Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)
1871-04-13 / 30. szám
30-ik szám Harmadik évfolyam. Gyula április 13-kán 1871. Szerkesztőségi iroda, hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények küldendők: főutca 186. szám. Kiadó hivatal: Nagy Ferenc könyv- kereskedése , hová az előfizetési pénzek, hirdetések, hirdetési-dijak és reclamatiók küldendők. BÉKÉS Megjelen hetenként kétszer, vasárnap és csütörtökön. Előfizetési feltételek: POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ KÖZLÖNY. “»"X“1' Hirdetések felvétetnek : Gyulán a kiadó hivatalban; Pesten : Laug Lipót nemzetközi hirdetési1 irodájában (Eizsébettér 9. sz.) Továbbá Neumann B. (Kígyó utca 6. sz.), és Singer Sándor (3 korona utca j 5. sz.) hirdetési irodájában. — Hirdetési dijak : Három hasábos Garmondsor háromszori hirdetésnél 5 kr. < Terjedelmes vagy többször megjelenő hirdetések kedvezőbb feltételek mellett vétetnek fel. — Kincstári illeték ( minden egyes beiktatásért 30 kr. — A „Nyilttér“ben a 3 hasábos Garmondsor dija 15 kr. Kóziratoli nem lcüldLetneb; vissza. egesz evre fél „ negyed „ A községi törvény. A községi törvényjavaslat feletti vitaharc is immár elzugott a törvényhozás mezeje felett. — Kékünk, kik a nemes küzdelem passiv szemlélői valánk, szabad legyen a megtisztult harc terére lépnünk, s közelebbről számba vennünk az áldozatul esett, s diadalt aratott különösen azon eszméket melyek minket községi lakosokat közelebbről érdekelnek. — Hisz kiket érdekel e törvény közelebbről, ha nem minket? kiknek, mint honpolgároknak a hazában, mint községieknek a községben élnünk, halnunk kell, kik, e szorosan vett hazánk jövő felvirágzását épen e törvénytől várnánk! — Csak hogy már egyszer nyilvánosan be lett vallva azon eszme, hogy az államok alapja a községek. S úgy is van. Itt képződik a polgárság, itt földmivelés, ipar kereskedés; — ezek az állam bányái, melyekből véderőt, s az ahhoz való anyagi segélyt, a pénzt meríti. Megérdemlik tehát a községek, hogy belső éltök fejlesztésére, a törvényhozás részéről kiváló gond forditassék. —• Es őszintén bevallva nem is hiányzott a törvényhozásnál minden részről a teljes jó akarat. Az eltérő nézetek csupán a rideg való és eszményi, a gyakorlati és elméleti ellentétes szempontokból merültek fel; — és, hogy a kormány javaslata jutott érvényre, habár itt, ott, bizonyos megszorításokkal is jár, — már csak azért is meg nyugtatásul szolgálhat, mert sokkal könyf Emlékjegyzeteimböl. (Vége.) Melanie elpirult. Csak most láttam mily szép ö. Barátom, ha angyalt akarsz látni, e nőt nézd meg. Sugár, hajlékony termet, hosszan lebocsátott gazdag szőke haj, égszin szemek, fehér piros arc, a legszebb metszésű ajak a világon — mindez egy egyszerű kedves leányban összpontosulva — előtted áll a mennyország. Ah, barátom, ha csak eny- nyi (itt ujjával mutatta, hogy mennyi) fogékonyság, müórzék van benned a szép iránt, úgy e leány látására térdre esel, — lerogysz barátom a hitvány porba. Óriási fii8t-felleget fújtam magam körül, nehogy észrevegye mosolyomat barátom, kinek lelkesedése, megvallom, minden pessimismusom mellett, kellemesen érintett. Pista tovább folytatta. r “ — Es én ezentúl mindennapi látogató voltam a tiszteletesnél. Kedvem e napok folytán mind jobban kiderült, — a régi emberek is visszaszoktak a házhoz, a társas élet, melyet oktalan viseletem- mel apám házánál felforgattam — újra éledt, — szóval uj világ kezdődött reám nézve. Oh, ezek szép napok voltak, mindig legszebb emlékeim lesznek hozzá csatolva. Hanem .... ott e szónál elnyebb leend a megszorításokat idővel, a nép fejlődésével tágítani, mint, a mily nehéz lett volna, a végsőig kiterjesztett, kéz detben sok botlás és visszaélésre vezethetett , joggyakorlatnak utólagos megszorítása. Annyi legalább bizonyos, hogy a később kitágítandó joggyakorlat, visszahatást előidézni nem fog. Nem is elvi, csupán gyakorlati nézetből lehetne, és szabad legyen, néhány észrevételt kockáztatni. . I. A törvény Il-ik fejezetének 4. §-sa szerint a község hatósága kiterjed, a községben s annak területén lakó minden személyre, s létező minden vagyonra. S kivétel gyanánt még is megengedtetik, hogy azon puszták tulajdonosai, kik közvetlenül a kir. adóhivatalnál fizették eddig adójukat, azon