Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)
1871-08-17 / 66. szám
zép indítványát, mely Thiers felhatalmazásának meghosszabbítására vonatkozik. Az indítvány igy szól. 1. cikk: Thiers „a köztársaság elnöke“ címmel ruháztatik fel. 2. cikk: Thiers meghatalmazása 3 évre meghosszabbittatik. Ha a nemzetgyűlés ezen idő lefolyta előtt fetoszlanék, Thiers felhatalmazása addig tart, mig uj nemzetgyűlés alakul, mely azután a végrehajtó hatalomra nézve uj határozatot hozand. 3. cikk: A köztársaság elnöke megbizatik a törvényok kihirdetésével és végrehajtásuk biztosításával. 0 fogadja a nála meghitelezett követeket és nagyköveteket s ott fog székelni, a hol a nemzetgyűlés székhelye van. A köztársaság költségén lakást és a budgettörvényben megszavazandó tiszteletdijt kap. 4. cikk. A köztársaság elnöke a ministertanácsban elnököl. A mi- niBtereket ö nevezi ki s ö jelöli ki a ministertanács alelnökét. Távolléte vagy akadályoztatása esetén a ministertanács elnökségét és az elnöki egyéb teendőket az alelnök viseli. 5. cikk : Minden diploma- tiai ügynök, a hadsereg s a tengerészet parancsnokai a bírák s a főbb rangú hivatalnokok a mi- nisteriumban neveztetnek ki és tétetnek le. 6. cikk: A végrehajtó hatalom minden intézményeinek egy minister által kell ellenjegyezve lennie. Adnet, a jobboldal tagja, a következő indítványt jelenté be: A nemzetgyűlés bizva Thiers hazafiságában és böl- cseségében, újra reá ruházza a Bordeauxban neki adott hatalmat. — A francia sajtónak egy része kíméletet nem ismerő hangon utasítja a kormányt, a commune embereinek üldözésére. A haditörvényszékek tárgyalási folyamában semmi újabb körülmény sem merült föl. Hogy a vádlottak mit válhatnak, az az első Ítéletből következtetve nem a legkedvezőbb. Az angol sajtó a vádlottak ügyében egyhangúlag az enyhitö eljárás mellett szólalt föl. Külföld. A pápa az összes püspöki karhoz encyclikát intézett, melyben köszönetét mond híveinek, s különösen a püspököknek a jubileuma alkalmával nyilvánított jó kivátaikért, s inti őket, hogy a pápai szentszék szabadságáért, az egyház győzelméért s a világ békéjéért imádkozzanak. Az olasz kormány a kikötőbe érkező hajókra nézve egészségügyi szabályokat rendelt el. Az ujonezozás Rómában kielégitö eredményre vezetett. — Gadda közmunkaminister Róma praefectusává neveztetett ki. Eddigi helyét Devicenci foglalná ei. Acton al- admiral és hadügyminiszter elbocsáttatását akarja kérni. Ricciotti jönne, hir szerint, helyébe. Madridból a pártviszonyokra vonatkozólag jelentik, hogy mig a kormánypárt mindinkább szilárd alakot kezd ölteni, addig a többi pártokban, legfölebb a republikánusokat véve ki, mely a mi- nisteriumhoz jelentékenyen közeledett, mindinkább mutatkozik a belső szétbomlás. Az unionisták azon lépések különféle megítélése szerint, melyekkel Montpensier herceg az exkirályi családhoz közeledett, különféle pártánylatokra szakadnak: Izabella, vagy Alfonzó előbbi hivei közül, igen sok előkelő férfiú, a karlistákhoz léptek át, de a karlista táborba magukkal vitték a fölbomlás elemét; erélyes férfiak mit sem akarnak tudni az ultra- montán zászlóhagyókról. Spanyolországban nagy izgatottság uralkodik a Cuba szigetéről érkező tudósítások miatt. Venezuelában a kormány támogatása mellett nagy ex- peditio jött létre. A spanyol kormány Porto-Cabal- leroba jelentékeny haderőt szándékozik küldeni, hogy Venezuelát a nemzetközi jog megsértéséért feleletre vonja. Albániából az ottani zavarokról e hó 1-röl Írják: „Miután két csata történt Skuttariban, tényleges fegyverszünet állott be, mely valószínűleg mindaddig tart, mig a csapatok meg nem érkeznek Konstantinápolyból és Várnából. Az albániaik vezére, Nuzu