Békés, 1870. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1870-01-23 / 4. szám

gét csak ebbe szorítani, ha a nemzet szabadságát megölni nem akarjuk, mert ez által a polgárok csak is álladalmi legfőbb érdekeiket kívánják képviseltetni, minő a törvényhozás, a honvédelem és a legfőbb végrehajtó hatalom ; — de csakis e jogaikat kívánják arra ruházni, de ezekenkivül vannak a polgároknak számtalan oly társadalmi érdekeik, melyekbe a központi hatalom gyámkodó beavatkozását nem kell rajok erőszakolni, melyeket a törvények korlátái közt önhatóságilag kívánnak saját keblökből választott intéző, végrehajtó s Ítélő polgártársaik által elintézni; s e nélkül bár bir- janak a felelős parlamenti kormánnyal, sem szabadoknak, sem ön- jogu polgároknak magokat nem érezhetik.

Példákat szeretvén a tisztelt szónok ur, megtalálhatta volna azt a fenntebb hozott Guizot kormányán kivül a mostani európai népmozgalmakban, közelebb, a túl a Lajtháni népeknél, Horvátország törekvéseinél: — bírnak a túl a Lajtháni népek felelős parlamenttel Bécsbeti mint a Horvát társországok Pesten, de mivel tartományi érdekeiket nem akarják e hatalom központossá sa alá adni, ha- nemtartományi érdekeiket tartományi, megyei érdekeiket megyei, városi érdekeiket pedig városi önkormányzatuk, vagy is választott polgáraik által követelik elintéztetni éppen úgy mint Horvátország, mert a felelős kormány és személyes parlamentbeli választási joggal nem látják és nem láthatják még polgári és társadalmi szabadságukat biztosítva; éppen ezt követeli a magyar ellenzék is a megyei és városi önkormányzat érdekében, s az államtheoria ezeknek a felelős parlamenti élettel össze egyeztetésében fáradozik; s a mely felelős kormány ezt nem akarja, az nem akar a népnek parlamenti önkormányzatot, hanem akar ministet i mindenhatóságot.

S ha már ezeket a tisztelt szónok ur ekként bonczolgatja, nem mondja sem azt, hogy ha valamely államban bírnak az egyesek politikai polgári jogokkal, bírnak polgári s társadalmi szabadsággal is; - sem azt. hogy midőn a bihari pont az ellenkezőt állítja, oly ellentmondást tarl almazó okot mond, mely ön súlya alatt rogyik öszve; — sem azt, hogy politikai, polgári és társadalmi jog és szabadság egyek, ugyanazonos fogalmak lévén, midőn ezeket a bihari pont megkülönbözteti önmagának s előző pontnak ellentmond; sem azt hogy Franciaország fiai felelős kormány és törvényhozó testület mellett is azért nem nyugodtak, mert a szabadsággal élni nem tudnak. — Anglia pedig azért, mert azzal élni tud; — hanem a bihari indokoknak igazat adva elismernie kellett volna, hogy Anglia azért nyugodt, mint fentebb mondtam, — mert a felelős parlamenti kormány mellett a britt közigazgatás nem kezeltetik fizetett hivatalnokok által, kik mindenféle fő- és alhatóságokra oszlanak, és nem oly központosított iró-hatóságok fizetéses befolyása alatt állnak, kik mindent tudni, mindent rendezni akarnak, s a közbeneső hatóságoknak minden mozdulatát eléjük szabják, hanem a közügyek nagy része a hazafiak saját belátására és tevékenységére van bízva, s hogy a többiekre nézve pedig a közhatalom egyedül törvények és kezelési szabályok szerkesztése s a végrehajtásra alkalmas férfiak kiszemelése által hat, s hogy a hivatalos működés és kötelességszerü eljárás feletti ellenőrködést többire a község maga gyakorolja; (lásd gróf Dessewfy Emil röpira- ta 1856. lap. 131.) Frankhon pedig azért nyugtalan képviselő-tes- tülete s felelős kormánya mellett is, mert ez a polgárok minden társadalmi s polgári jogait központosított hatalmába tartván, a népet az angol népnél honosított parlamentáris önkormányzati jog gyakorlatába lépni nem engedi.

