Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)

1871-06-15 / 48. szám

szeretjük a v é 1 e 11 e n jó mulatságot, mint a m o n d- va csinált unalmasságot. Na, bizony, mi nem igen félünk a közelgő me­legtől ! lám, mily jól mulattunk e hó 4 én is a ka- sinó báljában. Igaz, hogy sokan nem voltunk, de legalább többel táncolhattunk s cseveghettünk a legszebb hölgyekkel,-------tökéletesen igazat kell te hát adnunk a bájos és szellemdus bálkirálynö- nek, K. Nina kisasszonynak, ki ezt monda : „Oly kevesen vagyunk, hogy nincs is kivel unatkozni“ csakhogy mi igy értjük : Ok kevesen olyanok vol­tak, kikkel unatkozni lehetetlen volt.“ Szarvason is van kilátásban egy — az ifjúság által adandó táncmulatság e hó 29-ére, még pedig künn a zöldben. Csak aztán zöld reményünket egy eső „schwarz“-á ne tegye. Városunk két „pium desideriuma“: a törvény­szék és vasút ügye oly formán áll mint a pisai torony; az ember nem tudja, mikor dől nyaka kö­zé az egész jól kiszámitott — és biztos alapra he­lyezett épület — illetőleg terv. Ennélfogva nem csoda, ha kérdvén egyik úri ember a másikat: „Mikor lesz már törvényszék ?“ azt feleli: „Nem adok neki 100 évet sem hogy lesz !“ — A másik meg viszont ezt a kérdést teszi fel : — Hát a vasút mennyire van ? — Körülbelül annyira —• mint ide Túr, — fe­lel neki az kovászos ugorka arccal. Annyit azonban állíthatunk — hogy a fentebbi keserű tényre savanyu arccal mondott viccet meg- enyhiti azon édes remény, — hogy a túri vasút­ra lesz mit vinni búzás zsákok alakjában. így hát utoljára is kiderülnek az arcok. Alexander Magnus. Tisztelt szerkeztö ur! Azt vélem érdekli a megye közönségét, ha közbiztonságunk megnyugtató ál­lapotáról értesül, azért látom helyesnek nyilvános­ságra hozni, hogy Békésmegye börtöneiben ma csupán csak 2 vizsgálat alatti fogoly van, s ezek is olyanok, kik jó elöéletetet tanúsító erkölcsi bi­zonyítvánnyal birnak. Ha figyelembe vesszük, hogy maga megyénk 212000-nyi népességgel bir; s ha tekintjük, hogy megyénk Bihar-, Arad-, Csanád-, Csongrád-, Heves­megyék és a Nagy-Kunság népessége, továbbá az ezen törvényhatóságok területéhez tartozó nagy terjedelmű olyan puszták által környezteik, me­lyek az úgynevezett „szegény legényeknek“ biztos rejtözködési helyül kínálkoznak : ez állapot való­ban megnyugtató. Nagy érdeme a megyei Törvényszék és tiszti ügyészségnek, hogy különösen bűnügyekben oly tevékenységet fejt ki, minek következtében a vizs­gálat alatti foglyok legnagyobb száma éveken át csak kivételes eseteknél s rövididöre emelkedett 10-én felül. Dicséretes járási csendbiztosaink azon erélye, mely nemcsak megyénk roszhajlamu egyéneit tart­ja a bűntől vissza, hanem az idegen gyanús em­bereket járásuk területén még csak az időközönkénti megjelenéstől is elriasztja. Gyula junius 14. 1871. Szilágyi László megyei várnagy. Újdonságok. Szombaton délután a gözmozdony egy útfel­ügyelőt annyira összezúzott, hogy pár órai kin után meg is halt. A szerencsétlen, — mint mond­ják — kereste volna e halált. — Petracsek Vin­cének hitták, — a szabadság harc alatt, mint hon­véd főhadnagy szolgált, s mégis a helybeli zászlóalj parancsnoka megtagadta, mi kérelem nélkül is kö­telessége lett volna, honvédség megjelenését a te­metési ünnepélynél. Nem tudjuk mi okból tette ezt az őrnagy ur, hanem hogy válasza nagy viszatet- szést szült városunkban az magától értetődik. — Annál jobban esett ott látnunk a mindenben derék Hortobágyi hadnagy urat huszárai élén, ki a vitéz bajtársnak