kereskedő, még alkudozásba is bocsátkozott a portával; a porta azonban nem méltatta feleletre a „tábornokot“, miért ez a hegyekből jelentékeny erősítést vont Skuttariba, hol a nagy | moseában elég jól elsáncolta magát. Az albánok ügye azonban már annyi, mintha elveszett volna. A mirditák komolyan nem fognak részt venni a fölkelésben, mivel az ifjú herceg, Dodo, az ismert Bib Dodo fia, épen most vitetett kezes gyanánt Konstantinápolyba; továbbá Montenegro is el van határozva magát távol tartania mozgalomtól. Oroszország ezen magatartást tanácsolta Nikitának. S mi főleg figyelemre méltó, a keresztények, legalább eddig, nem vesznek részt a mozgalomban. Ily körűimé lyek között több mint valószínű, hogy négy ezred, mely Albániában kiköt, elégséges lesz a nyugalom helyreállítására. Legújabbak. Bécs, aug. 14. A „N. Fr. Presse“ jelenti Berlinből : Bismarck herceg Varzinból ideérkezett s háromheti gyógyidényre Gastciuba utazik. Bocs, aug. 14. A „Presse jelenti: Montenegro fejedelme szeptemberben Bécsbe, Berlinbe és Szentpétervárra utaz, s célja egy kikötő kieszközlése az adriai tengeren s a tengeri lobogó elismertetése. Marseille, aug. 12. Az erdőégések Algeria keleti partvidékén még mindig tartanak, — Algier- ből 5000 ember menesztetett Borába, a gyujto- gatók megbüntetése végett. — Algier tartományban a rend ismét helyreállittatott. — A „Bien Public“ helyreigazítja a párisi elfogatásokról általa közlött híreket s jelenti, hogy 8 nap óta csak 132 elfoga- tás történt, az elfogottak közül csak 14 vett részt a kommün fölkelésében. Konstantinápoly, aug. 12. Egy párisi lap által közlött azon hir, mintha a nagyvezir meghalt volna, kokolmány. — Ali pasa ma volt a szultánnál. S k u t a r i, aug. 14. Oroszország kivitte, hogy Montenegro a Montenegrón át vezetendő tervezett ut építésébe ne egyezzék. Az Austriával kötött egyezség ennélfogva elesik, mi miatt alkalmasint tiltakozni fog a bécsi külügyi hivatal. Bécs, aug. 14. A „Presse“ egy konstantinápolyi távsürgönye szerint a rumén kérdés teljesen békés útra tereltetett. -s— A rumén fejedelem egy levele a szultánhoz állítólag megnyugtató hatással volt. — A kamra a vasúti kötvények tárgyában hozott határozatot alkalmasint visszavonni fogja. Berlin, aug. 14. A „Reichsanzeiger“ egy törvényt tesz közzé, a mely a birodalmi alkotmány 33 pontját, mely szerint Németország ogy vámterületet képez, 1872. év jan. 1 -tol kezdve Elsass- és Lotharingiára is kiterjeszti. — A „National-ztg“ dementirozza francia lapok azon hírét, mintha tárgyalások kezdettek volna meg a párisi fortok és a Seine, s Seine et Oise-departement mielőbbi elhagyására nézve. Belgrád, aug. 14. Belgrádhan ellő 18-án kezdődnek az egész országban a választások a szkups- tinába. Úgy látszik, hogy a liberálisok fognak a többségre szert tenni. London, aug. 14. A Phönixparki meeting erőszakos foloszlatása ellen tüntető meeting tegnap folyt le a Hydeparkban, melyen 8000 ember volt jelen. — A kormány ellen heves szónoklatok tartattak. — Dél-Walesben a széngyári munkások munkaszünetelése alkalmából komoly zavaroktól tartanak ; az önkénytesok parancsot kaptak a ké- szentartásra. Levelezés. Gyoma aug. 13. 1871. F. évi aug. hó 12-én Gyomán a marhavásártéren nagy zavar volt; melynek hogy komolyabb következménye nem lön : a városbirája higgadt magatartásának, méltányos és a viszonyok által indokolt igazságos határozatának köszönhető! Ugyan is a gyomai elöljárók, hivatkozva, állítólag a szomszéd községek elöljáróival is közlött azon elhatározásukra, mely szerint az országos vásár ez után nem szombaton mint eddig, — de vasárnap veendi kezdetét, — a vidékről e hó 11 -ón délután egybegyült vásárosokat, árujokkal együtt a vásártérről kiparancsolván és a 12-én reggel megjelenteket kitiltani, következőleg a marhavásár megkezdését megakadályozni akarván, a vásár megkezdését másnap azaz aug. 13-án vasárnap szándokoztak megengedni. Azonban a vásártéren egybegyült 7—800-ra számítható tömeg hangosan követelte, hogy miután az elöljáróknak abbeli elhatározása, — mely szerint Gyomán az országosvásár megkezdése az eddigi szokástól eltéröleg — vasárnapra tétetett át, — se Endröd, M.