Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)
1871-04-16 / 31. szám
31-ik szám Harmadik évfolyam. Gyula április 16-kán 1871. Szerkesztőségi iroda, hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények küldendők: főutca 186. szám. Kiadó hivatal: Nagy Ferenc könyv- kereskedése , hová az előfizetési pénzek, hirdetések, hirdetési-dijak és reclamatiók küldendők. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ KÖZLÖNY. Hirdetések felvétetnek : Gyulán a kiadó hivatalban; Pesten : Lang Lipót nemzetközi hirdetési irodájában (Erzsébettér 9. sz.) Továbbá Neumann B. (Kigyó utca 6. sz.), és Singer Sándor (3 korona utca 5. sz.) hirdetési irodájában. — Hirdetési dijak : Három hasábos Garmondsor háromszori hirdetésnél 5 kr. Terjedelmes vagy többször megjelenő hirdetések kedvezőbb feltételek mellett vétetnek fel. — Kincstári illeték minden egyes beiktatásért 30 kr. — A „Nyilttér“ben a 3 hasábos Garmondsor dija 15 kr. Kéziratok; nem küldetnek vissza. Megjelen hetenként kétszer, vasárnap és csütörtökön. Előfizetési feltételek: Helyben házhoz hordással, vagy vidékre postán A községi törvény. II. .A község fontosabb határozatai csak a törvényhatóság jóváhagyása után hajtatnak végre,“ — igy szól a 26-ik §. — Ez, a szabadelvüség szempontjából megtámadta- tott, — ez állítólag a községek önállóságának aláásásót eredményezi. Pedig hát lássuk, — gyakorlatban melyik áll köze- lébb a szabadelvüséghez ? Rendes államban minden osztálynak ki van mérve saját hivatása. A katona fegyverrel védi az államot, mialatt a hon többi polgára nyugalomban Űzi foglalkozását. A törvényhozók törvényt alkotnak, a tisztvi- lők végrehajtják. A községi képviselők, reá- jók ruházott bizalomnál fogva, intézik a község közügyéit, a közlakosság a családi élet gondjaival foglalkozik. Miért kelljen a község néptömegének részt venni a község közigazgatásában? — — De mai világban felelősség nélküli kormányzatot képzelni — minálunk alig lehet. Kinek legyen tehát a községi kormányzat felelős ? a közlakosságnak ? Igen. — De hogy képzelhető a tanácskozás a községháza udvarában 1000 ember jelenlétében? — hogy történjék a számadások tétele ez utón? Ez erkölcsi és physicai lehetetlenség. — Már pedig kell, hogy a községi kormányzat elfogulatlan, értelmes ellenőrzés alatt álljon. Legtermészetesebb el- lenőrje a felette álló alkotmányos hatóság, mely a megye szine, javából alkottatott, — melyet helyi magán érdekek nem vezérelnek, mely elfogulatlanul Ítélheti meg a községi kormányzat lomhaságát, avagy esetleg ál-lelkesedésből eredt, sem a község szellemének, sem anyagi érdekeinek meg nem felelő intézkedését így a községi kormányzat a megyének, a megyei az országosnak, az országos a törvényhozó testületnek felelős. Ha másként lenne, ha a község képviseletének működése, a nép által elég értelemmel nem ellenőriztetnék, könnyen absolut hatalommá válhatnék, — ha pedig a nép tömegesen venne részt a kormányzatban, egy- egy wepozvolim-féle votummal a legjobb törekvés is megbuktathatnék. Csak hogy igy állván a dolog, a 26 és 129, 130. §§-sok között nincs összefüggés; mert mig egyfelől a községi telierkivetést a megyei kormányzat hagyja helyben, -— másfelől a kivetés miként lett megtartásának megítélése nem tartatik fen a törvény- hatóság részére, hanem az a községi képviseletre ruháztatik, holott a képviselőtestület egyértelmüleg térhet el az előirányzattól, mely esetben a további felelősség alól maga magát menti fel. Gyula april 15-én. Nem rég ideje annak, hogy e sorok Írója nyilvános helyen, sőt e lap hasábjain is kifejezést adott azon meggyőződésének, hogy a nemzetek institu- tioira s ezekkel együtt azok történelmére lényeges befolyást gyakorol azoknak egyéni jelleme. Ugyanekkor mint példát, állítása támogatásául idézte a francia nemzetet^ azt mondván, hogy Franciaországban a szabadság azért nem bir meghonosodni, mert e nemzet a szabadság iránt valódi érzékkel nem bir s nála, heves véralkatánál fogva, a szabadság vajmi könnyen megyen át szabadosságba s ezzel kapcsolatos fejetlenségbe. Hasonló modorban nyilatkozott a francia nemzetről egyik írója, az önkormányzatról Írott müvében kifejezést adva azon óhajának, vajha az önkormányzatának teljes élvezetéhez jutott francia nemzet ne hasonlítana a régihez! — Alig rövid másfél éve, hogy ez mondva és írva lett s ki hitte volna, hogy oly hamar újból igazolni fogják az események ez állítást. A megtörtént békekötés után általános volt a nézet, hogy a francia nemzet a benne rejlő eröszíNézetek. a folyók szabályozására s az árterületek ármen- tesitésére nézve ajánlott különböző módozatokról, s különösen azon elvekről, melyek szerint lesz végre hajtandó a Körös-Berettyó folyók szabályozása, s árterületeik biztositása, —• tekintettel a már kész építményekre.