Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)
1871-06-15 / 48. szám
szeretjük a v é 1 e 11 e n jó mulatságot, mint a m o n d- va csinált unalmasságot. Na, bizony, mi nem igen félünk a közelgő melegtől ! lám, mily jól mulattunk e hó 4 én is a ka- sinó báljában. Igaz, hogy sokan nem voltunk, de legalább többel táncolhattunk s cseveghettünk a legszebb hölgyekkel,-------tökéletesen igazat kell te hát adnunk a bájos és szellemdus bálkirálynö- nek, K. Nina kisasszonynak, ki ezt monda : „Oly kevesen vagyunk, hogy nincs is kivel unatkozni“ csakhogy mi igy értjük : Ok kevesen olyanok voltak, kikkel unatkozni lehetetlen volt.“ Szarvason is van kilátásban egy — az ifjúság által adandó táncmulatság e hó 29-ére, még pedig künn a zöldben. Csak aztán zöld reményünket egy eső „schwarz“-á ne tegye. Városunk két „pium desideriuma“: a törvényszék és vasút ügye oly formán áll mint a pisai torony; az ember nem tudja, mikor dől nyaka közé az egész jól kiszámitott — és biztos alapra helyezett épület — illetőleg terv. Ennélfogva nem csoda, ha kérdvén egyik úri ember a másikat: „Mikor lesz már törvényszék ?“ azt feleli: „Nem adok neki 100 évet sem hogy lesz !“ — A másik meg viszont ezt a kérdést teszi fel : — Hát a vasút mennyire van ? — Körülbelül annyira —• mint ide Túr, — felel neki az kovászos ugorka arccal. Annyit azonban állíthatunk — hogy a fentebbi keserű tényre savanyu arccal mondott viccet meg- enyhiti azon édes remény, — hogy a túri vasútra lesz mit vinni búzás zsákok alakjában. így hát utoljára is kiderülnek az arcok. Alexander Magnus. Tisztelt szerkeztö ur! Azt vélem érdekli a megye közönségét, ha közbiztonságunk megnyugtató állapotáról értesül, azért látom helyesnek nyilvánosságra hozni, hogy Békésmegye börtöneiben ma csupán csak 2 vizsgálat alatti fogoly van, s ezek is olyanok, kik jó elöéletetet tanúsító erkölcsi bizonyítvánnyal birnak. Ha figyelembe vesszük, hogy maga megyénk 212000-nyi népességgel bir; s ha tekintjük, hogy megyénk Bihar-, Arad-, Csanád-, Csongrád-, Hevesmegyék és a Nagy-Kunság népessége, továbbá az ezen törvényhatóságok területéhez tartozó nagy terjedelmű olyan puszták által környezteik, melyek az úgynevezett „szegény legényeknek“ biztos rejtözködési helyül kínálkoznak : ez állapot valóban megnyugtató. Nagy érdeme a megyei Törvényszék és tiszti ügyészségnek, hogy különösen bűnügyekben oly tevékenységet fejt ki, minek következtében a vizsgálat alatti foglyok legnagyobb száma éveken át csak kivételes eseteknél s rövididöre emelkedett 10-én felül. Dicséretes járási csendbiztosaink azon erélye, mely nemcsak megyénk roszhajlamu egyéneit tartja a bűntől vissza, hanem az idegen gyanús embereket járásuk területén még csak az időközönkénti megjelenéstől is elriasztja. Gyula junius 14. 1871. Szilágyi László megyei várnagy. Újdonságok. Szombaton délután a gözmozdony egy útfelügyelőt annyira összezúzott, hogy pár órai kin után meg is halt. A szerencsétlen, — mint mondják — kereste volna e halált. — Petracsek Vincének hitták, — a szabadság harc alatt, mint honvéd főhadnagy szolgált, s mégis a helybeli zászlóalj parancsnoka megtagadta, mi kérelem nélkül is kötelessége lett volna, honvédség megjelenését a temetési ünnepélynél. Nem tudjuk mi okból tette ezt az őrnagy ur, hanem hogy válasza nagy viszatet- szést szült városunkban az magától értetődik. — Annál jobban esett ott látnunk a mindenben derék Hortobágyi hadnagy urat huszárai élén, ki a vitéz bajtársnak koporsójánál is megadá azt, mivel egymásnak mindnyájan tartozunk. Lakatos Sándor múlt számunk egyik ujdon- j ságára vonatkozólag kijelenti, hogy városunkban meg fog maradni, s már el is kezdte tanóráit, minek csak örülhetünk, mert ifjaink, s átalában a tánc- kedvelö közönség oly vezetőt találand Lakatosban, ki a sok kontár után táplált előítéletet nem csak elhárítja magáról, de sőt a kor kívánalmainak meg- felelőleg oly útmutatást képes adni tanítványainak, mely őket — ha egy kis frázissal szabad élni — salon-képessé törekszik tenni. — Tanítványai már eddig is szép számmal vannak, s hisszük, hogy e szám még növekedni fog. A nagy magyarvárosi olvasókör vasárnapi táncmulatsága nem igen sikerült, mi egy részt a kedvezőtlen időjárásnak is tulajdonítható. — El nem mulaszthatjuk itt egyik számunkban fel említett református olvasókör kifejezést „kisvárosi olvasókörre kiigazítani, mit annál örömöstebb teszünk, mivel e kifejezésre több oldalról nyilvánult ellen mondás újólag meggyőz minket arról , hogy nevezett körben - hol városunk minden fe- lekezete képviselve van a felekezeti szellem s visz- keteg még eddig nem ütött tanyát. Battonyán f. hó 2-án délután mint a „Marosnak“ Írják — bent a városban és határán orkán- szerti, felhő szakadással és jéggel összekötött vihar dühöngött, mely az épületekben, templomokban, iskolákban és vetésekben roppant károkat okozott. Az épületek tetejét sok helyütt leszakgatta, s 40 —50 éves fákat gyökerestől kicsavart. Hasonló viharra a legidősebb emberek sem emlékeznek. Ember-élet egy esett áldozatul — Kollár Tanaszie nevű n.-szent-miklósi egyén, a vihar elől a nagy vendéglő téglából épült erős kocsiszínje alá menekült, azonban a szélroham a színt halomra döntötte és a szerencsétlent maga alá temette. Palota s Dombegyháza környékén szintén dühöngött e vihar s ott is Dagy mérvű károkat okozott. A gyulai fötanodai muzeuni részére legutób bi közlésünk óta a következő adományok tétettek: Udvardy József szürke cserépköcsög; ugyanaz, egy szarvas agancs tövéből készült hajdani nyilte- gezt. — Szilágyi Illés gyulai lakos, egy darab őskori szarvas agancsot; — Tüköry István I. Li- pót 1696-iki és 1705-iki három krajezáros; egy 1795-iki tizenkét krajcáros ; egy 1768-iki hamburgi kis ezüst pénzt; egy kicsiny ezüst, és öt darab külön nagyságú réz törökországi pénzdarabot; Plank Alajos I. Ferdinándnak egy 1551-iki évi kisebb ezüst pénzét; — végre Hadusfalvi Madáchy Gyula ur és nagybátyja eleki lakosok egy (valószínűleg a mi számításunk szerint XV-ik századbeli) törökfegyvert (handzsárt) melynek pengéje egyik oldalába ezüsttel bevert kacskaringós nagy kezdő betűvel ellátott díszes ép török felirat és év számi másik oldalán hason müvü cifraság szemlélhető. A színi előadások kedden vették kezdetüket, mint már említők „Nők az alkotmányban“ cimü vígjátékkal, tegnap „Romeo és Julia,“ és „Szamártej“ operettek adattak elő. Közönség szép számmal. A békési evang. ág. liitv. esperesség f. é. julius 5—6-ik napjain közgyűlést tart Tót- Komlóson. Ezt megelezöleg jul. 4-én ugyanott esp. iskolai bizottmányi ülés fog tartatni. Gazdászat, ipar és kereskedelem. A békésmegyei gazd. egylet által B.-Csa- bán 1871. jul. 10-én tartandó aratógépverseny- nek tervezete. A békésmegyei gazd. egylet f. é. jul. 10-én B.- Csaba határán, inéit. özv. gr. Apponyi Zsófia sz.- miklósi birtokán kévekötő-, önlerakó- és kaszálógépversenyt rendez, melyre a hazai és külföldi gépgyáros és bizományos urak, ugyszinte az ösz- szes gazdaközönség ezennel meghivatnak.