Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)

1871-08-17 / 66. szám

Harmadik évfolyam. 66-ik szám. Giyula augustus 17-én 1871. r Szerkesztőségi iroda, hová a lap szellemi ré­szére vonatkozó közle­mények küldendők: fő­utca 186. szám. Kiadó hivatal: Nagy Ferenc könyv- kereskedése , hová az előfizetési pénzek, hir­detések, hirdetési-dijak és reclamatiók küldendők. KÉS «I _ •• POLI TIKAI ES VEGYES TARTALMÚ KÖZLÖNY. Hirdetések felvétetnek : Gyulán a kiadó hivatalban; Pesten : Lang Lipót nemzetközi hirdetési < irodájában (Erzsébettér 9. sz.) Továbbá Neumann B. (Kígyó utca 6. sz.), és Singer Sándor (3 korona utca j 5. sz.) hirdetési irodájában. — Hirdetési dijak : Három hasábos Garmondsor háromszori hirdetésnél 5 kr. < Terjedelmes vagy többször megjelenő hirdetések kedvezőbb feltételek mellett vétetnek fel. — Kincstári illeték minden egyes beiktatásért 30 kr. — A „Nyilttér“ben a 3 hasábos Garmondsor dija 15 kr. Kéziratok nem küldetnek vissza. Megjelen hetenként kétszer, va­sárnap és csütörtökön. Előfizetési feltételek: Helyben házhoz hordással, vagy vidékre postán egesz evre fél negyed „ 6 frt — 3 frt — 1 frt 50 Mi kellene, ha volna. (R.) ígértük volt, hogy egy megyei ter­mény-kiviteli társulat körüli eszméinket köz- lendjük; ime beváltjuk ígéretünket. Elszomorodva tapasztaljuk, hogy a me­zőgazdaság érdekében mily kevés történik hazánkban. A törvényhozás e tekintetben alig tett valamit, se megfelelő kataszterünk, se bérleti, vizi, erdészeti törvényeink nin­csenek ; a földhitel kielégítésére az az egyet­len központi intézet elégtelen, azon 65—70 milliónyi értékösszeg, mely hazai földbir­tokba fektetve van, mely az összes érték­nek alig 7—8 percentjét teszi, holott pl. Poroszországban a földbirtokba fektetett ér­tékösszeg a földérték 55—60 percentjével ér fel; de még ama csekély összeg se for- dittatik a jövedelmezőség emelésére, hanem terhes adósságok átváltoztatására, károk pótlására, kivételesen birtokszaporitásra sat. Elszomorodva tapasztaljuk főleg, hogy maga a gazdaközönség oly kevés érdekelt­séget tanúsít saját létalapja iránt, holott az arra súlyosodé terheket nehezen viseli s e miatt ki nem fogy a panaszból a nélkül azonban, hogy azok enyhitése iránt tőle telhetőleg valamit lendítene. Elmondtuk s ki-ki beláthatja: mekkora! megtakarításokat tehetne a mezőgazdaság, ha magát a drága, nyerészkedő biztositó intézetektől függetlenné tenné. Szintoly szembeszökő azon előny, me­lyet a mezőgazdaság nyerne, ha terményei eladásának negocialását részben maga in­tézné, s minő jótékony hatást gyakorolna ezen önsegély a terménypiacokra, a ter­ménykereskedés solidabbá emelése tekinte­tében is. Pedig megtehetuők, nincs akadály, mely e tekintetben gátat vetne Alakulna társulat termény-kiviteli cég alatt mérsékelt összegű részvények alapján, pl. 100,000 írttal. A részvényesek maguk között a nyerész­kedést kizárnák, s a részvényes terményei­nek eladása után csak épen annyi illeték vétetnék, a mennyibe a negociatio kerül. A társaság azonban foglalkoznék nem részvényesek terményeinek eladásával is, miért mérsékelten ugyan, de dijak szedet­nének, mely dijak a részvényesek befekte­tett tőkéik kamatozására fordittatnának, részben az üzleti költség fedezésére és egy tartalék-alap gyűjtésére. A társulat többnyire megbízásból járna el, azaz megrendeléseket teljesítene, de vá­sárolna saját számlájára is, melyből ügyes {eljárással, nevezetes jövedelemre tehetne I szert. Adhatna terményekre kamatozó előlege" két is, mely esetben magának az elővételi jogot kikötné. Ily esetben maga a tulajdo­nos határozná meg bizonyos időn belől az eladási időhatárt s az eladást, vagy a tár­sulat eszközölné megrendelésre saját szám­lájára, vagy más, s ez utóbbi esetben a tu­lajdonos az előleget visszatérítené, külön­ben pedig az neki beszámíttatnék. Községenként itt is mint a biztosításnál külön csoportok képeztetnének, melyek a központi igazgatóság megbízásait teljesí­tenék. Úgy a kölcsönös biztositó, mint a ter­mény-kiviteli társulat alakulásához csak aka­rat kell, ha ez meg van, a két fontos vál­lalat létesülése és üdvös hatása kétségen kívül van. Nevezetes megtakarítás, sőt va­gyonszerzés éretnék el általuk. Ellenben ha nem cselekszünk, ne cso­dáljuk, ha azon szegény ember vagyunk s maradunk, a kit az ág is húz. Franciaországi események. Rémusat, az