Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)

1871-06-04 / 45. szám

a ház b. Simonyi előadó rövid indokolása után el­fogad átalánosságban és részleteiben. A főrendiház ülése. Május 31. Elnök : Jelenti, hogy a képviselőház elnökétől azon sürgős felhívást vette, miszerint a testi büntetések eltörléséről szóló t.-javaslat iránti képviselőházi üzenet minél előbb tárgyaltassék, és a hozandó határozatról a képviselő ház értesites- sék. Cziráky János gr. mint a jogügyi bizottság elnöke előadja, hogy a műit é. november havában a bizottsághoz utasított üzenet, cs*k márc. elején tárgyaltathatott a bizottságban. Ekkor azonban a bizottság abban állapodott meg, hogy csak úgy adhat alapos véleményt a testi büntetések eltörlé­séről szóló t.-javaslat iránt, ha az utóbbi években elkövetett bűntények statistikai adatait tanulmá­nyozhatja, s e végre a kormánytól az adatokat bekérte. Az igazságügy minister megigérte azokat, de még eddig be nem érkeztek, és igy a bizott­ság nem képes véleményét elkészíteni. A p p o n y i György gr. felszólalására az elnök megbizatik, hogy a képviselöház elnökét a jogügyi bizottság elnökének jelentéséről értesítse. Napirend folytán a magyar földhitelintézetről szóló törvényjavaslat észrevétel nélkül elfogadtatott. Az első folyamodásu bíróságok szervezéséről szóló törvényjavaslat ha- sonlólag elfogadtat itt, valamint a kir. ügyészsé­gekről szóló javaslat is. Jun. 1. Cziráky János gr. jelenti, hogy a jog­ügyi bizottság részéről fölszólította az igazzágügy- ministeriumot, hogy a testi büntetések eltörléséről szóló törvényjavaslat tárgyalására Ígért statisztikai adatokat szolgáltassa át. Ezután észrevétel nélkül elfogadtattak a közbiztonság helyreállitására, a fiu­mei kikötőre, a határőrvidéki és fiumekerületi ten­geri kikötőkre, a horvát-szlavonországi államutak- ra szükséges póthitelekröl és a zólyom-beszterce- bányai vasútról szóló t.-javasiatok. Legújabbak. Brüssel, május 31. Htigó Viktor kiutasítása miatt itt két párt alakult, melynek egyike a mene­dékjogot föltétlenül a párisi kommunisták javára is kiakarja terjeszteni, mig a másik a kiutasítás­sal tart, már csak azért is, mivel különben Bel­gium a közönséges gonosztevők rejtekhelyéül szol­gálna. Versailles, jun. 1. Thiers és Mac-Mahon közt némi egyenetlenség keletkezett volna, mivel az előbbi az idegen hatalmak megkeresése folytán pa­rancsot adott ki, hogy a vérengzés azonnal szün- tettessék meg; mig utóbbi abból a nézetből indul ki, hogy ö korlátlan hatalommal, teljes intézkedési joggal van fölruházva, következéskép saját belá­tása szerint akar cselekedni. Versailles, jun. 1. Picard és Leflo ügyérek- nek visszalépése ténnyé vált; azonban folkérettek, hogy mindaddig ne hagyják el állomásaikat, mig utódaikul mások nem neveztetnek ki. Flóré ne, május 31. Mint hírlik, a király vég­képen el van határozva, betegeskedése miatt a ko­ronáról leköszönni. München, június 1. Az itt összegyűlt theolo- gus-bizottmány Döllingert a német püspökök pász­torlevelére adandó válasz kidolgozásával megbizá. A válasz hir szerint egyházi reform javaslatokat is fog tartalmazni. Róma, junius 1. Kétszáz tanuló egy hódolati iratot intézett a pápához, csalhatatlansága alkal­mából, e tanulók ezért az egyetemből kizárattak, a pápa őket Bajorországban és Ausztriában saját költségén iskoláztatja. Flórenc, junius 1. Megerősítik a hirt, hogy Juies Favre egy jegyzéket menesztett az olasz kor­mányhoz, mely a hadi készülődésekre nézve fol- világositást kér. Műkedvelő előadás B.-Csabán. Május 29. 