*) A versenyt rendező bizottság álland Sztraka György ur elnöklete alatt Rimler Pál, Sóhár Kál*) A mennyiben a gabona érése későbbre esnék, a verseny napjának utóbbra tűzése a verseny előtt ideje korán hirlapilag közhírré fog tétetni. mán, Udvardy János, Bartóky István, Karassiay Kornél és Kis Béla urakból és az egylet titkárából. A versenyre bocsátandó gépeknek Sztraka Gy. urnái B.-Csabán f. é. jul. 1-ig bejelentetni, a csabai vasútállomásnál jul. 7-ig megérkezni és megérkeztüknek nevezett rendező elnöknél ugyan az nap bejelentetni kell, honnan azoknak egyleti költségen a verseny terére és visszaszállításáról Bartóky István rendező ur gondoskodand. A vasúti díj az illető gyáros által fedeztetik. Az idegen vendégek tájékozás és elszállásolás végett a városházán Udvardy János rendező úrhoz forduljanak. A versenyre, bírálatra és dijjazásra nézve a következők állapíttatnak meg: I. A versenyről. 1) A versenyt a rendező elnök vezérli. 2) A próba érett gabonán, illetőleg lucernán fog történni. 3) A verseny 3 szakaszra oszlik : a kévekötő-, az önlerakó- és kaszálókéra, melyek külön fognak a magukhoz hasonlókkal versenyezni. 4) A versenynél szükséges vonó erőről és minden egyéb kellőkről Kis Béla rendező ur gondoskodand. 5) Minden gép számára külön egyenlő nagyságú terület jelöltetik ki sorshúzás utján. 6) Egyszerre csak egy gép működik. 7) Az erömérés az aratóknál 4 ujjnnyi tarló magasságon eszközöltetik. 8) a gépek ökör igával vonatnak. II. A bírálatról. 1) A bíráló bizottság a helyszínén az egyleti és a rendező elnökök által egyetértőleg alakittatik meg. 2) A bíráló bizottság 6 alosztályra oszlik, melyek mindenike külün a köv. kellékeket Ítéli meg : a) a gép mütani szerkezetét, b) a gép munkaképességét, c) a gép vonó-erő szükségletét, d) a véghez vitt munka minőségét, e) a véghez vitt munka idő tartamát, f) a gép árát. Ezen kellékek részleteinek megítélésére nézve a bíráló bizottság tagjai külön utasítással láttatnak el. III. A dijj ázásról. A versenynél 8 dij osztatik ki, még pedig 2 állam és 6 egyleti dij. 1) Az egyleti 1-ső dijjat, mely egy arany éremből áll, a kéve kötök legjobbika nyeri, Ilynemű 2-od gép egyleti ezüst érmet nyer. 2) Az önlerakó aratók legjobbika egyleti arany- másodika egyleti ezüst érmet nyerend. 3) A legjobbnak bizonyult kaszálógép egyleti arany-, másodika egyleti ezüst érmet nyer. 4) Az aratógépek két osztálya közül az első ál- lamdijjat, mely áll 45 arany és egy állami arany éremből, oly aratőgép nyeri el mely e vidék céljainak leginkább megfelel s egyéb irányban kielé- tö munkaképesség mellett két közép ló vontató erejénél többet nem igényel. A második államdijjat, mely 25 db. arany és egy állami ezüst éremből áll, ezen feltételeket leginkább megközelítő bármily osztályú aratógép nyeri el. Kelt B.-Csabán junius 4 én 1871. Sztraka György rendező bizottsági elnök. Mokry Sámuel egyl. titkár. Emlékirat a békésmegyei gazd. egylet felvirágozása érdekében. (Benyújtva az 1871. május 29-ki közgyűlésen.) (Vége.) 4)Községi gazdasági köröknek alakítása. Erre nézve volt szerencsém az 1870 jun. 6-ki választmányi ülésben (6-ik p.) indítványt terjeszteni elő, mely az u. a. év October 16-ki választmányi ülésében bizottságilag ajánlva elfogadás végett a jelen közgyűlés elé terjesztetni határoztatok (187%. „Értesítő“ I. fűz. 19. lap. E szerint az egyes községekben lakó tagok