Ezeket igy értve világos, hogy midőn a balpárt a felelős mi- nisterium mellett az 1848. törvények szellemében a demokrat ön- kormányzat életbeléptetését, mint, az állam biztos nyugalma egyedüli feltételét követeli, nem lehet megelégedve a magyar felelős parlamenti ministerium mellett sem, ha a központosított államhatalom az igazságszolgáltatás és közigazgatási hivataloknak a társadalom minden rétegeiben jogosított kinevezése által, a nemzetnek önkormányzati szabad mozgását hatalmába kerítvén elnyomja, hanem ennek csak azon joggyakorlatot kívánja átengedni, melyet az állam legfőbb érdekeiérti felelősség lehetősége múlhatatlanul követel, — s mindent mi ezen alól esik Angolhon parlamentáris élete példájaként a megyei és községi önhatóságok köréhez utalni követeli, úgy az igazság kiszolgáltatás mint a kormányzat körében. És minthogy már a biró választási vagy kinevezési jog gyakorlat kérdésére térve: miután törvény által megáilapittatott a bírói függetlenség s felelősség az által 1-ör hogy örökös, 2-or hogy csak ítélet által elmozdítható, 3-or hogy minden hanyagságból vagy hibából elkövetett kár és személyes sérelemért perbe fogható, 4-er hogy minden politikai mozgalombani részvétből kizáratott, 5-ör hogy arra csak törvényileg megállapított erkölcsi és képességi tulajdonokkal birók alkalmazhatók; — ezek által azt hisszük, hogy a bíró oly függetlenné s oly felelősségre vonhatóvá tétetett, hogy az a kinevezés által nem lesz sem függetlenebb, sem felelősebb, de tudományosabb és jellemtisztább sem mint e választás által; s ezért nem láthatjuk a felelősség és függetlenség indokából szükségét annak, hogy a bíróság választási joggyakorlat az ország hatóságaitól elvonassék a ministeri kinevezés által, — mert a minis- téri hangsúlyozott felelősség se terjedhet e meghozott törvények után tovább mint odáig, hogy 1-ör oly bírákat nevezzen ki, kik a törvény által követelt erkölcsi és tudományos kellékkel bírnak; — úgy, de ezt a megyék is kénytelenek a választásnál megtartani,

mert a kijelölési joggal biró s a kormányt képviselő főispán személyes felelősség mellett köteles csak azokat jelölni ki, kik a törvényben körülirt képességekkel bírásukat igazolták, 2-or a ministeri felelősség csak annyi lehet, hogy a vétkes és hanyag bírót a törvényszék által felelősségre vonja s az által megfenyitteti, vagy elmozdítja; ezen két okon felül több felelősséget a minister nem vállalhat s többre nem is köteleztethetik, úgy de ezek a bíróra nézve a választás mellett is épen úgy alkalmazhatók, mert a törvényileg parancsolt erkölcsi és tudományos képessségét a kijelölést kérő beadni tartozik; — választás utáni hibájáért pedig épen úgy vád alá helyeztethető bármely sértett polgár panasza folytán.

Ily előleges törvények s ezekhez a választás módjának részletes törvény által leendő meghatározása után tehát az állam a jó és képzett bírákat a választás által épen úgy megnyeri mint a kinevezés által, és megmaradt a hatóságok önkormányzási joga e téren is, míg llenhen dr. Kovács ur szerint az igazságszolgáltatás minden ágaiban le a hajdúig elrendelt kinevezés által vesztett az önkormányzat mindent, s az összes bírói hatalom függetlenné lett ugyan téve a polgároktól, sőt lesz azok felibe teremtett s az államtestbe ékelt különálló bureaucrat hatalom; — de szolgájává tétetett a ministeriumnak, melytől léteiét vette, s melybe hivatal- bani előmozdítóját egyedüli lehető pártfogóját s végre nyugdijt adható mindenható urát ismeri, s e függésétől a bírót nem óvhatják meg többé, sem az áthelyezésről, sem a nyugdíjazásról szóló s a ] bírót csak másod rendben érdeklő törvények. — Az ország hatóságai, a nemzet Összege pedig megfő,sztatott attól, hogy jó erkölcsű, tudományos, bizalmukat biró jeles hazafiaikat a birói pályára alkalmazhatnák; és mivel a jobbróli meggyőződést egy nemzetnek sem lehet magától elutasítani, de a változott körülmények a nemzettől a haladás törvényei szerint a törvények változtatását a polgári és társadalmi szabadság érdekében követelik, nem ismerhetem el azon kifejezését sem t. ellenfelemnek, hogy törvény ellen kérelmeznénk, midőn a t. képviselőháztól ezen változtatást a törvény- hatóságok rendezésében hozandó törvények alkalmából nyert jobbróli meggyőződésére hivatkozással kérjük.