1871. Az ö felsége személye körüli minister hallomás szerint, ezentúl szélesebb hatás­körrel fog bírni, a mennyiben ő lesz a ma­gyar kormány és a közös minisztérium kö­zötti állandó közvetítő közeg; mely okból Wenckheim báró a magyar minister-tanács- ban részt veendő, a fontosabb tárgyak sző­nyegre hozatalakor időről időre Pestre jö­vend: hogy nemcsak a magyar ministeri- um határozatait, hanem intentióit is meg­ismerhesse. A horvát-választások utó játéka. A szlavó­niai választások legnagyobb része unionista szel­lemben ütött ki. — Ez felelet kíván lenni a hor­vát „tulzók“-nak, kik maguktartásával a Horvát­ország és Szlavónia közötti kapcsot meglaziták, s Szlavóniát mostoha bánásmódban részesiték. Szla­vónia, — mondja a „Drau“, — mit sem akar tud­nia horvát túlzók irányáról, s mielőtt nehezen szer­zett alkotmányos jogairól lemondana, inkább a tel­jes szakadás bekövetkeztét óhajtja. — E hang és magatartás tán lehűti némileg a zágrábi nagy férfi­ak hevességét. A francia kormány felszólitá a közös minis- teriumot, hogy a commune menekülő tagjait, ha netán Austria- vagy Magyarországba menekülné­nek, mint közönséges gonosztevőket kiadja. Beust az erre vonatkozó jegyzéket a két ministeriumnak küldte át, mint a melyek hatásköréhez tartozik a kiadatás felett határozni. — A magyar kormány mint halljuk, jóakaró készségének kifejezése mel­lett kijelenté, hogy együtt ily Ígéretet nem tehet, de minden egyes esetet meg fog vizsgálni, vájjon politikai, vagy közönséges bűntény forog-e fenn, és e szerint jár el. Ez megegyez Anglia és Svájc magatartásával, mert Német-, Spanyolország és Belgium föltétlenül kiadatni ígéri a commune tag­jait. — Nem is kell mondanunk, hogy mi Anglia eljárását tartjuk helyesnek, mely a menedék jogot nem sérti. Országgyűlési tudósítás. Május 31. Csiky Sándor feleletet kér a Bocz- kó Dániel által tett 5000 frtnyi alapítvány kezelése tárgyában beadott interpellatiójára. Almás sy Sándor a közi. ministert interpellálja a magyar állam vasútnál divatozó német nyelv kiküszöbölése tárgyában. Gorove ígéri, hogy megtesz, mint ed­dig is megtett mindent a magyar nyelv érdekében, de némi tekintettel kell lennie a német nyelvre is. Almássy nincs megelégedve a válasz utolsó részé­vel. Tóth Vilmos válaszol Hornnak a felekezeti szempontból akadályozott munkára nézve tett in- terpellátiójára, — ö ha tudomásával fordulnak elő ily esetek orvosolja, mint ezt eddig is tette. Horn a válasszal megvan elégedve. — - Napirend: a gácsországi vasút. Szilágyi V. k.-ponti alőadó olvassa a javaslatot s azt elfogadásra ajánlja. A javaslat elfogadása mellett szóltak : Korizmics L. Nyiri J. Gorove gr. Szapáry Gy; — el­lene: Simonyi E. Móricz P. P. Szathmáry K. Huszár J. Madarász József, Csanádi. — A többség mind átalánosságban, mind részletei­ben elfogadja a javaslatot. A gömöri vasútról szóló t.-javaslat szintén elfogadtatik. Andrássy minis- terelnök szentesitett törvényt mutat be a tengeri hajó köblözéséröl s a vasúti összeköttetés további kiépitéséről. Kerkápoly t.-javaslatot nyújt be Pest város által felveendő kölcsön bélyeg- és adó- mentessége tárgyában. Junius 1-én. Táncsics Mihály megujitja a regálék eltörlése tárgyában beadott interpellátióját.s e részben törvényjavaslat beterjesztését sürgeti. Harmadszori ol­vasásban elfogadtatnak a gácsországi és gömöri vasu- takról szóló t.-javaslatok. Báró Sim o nyi Lajos előadó olvassa a központi bizottság jelentését — a viz- szabályozási társulatokról szóló t.-javaslat iránt. A központi előadó rövid indokolása után a javas­lat átalánosságban vita nélkül elfogadtatott, úgy részleteiben is némi módositással. Következik a gátrendörségről szóló javaslat tárgyalása, melyet Külföld. Romániában a választások a kormányra néz­ve lehető legjobban mentek véghez. 160 képvi­selő közöl a kormány 120 szóval rendelkezik. A vöröspárt vezérei mind kiestek a választottak so­rából. A kormány komolyan gondolkozik a bel- reformok létesítéséről, mint mely a többséget job ban fogja biztosítani számára. Olaszország Franciaország felőli határait ugyancsak erősíti, s csapatait ott öszpontositja. E lépésre az olasz kormányt a Thiers iránti bizal­matlanság vezeti, ismeretes lévén a francia végre­hajtó hatalom elnöke, a pápa iránti jóindulatáról, \ s igy némi inter ventiotól is tartanak. — Vájjon gondolhat Thiers még ilyesmire is. Törökország és Egyptom közti viszony is kezd mind élesebbé válni, a porta nagyon követe­lőleg lép fel az alkirály ellen; — hanem az orosz cárnak és ministereinek csak küldözgeti az ér­demrendeket. A spanyol cortesben Castelar E. egy indít-1 ványt adott be melynek csak egy szakasza van, de azt tartalmazza, hogy Spanyolországból a mo narchia küszöböltessék ki. Amadeus király, s az alkalmatleső Don Carlos gondolkozhatnak ez in­dítvány felett, mely bizonyára nem csekély vihart fog előidézni a cortesben. Franciaországi események. A harmadfél hónapi harc véget ért, Páris elesett, s elesett gyalázattal, alávaló sepredék néptől, — mely emelni vélte akkor, midőn elsülyeszté, — más­kép várni sem lehetett. A dráma be végződött, de a függöny még nem gördült le, a cselekvők lakolni fognak. Kik any- nyi nyomort, gyalázatot, szégyent hoztak a nem­zetre s a fővárosra, nem kerülhetik el az igazság sujtoló kezét. A főbb bűnösök kézre kerültek már, s Thiers, mint látszik nem fogja őket kiinélni. — Mennyi vér fogja még a szerencsétlen ország földjét áz­tatni ?! _______ De rék műkedvelőink fáradhatlan buzgalmának köszönhető, hogy nálunk a jótékony célú szini elő­adások még mindig tartanak: hogy mig a jóra szépre fogékony közönség nemes szórakozás mel­lett nem mindennapi élvezetben részesül, addig lassanként gyűlnek a cseppek és telik a hordó; vagy érthetőbben szólva, egyszer csak azon vesz- szük észre magunkat, hogy lesz, ha nem is díszes palotája, mint a minőnek tulajdonkópen lenni kel­lene, de szerény házikója: oltára a nőnevelésnek B.-Csabán. Büszkék vagyunk rá, mert az idő jelét látjuk benne, hogy uj nemzedékünk tömörül leg­lángolóbb szeretettel azon jelvény körül, melyre a „művelődés“ varázs igéi e kor geniusa által van­nak feljegyezve. Szilárd meggyőződésünkből mer­jük állítani, hogy azonesetre, ha B.-Csabán a leg­népszerűbb, legszentebb szándék megvalósul; ak­kor annak kivitele körül tiszteletre méltó ifjaink- nak nem csekély érdeme Ieend. Koszorút, az el­ismerés, a méltánylás legszebb virágiból szőtt ko­szorút az ilyen fiatalságnak! A május 29-ki előadást leginkább két szempont­ból tartjuk mi ragyogóan sikerültnek. Először a szabatos, öszhangzó játék miatt, mely a kedélyre oly viditólag, oly képzőleg hatott, másodszor a ne­vezetes anyagi haszonért, mely a leendő polgári leány iskola alaptőkéjét majd 200 írttal gyarapí­totta. Az első tisztán műkedvelőink érdeme, a má­sik a közönségé; azon közönségé, mely mint ha a szent lélek szállta volna meg, összeseregelve hely­ből s a vidékről, zsúfolásig tölté meg a tágas szin- termet. Jól esik lelkűnknek most is vissza emlékez­ni arra a gyönyörű, válogatott népre, minőt csak nagy ritkán, kiváló eseteknél láthat együtt az em­ber. De ideje, hogy áttérjünk az est fénypontjára magára az előadásra. Hiszen ezt vázolni tulajdon­képi célunk s feladatunk. Színre került ez alka­lommal Szigethy József nemzeti színházi tag ma­gyaros zamatu két felvonásos darabja a „Szerelem és örökség.“ Közre működtek: Thomka Ida k. a. — Flóra, — Fakla Irma kisasszony — özvegy Zarándyné, — Bohus Károly ur —

Next

/
Oldalképek
Tartalom