községhez tartozhatnak, melyet magok választanak. Miért terjesztetett ki eredetileg a pusztabirtokosokra azon kedvezmény, melyszerint ők adójukat, közvetlenül a cs. k. adóhivataloknál fizethessék, legjobban megmondaná a volt absolut kormány, mely a fizetés e módját kitalálta. Ha nem csalódunk, bizonyosan azért, hogy a nagy birtokos, a községi adó fizetése alól menekülést találjon. Nem szándékunk a teheregyenlőség elvét, a községi lakosok javára, gyakorlatban oda magyarázni, hogy a pusztabirtokosok, az államadó alapján aránylagosan járuljanak a községi adó fizetéshez; — komorult Pista s egy nagyot nyelt utánna — a világon minden múlandó. — Hja, hja, minden múlandó ! ismétlém barátom utolsó szavait. S egyet sóhajtva, mélyen el- szomorult lélekkel gondoltam pár nap előtt még teli tárcámra. E pillanatban a vonat hosszan Rittyentett; közeledett az állomás. — Halld csak barátom, mindjárt befejezem — — szólott Pista. A múlt napokban apám megbízásából Pestre kellett mennem. Egy hétre távoztam. — Midőn visszatérek, természetesen első dolgaim közé tartozott Melaniet felkeresni. Nagy megütközésemre senkit sem találok a kiket kerestem. Egy ácsorgó cselédtől tudtam meg, hogy a tiszte- letes azelőtt 3 nappal s ezután Molanie egy fiatal ember társaságában elutazott. Balsejtelem szállott meg. — Ki volt az a fiatal ember? beszélj! parancsoltam a cselédnek. —• Nem tudom uram. Azon urat, ki kisasszonyunkkal elutazott soha sem láttam. Én meg mint a féle külső cseléd nem is tudok meg mindent, mi odabenn történik. Különben is az az ur éjjel érkezett s korán reggel az aradi vasúttal elutazott. — S nem hagyott a kisasszony semmi Írást hátra ? — De igen, ifjú uram, egy levelet a tiszteletes ur számára el is vitte utánna a staféta nyomban. mert e sutnmum jus, summa injuria is lehetne, mennyiben megesnék, hogy 500 községi lakos, családja minden tagjával együtt nem fizetne annyi községi adót, mint egy pusztai birtokos. Már pedig tudjuk, hogy a községi biró akár holtra unhatja magát, mig egy nagy birtokos, ügyeivel igénybe veszi az ő segítségét; — az alatt a szegény közlakos a csirkepertől kezdve, élte ezer és ezer bajaival egész a végrendelet készítéséig, csaknem mindennapos vendég a község házánál. De hisz az érdekek kiegyenlítéséről gondoskodott a törvényhozás a 121 §-ban, — melyre, közbevetőleg legyen mondva, később rá jövünk. — Miért kellett tehát a pusztai birtokosokat, azou kedvezménnyel ellátni, hogy ők, szabadon választhatnak magoknak községet? Azonban, hátrányos lehet ez intézkedés az illető községre annyiból, a mennyiben az érdeklett puszta, nem a község határszélén, de annak közepén, inclaválva, vagy épen a község alatt fekhetik. Lehet, hogy az, nem is régi allodiatura, de a közlegelőből képzett pusztai birtok, mely ősi időktől fogva a község határához tartozott. Ebből, határfelbomlás keletkezhetik ; — egyik község határa, fog egy másik község határa kebelében szerepelni, mi a közigazgatást nem kevésbé zavarhatja. A megyéknél ez a hátrány szintén tapasztalható ; — ott van Szabolcsmegyéhez tartozó Püspök-Ladány; — itt van BékésCsak annyit mondhatok még, hogy a kisasszony szeme nagyon ki volt sírva. — Hah, megszökött. Áruló volt. Megcsalt, igy tomboltam magamban. Felhasználták a tiszteletes távollétét, de nem marad bosszulatlan nemtelen eljárásuk. Megyek utánuk s bárhol találjam a csábitót, megölöm, irgalmatlanul lelövöm mint egy ebet. — — De barátom — szóltam Pistához — ahhoz nincs jogod; hisz azt sem tudod szeret-e az a leány ? — Azt nem is szokta becsületes ember dobra ütni, hogy egy leány szerelmes belé. Őszinte voltam hozzád mindenben a mi saját hibám, vétkem volt; de a mi e nő titkai közé tartozik — jó barátom vagy, de még neked sem akartam megmondani, hanem vigyázatlan voltam, — elárultam magamat. — Becsületes gondolkozás barátom; — hanem adok neked egy jó tanácsot. Könnyen félreértés lehet a dologban ; te azt. a leányt nemde ártatlannak hiszed ?-— Hohó — arra esküt teszek — szakított félbe Pista, — hanem a csábitó, ab, ha azt megtalálom. . . . — Engedj beszélni, szóltam türelmetlenül. Nem történhetett valami szerencsétlenség, melynek a leányt szükségkép elkellett e körből hívnia? — Meglehet, — de az a fiatal ember. . . — Mindjárt. Voltak a leánynak testvérei?