De ha ekként a kinevezési törvényt megváltoztathatónak tartom azt meg épen nem tudom megfog’ni, hogy Biharmegye átirata eddig tárgyalt biró választási kérelmét követő következő sorait „hogy ha pedig ez nem fogadtatnék el, találjon a képviselőház módot, mely által az ország hatóságai azokra kijelölés által befolyást nyervén, ez által a ministeri teljhatalom korlátoztassék“ miért nem tartják pártolandónak a kormánypárti férfiak, vagy miért követelik ezt is megtagadandónak? mert azon egy ok „hogy legyen teljes a felelősség egész a hajdúig“ valóban nem ok ily nagy horderejű jognak, minő a birói az országos hatóságok ellenében a ministeri központosított hatalom kezébeni kö vetelésére; ki kellett volna tehát részletesen matatni, hogy a kijelölési jog gyakorlata is a hatóságoknak mennyibe akadályozza szerintük a ministeri felelősséget, mert mi, kik a választást sem tartjuk a felelősség mellett kivihetetlennek, természetes, hogy a kijelölési jogot, mint a mely jelöltek közül a minister tetszése szerint fogna kinevezni, minden nehézség nélkül megadhatónak tartjuk, — sőt azon bizottmányi tagokat, kik szavazatuk által e jogtól is megfosztják megyéjüket, illetőleg polgártársaikat, kiktől képviselői állásukat vették, hogy a megye jogát megvédjék, nem pedig azért, hogy azt feladják, szerintem is helyesen nevezte Pestmegye bizottmányi ülésén annak legkitűnőbb tagja Nyári Pál apagyilkosnak, mert midőn attól is segítik megyéjüket megfosztani, hogy ez bizodalmukat biró, jó erkölcsű s tudományos képzettségű fiaiknak a birói legfontosabb állomásokra, —- a hihetőleg kinevezendő idegen kegyen- czek ellenében ajánlatuk által elsőséget szerezzenek, ez által saját megyéjüket gyilkolják meg, és pedig úgy, hogy ennek a felelősség melletti tarthatatlanságát igazolták volna.

És mert én ezt igy hiszem és vallom, úgy a választási, mint az ajánlatba hozási jogokra nézve Biharmegye átiratának e pontjait kérelmünkkel egyhangúlag támogatni kérem.

E körlevélnek az esküdtszékek tárgyában tett kérvényével előttem szóló is egyetért, a szolgabirói tisztség részére a rendőri, a kisebb polgári és bűnügyi bíráskodási jog tekintetében kért további jogfentartás ellenében szinte szót nem emelvén, ón e két pontokra nézve is a feliratot pártolom, és részemről nem tudván megérteni azt, hogy az ellenpárt által csak a kinevezési jognak a ministerium részére leendő fentartása vétetett pártfogás alá, mégis az egész pe- titionak tudomásul vétele kéretik. Biharmegye körlevelének kifejtett indokaim alapján egész terjedelmébeni pártolását ajánlom.

Végül engedje meg tisztelt doctor ur, hogy a görög bölcstől mint mondá biczegő mankó segedelmével felhozott hasonlatosságának szokott egyenes magamtartásával elébe menve, utólagosan bár, megjegyezzem, hogy ha a bölcs a mi kormányunk kezdeményezése szerint a vesszőket, előre meggyengitve adta volna fiai kezébe a vessző csomagot, úgy fiai a csomagot is nehézség nélkül ketté törték volna; ezért kell a megyék és községek önkormányzatát erőteljesnek fentartanunk, hogy azok által parlamenti kormányunk is erős lehessen; hogy igy ha az általa sértett régi megyék megtartották nékünk a hazát, mi utódainknak szabad hazát adhassunk által.