Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)

1871-04-13 / 30. szám

ben Komlós, — elébbi Biharhoz, utóbbi természeti fekvésénél fogva Csanádhoz kí­vánkozik; — a szükség nem sajnálná más­ként rendezni, — a kegyelet vissza tartja. De e baj régi a megyéknél, — a közsé­geknél, bár kicsinyben, most támad. És a község, melyhez a puszta birtokos jövőre kíván tartozni, a törvény értelmé­ben megkérdeztetik, de az a melytől el­akar szakadni — nem. Franciaországi események. Folyton tart a csatázás, még pedig a legnagyobb elkeseredettséggel. A kormány seregei igen elő­nyösen működnek ugyan, hanem határozott győ­zelmet még eddig nem voltak képesek producálni. A párisi erődök Mont-Valérien kivitelével mind a felkelők kezeiben vannak, ágyúval s lőszerekkel meg épen bővelkednek, s növeli bátorságukat a versaillesi kormány lágymelegsége. Párisban ma­gában még mindig nagyöbb dologra készülnek, a békealkuvásokról hallani sem akarnak, a legna­gyobb rendetlenség s zavar uralg a fővárosban, melynek boldogító kormányzói a legnagyobb zsar­nokság mellett sem tudnak véget vetni a zavarnak. — A commune egy tagja — Pyat Felix — egy rendelet­javaslatot tesz közzé : Párisra és Franciaország szabad városaira nézve mától kezdve az úgyne­vezett nemzetgyűlés, mely Versaillesben ülésez, nem létezőnek tekintetik, s tevékenysége semmis. — Tagjai felkelők s a párisi és más szövetsé­ges commune-k által mint olyanok tekintendők. A szövetséges községek nemzetőrei bizatnak meg a jelen rendelet végrehajtásával. A versaillesi csapatok Párisba bevonultak volna némely sürgönyök szerint, s ha ez csakugyan való, a commune napjai megvannak számlálva. A párisi commune f. hó 6-án a következő ren­deletet bocsátotta ki: Tekintve, hogy a versaillesi kormány minden emberi és hadi jogot lábbal tá­pod, s hogy oly borzalmas tetteket követ el, mi­nőkkel az ellenség sem becstelenitette meg magát, hogy a párisi commune képviselői arra vannak hi­vatva, miszerint két milliónyi lakosság becsületét és életét védjék, mely sorsát gondjaikra bízta; te­kintve, hogy erélyes lépéseket kell tennünk, ren­deltetik : 1) a versaillesi kormánnyal egyetértésben vét­kes egyének rögtön elfogatnak s bebörtönöztet­— Egy fiút hallottam többször emliteni. — Nos, miért ne lehetett volna az a fiatal em­ber Melanienek testvére ? — Hiszen az megtörténhetett, de hát mit te­gyek ? — Pista barátom, ne nevettesd ki magad, eredj haza szépen; a lelkész mindenről fel fog világo­sítani. Pista hallgatott. A vonat épen ekkor állott meg. — Nos, barátom, fogsz-e határozni ? — Jól van megteszem, a te tanácsodra, szólt hosszas habozás után s kezet szorítva elváltunk egymástól. — Mint változik az ember, gondoltam magam­ban, midőn egyedül maradtam. Ki hitte volna, hogy e fiú, ki haszontalan idő vesztegetésnek tar­tott minden lépést szerelmi ügyekben, rövid idő alatt minden ok nélkül s legdühösebb Othello le­gyen ! — E találkozás után alig két hétre levelet kap­tam Pistától. „Édes Kálmán! — igy kezdé sorait. — Nagy köszönettel tartozom neked, hogy józan tanácsod által egy oktalan lépéstől visszatartottál. Nem tagadom, hogy elválásunk után, még habo­zásom nem oszlott el rögtön; hanem, miután esz­méimet egy kissé rendszeresitém, magam is azon meggyőződést vontam le, mikép okvetlenül téve­désnek kell lenni a dologban —• azért minden to­vábbi látogatás nélkül haza utaztam. Otthon nem tudták mire vélni távollétemet, azért megérkezé­nek; 2) egy jury nevezendő ki, mely az illetők ellen emelt vádakat 24 óra alatt megvizsgálja; 3) e jury 48 óra alatt határoz; 4) a vétkeseknek ta­láltak