-Berény, Szarvas, Sz.-András és a többi községekben; se a „Békés“ cimü és a többi országos lapokban — köztudomásra juttatva nem volt; sőt mitöbb a vásári cédulaváltásnál arra figyelmeztetve senki se volt, — a vásár megtartása most kivételesen engedtessék meg; mert az esetben, ha a vásár megtartása nem engedtetik meg, és e miatt a messzevidékröl megjelent árusok és vevők károsodnának, — kártalanítási keresetüket az elöljárók ellen érvényesíteni fogják. A vásártéren megjelent városbirája arról, — hogy abbeli határozatuk, — miszerint a vásár kezdésének ideje vasárnapra tétetett, — se a községekben, se a lapokban meghirdetve nem volt, és erre a vásárra megjelent idegenek, a vásáricédula kiváltásánál figyelmeztetve nem voltak, — a szomszéd és távoli községekből jelenvolt elöljáróknak és másoknak is hitelt érdemlő előadásából meggyőződvén, abbeli méltányos és igazságos határozatát hirdette ki : „miszerint most kivételesen a vásár megtartása szombaton megengedtetik; azonban jövőre nézve, a vásár csak vasárnap reggel veendi kezdetét. Kívánatos volna : hogy a megyei bizottmány, az országos vásárok kezdésének idejét, a vásár- tartási joggal biró megyebeli városokra nézve, mint Hevesvármegye tévé, — vasárnapra határozná és ebbeli intézkedését köztudomásra juttatván, szigorúan megtartatná. Curiósum gyanánt, említést kell tennünk egy élelmes szinigazgató eljárásáról; ugyan is f. hó 12-én a gyomai vásár alkalmából, a vidékről több gazdatiszt a fogadóban vigan ebédelvén, az étteremben felállított színpad oly hatással volt reájok, hogy miután azon nap estve előadni szándékolt „Tücsök“ cimü darab előadását, — mivel haza utazni siettek, benem várhatták volna, — elhatározták : miként a délutáni órákban, egy színdarabot eljátszatnak magoknak. A vendégek, Csóka Sándor, vállalkozó szellemű szinigazgatóval megalkudván, ez a színészeket rögtön előhívatta és délután 4 órakor „Nők az alkotmányban“ cimü darabot, zárt ajtók mellett, teljes jelmezben?! —az öt tagból álló nagyon vig közönség előtt 25 írtért eljátszatta. Előadás közben azon nevezetesség történt, hogy midőn az egyik színésznő Holottay Irma kisasszony, szerepe úgy hozván magával, elájult, a néző közönség egyik bus magyar tagja „Peleskei nótárius módjára“ felkiáltott, hogy az elájult színésznőnek orvosi segélyt hozzanak; felugorni akarván a színpadra, hogy az elájult nőt vizzel locsolja; de ezen tettének végrehajtásában társai által meggátoltatott.“ ? Endrőd, augustus 13. Tekintetes szerkesztő ur ! Becses lapjának 64-ik számában olvasom, miszerint a t. békésmegyei iskola tanács küldöttsége Endrodőn f. hó 6-án szavaztatta meg a rom. kath. hitfelekezetet az itteni iskolák minemü jellegüsége felett. A kérdés igen egyszerű volt. Milyen iskolát akar ? Községit vagy felekezetit? A többség az utóbbi mellett nyilatkozott. — E bámulandó curiosium*) megfejtésére kérek becses lapjában tért nyitni egyszerű polémiámra. Ugyanis a kérdés eldöntésére ezerháromszáz r. kath. egyén volt felvéve szavazat képességgel és dacára a nagy nyilvánosságnak a tényleges szava*) Részünkről nem látunk „euriosumot“ a szavazás eredményében, mivel átalánosan tudva van, hogy Endrőd község tisztán katholikus népességből áll.—Szerk.
