Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)

1871-06-08 / 46. szám

madik törvényjavaslatra is. —• A jelentés a holnapi ülés napirendjére tűzetik ki.

Szapáry Antal gr. benyújtja a pénzügyi bizottság jelentését a gömöri iparvasutak hálózatának kiépitéséröl és az első magyar-gácsországi vasútra vonatkozó 1869: VI. t.-c. módosításáról szóló törvényjavaslatok tárgyában.

A jelentés ki lévén nyomatva, azonnal tárgya- alá vétetik.

Mindkét tv.-javaslat Szapáry Gyula gr. államtitkár rövid fölszólalása után fogadtatik.

Ülés vége 2>4 órakor.

Jun. 2. A jogügyi bizottság a képviselöház által visszautasított főrendiházi lényeges módosításokat továbbra is föntartatni indítványozza.

A jogügyi bizottság jelentése hosszabb vita után, melyben a képviselöház szerkezete mellett egyedül Horváth Döme ministeri tanácsos, a főrendiházi módosítások megtartása mellett pedig fölváltva Apponyi György gr., Cziráky János gr. és Tomcsányi József főispán szólaltak föl, mind átalánosságban, mind részleteiben elfogadtatott.

Ezután tárgyaltatott a képviselőház viszonüze- nete az irtványokról szóló tv.-javaslat tárgyában. — Kivéve a 4. § a) pontját, — melyre nézve a képviselöház szerkezete elfogadtatott — a kép viselőház által visszautasított többi módosítások továbbra is fontartattak.

Végül tárgyaltatott a képviselöház viszonüzenete a telepitvénves községekre vonatkozó ideiglenes intézkedésekről szóló törvényjavaslat tárgyában. — A jogügyi bizottság azt indítványozza, hogy a főrendiház e törvényjavaslatra nézve is előbbi megállapodása mellett maradjon meg.

Rövid vita után, melyben Horváth Döme ministeri tanácsos a képviselöház szerkezete mellett, Wenckheim László b. és Apponyi György gr. a jogügyi bizottság véleménye mellett szólaltak föl, e törvényjavaslatra nézve a jogügyi bizottság véleménye fogadtatik el.

Franciaországi események.

Páris szomorú képét a folytonos kivégzések még inkább komorrá teszik. A Thiers kormány a szenvedély első dühétől ragadtatva halomra löveti a legkisebb résztvevőt is. Valóságos rémuralom, bár nagyon szeretik terjesztgetni a hirt, hogy Páris nyugodt. A commune emberei tagadhatlanul minden képzőimet meghaladó vandalismust vittek véghez, de lakóijának ezért a főcinkosok, nem kivétel nélkül, — mint történik —■ minden résztvevő. A Thiers kormány nem nagy bizalomra gerjeszt ez eljárása által, ha a köztársaság megállapítását ily utón véli elérhetni, akkor nagyon roszul vá- lasztá meg az eszközöket e cél elérésére, — ha ugyan a cél még ez. — Oly roppant szenvedések után a földig sújtott ország még sokáig nem fogja élvezni a nyugalom napjait.

Legújabbak.

Páris, junius 4. A lapok megegyeznek abban, hogy a számüzeté8Í törvény megszüntetendő. Szabadelvű lapok írják, hogy ha Napoleon a számüze- tési törvény megszüntetése által támadható jogával élni fogna, a fönálló törvények szerint, mint föhad- parancsnok, a sedani kapitulációért hadi törvényszék elé lenne állítandó.

Róma, junius 4. A mai alkotmány-ünnepélyen a nemzeti zászló az angyalvárra föltüzetett, a koronaherceg szemlét tartott a nemzetőrség s a helyőrség fölött. A kapitólium s a város ünnepélyesen föl volt diszitve s ki volt világítva.

Bukerest, junius 5. A kamara tegnap megnyittatott. A fejedelem megjelenésekor lelkesen fogadtatott, s trónbeszédét többszörös tetszészaj szakította meg.

Versailles, junius 4. A nemzetgyűlés 1.053,000 frankot szavazott meg Thiers házának újból való fölépítésére. A számüzetési törvény megszüntetésére nézve beadott javaslat megvitatására kiküldött bizottság majd teljesen e javaslat mellett szavazott.

Konstáncinápoly, junius 4. Azon, Egyiptomból érkezett hírre, hogy a khedive folytonosan dolgozik vöröstenger érődéin, Aali azt felelte: Ez esetben a portának nincs más hátra, mint az alkirályt letenni.

Újdonságok.

Felhívás. A m. kir. földmivelési-, ipar- és kereskedelmi miDisterium elhasznált távirda sodronyokat szölömivesek és kertészek számára a pesti, debreceni és temesvári távirda-igazgatóságoknál, mázsáját 5 forinton, fentartatni és árusittatni rendelt. Felhivatnak tehát megyénk lakosai, hogy a szölömivelésre szánt sodronyok vétel szándékát alólirottnál a végre jelentsék be, hogy az egylet részéről igazolvánnyal ellátva, azzal — minden esetre közvetlen maguk — az illető távirdahiva- talhoz fordulhassanak. — B.-Csaba junius 4-én 1871. — Mokry Sámuel, a békésmegyei gazdasági-egylet titkára.

A helybeli műkedvelők az utóbbi két előadás bevételét és kiadását a legközelebb múlt vasárnap hozván tisztába, az okadatolt számadás alapján az eredmény a következő : a második vagy is a város kivilágitási tőkéjének gyarapítására rendezett előadás bevétele 236 frt 50 kr, kiadása 61 frt 50 kr, és igy tiszta jövedelem 175 frt; — A harmadik előadásróli számadások még nem terjeszthetők fel, bizonyos hátrálékok következtében.

Városunk gondos atyái a német templom mellett egy kutat építtettek, hogy netalán tűzvész idején szolgálatot tegyen, hanem a kút egy kissé már régi, s épen ezért jó formán megbomlott, a gém sehol sincs, kerítésén meg az árva ágas szomorúan bámulja a világ — s a tölgyfadeszka — múlandóságát. — Mit gondolnak önök, nem jó volna-e ezt a kutat egy kissé helyrehozni ? mi azt hisszük, hogy igen.

A járdákon lóval s szekérrel járni tilos, mégis adta már az árát egy időben a csabai fuvaros, hanem a példa nem rettenti a mi népünket. A napokban két elsőrendű elöljáró beszélget a járda falfelöli részén, s egy sebesen vágtató szekér halad el mellettük s tér be a kapun, a két ur összenéz, gondolkoznak mélyen, valaki aztán eszükbe juttatá a csabai fuvaros esetét, erre még jobban gondolkoznak, s utoljára kisül, hogy a szekér tulajdonos „noli tangere“. Érvényesítsék önök kivétel nélkül e határozatot a legmagasabb kihágón úgy, mint a legkisebbiken, s majd jobban fog menni a dolog.

— A helybeli r. k. egyházi és iskolai tanács két évi együttléte óta soh’sem fejtett ki oly szép egyetértést és közakaratot, mint a múlt vasárnap tartatni kellett egyh. gyűlésen, — a tagok háromnegyed része szépen otthon maradt, egynegyede pedig határozat képes nem lévén, aligvárta, hogy szintén haza ballagjon.

A színészek jönnek. Follinus kedden érkezett meg városunkba, hogy az elöleges intézkedéseket megtegye, s ha áprilisi időjárásunk egy kissé megbecsüli magát, talán vasárnap már meg is kezdi előadásait.

Lakatos Sándor táncmester ajánlja magát közönségünk szives figyelmébe.

Az aradi lóversenyek sorozata, 1871-ik évi szeptember hó 16. és 17-én.— Első nap: September 16-án: 1. Egyleti dij: 300 frt. Futhat minden aradmegyei versenyegyleti tag lova. 2. Első osztályú aradmegyei dij: 1500 frt. Futhat a magyar-osztrák birodalomban ellett mén vagy kanca. 3. Második osztályú államdij: 10 darab arany Minden belföldi 3 éves ló számára. 4. Asszonyságok dija. Tisztelet-dij. Urlovarok. Futhat minden ló. 5. Ponny-verseny futhat minden nem-telivér ló, mely 15 maroknál nem magasabb. — Második nap: September 17-én: 1. Második osztályú aradmegyei dij 500 frt. Futhat minden Aradrne- gyében lakó birtokosnak bona fide tulajdonú nem- telivér mén vagy kanca lova. 2. Első osztályú ál-1

lamdij: 200 darab arany. Minden belföldi mén és kanca számára. 3. Mezei gazdák versenye. Adja az aradmegyei gazdasági-egylet. Futhat minden aradmegyei mezei gazda saját lova. Nyereg használata megengedve nincs. 4. Vigasz-verseny. Kötelező minden lóra, mely az aradi versenyekre nevezve van, kivéve 2. oszt. aradmegyei díjra nevezett lovakat. Futhat csak oly ló, mely az aradi gyepen indult, de nem nyert. 5. Akadály-verseny. Tisztelet-dij: Urlovarok. Futhat minden ló. — Megjegyzések. 1. Valamennyi nevezés, a lo- var neve, színei és terhéröl, valamint a versenyre vonatkozó mindennemű kérdezősködés, az „aradi Ióversenyi titkársághoz Aradon“ (kereszt-utca 27. sz. a.) bérmentesen intézendők. 2. A nevezések csak Írásban vagy táviratilag tehetők. 3. A nyereményből 5 százalék levonatik. 4. Minden lótól, mely futás végett a pályán megjelent 5 frt gyeppénz, s minden pályázó lótól annyiszor a hányszor indul 5 forint indulás pénz fizetendő. 5. Teher-egy- ségül a vámfont szolgál, a távolságnál pedig az angol mértföld. 6. Valamennyi tét- s bánatpénz legkésőbb a verseny napját megelőző este 6 óráig fizetendő, különben oly ló, melyért a tétel ez ideig le nem fizettetett, nem bocsáttatik indulásra.

Meghívás. A békésmegyei gazdasági-egylet igazgató választmánya á hátrálékok törlése és egyéb fontos ügyek felett f. é. junius 12-én Gyulán, a megyeház teremében, d. u. 3 órakor ülést tartand, melyre az egylet választmányi tagjai ezennel megjelenni kéretnek. — Kelt Gerendáson junius 3-án 1871. — Az igazgatóság megbízásából: Mokry Sámuel egyleti titkár.

Grazdászat, ipar és kereskedelem.

Emlékirat

a békésmegyei gazd. egylet felirágozása érdekében. (Benyujta az 1871. május 29-ki közgyűlésen.)

A figyelmes szemlélő gazdasági állapotainkat megyénkben beható vizsgálat alá vévén, fájdalommal tapasztalni leend kénytelen, hogy a nagyobb birtokokon űzött mezőgazdálkodás mélyen alatta áll azon színvonalnak, melyet a mezőgazdasági tudományok jelen foka elérni enged, a kis birtokokon pedig épen az ősi primitív gazdálkodás burjánoz, minélfogva áldott termókenységü földünk, — melynek már kinézése is Európa nyugati részének kert- szerű földjeihez képest kietlen pusztaság, — távolról sem adja meg azon magas jövedelmet, melyet Némethon-, Belgium-, Holland-, Schweic- és Angliának sokkal soványabb, de kitűnő iparral mi- velt talaja ad, — gazdasági állataink pedig amaz országokéihoz képest csenevész nyomorékok.

Nem tagadhatni, hogy e szomorú valóságnak oka nagyrészt gazdáink átlagos miveltségének alantabb fokában áll, mely a tespesztö ur- bériségből történt kibontakozás után egy csapással hirtelen az érintett színvonalra fel nem emelkedhetett, — oka rejlik továbbá alföldünk néptelenségében, mely sok és olcsó kézi erőt a mezőgazdaságra fordítani nem enged, — végre terhes pénzviszonyainkban, melyek a beruházásokat szerfelett megnehezítik; azonban bármily súlyosak legyenek is a fennebbi akadályok, be kell mégis vallanunk, hogy van mód azok ellen növekvő sikerrel küzdeni, és ez — a társulás a mezei gazdaság terén.

Békésmegye gazdaközönsége felismervén e társulásnak nagy horderejét, 1860-ban az akkor uralkodott hazafias lelkesedés által támogatva, gazdasági-egyletet alakított, mely a tagok számánál és buzgalmánál fogva nagy reményekre jogosított.

Azóta 11 év folyt le. —• Váljon megfelelt-e feladatának ? meggyökerezett-e a gazdák rokonszen- vében és részvétében ? Támogattatik-e egyenlő vagy épen növekvő buzgalommal? Fejlődik-e számban és erőben? és meglátszik-e a megyén munkálkodásának áldása ?

Magunkat ámítanék, ha e kérdésekre igennel