*) Bodoky Lajostól. A legközelebb lefolyt két egymás utáni évben, a Körös-Berettyó völgyén történt nagyobbszerü viz-kitörések, az említett folyamok szabályozása által érdekelt tulajdonosok nagy részében megingatták a bizalmat, a szabályozási tervezetek, sőt a tervezetekben követett elvek iránt is. — Némelyek a nagyobb mérvű légköri csapadékok vizének nagy részét a hegyek közt egyes medencékben (bassin) óhajtanák visszatartani, mások ismét egy medret elégtelennek tartanak a szerintök óriási víztömegek levezetésére, s minden folyó részére 2—3 vagy több meder nyitását követelik. Valamely vállalat sikerülésére nézve nem képzelek nagyobb szerencsétlenséget, mintha az érdekeltek, eltévesztettnek, s célra nem vezetőnek vélik az eljárást, mely a vállalat létesítésénél kö*) A vidékünket legközelebb oly nagy mérvben fenyegetett árvizek rombolásai csak újabb bizonyítékát szolgáltatták annak, hogy a Körös- és Berettyó szabályozásának ügye megyénk és a szomszéd megyék életkérdését képezik, s ez okból és szemben azon intézkedésekkel, melyeket a kormány ez ügyben megkezdett, szolgálatot vélünk tenni jelen cikk közrebocsátásával. vettetik, minélfogva úgy hiszem, megyénkre nézve felette fontos Körös-Berettyó szabályozási ügy fejlődését s haladását segitem elő, midőn e lap nem szakértő, de nagy mérvben érdekelt olvasói előtt megkísértem elemezni a fentebb említett, s a régebben tervezett folyam szabályozási módok közül, melyik minő értékkel bir ? minő sikerre nyújt kilátást ? lehet-e, a már egyrészben kész szabályozási, s véd-épitkezéseknek a tervekben foglalt elvek alapján történendő befejezésétől kielégítő eredményt várni? s ha igen, szükséges e, az egyes részletekben változtatásokat tenni, s minőket ? Hogy kellőleg megértethessem, s ne legyek kénytelen azon természeti törvények magyarázata végett, melyekre előterjesztésemben támaszkodni fogok, minduntalan kitéréseket tenni, célszerű le- end a folyók képződésének, s a folyó medrekbeni vízfolyásnak elméletéből, annyit, mennyit az alább következendők megértésére okvetlenül szükségesnek vélek, itt egymással összefüggésben adni elő. A folyók azon szakadatlan körmozgásnak köszönik lételöket, melyet a viz elemei a nagy természetben véghez visznek, A folyók, kiöntések, tavak, tengerek felszínén levő vizréteg, sőt a földben levő nedvesség is, léggel érintkezve folytonosan gözalakot vesz fel, (elpárolog) s ezen gözkép- ződés annál nagyobbmérvü, mennél nagyobb a lég hőfoka. A viz-göz, vagy viz-pára, könnyebb lévén a föld közelében levő lég-rétegnél, mindaddig emelkedik felfelé, még egy a magáéhoz hasonló fajsúlyú lég-réteget nem talál, honnan, vagy valamely hidegebb légáramlat által vizcseppé sűrítve vissza esik, vagy különböző irányú szelek által széthajtva, más vidéken érintkezik a vizcsep- J | pé sűrítés munkáját végző hűvösebb lég-réteggel, s ott mint légköri csapadék, (eső, hó, jégeső) leesik, egyrésze a földbe beszivárog, egyrésze elpárolog, egyrésze pedig hegy-óldalok, magaslatok, sőt a sík föld felületén is, — a lej tön eső súlyos testek törvényét követve — folyik mindig alacso- nyabb-alacsonyabb pontokra s útjában magának medreket képez. A hegyek s magaslatok oldalában vájt számtalan apró medrekben lefutó viz, patakoknak neveztetik, mely patakok vize — ugyanazon völgyet bezáró magaslatok oldalairól —• valamely alsóbb ponton egyesül, magának az egyesült víztömeghez, s folyási sebességhez arányos nagyobb medret váj, a sik földön képezi a folyót. A folyó mindaddig folytatja meder váj ási munkáját, mig el nem érte, egyedül, vagy más völgyből jövő folyókkal egyesülten, a lejtő sík legalacsonyabb pontját a tengert. A tenger több ilyen, sőt egészen a föld alatt érkező folyók vizei által tápláltatik, hogy szine a folytonos hozzá folyás dacára sem emelkedik, roppant felületén történő folytonos elpárolgásból magyarázható ki, mely viz- párákból származott légköri csapadék ismét visz- szaadja a völgyeknek, tengerre szállított vizeit. Ezen elmélet szerint a folyási sebességnek annál nagyobbnak kellene lenni, mentöl alább ér a viztömeg a lejtön, a folyó medernek pedig mindenütt a völgy legnagyobb esetü vonalán kellene húzódni, s csak is ezen vonal irányának megfelelő szelíd hajlatokat képezni. Hogy ez valóban nem igy van, mindennap tapasztaljuk ; a folyási sebesség annál kissebb, minél közelebb jut a lejtő aljához a viztömeg; a meder
