Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)

1871-06-15 / 48. szám

len nem szegülhet, sem ellene nem szegül,! sőt minden alkalommal hangoztatja reform-! ja szükségességét, létezése talán neki fáj legjobban, mert olyan szerep, minő az övé, valóban csak fájhat, a mulasztás tehát nem az ő hibája, hanem a kormányé, a képvi­selőházé. De mig ezen reform bekövetkezik, úgy tudjuk, hogy a felsőház oly factora a tör­vényhozásnak, mint akár az alsóház, szer­kezetét tehát szemére vetni egy amea cul- pával s mindenesetre a törvényhozás te­kintélyének jár comproinissiojával. Ezeket a teljes ingerültség közben sze­rény vidéki lapban elmondani, ahoz egy kis resignatio kell, de elmondjuk, mert sei est notre conviction. Békésmegye bizottmányának 1871. évi juniushó 12-én és folytatva tartott köz­gyűlése. Főispán ur távollétében a megye r. első alis­pánja az elnöki széket a bizottmányi tagok szives üdvözlete mellett elfoglalván, a gyűlést megnyitód­nak nyilvánította. Egyszersmind jelenti, hogy bár ugyan főispán ur kívánkozott e gyűlésen megje­lenni s azt személyes elnöklete mellett vezetni, mind­azonáltal abban közbejött betegsége miatt a mai napon akadályozva lett, táviratilag azonban érte­sítette, hogy 13- vagy 14-re reménysége van a közgyűlés további vezetésére megjelenhetni. Ezután felhívta a bizottmány tagjait, netalán a szokott sorrend megkezdése előtt felvétetni kivánt indítványaik előadására, minek folytán Inditványba hozatott, hogy miután a meghívó levél értelmében első helyen az időközben hivata­laikról lemondott tisztviselők helyeinek választás utjáni betöltése lett kitűzve és több bizottmányi tagokat ezen ügy érdekelve: főispán ur távolléte indokából kérik a választás napjára nézve közgyű­lésiig határozni. A közgyűlés azon okból, mivel a megürült tiszti állások e gyűlésen leendő betöltését a köz- i érdek szükségének tekinti, választási napul jun. 15-ik napját tűzvén ki, erről távollevő főispán urat táviratilag értesíteni határozza. Olvastatott az első alispán évnegyedes jelentése. Ezen jelentés átalában tudomásul vétetvén, ennek különösen azon része, mely szerint a volt alkotmányos megye által ezen ujonan választott tiszti karra örökségként hagyott 628 db. régi községi elmaradt számadások, a megye határo­zatához képest megvizsgálva s számvevőszékiig elbírálva vannak, s minden községi számadások currens állapotba jöttek — örvendetes tudomá­sul vétetik s a számvevői tisztség és számvevő­szék sikeres eljárásáért a közgyűlés elismerését nyilvánítja. Azon részére nézve a jelentésnek, hogy a me­gye főleg körösmenti területét elborító vizek még ez ideig a vízállás magassága miatt lebocsátha- tók nem voltak s közlekedési utaink is részint a folytonos esőzések miatt helyre nem hozathat­tak, a járási tisztviselőket odautasitja, hogy az e célra felajánlott közerők felhasználásával, a kedvező időt felhasználva, ezeket a mezei szor- gosabb munkaidő beállta előtt munkába venni, s elvégeztetni közérdekű hivatalos kötelességük­nek ismerjék. Végül az időközbe grf. Almásy Kálmán és Csánki Benjámin lemondása, és Kis Péter bizott­mányi tag elhalálozása által üresedésbe jött is kola tanácsosi állomás betöltését, a közgyűlés szintén junius 15-ik napjára határozta. Olvastatott a megye másod alispánjának, mint a kebelbeli törvényszék elnökének jelentése a törvényszék működéséről. — Tudomásul vétetett. (Folytatása következik.) Országgyűlési tudósítás. Pest, jun. 11. A ház ma tartá elnapoltatása előtt utolsó ülését, melyben a szentesitett törvények hir­Idettettek ki. A képviselöházban Szlávy minister | felelt Várady Gábornak az osztrák Lloyd társulat segélyezése tárgyában beadott interpellátiójára. Azt mondá a kereskedelmi miniszter, hogy a Lloyd- társulattal kötendő szerződés nem nemzetközi s igy nem tartozik azon szerződések közé, melyek az 1867. 