Békés, 1870. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1870-01-23 / 4. szám

A megyébŐli távollétem miatt csak most értesülvén arról, hogy dr. Kovács István urnák a bihari petitió ellen tartott beszéde sajtó utján nyilvánosságra hozatott; részint azon elvből, hogy „audiatur et altera pars;“ részint azért, mert a haza java mindnyájunk érdeke ; részint, hogy a bizottmány többségének ellenkező határozata oka- datolt legyen, kötelességemnek ismertem az ellenében tartott beszédemet a mennyire emlékezetembe idézhettem, ugyan azon utón nyilvánosságra hozni. —

Nagy Károly.

„Ila egy ismeretlen idegen tekint, bizottmány e terembe lépve hallaná azon erős küzdelmet, melyet az előttünk fekvő tárgy érdemében egymás ellen kifejtettünk, valóban azt hinné, hogy itt nem az örök becsű 1848-ki parlamentaris önkormányzatot teremtett törvények alapján pártkülönbség nélkül álló, annak állandósításán, megszilárditásán vetélkedve törekedő férfiak állanak egymással szembe, pedig én megvagyok győződve, hogy mi mindkét pártból egyaránt a democrat elveket valljuk magunkénak, s egyenlően valljuk, hogy parlamentünk hatalmát a municipiumok felelt megkell ugyan tartanunk, de nem szabad a ministerium kezébe több hatalmat központosítani engednünk, mint a mennyi annak a kormányzás felelősség melletti vezethetésére okvetlenül szükséges; mert minden jog, mit annak ezen felül engedtünk a polgárok ön- kormányzati, polgári és személyes jogaik rovására a democraticus alap lerombolására, s a ministeri káros, sőt veszélyek magvát magába rejtő központosított hatalmi tulcsapongás félelmes érdekében történhetik.

Honnan van tehát, hogy egy dy egyszerű kérdésben minő Biharmegye előttünk fekvő körlevele, mely egy kérelmezési jog gyakorlására hívja fel megyénket, és pedig az érdemben, hogy a megyék küszöbön álló rendezése alkalmával, ennek eddig gyakorlott önhatósági jogköréből a kebelében biró-válaszf ási joga továbbra is hagyassák meg; vagy ha ez a meghozott törvény után nem lehetne, úgy találtassák ki oly módozat, hogy az ország hatósága5 a kinevezéshez kijelölés által befolyást nyerjenek ; — s hogy a szolgabirák ezentúl is bírjanak a rendőri s kissebb polgári ügyek körűi bíráskodási joggal; ily a tárgytól messze csapongó, s a régi zsarnok ministeri hatalmat felforgató nemzeti mozgalmakból merített okok s okozatokból igyekeznek bennünket e kérelem támogatásától, illetőleg az országgyűléshez hasonló kérelemmel járulóstul visszatartani, holott állásunknál fogva is, mint megye bizott- mányi tagok, hivatva vagyunk a megyei municipalis jogok védelmeződére, azon megyei önkormányzási jognak, melyet őseink bölcse- sége századokkal ez előtt, éppen a központi hatalom korlátozásául, a törvények megtartásának úgy felfelé mint lefelé biztos őréül teremtett, s a mely intézmény, hogy ezen hivatásának megfelelt napjainkig, senki kétségbe nem vonja, az éppen a megyék szívóssága által 1848-ban kivívott parlamenti önkormányzati jog létesítése pedig hangosan igazolja, s most midőn a polgárok közzé az 1848-iki törvények által az összes nép éppen oly nemesen, mint bölcsen felvétetett, szűkkeblűk g az önkormányzat egyik leglényegesebb ágától dicstelenül teljesen kiszorítani hívják fel e megye közönségét, e kérelem nem pártolásával.

Félek, tisztelt bizottmány! hogy nem hibázom, ha ennek okát csak abban találom, hogy sokan közülünk inkább kívánunk párt embereknek, mint megyei hazafiaknak láttatni; — pedig habár a közjogi kérdéseknek az 1867/&-ki törvényekben kifejezést nyert megoldása két pártra szakasztott is bennünket, — belkérdéseinknek a parlamentaris önkormányzat szigorú követelményeinek megszavazásában csak egy szempontsói kellene vezéreltetnünk, s ez a közszabadság feletti őrködés, mely parlamentaris életünknek a megyei és városi önkormányzattal leendő öszhangzásba hozatalában, nem pedig a parlamenti ministerium kezébe központositott hatalomban találja megoldását.