kezesekül fognak szolgálni a párisiak szá­mára; 5) ha a versaillesi kormány az elfogott pá­risi harcosokból valakit kivégez, a kezesekül le­tartóztatottak közül érette megtorlásul három egyén lövendő agyon, kik is sorsolás utján határoztat- nak meg; 6) minden hadi fogoly e jury elé kerül, mely a fölött határoz, vájjon legott szabadon bo­csátandó-e az illető, vagy kezesül tartandó meg. Páris a rémuralom idején. A Párisból le­vél utján jött hirek 5-én reggelig terjedtek s a pá­risi érsek elfogatását jelentik. Mi e rendszabály oka, az nem tudatik. Ellenben ismerik Assy elfo- gatásának okait. A commune ugyanis bizonyíté­kokat talált, miszerint Assy annak idején valóban elfogadott pénzt Rouhertól, hogy Schneider gyá­ros és kamraelnök kárára a creuzoti munkásokat föllázitsa. Azt is mondják, hogy van ok hinni, mi­szerint Assy még nem szakitá meg viszonyát a bonapartistákkal. Különben ugyanazon gyanúban vannak a nemzetközi munkásegylet más vezértag­jai is. A commune uralmát az utolsó három nap vereségei nagyban megingaták. A nemzetőrség igen nagy része Párison kívül van ugyan, de oly állapotban, hogy van ok hinni, miszerint a harc nehány nap múlva véget ér. A csőcselék még a communet pártolja, s a nemzetőröket, kik a 3-ki harcból haza jöttek, igen rosszul fogadta. Különö­sen dühösök a nők, kik általában ismét nagy erélyt fejtenek ki, mi abból- is kitűnik, hogy sokan fér­jeiket a csatába kisérték. E nők közé tartozik Eudes tábornok neje is, ki egy pillanatra sem tá­vozik férje oldala mellől. A Mont-Valerien első áldozata a 218. zászlóalj vezetője volt, kinek emberei azután mind elfutot­tak. A 3-ki csatáról Párisban igen zavaros hirek keringenek. Mi Flourenst illeti, úgy látszik, való­ban elesett. Állítólag egy csendőr kardjával épen akkor szúrta öt át, midőn egyik házba akart me­nekülni, hogy paraszt ruhába öltözködjék. Duval tábornok főbe lövetett, mert nem akarta magát megadni. Nem igaz, hogy egy intézet nönövendé- kei, midőn a neullyi templomból kijöttek, bombák által megölettek volna. Azonban más nők, férfiak és gyermekek megölettek Neuillyban a golyók ál­tal. A másodiki harcban a versaillesi csapatok 4 halott és 12 sebesültet vesztettek. A nemzetőrség Páris környékén épen oly ke­gyetlenül requiral, mint előbb a poroszok. Fonte­sem kétszeres örömmel fogadtatott. A lelkész is jelen volt. Találtam alkalmat, hogy egyedül szól­hassak vele. Mindenről felvilágosított. A Melanie levele szerint ugyanis a lelkész elutazását követő napon megérkezett Melanie fitestvére, hogy sze­gény Melaniemat súlyos beteg anyjához hazavi­gye. A helyzet sürgetössége rögtöni intézkedést követelt s ez okozta aztán, hogy a reggeli vonat­tal Melanie elutazott. Ma vettük a tudósítást, hogy a szegény anya kiszenvedett. Méginkább kell te­hát most Melaniet szeretnem. Igen szeretem öt, most már bevallom. S ő ? Bár soha sem mondta, de tudom, hogy boldog vagyok, stb. stb. Eddig tartott Pista barátom levelének minket érdeklő része. * * * A tovább történteket később tudtam meg, mi­dőn egy Ízben H.-falván utaztam keresztül, hol ba­rátom lakott. — Hozzá szállottam. Egy pár vidám ember sietett glém: Pista és egy angyal kis me­nyecske, minőt nekem Pista elbeszélt, s ez volt Melanie az én boldog barátom, boldog kis felesége. — Még egyet Pista — szóltam hozzá. A mi el­len annyira fel voltál ingerülvo — atyád boldogi- tási szándéka teljesült-e? — Nézz ide s azzal boldogan mosolygó neje kezeit gyengéden ajkaihoz voná. — Ennél jobb felelet nem kelletett nekem. — — Hát én „vén bűnös“ jutok-e valaha ennyire! M—s. nay aux Roses falura 