koporsójánál is megadá azt, mi­vel egymásnak mindnyájan tartozunk. Lakatos Sándor múlt számunk egyik ujdon- j ságára vonatkozólag kijelenti, hogy városunkban meg fog maradni, s már el is kezdte tanóráit, mi­nek csak örülhetünk, mert ifjaink, s átalában a tánc- kedvelö közönség oly vezetőt találand Lakatosban, ki a sok kontár után táplált előítéletet nem csak elhárítja magáról, de sőt a kor kívánalmainak meg- felelőleg oly útmutatást képes adni tanítványainak, mely őket — ha egy kis frázissal szabad élni — salon-képessé törekszik tenni. — Tanítványai már eddig is szép számmal vannak, s hisszük, hogy e szám még növekedni fog. A nagy magyarvárosi olvasókör vasárnapi táncmulatsága nem igen sikerült, mi egy részt a kedvezőtlen időjárásnak is tulajdonítható. — El nem mulaszthatjuk itt egyik számunkban fel emlí­tett református olvasókör kifejezést „kisvárosi olvasókörre kiigazítani, mit annál örömöstebb te­szünk, mivel e kifejezésre több oldalról nyilvánult ellen mondás újólag meggyőz minket arról , hogy nevezett körben - hol városunk minden fe- lekezete képviselve van a felekezeti szellem s visz- keteg még eddig nem ütött tanyát. Battonyán f. hó 2-án délután mint a „Maros­nak“ Írják — bent a városban és határán orkán- szerti, felhő szakadással és jéggel összekötött vihar dühöngött, mely az épületekben, templomokban, iskolákban és vetésekben roppant károkat okozott. Az épületek tetejét sok helyütt leszakgatta, s 40 —50 éves fákat gyökerestől kicsavart. Hasonló viharra a legidősebb emberek sem emlékeznek. Ember-élet egy esett áldozatul — Kollár Tanaszie nevű n.-szent-miklósi egyén, a vihar elől a nagy vendéglő téglából épült erős kocsiszínje alá mene­kült, azonban a szélroham a színt halomra döntötte és a szerencsétlent maga alá temette. Palota s Dombegyháza környékén szintén dühöngött e vihar s ott is Dagy mérvű károkat okozott. A gyulai fötanodai muzeuni részére legutób bi közlésünk óta a következő adományok tétettek: Udvardy József szürke cserépköcsög; ugyanaz, egy szarvas agancs tövéből készült hajdani nyilte- gezt. — Szilágyi Illés gyulai lakos, egy darab őskori szarvas agancsot; — Tüköry István I. Li- pót 1696-iki és 1705-iki három krajezáros; egy 1795-iki tizenkét krajcáros ; egy 1768-iki hambur­gi kis ezüst pénzt; egy kicsiny ezüst, és öt darab külön nagyságú réz törökországi pénzdarabot; Plank Alajos I. Ferdinándnak egy 1551-iki évi kisebb ezüst pénzét; — végre Hadusfalvi Madáchy Gyula ur és nagybátyja eleki lakosok egy (való­színűleg a mi számításunk szerint XV-ik századbe­li) törökfegyvert (handzsárt) melynek pengéje egyik oldalába ezüsttel bevert kacskaringós nagy kezdő betűvel ellátott díszes ép török felirat és év számi másik oldalán hason müvü cifraság szemlélhető. A színi előadások kedden vették kezdetüket, mint már említők „Nők az alkotmányban“ cimü vígjátékkal, tegnap „Romeo és Julia,“ és „Szamár­tej“ operettek adattak elő. Közönség szép számmal. A békési evang. ág. liitv. esperesség f. é. julius 5—6-ik napjain közgyűlést tart Tót- Komlóson. Ezt megelezöleg jul. 4-én ugyan­ott esp. iskolai bizottmányi ülés fog tartatni. Gazdászat, ipar és kereskedelem. A békésmegyei gazd. egylet által B.-Csa- bán 1871. jul. 10-én tartandó aratógépverseny- nek tervezete. A békésmegyei gazd. egylet f. é. jul. 10-én B.- Csaba határán, inéit. özv. gr. Apponyi Zsófia sz.- miklósi birtokán kévekötő-, önlerakó- és kaszáló­gépversenyt rendez, melyre a hazai és külföldi gépgyáros és bizományos urak, ugyszinte az ösz- szes gazdaközönség ezennel meghivatnak.