A közszabadság pedig csak úgy őrizhető meg, ha egy részről a megyei és városi hatóságoknak minél tágasabb önkormányzati jog tartatik fel, a központi hatalom mellett; — és másrészt mindkettőnek fenhagyatik, mint előttem szóllott dr. Kovács ur is mondotta azon jog továbbra is, hogy a nemzetet érdeklő országos tárgyakra nézve óhajaikat, aggodalmaikat, nézeteiket kifejezhessék s ez érdemben felterjesztést is tehessenek, s felterjesztéseik támogatására a többi hatóságokat is körleveleik által megkereshessék. —

S midőn ezt mindkettőt tisztelt ellenfelem megengedi, mégis Biharmegye kérelmi átiratát általunk hasonló kérelemmel támogatni ellenzi, mert úgymond a felhozott érvek a kérvény fontosságához nem nyújtanak oly alapot, hogy a változott körülményeket figyelembe véve, azt a törvény ellenére kérelmezzük; ellenben én azon meggyőződésben lévén, hogy a felhozott érvek igen is alaposak s hogy a petitió semmi törvény ellenest nem kérelmez s általunk sem kérelmeztek — pártolásra ajánlom.

Dr. Kovács a kérelmi átirat 5-ik pontja indoklása megtámadásával Spanyolország, Frankhon és az Osztrák birodalom 1848 előtti éveire hivatkozva állítja, hogy ezekben bár ministerium volt, de felelős parlament nem volt, s ezért nem virágozhatott fel bennük a béke és közszabadság, mig ellenben Angliában 1688-ban a felelős parlament diadalra jutván, mint most nálunk, azóta a ministeri önkény erőre nem vergődhetett, mit Fitt elbocsátása is tanúsít, — ebből kitetszik, hogy felelős kormányzati központositás, kormányzati önkényre nem vezethet, ha a nép nem gyáva; — ez esetben pedig sorsát megérdemli.

Szerintem a mily igaz ezen okoskodás első része, ép oly téves a második vagy is Angliát illető része.

Teljesen igaz, hogy Francziaországban Neckerig, Angliában Vilmos királyig, Ausztriában Metternichig a felelősség nélkül kormányzó ministerek alatt nem virágozhatott a közszabadság, s kormányzatuk a törvényhozó test mellett is csak önkényuralom folytatása volt; — de Angliára nézve csalódik azon állításban, hogy ott a parlament előtti felelősségnek diadalra jutása teremtett egyedül a nemzetnek nyugodt s mai napig is kielégitő társadalmi életet, ellenkezőleg azt hiszem, hogy az angol nép által a felelős kormány és parlament mellé az alkotmány bástyájául helyhezett önkormányzási joga a népnek, mely által a bár felelős miniseriumnak sem engedtetik meg a központi hatalom vezetésén kiviil semmi gyámko- dási befolyás a kerületi s városi hatóságokat érdeklő sem policialis, sem biráskodási ügyekbe, s ezeket úgy szólván a polgárok saját választott policialis hatóságaik s választott esküdtszékeik által magok gyakorolják, s a szabad gyűlési joguk csaknem mindennapi gyakorlásával — ha kell -.. közvetlenül őrködést gyakorolnak a parlament és felelős ministerek irányában; ezek s átalában az önkormányzatnak a központi hatalom melletti fokról fokra előbbre vitt vívmányai azok, melyek szerint ma már az utolsó tisztviselő is személyes felelős, ha bármely ministernek törvény ellenes, vagy világos törvényen nem nyugvó rendeletét, az angol polgár, polgári, vagy személyes szabadsága megsértésével teljesíteni merészelte; — ezen önkormányzati szabadság az, mely az angol nép megnyugvását okozza, s azt eszközli, hogy ott egy minister sem lehet képes ministeri önkényre vergődni, s Fittet lemondásra ez kényszeritette, miután az alkotmányt felfüggesztette volna, nem pedig’ a parlament előtti felelősség életbeléptetése.

Mert, mivel tisztelt ellenfelem a példákat idézni szereti, ott állott Frankhonban a Guizot ministerium felelős s népválasztotta törvényhozó testülettel, — bírt tehát azon joggal, mely a rólunk, nélkülünk elve szerint Kovács bizottmányi tag urnák a polgári és társadalmi jogok netovábbja; s mi történt? az, hogy Guizot a közigazgatás és törvényhozás minden rétegeibe a felelősség eszméje alkalmazhatásának ürügye alatt minden hivatal kinevezést magához ragadva, ezek által a polgári szabadság minden mozzanatát kezébe szorította s ezek segedelmével a képviselőválasztás alkalmával a többséget részére mindenkor kieszközölte, s ez által a társadalmi élet valódi igaz nyilatkozatát, a nép választotta törvényhozó testület mellett, sőt annak segítségével meghamisította, igy a követválasztás s felelős parlament mellett polgári, politikai, jogait bírta ugyan a nép, de nem élvezhetett polgári és társadalmi szabadságol. — ez okozta, hogy midőn Guizot magát és elámított királyát a hatalom polezán legbiztosabbnak hitte, a minden szabadságától megfosztott elégedetlen nép — nem a szabadságélvezet , nem tudása, de attóli megfosztása miatt Guizot urat elámított királyával együtt, az öszves társadalmi rend felbontásával futásra kényszeritette.

Ezt kívánja Biharmegye petitiója kikerülni akkor, midőn a felelős ministeriumunk által a közszabadság sérelmére a parlamenti többség megnyerésével a felelősség kívánalmán túl kezibe ragadott hatalmakat előszámlálva hangsúlyozza, hogy Ita ekként a nemzet az önkormányzat minden apró részleteiből kiszorittatik, s a központi felelős minister gyámkodásába adatik, lehet felelős kormányunk, de nem lesz parlamenti önkormányzatunk, mi pedig az 1848-ki törvények alapeszméje; — e nélkül pedig sem a fejedelem, sem népei tartós nyugodalmat nem élvezhetnek, — s midőn a bihari levél egyenkint felsorolja azon felesleges központosítási törekvéseket, melyeket feleslegeseknek, a parlamenti kormányozhatás nem múlhatatlan kívánalmainak, s igy mellőzendőnek tart, ő pedig mellőzi megnevezni azokat, melyeket részéről azokból a parlamenti ministerium kezébe mulhatlanul feltartatni kíván indokolva elő számlálni, látni való, hogy átalános nemzeti mozgalmak felhordásával igazolta ugyan, hogy sokat öszve tanulmányozott a történet lapjaiból, de nem igazolt semmit a bihari kérelemben felhozott részletes túlterjeszkedések nem veszélyes voltának bizonyítására.

És éppen azért, mert dr. Kovács ur azt állítja, hogy Angliában a felelősségnek behozása a választott parlament mellett okozta az angol nép nyugalmát, s hogy a ministeri hatalom túlkapást nem tehet, oka annak hogy a bihari kérvény azon 6-ik pontjáról, „hogy kormányzati öszpontositás mellett lehet egy nemzet politikailag szabad sőt egyes polgárai bírhatnak politikai jogokkal, de az ily nemzet még nélkülözi az egyéni és polgári szabadságot“ azt állítja, hogy ez az 5-ik ponttal és önmagával ellentmondásban áll, hogy az ezen ellentmondás súlya alatt roskad öszve.

Mert ha a tisztelt szónok ur nem mellőzi, de mélyebben bon- czolja az államtheoriákat, könnyű lett volna meggyőződnie arról, hogy a politikai jog gyakorlat tetőzete ugyan a felelős ministerium beírása, s azzal kapcsolatos személyes követválasztási jog a parlamentbe, mert ez által a törvényhozó és végrehajtó hatalom gyakorlásában személyes befolyással bir, és a semmit rólunk nélkülünk theoriának elég van téve, — de ez még nem minden a polgári szabadság bírására; — s nem szabad a polgári jogok öszve-