12. t. ez. 8 §. értelmében az országgyűlés elé térjesztendők. "Viszonválaszában Várady Gábor­nak csak az említett törvény 16. §-ára kellett hi­vatkoznia, hogy a ministeri érvelés alól a talajt végkép elvonja. A ház tudomásul vételének kérdé- dése egyébiránt, miután ki volt mondva, hogy ezen ülésben uj határozat nem hozatik, — függőben maradt. Gorove István minister átadja az országgyűlés elnapolására a királyi kéziratot, mely felolvastatik. Erre elnök a házat üdvözölve az ülést feloszlatja. A hivatalos lap szombati száma hozza Horváth Boldizsár felmentését az igazságügyi tárcától és Bit­tó István kinevezését a megürült állomásra. Az országgyűlés szombaton fejeztebe ez idő­szaki üléseit, a jövő ülésszak octóberben fog kez­dődni. A magyar delegátió külügyi albizottsága vé­gig tárgyalta a budget összes tételeit, de fölfüg­gesztette a határozást ott, a hol politikai kérdések forognak főn, mint a német és romai ügyben. Ezek­ben be fogják várni Beust nyilatkozatát. A Lloyd- kérdésben Szlávy - fölvilágositásaira várnak. A had­ügyi albizottság kijelölte azon tételeket, melyekre vonatkozólag a kormánytól fölvilágositásokat kivan. Ma d. e. 10 órakor fogadta a király a kath. kongresszus küldöttségét, melynek tagjai: Simor, Hajnak!, Apponyi, Zichy Ferdinánd, Szilágyi Vir­gil, Nehrebeczky, Pollák, Devics, Lonkay. — Si­mor a kongresszus munkálatát egy emlékirattal együtt nyujtá át, azon kéréssel, méltóztassék ö fel­ségének a fölterjesztést alkotmányos tárgyalás vé­gett a ministeriumhoz utasítani. A király igy vála­szolt : Kegyelmesen fogadom a kongresszus mun­kálatát s intézkedni fogok, hogy a minisztérium, a kongresszus kívánságához képest, tanácskozás alá vegye. — Ezután a ki-ály nyájasan szólitgat- ta meg a küldöttség egyes tagjait. A horvátországi választások be vannak fe­jezve s a pártok számaránya a következő: meg­választatott 50 nemzeti párti, 13 kormánypárti és két Starzsevics-párti. Franciaországi események. A francia nemzetgyűlés junius 8-ki ülése nem­csak Thiers beszéde által nyert fontosságot, hanem a pótválasztásoknak jul. 2-ra való kitűzése által is. Száztizenhárom üres helyet kell betölteni; a Pá- risban foganatba veendő választások száma huszon­egyre rúg. Csak ezen választások után lehetünk tisztában a különböző pártok erejéről. A dolog je­len állapotában a legitimisták azt állítják, hogy ők 220—240 szavazattal rendelkeznek; mig az orlea- nisták mennyre-földre esküdöznek, hogy Chambord gróf nem számíthat többre 110 —120 szavazatnál. Ugyanennyire becsülik az orleánisták a republiká­nusok számát, mig a magokét 350-re teszik. Ha Thiers eddig tett nyilatkozataihoz hü marad s nemcsak szóval lesz republikánus, akkor bizton lehet remélni, hogy az uj választások túlnyomó része a republikánusok sorait fogja növelni. A bonapartisták arra számítanak, hogy a jul. 2-ki választások alkalmával jelöltjeik: Rauher, Haussmann, Forcade la Roquette, Laguerroniére keresztülmennek. Legújabbak. Bécs, jun. 12. A „N. fr. Presse“ jelenti: A csá­szár fogadá a magyar kath. kongresszus Simor primás-érsek által vezetett küldöttségét, mely a kongresszus elaborátumát átnyujtá és a császárt ennek szentesítésére fölkérte. A császár válaszolt: ö ez elaborátumot törvényes, alkotmányos