Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)
1871-06-08 / 46. szám
1-sö száma, melyben a 16000 cat. holdat tevő szent-tornyai pusztán szétszórva fekvő népes majorokban létező tanköteles gyermekek részére szükséges iskolák felállítása tárgyában, a majoroknak tanügyi tekintetben az ottani községi jegyző által javaslatba hozatott következő csoportosítása iránt. 1. Schossberger Zsigmond nr majorja, ide tartoznának br. Eötvös József ur majorja, és az úgynevezett tót tanyák. 2. Sváb Lőrinc ur majorja, hol a birtokos ur iskolát épitni ajánlkozott; ide tartoznának Tom- csányi József, Kovács István, Székács József és Jerenvik Ede urak majorjai. 3. A bánfalvi egyházközséghez lenne csatolandó M. Bajzáth Györgyné, Just István, Nagy Károly és Politzer Simon urak majorjai. 4. Szabad-Szent-Tornya községhez csatoltatná- nak a Baumgartner urak majorjai. Egy küldöttség kinevezése oly módon hozatik javaslatba, hogy ez a közbirtokos urakkal — Schoss- berger úrral pedig különösen az iránt is értekezvén, hogy a saját birtokán épített iskolát, a közeli majorokban lakó szülék gyermekei előtt is, habár csak ideiglenesen is nyissa meg : az iskolák célszerű elhelyezése, s a majoroknak az iskolák körül a célnak megfelelőbben mimódoni csoportosítása tárgyában a helyszínén nyert kellő ismeret és tapasztalatok alapján, véleményes jelentését, az iskola tanácsnak terjessze be. A mennyiben pedig sürgető szükségül ismertetett fel az iskolai oktatás és nevelésnek a nevezett pusztán mielébbi megkezdése : küldöttség felha- talmaztatni véleményeztetik arra nézve is, hogy a helyi körülmények szerint, egy ideiglenes tanfolyamnak már ez év tavaszán megindítása iránt a kellő intézkedéseket haladéktalanul megtehesse. Az alsó elemi isk. szakbizottságnak a szenttornyai népes pusztán létesítendő iskolák ügyében beterjesztett véleményezése, az iskola tanács osztatlan nézetével találkozván, olfogadtatik; minélfogva Bonyhay Béniamin, Horváth Sámuel és Szakái Lajos urak, mint küldöttség megbi- zatnak arra nézve, hogy a lehető legrövidebb idő, s a helyi körülmények teljes felismerése után szerzett tapasztalataik nyomán az ottani közbirtokos urakkal értekezvén, s őket arról, hogy e pusztákon, a tanköteles gyermekek szá rozhassa; továbbá legyen az ismertetőnek kellő nyelvtani képzettsége, hogy az iró szavait helyesen értelmezhesse, irálya minemüségét megállapíthassa ; végül ne vezéreltessék az ismertető szenvek által, nehogy a miinek meghamisitója, saját hitelének megrontója legyen. Ezen elvek nyomán a könyv ismertetés igen hasznos kalauz, őre és ápolója a valódi irodalomnak, elutasítója a nyegleségnek, irányadója s biztatója a tehetségnek ; ellenkező esetben roszabb a semminél, mert, ha egy általában akad olvasója, pedig akad, félrevezet, gyűlölködést szül, a komoly bírálatot gyériti vagy elncmitja, az irói vizketeg utolsó korlátját is lerontja, az ugynevezet ponyva- irodalmat felkelti s ez által a közmivelődést vissza — vagy hamis irányba tereli. Ezen értekezés ellen egyebek közt azt is mondhatni, hogy követelései szigoruabbak, sem hogy azokhoz az egylet, mint még nem tudósok s még kevésbé Írók egylete szorosan alkalmazkodhatnék ; következőleg a könyvismertetés nem azon módját jeleltem meg, mely az egylet minőségének megfelelne s ennek utána irányadóul szolgálhatna. Helyes. Mig azonban ezen kifogást, leszámitva belőle a következtetést, készséggel elfogadom, más felöl ragaszkodom azon szerintem való igazsághoz, mely szerint a bírálatnak ép úgy meg vannak a maga általános szabályai, mint a természeti testeknek általános tulajdonságaik; és igy valamint ezen tulajdonságoknak a világ bármely testén nagyon különböző mértékben ugyan, de nyilatkozniok együl-egyig kell: úgy mi is a birálat szabályaiból nem menyiséget és minőséget, hanem csupán alkalmazási tökélyt alkudhatunk le csak annyit, a mennyi erőnket meghaladja. (Vége következik.) mának megfelelő egy vagy több iskolák felállítására, s ezen iskolák költségeinek fedezéséhez 5% adójukkal hozzájárulni törvény által kötelezve vannak meggyőzvén; s majoroknak legcélszerűbben miként leendő csoportosítása, s az iskoláknak, mely helyen felállítása tárgyában, a birtokosok hozzájárulásával, tehát közösen megállapított tervezetet terjesszenek az iskolai tanács elé. Az isk. nevelés és oktatásnak e pusztán, habár csak ideiglenesen folyamatban hozása iránti kellő intézkedések haladéktalan megtételére, a bizottság egy idejüleg megbizatik, fölhatalmaz- tatik mivégböl j.-könyv. ezen száma a küldöttségnek kiadatni rendeltetik. 3) Olvastatott ugyanazon j.-könyv 2-ik száma, melyben Bonyhay Béniámin urnák az isk. szak- bizottság által elfogadott, s ide ajánlólag terjesztett következő indítványa foglaltatik : 1. A megyei hatóság, az isk. tanács által hivatalosan kerestessék meg az iránt, hogy az oly szülékre nézve, kik tanköteles gyermekeiket az iskolától visszatartják, az 186% évi XXXVIII. t. c 4 §-a szigorúan alkalmaztassék. 2. Az isk. szünidőkre nézve a felekezetek auto- nómicus jogainak figyelembe vétele, s az egyházak véleményének kikérése mellett egyöntetűség behozatala. 3. Tanfelügyelő ur, sokszoros olfoglaltatása miatt ritkán látogathatván meg az iskolákat, ennek évnegyedenként teljesítésére, póttagképen, egy vagy több szakbizottsági tag, a saját hitfelekezetéhez tartozó iskolákba, jelentésének beterjesztése feltétele alatt, bizassék meg. 4. A magán tanodát tartó egyének, tanodáik bejelentéseire utasitassanak. 5. Az olyan szülék, kik tartózkodási helyük egyik egyházához sem tartoznak, az idézett törvény 45 §-ának megtartására szorittassanak. 6. Az iskola tanács és szakbizottságok ülései nyilvánosak legyenek, s azok intézkedései a „Békés“ cimü lapban közöltessenek. Az 186% évi XXXVIH. t. c. hivatolt §-ait életbe léptetni célzó im ez inditvány, minden pontjaiban határozati erőre emeltetik, minélfogva a megyei közgyűlés e j.-könyvnek beterjesztése által fölkéretik arra nézve, hogy miután átalános és köztapasztalás szerint igen sok az oly szülék száma, kik gyermekeik iskolai oktatásait, annak pár évi hiányos eszközlésbe vétele után végkép félbeszakítják, többen pedig gyermekeiket iskolai nevelésben épen nem ré szesiték, s ekkép a közművelődés átalánositását s kifejlődését a társadalom és haza érdeke ellenére vétkes könyelmüséggel megzsibbasztják : utasítsa a községek elöljáróit, miszerint a gyermekeiket nem iskoláztató szülékre, az 186% évi 38 t. c. 4 §-ában kiszabott fokozatos büntetést, felelősség terhe mellett szigorúan alkalmazásba vegyék. Az oly szüléket pedig, kik tartózkodási helyük egyik egyházához sem tartoznak, az idézett törvény 45 §-ának megtartására utasítsák. A nyári szünidőknek minden iskolában ugyanazon egyidöben és pedig aug. s sept. hónapokban tartása épen a népnevelés érdekében mul- hatlanul szükségesnek ismertetvén fel, sok igen fontos okok mellett főkép azért is, hogy a ké- pezdei tanfolyamot nem végzett felekezeti tanítók részére a kormány által épen ezen hónapokban nyitandott képezdei pót tanfolyam jótékony és tanulságos előadásait azok hallgathassák, s vizsga tevés után képességi oklevelet nyerhessenek : már ezen tekintetből nagyságos tanfelügyelő ur, jelen végzésben megkéretik az iránt, hogy a nagvmélt. vallás és közoktatási minister urat, egy hozzá terjesztendő feliratban kérje meg a végett, hogy a helv. hitv. superintenden- tiákon — mennyiben köztapasztalás szerint csak ezen felekezetnek iskolai szünidejei nem esnek a nevezett hónapokra — hozza javaslatba, s eszközölje ki, az isk. szünidőknek a többi felekezetek iskoláéival ugyanazon egy időben tartását. Az iskolák évnegyedes látogatásával, jelentéseiknek tanfelügyelő úrhoz beterjesztése elvárása mellett megbizatnak, Békés, Gyarmat, K.-Ladány, Szeghalom, Gyoma, Gy.-Vári, Doboz és Vésztő egyházközségek iskoláira, Hajnal Ábel esperes és Asztalos István. — m.-herényi és k.-tarcsai ref. iskolákra Bonyhay Béniámin. — kétegyházai és gyulai gör. kel. iskolákra Kiri- leszku Péter. — A gyulai r. cath. és ref. iskolákra Neumann József, Szakái Lajos. — Orosházai s tót-komlósi iskolákra Horváth Sámuel és Tatay János, —• szarvasi, szent-andrási és öcsödi iskolákra Tatay István és Klein Sándor. — Kígyósra Keblovszki Lajos urak. A magán tanodát tartó oly egyének, kik tanintézet nyitásra engedéllyel még nem bírnak, a községi hatóságok által, nagyságos tanfelügyelő ur megkeresésére oda utasittatni rendeltetnek, hogy e tárgyban kellően felszerelt kérvényeiket, a tanfelügyelöséghez okvetlen beterjesszék. Az iskolai tanács és szakbizottsági ülések eddig is nyilvánosak lévén, e tárgyban külön intézkedésnek szüksége fenn nem forog, — azonban az ülések j.-könyvének a „Békés“ cimü lapban közzététele elrendeltetik. (Vége következik.) Országgyűlési tudósítás. Jun. 2. Babes Vince a belügyministert interpellálja, a szegedi kormánybiztos közegei által követett tortúrák ügyében, s kérdi a ministert, hogy intézkedett-e már az iránt, mikép az illetők vizsgálat alá vétetvén, a compromittáló hirek az ügy kideritésével megszűnjenek, — A bizottsági—igazoló, pénzügyi és központi — jelentések után a napirenden a vizszabályozási társulatokról s a gát- rendőrségről szóló tjavaslatok végleg megszavaztattak. Irányi Dániel kéri a házat, hogy a holnapi ülésen vegye tárgyalás alá a tornászainak az elemi iskolákba leendő behozatalára nézve tett határozati javaslatát. Jun. 3. Irányi Dániel az összes kormányt interpellálja : mily eljárást fog a kormány követni a commune menekültjei irányában. — Simonyi E. a cultus ministert interpellálja a közte s J e- kelfalussy püspök közt történt párbeszéd alkalmából. — Tóth Vilmos belügyminister válaszol Babes interpellatiójára, hogy beszélt ez ügyben Ráday val, ki nem ismeri a Babes által nevezett biztost, s hogy a compromittáló híreket mielőbb megszüntesse, Torontálmegyének meghagyta, mikép szigorú vizsgálat alá vegye, hogy valóban történtek-e kínzások, s kik által ? — Napirenden van az amerikai egyesült államokkal a kivándorló egyének állampolgársága ügyében kötött szerződésről szóló törvényjavaslat tárgyalása. — Vidlicskay J. sérelmesnek tartja, hogy magyar szöveg nincs alkalmazva a szerződésben, s hogy Beust mint birodalmi kancellár van alájegyezve. Tóth Vilmos minister a szövegezést illetőleg megjegyzi, hogy a szerződés kötésekor nem volt még meg azon törvény, mely ily esetekben a magyar nyelv használását rendeli, a birodalmi kancellárra tett észrevételre azt feleié, hogy Beust a szerződésen minden címét használja. T i s z a K. és Helfi szintén kifogásolják e tételeket, — a tjavaslat a központi bizottság ajánlata szerint elfogadtatik, nemkülönben a perui, chilei, argentini és uruguay-i köztársaságokkal kötött szerződések. A főrendiház ülése. Jun. 1. Cziráky János gr., a jogügyi bizottság elnöke, benyújtja ama bizottság jelentését a képviselöháznak azon viszonizenete tárgyában, mely az úrbéri törvényjavaslatra, továbbá az hatványokról és a telepitvényes községekre vonatkozó ideiglenes intézkedésekről szőlő törvényjavaslatokra vonatkozik. — A jogügyi bizottság az első két törvényjavaslatra nézve a képviselőhöz által visszautasított főrendiházi módosításokat továbbra is fön- tartani ajánlja a főrendiház szövegezését a harma- tartatni ajánlja a főrendiház szövegezését a har