*) A versenyt rendező bizottság álland Sztraka György ur elnöklete alatt Rimler Pál, Sóhár Kál­*) A mennyiben a gabona érése későbbre esnék, a verseny napjának utóbbra tűzése a verseny előtt ideje korán hirlapilag közhírré fog tétetni. mán, Udvardy János, Bartóky István, Karassiay Kornél és Kis Béla urakból és az egylet titkárából. A versenyre bocsátandó gépeknek Sztraka Gy. urnái B.-Csabán f. é. jul. 1-ig bejelentetni, a csa­bai vasútállomásnál jul. 7-ig megérkezni és meg­érkeztüknek nevezett rendező elnöknél ugyan az nap bejelentetni kell, honnan azoknak egyleti költ­ségen a verseny terére és visszaszállításáról Bar­tóky István rendező ur gondoskodand. A vasúti díj az illető gyáros által fedeztetik. Az idegen vendégek tájékozás és elszállásolás végett a városházán Udvardy János rendező úr­hoz forduljanak. A versenyre, bírálatra és dijjazásra nézve a kö­vetkezők állapíttatnak meg: I. A versenyről. 1) A versenyt a rendező elnök vezérli. 2) A próba érett gabonán, illetőleg lucernán fog történni. 3) A verseny 3 szakaszra oszlik : a kévekötő-, az önlerakó- és kaszálókéra, melyek külön fognak a magukhoz hasonlókkal versenyezni. 4) A versenynél szükséges vonó erőről és min­den egyéb kellőkről Kis Béla rendező ur gondos­kodand. 5) Minden gép számára külön egyenlő nagyságú terület jelöltetik ki sorshúzás utján. 6) Egyszerre csak egy gép működik. 7) Az erömérés az aratóknál 4 ujjnnyi tarló magasságon eszközöltetik. 8) a gépek ökör igával vonatnak. II. A bírálatról. 1) A bíráló bizottság a helyszínén az egyleti és a rendező elnökök által egyetértőleg alakittatik meg. 2) A bíráló bizottság 6 alosztályra oszlik, melyek mindenike külün a köv. kellékeket Ítéli meg : a) a gép mütani szerkezetét, b) a gép munkaképességét, c) a gép vonó-erő szükségletét, d) a véghez vitt munka minőségét, e) a véghez vitt munka idő tartamát, f) a gép árát. Ezen kellékek részleteinek megítélésére nézve a bíráló bizottság tagjai külön utasítással láttatnak el. III. A dijj ázásról. A versenynél 8 dij osztatik ki, még pedig 2 ál­lam és 6 egyleti dij. 1) Az egyleti 1-ső dijjat, mely egy arany érem­ből áll, a kéve kötök legjobbika nyeri, Ilynemű 2-od gép egyleti ezüst érmet nyer. 2) Az önlerakó aratók legjobbika egyleti arany- másodika egyleti ezüst érmet nyerend. 3) A legjobbnak bizonyult kaszálógép egyleti arany-, másodika egyleti ezüst érmet nyer. 4) Az aratógépek két osztálya közül az első ál- lamdijjat, mely áll 45 arany és egy állami arany éremből, oly aratőgép nyeri el mely e vidék cél­jainak leginkább megfelel s egyéb irányban kielé- tö munkaképesség mellett két közép ló vontató erejénél többet nem igényel. A második államdijjat, mely 25 db. arany és egy állami ezüst éremből áll, ezen feltételeket leg­inkább megközelítő bármily osztályú aratógép nye­ri el. Kelt B.-Csabán junius 4 én 1871. Sztraka György rendező bizottsági elnök. Mokry Sámuel egyl. titkár. Emlékirat a békésmegyei gazd. egylet felvirágozása érdeké­ben. (Benyújtva az 1871. május 29-ki közgyűlésen.) (Vége.) 4)Községi gazdasági köröknek alakí­tása. Erre nézve volt szerencsém az 1870 jun. 6-ki választmányi ülésben (6-ik p.) indítványt ter­jeszteni elő, mely az u. a. év October 16-ki vá­lasztmányi ülésében bizottságilag ajánlva elfogadás végett a jelen közgyűlés elé terjesztetni határozta­tok (187%. „Értesítő“ I. fűz. 19. lap. E szerint az egyes községekben lakó tagok

Next

/
Oldalképek
Tartalom