uj francia külügyminister első kör­iratát szétküldé; ez iratban a kormány politikáját illetőleg semmi említés nem tétetik. Rivet a nem­zetgyűlés aug. 13-ki ülésében benyujtá a balkö­A kaszinók java. (Vége.) Unalom! te édes gyermeke a henyeségnek, gyötrelme a kiégett kebleknek, melegágya kevés művészet mellett igen sok gonosznak, mily nagy­ra nőnél, mennyire megizmosodnál te, ha téged a szivet és lelket gyönyörködtetve tápláló, a fá­radtságot kipihentetö, a meglankadt erőt felélesz- j tő társalgás kényelmes nyugágyadból elébb-odább ! ki nem vetne. Munka és társalgás — házas pár; az egyik izzad és keres, a másik megtakarít és ápol. De, hogy a nö megtakaríthasson, szükséges, < hogy legyen szerető szive. Hogy társologhassunk, j szükséges az anyag, mely beszéddé válhassék ; | szükséges azon enyhe, élenyes levegő, mely ben- j niinket jól hangoljon. Ismeret, szív, bizalom nél­kül nincs társalgás, különösen nincsen az utolsó nélkül. Mi magyarok olyanok vagyunk, mint a gőz: tömörülünk, hatunk nyomás alatt; megszűnvén a nyomás, felosztunk parányokra, az önérdeknek, a szenvedélynek szele által. Hol van nálunk az öt­venes évek egyetértésének csak egy mákszeme is? Négy-öt intelligens, egymás iránt bizalmas em­bert együtt látni szinte ritkaság. E miatt oly súly­talan, közügyeink kézzelfogható kárára, itt nálunk az intelligentia; e miatt oly rideg, keresetlen, ha­tástalan nálunk a kaszinói élet; ez szorítja a ka­szinó mégis megjelenő egy részét, szívélyes és | hasznos beszélgetés helyett az egyéniségtől merő­ben különvált, mások családi életébe, becsületébe belevágó „azt mondják“, más részét pedig a játék te- : éré. Szánakozzunk a harangozó együgyüségén, aki a czikázó villámok elűzése végett harangoz­ván, utat nyit magához a villámnak; s vájjon nagy túlzás lenne-e átvinni e hasonlatosságot egy né­mely kaszinóra, mint a művelődésnek’ állítólagos közegére ? Az én kaszinóm úgy vélekedik, hogy az egy­szer elolvasott megbeszélés által háromszor olva­sottá válik ; hogy az egyleti életből azon haszon is húzandó, mely szerint az olvasás terhe megosz- tassék; hogy a csalhatlanság szabadalma egyik lapé sem, hanem a különböző vélemények tárgyi­lagos összevetéséből születhetik meg legbiztosab ban a leghelyesebb nézet; hogy lehetőleg közös nézetekre, lehetőleg közös szellemre vergődni a dolgoknak férfiasán nyilt megbeszélése nélkül le­hetetlen. Ezen vélekedés következtében itt az el­járás, teljesen önkéntes, mert egyéni belátás szül­te eljárás egészen más. Itt a kávéházias kapkod­va böngészés nincs divatban. Ki melyikhez először jut, az.t a lapot s az estére csak azt olvassa, de olvassa. Olvashatja is teljes nyugodtsággal, mivel­hogy itt a „csend kéretik“ mindenkinek illemér­zetébe van bele Írva. Egy lappal, nyugodtan, oly ember, aki nem a kaszinóban szándékozik olvasni megtanulni, főleg a mai árvizes időben vajmi könnyen végez. Végeztével az olvasásnak kiürül az olvasó, meg­telik a társalgó terem. Ekkor megindul az olva­sottak elbeszélése, a különféle lapok ugyanazon tárgyra vonatkozó felfogásának összevetése, meg- bányása s a jelenlevők többsége véleményének, a fen forgó tárgyra vonatkozónak megállapítása. Hogy ily alkalommal az eszmecserének bőséges tere van, — hogy az ismeret, felfogási, bizonyítási, előadási tehetség, általában az egyén értéke nagyon érvé­nyesítheti magát, — hogy az ily barátságos, hiú­ság nélküli vitatkozások gyakorló és oktató helyül szolgálnak, — hogy itt unalomról a csak hallga­tók részéröl sem lehet szó, — hogy itt az idő, mivel mulattatva, gyorsan is röppenik, — hogy itt az este meggyilkolása végett, pletykára, kár­tyára szükség nincsen, az magától értetődik; va­lamint az is, hogy minden egyes nap megtenni a maga jó gyümölcsét úgy az egyesben, mint az összes testületben, — hogy itt a társadalmi állás és vagyon fontoskodása elkopik, — hogy az egy­más iránti türelem, méltányosság, becsülós, napról napra növekszik, — hogy a kaszinói tagok gon­dolkodásában, cselekvésében bizonyos egyöntetű­ség nyilatkozik, — s hogy a község értelmisége ekként való tömörültségének viszfénye a községi ügyeken is visszatükröződik. Ennyi beszéd után ideje kérdezni: mely vidé­kén láttam hát széles ez országnak a kaszinók ezen legjobbikát? — Bűbájos vidékén az — álomnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom