésének neszét vet­ték, rögtön lerakták a fegyvert. Legújabbak. Berlin, aug. 24. Remusat francia kiilügyminis- ter a német ügyvivőnek az Elsass-Lotharingia meg­szabadítására alakult liga tárgyában tett kérdésére kijelenté, hogy a francia kormány népjogellenes­nek tekintve e ligát, azt már is föloszlatta. Róma, aug. 24. A dementik dacára is folyto­lyokat s Hazájokat el nem hagyni, és a mellyek még akkor is midőn már minden belső Kormány­zásnak a rendje felbontódni láttzatott hathatósan a Kormányzást vitték, és bennünket készségre ve­zéreltek, melybe a Tekintetes Státusok előtt állani szerencsénk vagyon. Meg lévén már köttetve az óhajtott Békesség még Felséges Királyunktul tökélletessen el fogunk bocsáttatni, ide hivattattunk a Tekintetes Nemes Vármegye szine eleibe, mely bennünket kegyessen fogadni méltóztatik. Nádor Ispányunk teljes örömmel fogadván igaz polgár ajánlásunkat, nem kivan tőlünk több áldo­zatot, hanem szüléinkhez, feleségeinkhez s gyer­mekeinkhez való való viszsza térésünket kegyelme­sen meg engedte. Noha a véghez vitt kötelesség után leg édesebb öröm a haza menetel, meg lévén arról minden vi­téz, sőt a Tek. Vármegye is gyözettetve, egész betsülettel haza bocsáttatunk; örömest is térünk hajlékunkba, hogy a fegyvert és a hadi gyakorlá­sokat, mellyekre már szükség nintsen a földi mun- kálódással fel tserélhessük. De készek voltunk vérünkkel készségünket bé bizonyittani, és ha szomoruabb meg emlékezéssel kell is el válnunk, az az oka, hogy nem mutatha­tunk Hazánk ellenségeinek, hogy mi is, mint dí­szes eleink igaz Árpád maradékjai vagyunk, a kik egyébb ditsősóget nem ismertek, mint vitézi módon Hazájokért hartzolni, és azért meghalni. Ezen Nemes sereget, mellyet kormányozni tsak kevés hetekig szerentsém volt, a Nemes Vármegye eleibe úgy vezetem, mint egy valóságos hazafiak­ból álló Társaságot, melybe első kezdetétül fogva az egymáshoz való szeretet egész mostanáig fent tartatott, és a melly, valamint egy átallyába az egész Megye áldott jó polgárokból áll, magát pél dásan viselte, reményiem hogy ezen jó gondolko­dással melly első gyermekségébe mindenikbe önte­tett, és magával ide is hozta, hajlékába kiki visz­sza tér, mellyről én mint ezen Nemes seregnek ve­zére a Tek. Státusokat bizonyossá tehetem, és el­sőtől utolsóig jó polgárnak állíthatom. Tik pedig vitézek, kiktől most el válnom kell, vegyétek úgy köszönetemet, mint egy benneteket igazán szerető Kormányozótul, mert hozzám való bizadalmatokat tapasztaltam azon jó viseletetekbe s készséggel tellyes akaratotokba, mellyel tőlem mindeneket elfogadtatok. — Nem is kívántam vol­na nagyobb ditsöséget és Hazafiui szeretetemnek bővebb jutalmát, mint azt, hogy mint vezéretek előttetek életemet fel áldozhassam, mert ezt a vitézi s polgári viseletem leg szebb koszorújának esmertem volna. De egy Megyében élünk most is, tellyes éle­temben eleven emlékezetbe lesztek előttem, nálla- tok is fel lehet, hogy micsoda tellyes meg elége- déssel fogadtattunk légyen. Térjetek azért szüléitek­hez, feleségeitekhez és gyermekeitekhez, éllyetek szerentsésen, én mindenkor igaz és hiv barátatok maradok. Ha pedig a Királyunk kívánná, ha a Hazánk újonnan veszedelembe lenne, akkor polgárok s vi­tézek emlékezzetek rólam, s a kit Házabéli állapo­tai nem eresztenének annak védelmére, tanítsa az ifjabbat azon Haza szeretetére, me­lyei maga viseltetett hozzája: a ki pedig még magában éreznc azon Haza szeretetet, erőt és tehetséget, jolennyen meg, hogy azt újonnan öröm­mel láthassam, s azon iparkodhassak, hogy illyen vitézek vezérlésébe mint Hazafi becsületet nyerhes­sek, mert meg vagyok gyözettetve, hogy illyen gondoskodással fel ékesített sereg azon régi díszes eleinknek vitéz tselekedeteit, a .mellyeket most tsak tsudállyuk, véghez is fogja vinni, és hogy il­lyen öszve kapcsolt Ország serege Nemzetünket virágzásának leg főbb poltzára fogja emelni. Az Ország Kormányzóit, a kik oly Atyai módon gon­doskodtak rólunk örökös hálaadatossággal tisztel­jük, éllyenek a Tek. Státusok, éllyenek a Vitézek! “ Mellyre szinte az egyben gyűlt Karok és sok körül állók hazafiui buzgóságától fel gerjesztetvén. Éllyen a Felséges Királyunk, Éllyen a szeretett Nádor Ispányunk, édes Nemzetünk, és a fel állott Nemes seregünk, kiáltásokra fakadtak. I Vége lévén ekképen a beszédeknek a Vitézek tíz forint jutalommal és a Nemes Vármegye petsét- je alatt ki adott szabadság levéllel Haza bocsáttat­tak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom