Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)
1871-06-04 / 45. szám
Bátori Mihály, — Csarejs György ur — Geröfi János, — Thornka Emil ur — Árpád, — Szilágyi László ur — Gyuri — ós Launer Károly ur — Kacér Tamás. — Csarejs úr kivételével mind oly ismert egyének, akiknek szini működésekről már- elégszor volt alkalmunk kedvezőleg nyilatkozni e helyen. Ez úttal csak röviden annyit jegyzőnk meg rólok, hogy mindnyájan régi jó nevökhöz méltóan működtek közre. Csarejs ur, kihez most először volt szerencsénk, nemcsak férfias magatartásával, de szabályos hanghordozásával nyerte meg rokonszenvünket, tetszésünket. A kiállítás és ren dezéssel Vidovszky János ur újból remekelt. A darab végén, ékes koronául, táncmulatság következett. A tá ^helyiséggé átalakított díszes kasi- uói nagy terem egészen megtelt áz erő, deliség, kellem és szépség felejthetetlen kedves alakjaival kik vidám jó kevvel járták a fürge táncot mindaddig „mig a hajnal az ablakokat meg nem pirosította !“ Sok ily aranjujzi szépnapot B.-Csabának! Újdonságok. — A folyó hó 12-ik s következő napjain tartandó megyei közgyűlés tárgyait a szokott sorrendbe felveendő alispán! jelentések, felsöbbi rendeletek s leérkezett törvénycikkek, küldöttségi és tiszti jelentéseken kívül kiválólag még a következők fogják kiképezni: 1. A megyei mérnöknek Ó3 a csabai járás egyik esküdtjének hivatalukról időközben lett lemondásaik által üresedésbe jött e két tiszti állomások választás utjáni betöltése. 2. A nagymltóságu belügyministernek azon körlevele, mely szerint a megye szervezet megindítására szükséges intézkedéseknek a köztörvényhatóságok rendezéséről szóló 1870. évi XLIÍ. t. q. 91. §-sa értelmében! megtehetése, illetőleg a tervezet kidolgozására kivántató küldöttség megválasztása végett szükséges közgyűlésnek f. é. junius lő-én megtartására a főispánnak lett elutasítása, s a közgyűlésnek a kitett határidőre lett egybehivása tudomás és kellő hozzátartás végett tudtul adatik, mihezképest megjegyzem, hogy a mennyiben kérdéses határnap ez évnegyedes közgyűlés 4-ik napjára esik, junius 12-, 13- és 14-én a folyó tárgyak fognak felvétetni, 15-én pedig a sorrend félbesza- kitásával az említett megyerendezési ügybeni elö- intézkedések megtétetni s annak megtörténtével pedig ismét a mégszakitott tárgyak elintézése folytat - tatni. 3. Pest- és Györmegyének az 1868. XXXVIII. t. c. 14 és 124. szakaszainak módosítása iránti felírása, melyben az iskolai tanács hatáskörét a felekezeti iskolákra is kiterjesztetni kérelmezik s ezt a megye részéről is pártolni kérik. 4. Közép-Szolnok megyének felhívása olyatén törvény alkotása érdemében, miszerint ezen törvény kihirdetése után 2 év alatt Írni, olvasni nem tudó védkötelezetteknek katonáskodási ideje egy évvel hosszabbitassék. 5. Kolozsmegyének pártolásra felhívó levele, Erdély törvényhatóságai szervezete érdemében. 6. A Körös-Berettyó völgyi igazgató bizottmá- nyi elnöknek megkereső levele, melyben a halásztelki töltéstársulat azon kérelmét, hogy Endröd helységét védő körtöltések a helységtől a Nagyfenékig terjedő védgátak emelését s elkészítését közmunka erővel eszközöltetni kéri. 7. Bakabánya sz. kir. város megkereső levele, melyben a magánkórházakban ápolt betegek élelmezési s orvosi dijait, azok vagyontalansága esetében mindenkor az illető városi vagy községi házi pénztárakból megtéríttetni kéri. 8. Hús-ár megállapitása. — Váriból a következő sorokat kaptuk: „Gyöngysorok“ X község beadványi jegyzőkönyvéből N. N. Írnoktól: föszbiroság ■% k. 4 álladalmi hágó mén 3 emberrel a f. hó 26-án érk. a tek. 1-sö alispány 2)2 kelt 455 folytán tett rendeletét átveszi“. — Az írnokról megjegyzendő, hogy semmi más nyelvet a magyarnál nem bir, mit saját hangján beszél ós ir is, úti figura docet. — | Hogy ö nagy magyar, nem csak tollas pörge kalapja mutatja, hanem — sua voce — a nyers erő mit az ö saját igazságának argum entumául f e n- nyen szokott emlegetni. El v ezetes, regényes piros pünköst napokat utalványoz. — (Eddig azt hittük, hogy „similis simili gaudet“ beküldő az ellenkezőről győz meg, mert hogy az ő sorai nem „gyöngysorok“ az egyszer igaz, hanem hogy ilyen irálylyal ő sem fog az akadémiába besétálni, a meg bizonyos. hzerk.) A megyei dalárda közgyűlése máj. 30-án volt Csabán a kaszinó helyiségében. Mint már em- litök a közgyűlés feladata volt a helyiséget s az éneklendö darabokat meghatározni, ezekre nézve a gyűlés megállapodása ez: aversenyCsabán, augustus első vasárnapján leend, a Hymnus, szózat, Mosonyi „Ebresztő“-je, Harcos imája, és Országos bordal előadásával. Részt vesznek e versenyen a gyulai, békési, m.-berényi, tárcsái és vésztői, mint megyei, úgy az aradi, lippai és h.-m.- vásárhelyi mint vidéki dalárdák. Az emlitett darabokat a felsorolt dalárdák együttesen fogják énekelni, közbe-közbe pedig az egyes dalkörök működnek. Ennyit tudtunk meg magán utón a gyűlés határozataiból, —■ elvártuk volna az értekezlet jegyzőjétől, hogy e közérdekeltségü ügyről lapunkat, mint megyénk egyetlen közlönyét bővebb tudósítással kereste volna fel. Szerkesztőségünkhöz beküldetett a békésme gyei gazdasági egylet 187%-ik évi értesitőjének II. füzete. Bővebb ismertetésünket jövő számunkban. G-azdászat, ipar ós kereskedelem. Hetivásári tudósítás. Gyula junius 2. A hajnalban megindult eső miatt igen középszerű volt átatában a piac; a gabonafélékre pedig épen csekély. A búzát a helybeli és közel vidéki fogyasztók vették, — kiváltkép a 2-, 3-ad rendű tiszta búzát 8—9 frtig ; minek jó részét egy helybeli kereskedő hozatta a piacra. — Finomabb áru nem volt, — kereskedők épen semmit sem vehettek. A kukurica ára a vásári roppant fogyasztás s a speculaűora, főleg Erdély számára tett több ezer köbölnyi eladások s az uj termésre való rósz kilátások miatt nagyon felszökött, az egészséges áru 6 fton könnyen akadt kicsiben vevőre, mig ezres nagy mennyiségekben 5.50 kr, 5.20 krral köttettek e hét folyamában szerződések. A hibás kukurica is 3—4 frtig kelt ma a hibásság fokához képest. -— A kukurica áremelkedése kezdi becsesebbé tenni az árpát is, köblét ma 4.10—20 krral megvették, — vékánkint a kofák 40 krral adták, szokás szerint feljebb. Zab kelet nélkül volt, csekélyest 3.40 kron lehetett venni, a szépet, jót 4 ftra tartották. — A kölest árvizes földekbe és 2-od vetésre is kezdik keresni, — a piros kölest 5 ft- jával megveszik házaknál. Nád, szén, cser feltűnően sok volt; s múlt heti árakon kelt. Tűzifa kevés volt, 3.50—7 frtig kelt a faminőség és mennyiséghez képest egy-egy sze- kérteher. Szénának mázsáját vagy rudasát körülbelül egy írtjával lehetett venni. Sertés csak középszerű mennyiségben volt s egy- átalában nem kellett senkinek, a tavasz-élet drágulása nem adhat kedvet a vételekre.. Szarvasmarha 17—20 drb, jobbára mind kis borjas tehén; —1 ló 40—45 drb volt kelet nélkül. Bárány lábán és szekeren érkezett középraeny- nyiségben, a múlt heti árakon kelt, de kevés belőlük. A messziről Belényes vidékéről hajtottak igen elsoványodottak voltak, azért nem keltek el. Nehány darab fejős kecske is volt, gödölyék nélkül 7—8 frtra tartották dbját. Halat tárcsái és helybeli szatócsok 2 szekeren hoztak a gyomai és tárcsái vízről, jobbára középszerű és egészen apró potykát, alig nehány darab volt a szép. — Elkelt minden 20 krtól fel 40 krig, a legtöbbje 30 kron. Kasza- s kapanyelet, bikkfa tengelyt és oldal-hasitványt több szekeren hoztak az oláhok, az országos vásári jó árak után kedvet kaptak újra ide jönni. Jó rész eladatlan maradt, mi elkek, az a vásári árakon alul kelt, de nem sokkal. Piacon kivül e héten a rég elhanyagolt szalonét is keresték, és emelkekett áron 30 frton mázsáját az egészséges jo árunak szívesen megvették. Kákát, félig