tárgya­lás végett a magyar ministeriumnak fogja átnyúj­tani és óhajtja, hogy ezen fontos ügy a hívők ér­dekeinek megfelelő megoldást nyerjen. Berlin, jun. 12. A király egy határozata foly­tán a csapatok az e hó 16-án végbemenendö be­vonulásnál a tempelhofi mezőn lesznek fölállítva. Elükön 81 francia sas és zászló fog lengeni; a be­vonulást megnyitják a mozgósítva nem volt tábor­nokok és törzstisztek, ezeket a hadügyministerium és a főhadiszállás törzskar-tisztjei fogják követni, azután jőnek a fökormányzás hadsegédei, a jelen­levő parancsnokló tábornokok, a főfelügyelők, a mecklenburgi nagyherceg, a szász koronaherceg és Steinmetz s Manteuffel tábornokok. A császár előtt fognak lovagolni Bismark, Roon és Moltke; mö­götte a porosz koronaherceg, Frigy es-Károly her­ceg, a főhercegek s a fejedelmi vendégek. Ezután fognak következni a csapatok. A bevonulás után lesz III. Frigyes-Vilmos szobrának leleplezése ha­rangzúgás és ágyudörgés között. V er sai Iles, jun. 12. A lapok Írják, hogy a budget-bizottság megbízta a rninistert, hogy 450 milliónyi uj addt vessen ki és pedig: 60 milliót bélyeg- és illeték-adóban, 90 milliót ital-adóban, 50 milliót a cukorra és kávéra, 200 milliót a gya­pot-vám fölemelése által, és 50 milliót más külön­féle adókban. — Chartres lig tegnap ide érke­zett, Aumale hg Londonba utazott. A hadi tör­vényszékek nem fognak a hét vége előtt összegyűl­ni. Azon kívánság, hogy a kormány és nemzet- gyűlés székhelye Párisba helyeztessék át, mindin­kább terjed a képviselők közt. Levelezés. Szarvas, 1871. junius 9. (A közelgő „holt idény“; — volt és leendő bál itt és ott; — szarvasi „kegyes“ óhajok; — savanyu élcek keserű té­nyekre ; — végül édes remények.) A nagy városiaknak könnyű elviselni a „saison morte“ unalmait, — hisz ők úgyis elvannak már fáradva a sok — mulatságtól. Siestának tekintik a meleg hónapokat, mely siesta alatt vagy otthon ülnek az emeletes (és 4 emeletes) házak beredö- nyözött ablaku szobáiban —■ s a légies créme ka- nalazása közben légvárakat építenek, — vagy ki­rándulnak „falura“ (nekik a mezőváros is falu) — letelepednek egy-egy árnyas fa alá és — alusz­nak. Ilyenkor végig álmodhatják az elmúlt szép napokat újra — s ha felébrednek — örülnek a sok zöldségnek, a mit minden költség nélkül él­vezhetnek. Mi naiv falusiak — a „saison morte“-ot nem is­merjük. Van ugyan bizonyos időről tudomásunk, midőn a búzát is szokták kaszálni, mely időben gyakran mondja egyik ember a másikhoz: „Hüh“ ! de disz., meleg van!“ — — de ez idő nem „sai­son morte“ — hanem kánikula. Ezen időszakot nekünk nem lehet kikerülni. Ne­künk nem lehet megszökni előle úgy — mint a városiaknak, kik hozzánk szöknek, — — ha csak mi meg ö hozzájok nem szöknénk ! ... Nekünk végig keli izzadni a meleg napokat a nélkül, hogy csak reményünk is lehetne változtatni a dolgon. Legfeljebb némi frissítő szereket veszünk belsőleg és külsőleg, milyenek: egy pohár viz, egy mosdó­tál viz, egy kád viz, egy folyónak a vize stb. Még jó, hogy ily sokféle hűsítőnk van! Ami időnk ezen „mulatságunkon“ felül marad, azt kaszálás­sal töltjük el. Hja, már az a sors szójátéka, hogy a mienk a „kasza,“ a városiaké pedig a „Cassa.“ Egyébiránt abban, hogy nekünk itt falun él­nünk és halnunk kell — egy jó lényeg is van, t. i. ha kedvünk szottyan — „bálát,“ „táncvigal­mat,“ „lakozást“ — avagy bárminemű mulatságot csinálni, — hát csinálunk, — tekintet nélkül arra — ha valljon a „magasb szokások“ szerint ideje van-e annak vagy nincs, mert mi „naivok“ jobb

Next

/
Oldalképek
Tartalom