Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)

1871-06-08 / 46. szám

1-sö száma, melyben a 16000 cat. holdat tevő szent-tornyai pusztán szétszórva fekvő népes ma­jorokban létező tanköteles gyermekek részére szük­séges iskolák felállítása tárgyában, a majoroknak tanügyi tekintetben az ottani községi jegyző által javaslatba hozatott következő csoportosítása iránt. 1. Schossberger Zsigmond nr majorja, ide tar­toznának br. Eötvös József ur majorja, és az úgy­nevezett tót tanyák. 2. Sváb Lőrinc ur majorja, hol a birtokos ur iskolát épitni ajánlkozott; ide tartoznának Tom- csányi József, Kovács István, Székács József és Jerenvik Ede urak majorjai. 3. A bánfalvi egyházközséghez lenne csatolandó M. Bajzáth Györgyné, Just István, Nagy Károly és Politzer Simon urak majorjai. 4. Szabad-Szent-Tornya községhez csatoltatná- nak a Baumgartner urak majorjai. Egy küldöttség kinevezése oly módon hozatik javaslatba, hogy ez a közbirtokos urakkal — Schoss- berger úrral pedig különösen az iránt is értekez­vén, hogy a saját birtokán épített iskolát, a kö­zeli majorokban lakó szülék gyermekei előtt is, habár csak ideiglenesen is nyissa meg : az isko­lák célszerű elhelyezése, s a majoroknak az isko­lák körül a célnak megfelelőbben mimódoni cso­portosítása tárgyában a helyszínén nyert kellő is­meret és tapasztalatok alapján, véleményes jelen­tését, az iskola tanácsnak terjessze be. A mennyiben pedig sürgető szükségül ismertetett fel az iskolai oktatás és nevelésnek a nevezett pusztán mielébbi megkezdése : küldöttség felha- talmaztatni véleményeztetik arra nézve is, hogy a helyi körülmények szerint, egy ideiglenes tanfo­lyamnak már ez év tavaszán megindítása iránt a kellő intézkedéseket haladéktalanul megtehesse. Az alsó elemi isk. szakbizottságnak a szent­tornyai népes pusztán létesítendő iskolák ügyé­ben beterjesztett véleményezése, az iskola tanács osztatlan nézetével találkozván, olfogadtatik; mi­nélfogva Bonyhay Béniamin, Horváth Sámuel és Szakái Lajos urak, mint küldöttség megbi- zatnak arra nézve, hogy a lehető legrövidebb idő, s a helyi körülmények teljes felismerése után szerzett tapasztalataik nyomán az ottani közbirtokos urakkal értekezvén, s őket arról, hogy e pusztákon, a tanköteles gyermekek szá rozhassa; továbbá legyen az ismertetőnek kellő nyelvtani képzettsége, hogy az iró szavait helye­sen értelmezhesse, irálya minemüségét megállapít­hassa ; végül ne vezéreltessék az ismertető szenvek által, nehogy a miinek meghamisitója, saját hitelé­nek megrontója legyen. Ezen elvek nyomán a könyv ismertetés igen hasznos kalauz, őre és ápolója a valódi irodalom­nak, elutasítója a nyegleségnek, irányadója s biz­tatója a tehetségnek ; ellenkező esetben roszabb a semminél, mert, ha egy általában akad olvasója, pedig akad, félrevezet, gyűlölködést szül, a komoly bírálatot gyériti vagy elncmitja, az irói vizketeg utolsó korlátját is lerontja, az ugynevezet ponyva- irodalmat felkelti s ez által a közmivelődést vissza — vagy hamis irányba tereli. Ezen értekezés ellen egyebek közt azt is mond­hatni, hogy követelései szigoruabbak, sem hogy azokhoz az egylet, mint még nem tudósok s még kevésbé Írók egylete szorosan alkalmazkodhatnék ; következőleg a könyvismertetés nem azon módját jeleltem meg, mely az egylet minőségének megfe­lelne s ennek utána irányadóul szolgálhatna. He­lyes. Mig azonban ezen kifogást, leszámitva be­lőle a következtetést, készséggel elfogadom, más felöl ragaszkodom azon szerintem való igazsághoz, mely szerint a bírálatnak ép úgy meg vannak a maga általános szabályai, mint a természeti testek­nek általános tulajdonságaik; és igy valamint ezen tulajdonságoknak a világ bármely testén nagyon különböző mértékben ugyan, de nyilatkozniok együl-egyig kell: úgy mi is a birálat szabályaiból nem menyiséget és minőséget, hanem csupán al­kalmazási tökélyt alkudhatunk le csak annyit, a mennyi erőnket meghaladja. (Vége következik.) mának megfelelő egy vagy több iskolák felál­lítására, s ezen iskolák költségeinek fedezéséhez 5% adójukkal hozzájárulni törvény által köte­lezve vannak meggyőzvén; s majoroknak leg­célszerűbben miként leendő csoportosítása, s az iskoláknak, mely helyen felállítása tárgyában, a birtokosok hozzájárulásával, tehát közösen meg­állapított tervezetet terjesszenek az iskolai ta­nács elé. Az isk. nevelés és oktatásnak e pusztán, ha­bár csak ideiglenesen folyamatban hozása iránti kellő intézkedések haladéktalan megtételére, a bizottság egy idejüleg megbizatik, fölhatalmaz- tatik mivégböl j.-könyv. ezen száma a küldött­ségnek kiadatni rendeltetik. 3) Olvastatott ugyanazon j.-könyv 2-ik száma, melyben Bonyhay Béniámin urnák az isk. szak- bizottság által elfogadott, s ide ajánlólag terjesztett következő indítványa foglaltatik : 1. A megyei hatóság, az isk. tanács által hiva­talosan kerestessék meg az iránt, hogy az oly szülékre nézve, kik tanköteles gyermekeiket az iskolától visszatartják, az 186% évi XXXVIII. t. c 4 §-a szigorúan alkalmaztassék. 2. Az isk. szünidőkre nézve a felekezetek auto- nómicus jogainak figyelembe vétele, s az egyházak véleményének kikérése mellett egyöntetűség be­hozatala. 3. Tanfelügyelő ur, sokszoros olfoglaltatása miatt ritkán látogathatván meg az iskolákat, ennek év­negyedenként teljesítésére, póttagképen, egy vagy több szakbizottsági tag, a saját hitfelekezetéhez tartozó iskolákba, jelentésének beterjesztése felté­tele alatt, bizassék meg. 4. A magán tanodát tartó egyének, tanodáik bejelentéseire utasitassanak. 5. Az olyan szülék, kik tartózkodási helyük egyik egyházához sem tartoznak, az idézett törvény 45 §-ának megtartására szorittassanak. 6. Az iskola tanács és szakbizottságok ülései nyilvánosak legyenek, s azok intézkedései a „Békés“ cimü lapban közöltessenek. Az 186% évi XXXVIH. t. c. hivatolt §-ait életbe léptetni célzó im ez inditvány, minden pontjaiban határozati erőre emeltetik, minélfog­va a megyei közgyűlés e j.-könyvnek beterjesz­tése által fölkéretik arra nézve, hogy miután átalános és köztapasztalás szerint igen sok az oly szülék száma, kik gyermekeik iskolai ok­tatásait, annak pár évi hiányos eszközlésbe vé­tele után végkép félbeszakítják, többen pedig gyermekeiket iskolai nevelésben épen nem ré szesiték, s ekkép a közművelődés átalánositását s kifejlődését a társadalom és haza érdeke el­lenére vétkes könyelmüséggel megzsibbasztják : utasítsa a községek elöljáróit, miszerint a gyer­mekeiket nem iskoláztató szülékre, az 186% évi 38 t. c. 4 §-ában kiszabott fokozatos büntetést, felelősség terhe mellett szigorúan alkalmazásba vegyék. Az oly szüléket pedig, kik tartózkodási helyük egyik egyházához sem tartoznak, az idézett törvény 45 §-ának megtartására utasítsák. A nyári szünidőknek minden iskolában ugyan­azon egyidöben és pedig aug. s sept. hónapok­ban tartása épen a népnevelés érdekében mul- hatlanul szükségesnek ismertetvén fel, sok igen fontos okok mellett főkép azért is, hogy a ké- pezdei tanfolyamot nem végzett felekezeti taní­tók részére a kormány által épen ezen hónapok­ban nyitandott képezdei pót tanfolyam jótékony és tanulságos előadásait azok hallgathassák, s vizsga tevés után képességi oklevelet nyerhes­senek : már ezen tekintetből nagyságos tanfel­ügyelő ur, jelen végzésben megkéretik az iránt, hogy a nagvmélt. vallás és közoktatási minister urat, egy hozzá terjesztendő feliratban kérje meg a végett, hogy a helv. hitv. superintenden- tiákon — mennyiben köztapasztalás szerint csak ezen felekezetnek iskolai szünidejei nem esnek a nevezett hónapokra — hozza javaslatba, s eszközölje ki, az isk. szünidőknek a többi fele­kezetek iskoláéival ugyanazon egy időben tar­tását. Az iskolák évnegyedes látogatásával, jelen­téseiknek tanfelügyelő úrhoz beterjesztése el­várása mellett megbizatnak, Békés, Gyarmat, K.-Ladány, Szeghalom, Gyoma, Gy.-Vári, Doboz és Vésztő egyházközségek iskoláira, Hajnal Ábel esperes és Asztalos István. — m.-herényi és k.-tarcsai ref. iskolákra Bonyhay Béniámin. — kétegyházai és gyulai gör. kel. iskolákra Kiri- leszku Péter. — A gyulai r. cath. és ref. isko­lákra Neumann József, Szakái Lajos. — Oros­házai s tót-komlósi iskolákra Horváth Sámuel és Tatay János, —• szarvasi, szent-andrási és öcsödi iskolákra Tatay István és Klein Sándor. — Kígyósra Keblovszki Lajos urak. A magán tanodát tartó oly egyének, kik tan­intézet nyitásra engedéllyel még nem bírnak, a községi hatóságok által, nagyságos tanfelügyelő ur megkeresésére oda utasittatni rendeltetnek, hogy e tárgyban kellően felszerelt kérvényeiket, a tanfelügyelöséghez okvetlen beterjesszék. Az iskolai tanács és szakbizottsági ülések ed­dig is nyilvánosak lévén, e tárgyban külön in­tézkedésnek szüksége fenn nem forog, — azon­ban az ülések j.-könyvének a „Békés“ cimü lapban közzététele elrendeltetik. (Vége következik.) Országgyűlési tudósítás. Jun. 2. Babes Vince a belügyministert inter­pellálja, a szegedi kormánybiztos közegei által kö­vetett tortúrák ügyében, s kérdi a ministert, hogy intézkedett-e már az iránt, mikép az illetők vizs­gálat alá vétetvén, a compromittáló hirek az ügy kideritésével megszűnjenek, — A bizottsági—iga­zoló, pénzügyi és központi — jelentések után a na­pirenden a vizszabályozási társulatokról s a gát- rendőrségről szóló tjavaslatok végleg megszavaz­tattak. Irányi Dániel kéri a házat, hogy a hol­napi ülésen vegye tárgyalás alá a tornászainak az elemi iskolákba leendő behozatalára nézve tett ha­tározati javaslatát. Jun. 3. Irányi Dániel az összes kormányt in­terpellálja : mily eljárást fog a kormány követni a commune menekültjei irányában. — Simonyi E. a cultus ministert interpellálja a közte s J e- kelfalussy püspök közt történt párbeszéd alkal­mából. — Tóth Vilmos belügyminister válaszol Babes interpellatiójára, hogy beszélt ez ügyben Ráday val, ki nem ismeri a Babes által nevezett biz­tost, s hogy a compromittáló híreket mielőbb meg­szüntesse, Torontálmegyének meghagyta, mikép szigorú vizsgálat alá vegye, hogy valóban történ­tek-e kínzások, s kik által ? — Napirenden van az amerikai egyesült államokkal a ki­vándorló egyének állampolgársága ügyében kötött szerződésről szóló tör­vényjavaslat tárgyalása. — Vidlicskay J. sérelmesnek tartja, hogy magyar szöveg nincs al­kalmazva a szerződésben, s hogy Beust mint bi­rodalmi kancellár van alájegyezve. Tóth Vilmos minister a szövegezést illetőleg megjegyzi, hogy a szerződés kötésekor nem volt még meg azon törvény, mely ily esetekben a magyar nyelv hasz­nálását rendeli, a birodalmi kancellárra tett észre­vételre azt feleié, hogy Beust a szerződésen min­den címét használja. T i s z a K. és Helfi szintén kifogásolják e tételeket, — a tjavaslat a központi bizottság ajánlata szerint elfogadtatik, nemkülön­ben a perui, chilei, argentini és uruguay-i köz­társaságokkal kötött szerződések. A főrendiház ülése. Jun. 1. Cziráky János gr., a jogügyi bizott­ság elnöke, benyújtja ama bizottság jelentését a képviselöháznak azon viszonizenete tárgyában, mely az úrbéri törvényjavaslatra, továbbá az hatványok­ról és a telepitvényes községekre vonatkozó ideig­lenes intézkedésekről szőlő törvényjavaslatokra vo­natkozik. — A jogügyi bizottság az első két tör­vényjavaslatra nézve a képviselőhöz által vissza­utasított főrendiházi módosításokat továbbra is fön- tartani ajánlja a főrendiház szövegezését a harma- tartatni ajánlja a főrendiház szövegezését a har­

Next

/
Oldalképek
Tartalom