szikkadtat, jó hosszút egy szekéren hoztak Vésztőről, egy kissé még jókor s e miatt és a rósz idő miatt csak nehány nagy kéve kelt el 20 krjával. Sz. L. Országos vásári tudósítás. (Vége.) Gabonafélét több napon át csak igen mérsékelt mennyiségben hoztak; — búzából egyes kisebb részletet kereskedők is, jobbára azonban a vidéki kisebb fogyasztók vettek a megelőző heti piaci árakon; a szép kukoricát és árpát — a fa- nemüekkel jó vásárt tett oláhság erősen vette a sertéstulajdonosokon kivül, — ezért főleg a kukorica ára érezhetően emelkedett; úgy, hogy már 5 forint 20—30 kron; — egy pár köböl cinquan- tin még feljebb is kelt. — Á zabból aránylag sok érkezett — ezért 3 forint 60 krért lehetett venni, — csak a vékázó kofák adták 40 krral feljebb. Köleskása a csabai molnároknál 8 forint 50—60 kr. a sarkad! parasztgazdáknál 7 forint 50 kr. 8 frtig kelt köblönkint; — egy-egy kevés csekélyes paszuly pedig 6 forint és 6 forint 40 krral. Szalonnát alig keresett valaki, — a mi kevés kelt el, mázsánkint 26 és 27 forintjával ment el. Készitetlen nyers bőrt megyénkén kivül Csanád, Csongrádból, hoztak legtöbbet, de Pest, Heves és Aradmegyék is egy-egy kis részlettel járultak a behozatalhoz, összesen 68—70 szekér terhe jött a vásárra; leginkább pénteken és szombaton, a vásár java pedig vasárnap délelőtt volt. Feltűnően sok volt aránylag a I ó b ő r, mit a megyebeli falusi és mezővárosi cserzö-vargák nagy kapzsisággal csak nem utolsó darabig, a vásár elején jobb, végén olcsóbb áron mind megvették, még pedig az 1-sö rendűt 12—13 forinton, a me- zöhegyesi nagy- és kövéret kivételkép 14 forinton, és a középszerű párját 10—11 forinton; s ilyen volt a legtöbb; — az egészen csekélyét 9 forint 9 forint 50 kron mind páronkint. O k ö r-b ö r kevés volt, de annak sem akadt méltányos áron elég vevője, legnagyobb részét jövő vásárig lerakták. Az 1-ső rendű vidéki ökör bőr 34—35 írtjával, de a vásár végén jóval olcsóbban 32 írtjával is kelt egy pár kisebb részlet. A t e h é n-b ö r meglehetős behozatal s igen mérsékelt kelet mellett következő árakon kelt: A gyulai székről került fris vágású legelső minőségűnek elismert egy részletet 29 forinton vett meg további speculatióra egy makói zsidó; — minden más tehén bőr java 26—27 írtjával középszerűé 23—24 írtjával, a harmadrendűje 22 forintjával, — d. u. pedig még 20 írtjával is kelt páronkint; — érezhető csökkenés volt átaljában már vasárnap délután a börvásárban, — kevés lévén a vevő, — pesti, szathmári, váradi legnagyobb vevők most hiányoztak; a debreceniek is, helybelyiek is igen keveset vettek, — hihetőleg a termésre való rósz kilátás és a cser drágasága miatt. Pittling egyátaljában nem kellett; —• biztos árát nem is jegyezhetni. Juh- és bárányból’-féle nem sok érkezett, de nem is volt keresett. — Egy debreceni szűcs vette úgy szólván mind meg a birka-bárány-félét következő árakon: hasi apró százát 14—16 frtig, félbárányét 30—40 frtig, egész bárányét 60—70 frtig. Fris vágású szép magyar báránybőr 2.20—2.50 krigparja, a középszerűé 1,60—80 krig kelt kicsiben. Az irha szépe, nagyja százankint 22—25 frton, 2-od rendű 16—18, 3-ad rendű 12—14, 4-ed rendű 8 —9 írtjával is kelt. Nyulbőr kevés volt, százát 24—25 forintra tartották. Görény-bőr egy kis részlet csanádmegyei zsidóktól került, párja 5—6 frtjával kelt. Készített bőr kevés jött, nein is csoda, mert már minden városocskában vannak állandó bőrkereskedések, melyekben még nagyobb a választék, kivált a jobb bőrökből. Vagy három szekéren hoztak Debrecenből leginkább csak tehénbőrt, a többi behozatal jobbára a megyéből és tőszomszédságból volt. A kelet átalában gyenge, az árak elég jók voltak, a nyers bőréhez hasonlítva. Nevezetesen : a jó 1-sö rendű tehénbörböl a debrecenieknél sók elkelt 40—42 frtjával, kivételkép 44—45 frtjával is; a 2-od rendűek ára 30—35 frtig volt leginkább T