1000 franknyi hadi adót ve­tettek, s midőn a község azt lefizetni nem tudta, a nemzetőrök egy szomszédos faluba vonultak, s ott 2000 frankot csikartak ki. A vaspályák min­dennapi bevételét a commune lefoglalta, állítólag azért, hogy a pénz ne Versaillesba küldessék. A Lyonból Versaillesba csapatokat és lőszert hozó vo­natok Tourson és Le Manson át kénytelenek ke­rülni, mert a párisi körvasút, mely e két fontos vonalat összeköti, a lázadók kezében van. Republikánus mozgalom Londonban. A londoni republikánus klubbok különböző ágazatai­nak küldöttei f. hó 5-én este Holborn városnegyed­ben a Wellington-zeneteremben, összejövetelt tar­tottak. Az elnöki széket Odgert foglalta el; a cse­kély számú angol demokratákon kívül jelen voltak még a külföldi nemzetközi társulat Londonban időző nehány tagjai is. Az összejövetel tulajdonképeni tárgya a kibocsátandó republikánus programra meg­vitatása volt, mely szükségesnek mutatkozott any- nyival is inkább, mivel némelyek communista és socialista alapelveket szerettek volna eme program m- ba becsusztatni, melyeket azonban az angol demok­raták nagyobb része gyakorlatiatlanoknak nyilvá­nított. Az elnök megnyitó beszédében oda nyilatkozott, miszerint az összejövetelben jelenleg azért nem vesznek a tagok nagyobb számban részt, mert azon hir terjedt el, hogy a rendőrség ez összejö­vetelek miatt házmotozásokat tett azon helyiségek­ben, hol eddig a párt gyűléseit tartotta; e hir azonban alaptalan. A programmot illetőleg, melyet kibocsátani szándékoznak, elnök célszerűtlennek nyilvánította, holmi gyakorlatiatlan tervekkel fel­lépni s szerinte a bizottság kívánatosnak tartja, hogy a republikánus klubbok ez idő szerint egye­dül a következő határozatok kimondására szorít­kozzanak : 1) a társulat befogad mindenkit tagul, ki a republikánus elveknek barátja; 2) a republi- kanismus visszautasítja a monarchikus és aristokra- tikus intézményekben otthonos örökösödési elveket, valamint a születéstől feltételezett minden mester­séges megkülönböztetést és kiváltságokat. E hatá­rozatok egyhangúlag elfogadtattak. Legújabbak. Páris, april 10. A Notredame székesegyház több magánházakkal együtt kiraboltatott. — Jules Favre ma Fabrice német tábornokkal értekezett Versaillesben. Versailles, april 9. A Champs Elyséen va­lószínűleg elkeseredett harc fog kifejlődni. Chatil- lonnál 200 rendőrt elfogtak a felkelők. Páris, april 9. A Verité szerint Henry fogoly felkelő tábornok őrét megölvén, ennek ruhájában az orleansi vasútvonalon Párisba szökött vissza, — Palikao Versaillesbe érve, felajánlotta szolgá­latát. — Itten számos jezsuita agyonlövetett. V e r s a i 11 e s, april 10. Tegnap ismét erős ágyú­zás hallattszott a kormánynak a neuillyi hidnál felállított ütegei s a felkelőké között; a maillot kapunál semmi komolyabb esemény nem adta elé magát; ma reggel ismét heves ágyúzás folyik. Páris, april 9. Itten biztonsági választmány alakult, melynek élén Ravoult, Rigault és Gournet állanak, s mely a commune tagjainak elfogását tűzte ki feladatául s több tagot már el is fogott. Bécs, april 10. Tegetthoff altengernagy te­metése a császári hercegek — számos küldött­ségek, a főváros minden celebritásának és rop­pant néptömegnek jelenlétében ment végbe. Levelezés. B.-Csaba, apr. 8. A mi kedves műkedvelőinkre vonatkozó, apr. 6. megjelent tudósítás tapintatos Írója annyira az elő­adás behatása alatt állott, hogy nem is juthatott figyelme azon tisztelt férfiúra, a ki azon hatásnak egyik jelentékeny okozója volt. Mindaddig, inig érzelmeink alakulása érzékeink

Next

/
Oldalképek
Tartalom